Szoci�lpszichol�gia

A t�rsadalmi �let �s a l�lektani jelens�gek k�l�nf�le viszonyaival foglalkozik.

Alport meghat�roz�sa szerint:

A szoci�lpszichol�gia azt vizsg�lja, hogyan zajlanak le az emberi interakci�k �s hogyan befoly�solja a t�rsak t�nyleges vagy imlik�lt

(burkolt) jelenl�te az emberek gondolatait, �rz�seit, viselked�s�t vagy sz�nd�k�t.

Vizsg�lja:

·        Az egy�nen bel�l milyen folyamatok zajlanak le(szocializ�l�d�s, szem�ly�szlel�s, attit�d�k..)

·        T�rsas kapcsolatok alakul�s�t (kapcsolattart�s, �nmegmutatkoz�s)

·        Csoportok l�lektani jelens�geit (konformit�s, csoportdinamika, csoportfejl�d�s)

·        T�megviselked�st (k�zv�lem�ny, t�megjelens�gek)

F�k�nt a mindennapok gyakorlat�ban el�fordul� k�rd�sekkel foglalkozik.

Attit�d fogalma

Az attit�d valamely szem�llyel, emberek csoportj�val, t�rgyakkal, jelens�gekkel kapcsolatos �rt�kel� be�ll�t�d�s, olyan viszony�t�si keret, aminek alