1997. évi XXXI tv. hetedik rész
2007.08.30. 20:28
- a működtető részéről történő felmondással
szűnik meg, a hivatásos nevelőszülőt végkielégítés illeti meg.
(2) A
(1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a hivatásos nevelőszülőnek, ha -
a hivatásos nevelőszülői jogviszonya megszűnése időpontjában - öregségi
nyugdíjra jogosult vagy saját jogú nyugellátásban részesül.
(3) A
végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a működtetőnél a hivatásos
nevelőszülői jogviszony a (4) bekezdésben meghatározott időtartamban
fennálljon.
(4) A
végkielégítés mértéke
a) legalább három év
hivatásos nevelőszülői jogviszony esetén: egyhavi,
b) legalább öt év hivatásos
nevelőszülői jogviszony esetén: kéthavi,
c) legalább tíz év
hivatásos nevelőszülői jogviszony esetén: háromhavi,
d) legalább tizenöt év
hivatásos nevelőszülői jogviszony esetén: négyhavi,
e) legalább húsz év
hivatásos nevelőszülői jogviszony esetén: öthavi,
f) legalább huszonöt év
hivatásos nevelőszülői jogviszony esetén: hathavi
hivatásos nevelőszülői díjnak
megfelelő összeg.
(5) A
végkielégítés mértéke háromhavi hivatásos nevelőszülői díjnak megfelelő
összeggel emelkedik, ha a hivatásos nevelőszülői jogviszony a (2) bekezdésben
meghatározott módon az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzését megelőző öt
éven belül szűnik meg.
66/I. § (1) A
hivatásos nevelőszülő feladatainak és idejének beosztását - a gyermeknevelés
követelményeinek megfelelően - maga határozza meg.
(2) A
hivatásos nevelőszülőt évi huszonnyolc nap szabadság illeti meg.
(3) A
(2) bekezdésben meghatározott szabadság a hivatásos nevelőszülő
a) huszonötödik életévétől
huszonkilenc,
b) huszonnyolcadik
életévétől harminc,
c) harmincegyedik
életévétől harmincegy,
d) harmincharmadik
életévétől harminckettő,
e) harmincötödik életévétől
harminchárom,
f) harminchetedik
életévétől harmincnégy,
g) harminckilencedik
életévétől harmincöt,
h) negyvenegyedik
életévétől harminchat,
i) negyvenharmadik
életévétől harminchét,
j) negyvenötödik életévétől
harmincnyolc
napra emelkedik.
(4) A
hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a hivatásos
nevelőszülőt, amelyben a (3) bekezdésben meghatározott életkort betölti.
(5) A
szabadság időtartamára a teljes hivatásos nevelőszülői díj jár.
(6) A
szabadság kiadására és pénzbeli megváltására a Munka Törvénykönyvéről szóló
1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.)
vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
66/J. § (1) A
hivatásos nevelőszülőt - amennyiben gyermeknevelési feladatait betegsége miatt
nem tudja ellátni - betegszabadság illeti meg.
(2) A
betegszabadság időtartama naptári évenként huszonegy nap, amelyre a hivatásos
nevelőszülő részére díjazásának 80 százaléka jár. A hivatásos nevelőszülő
betegszabadságára egyebekben az Mt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
66/K. § (1) A
hivatásos nevelőszülő szabadsága, betegsége vagy egyéb akadályoztatása esetén a
gyermek - lehetőség szerint megszokott környezetében való - teljes körű
ellátásáról a működtető gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával
gondoskodik.
(2) Ha a hivatásos
nevelőszülő legalább öt gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a
működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell gondoskodnia
a nevelőszülő segítéséről.
(3) A
gyermekgondozó személyére a hivatásos nevelőszülő tesz javaslatot.
Gyermekgondozóként elsősorban a nevelőszülő házastársa vagy egyenesági
rokona foglalkoztatható.
A hivatásos nevelőszülő díjazása
66/L. § (1) A
hivatásos nevelőszülőt - a hivatásos nevelőszülői jogviszony létrehozására
irányuló megállapodásban meghatározott - díjazás illeti meg, amelynek legkisebb
mértékét a mindenkori éves költségvetési törvény határozza meg.
(2) A
hivatásos nevelőszülői díj mértékének megállapításánál - a 66/F. § (3)
bekezdésében foglalt körülményeken kívül - figyelembe vehető a hivatásos
nevelőszülő által nevelőszülői jogviszonyban, hivatásos nevelőszülői
jogviszonyban, helyettes szülői jogviszonyban, valamint e törvény
hatálybalépése előtt nevelőszülőként vagy hivatásos nevelőszülőként munka- vagy
közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtartam.
(3) A
hivatásos nevelőszülői díj kifizetésére és az abból való levonásra az Mt. rendelkezései irányadóak azzal,
hogy e szabályok alkalmazásánál munkabéren a hivatásos nevelőszülő díjazását
kell érteni.
66/M. § (1) A hivatásos
nevelőszülő tizenharmadik havi díjra jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap hivatásos nevelőszülői jogviszonnyal rendelkezik. A
tizenharmadik havi díj a hivatásos nevelőszülőt időarányosan illeti meg, ha a
tárgyévben legalább hathavi hivatásos nevelőszülői
jogviszonnyal rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdéstől
eltérően a hivatásos nevelőszülő nem jogosult tizenharmadik havi díjra, ha
gyermeknevelési feladatait - szabadsága, betegsége vagy egyéb akadályoztatása
miatt - a tárgyévben hat hónapnál hosszabb ideig nem látta el.
(3) A
tizenharmadik havi díj mértéke a tárgyév december havi hivatásos nevelőszülői
díj összegével egyezik meg.
(4) A
huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi hivatásos nevelőszülői jogviszonnyal
rendelkező hivatásos nevelőszülőnek jubileumi jutalom jár.
(5) A
jubileumi jutalom
a) huszonöt év hivatásos
nevelőszülői jogviszony esetén: kéthavi,
b) harminc év hivatásos
nevelőszülői jogviszony esetén: háromhavi,
c) negyven év hivatásos
nevelőszülői jogviszony esetén: öthavi
hivatásos nevelőszülői díjnak
megfelelő összeg.
66/N. § (1) A
hivatásos nevelőszülő a hivatásos nevelőszülői jogviszonyából eredő
kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kárért az Mt.-nek
a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó szabályai szerint tartozik
kártérítési felelősséggel.
(2) A
működtető kártérítési felelősségére az Mt.-nek a
munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó szabályai az irányadóak.
(3) A
hivatásos nevelőszülő és a működtető között a hivatásos nevelőszülői
jogviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben
keletkezett jogvitában a munkaügyi bíróság jár el.
A helyettes szülői jogviszony
66/O. § (1) A
helyettes szülői jogviszony - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának
figyelembevételével - a működtető és a helyettes szülő között, a gyermek(ek) átmeneti gondozása-nevelése céljából, jogokat és
kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt megállapodás alapján létrejövő
jogviszony.
(2) A
helyettes szülő jogviszonyára a 66/A. § (2)-(3) bekezdését, a 66/B. §-át, a 66/D. §-át, a 66/E. § (1)
bekezdésének a)-c) pontjait, (2)-(3), (5) és
(9)-(10) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
66/P. § (1) A
helyettes szülő gondozási, nevelési feladatának ellátásáért a helyettes szülői
jogviszony létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott, a
nevelőszülővel azonos mértékű díjazásra jogosult (a továbbiakban: helyettes
szülői díj).
(2) A
helyettes szülői jogviszony fennállása alatt a helyettes szülő együttműködik a
működtetővel, a települési önkormányzat jegyzőjével, a gyermekjóléti
szolgálattal, a gyermek törvényes képviselőjével, továbbá a helyettes szülő
tevékenységét ellenőrző gyámhivatallal.
(3) A
helyettes szülői díj megállapításánál és folyósításánál a 66/F. § (3)
bekezdésében foglaltakra kell figyelemmel lenni.
(4) A helyettes szülő -
a működtető hozzájárulásával - nevelőszülői feladatot vagy a gyermekek
napközbeni ellátását biztosító feladatokat is
végezhet. Ilyen esetben reá nézve a 66/A-66/F. §-okat,
illetve a 43. §-ban meghatározottakat megfelelően
alkalmazni kell.
HARMADIK RÉSZ
GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS
67. § (1) Ha a gyermek testi,
értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő
beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését
veszélyezteti, a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal a
veszélyeztetettség mértékétől függően a 15. § (4) bekezdésében felsorolt
intézkedések valamelyikét megteszi.
(2) Ha a szülők között
házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban
és a gyermek érdekében gyermekvédelmi gondoskodás
látszik indokoltnak, a bíróság haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt a
szükséges intézkedések megtétele iránt.
(3) Ha a bíróság a
gyámhivatalnak a szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg a gyermek
elhelyezése iránti keresetét elutasítja, a gyermekvédelmi gondoskodás más
módját kell választani.
VIII. Fejezet
Védelembe vétel
68. § (1) Ha a szülő vagy más
törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes
igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan
feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben
mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe
veszi.
(2) A
települési önkormányzat jegyzője - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának
figyelembevételével - védelembe veheti továbbá
a) a szabálysértési hatóság
értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút,
b) a nyomozó hatóság
nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött
gyermeket,
c) a rendőrség, az
ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével
gyanúsított, vádolt fiatalkorút.
(3) A
védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és
ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a települési
önkormányzat jegyzője a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat
családgondozóját rendeli ki, és szükség esetén
a) kötelezi a szülőt, hogy
folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, illetve a Kt. hatálya alá tartozó
iskolaotthonos nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást,
b) kötelezi a szülőt, hogy
gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy
szervezetet,
c) kötelezi a szülőt arra,
hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat,
d) kezdeményezi a
háziorvosnál - súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál - a betegsége,
illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan kóros
elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi
vizsgálatát,
e) intézkedik - az
illetékes szervek bevonásával a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények
megszüntetéséről,
f) magatartási szabályokat
állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás megszüntetése érdekében,
g) figyelmezteti a szülőt
helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és felszólítja annak
megváltoztatására.
(4) A
kirendelt családgondozó a védelembe vételt elrendelő határozat jogerőre
emelkedésétől számított tizenöt napon belül a gyermekre, illetve a (2) bekezdés
szerinti fiatalkorúra vonatkozóan egyéni gondozási-nevelési tervet készít,
melyhez szükség szerint a 132. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket vagy
személyeket kereshet meg.
(5) A
települési önkormányzat jegyzője - kérelemre bármikor, hivatalból évente -
felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. Ha a védelembe vétellel a
gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, a gyermek érdekében a
gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani. Erre a jogkövetkezményre
a szülőt figyelmeztetni kell.
(6) A
védelembe vétel nem érinti a szülő felügyeleti jogát.
69. § (1) A
védelembe vételt meg kell szüntetni, ha
a) a gyermek családban
történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható,
b) a gyermekvédelmi
gondoskodás más formájáról döntött a gyámhivatal,
c) a fiatalkorú pártfogó
felügyeletét rendelték el,
d) a fiatalkorú
szabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti.
(2) A
védelembe vétel - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a gyermek
nagykorúvá válásával szűnik meg.
(3) Ha a települési
önkormányzat jegyzője a védelembe vételt a 68. § (2) bekezdés c) pontja
alapján rendelte el, a védelembe vétel indokolt esetben a fiatalkorú kérelmére
a büntetőeljárás befejezéséig, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig tart.
IX. Fejezet
Családbafogadás
70. § (1) A
szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő vagy a szülői felügyeletet egyedül
gyakorló szülő kérelmére - a különélő másik szülő meghallgatásával - a
gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt
távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa
megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll.
(2) A
családbafogadás ideje alatt a szülő felügyeleti joga
szünetel.
(3) A
családbafogadás a szülő tartási kötelezettségét nem
érinti.
(4) A
gyámhivatal a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a szülőt jognyilatkozatának
következményeiről.
71. § (1) A
gyámhivatal a családbafogadáshoz akkor járul hozzá,
ha a családba fogadó szülő személyisége és körülményei alapján alkalmas a
gyermek gondozására, nevelésére, a gyámság ellátására, valamint e feladatok
ellátását maga is vállalja.
(2) A
családba fogadó szülőt (szülőket) a gyámhivatal gyámul rendeli.
(3) A
családbafogadás az alapul szolgáló ok előrelátható
fennállásáig tart. A családbafogadást a gyámhivatal a
gyám tájékoztatása alapján évente felülvizsgálja.
(4) A
szülőt megilleti a kapcsolattartás joga, valamint a gyermek sorsát érintő
lényeges kérdésekben való együttes döntési jog. A gyermek sorsát érintő
lényeges kérdésekben felmerült vitákban a gyámhivatal dönt.
(5) Különösen indokolt
esetben a gyámhivatal a szülőt feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek
vagyoni ügyében a törvényes képviselet jogával.
(6) A
családbafogadást meg kell szüntetni, ha azt a szülő
vagy a családba fogadó szülő kérte. Ha a családbafogadás
oka továbbra is fennáll, a gyámhivatal a családbafogadás
megszüntetését követően a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról intézkedik.
X. Fejezet
Ideiglenes hatályú elhelyezés
72. § (1) Ha a gyermek felügyelet
nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi
környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése
szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a
határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási
intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen
a) a nevelésére alkalmas,
azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha
erre nincs lehetőség,
b) a legközelebbi
ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító
nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség - az ideiglenes hatályú elhelyezés
biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban helyezi el, és erről
haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt, illetve külföldi állampolgárságú
gyermek esetében - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja
szerinti személyt - a Kormány által kijelölt gyámhivatalt.
(2) Az ideiglenes
hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek
olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki,
vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és
helyrehozhatatlan károsodást okozhat.
(3) A
gyermeknek a gondozási helyre viteléről a beutaló szerv gondoskodik.
(4) Az ideiglenes
hatályú elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási, nevelési joga szünetel. A
beutaló szerv döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.
73. § (1) A
gyámhivatal - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ideiglenes
hatályú elhelyezést követően - függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv
intézkedése alapján kerül sor - annak elrendelésétől számított
a) harminc napon belül
megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn,
vagy
b) harminc napon belül
elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, vagy
c) hatvan napon belül pert
indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett
a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői felügyelet megszüntetése
iránt.
(2) A
bíróság gyermekelhelyezéssel kapcsolatos döntésének az (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott perindítással történő megváltoztatására csak abban az esetben
kerülhet sor, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság elhelyezési döntését
alapította, később lényegesen megváltoztak.
(3) A
külföldi állampolgárságú gyermek - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja
szerinti személyt - ideiglenes hatályú elhelyezését követően a Kormány által
kijelölt gyámhivatal haladéktalanul
a) értesíti az illetékes
rendőr-főkapitányságot a gyermek esetleges további magyarországi
tartózkodásának rendezése végett, és/vagy
b) kezdeményezi a
jogsegélykérelem iránti eljárást a gyermek gyámsága, illetve örökbefogadása
érdekében, vagy
c) értesíti az illetékes
külképviseletet a gyermek állampolgársága szerinti országba történő
visszajuttatása céljából.
(4) A
Kormány által kijelölt gyámhivatal a külföldi állampolgárságú gyermek - ide nem
értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - ideiglenes hatályú
elhelyezését a gyermek származási országának válaszát követően azonnal, illetve
hivatalból félévente felülvizsgálja, és ennek eredményeképpen dönt az
ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartásáról, vagy megszüntetésével egyidejűleg
a gyermek esetleges gyámságáról, örökbefogadásáról.
74. § (1) Ha a gyámhivatal az
ideiglenes hatályú elhelyezés alapján azt állapítja meg, hogy a szülői
felügyelet megszüntetésének okai nem állnak fenn, de a gyermek fejlődése a
korábbi környezetében nincs biztosítva, 60 napon belül pert indít a szülő
(szülők) ellen a gyermeknek a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél
történő elhelyezése iránt.
(2) A
gyámhivatal a per megindításával egyidejűleg megállapítja a szülő felügyeleti
jogának szünetelését, a különélő másik szülő felügyeleti jogának feléledését,
vagy azt a személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a
gyermek gyámjául rendeli.
75. § Ha a gyámhivatal az
ideiglenes hatályú elhelyezést követően azt állapítja meg, hogy a szülői
felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, 60 napon belül pert indít a szülő
ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt, a perindítással egyidejűleg
megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését, továbbá
a) megállapítja a különélő
másik szülő szülői felügyeleti jogának feléledését, és felhívja őt e joga
gyakorlására, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nála helyezték el,
b) a gyermek gyámjául
rendeli azt a hozzátartozót vagy más személyt, akinél a gyermeket ideiglenes
hatállyal elhelyezték,
c) gyámot (hivatásos
gyámot) rendel, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél,
gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el.
76. § (1) A
gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha
a) megállapítja, hogy az
ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei nem álltak fenn, és a gyermek
fejlődése korábbi környezetében - szükség esetén védele
|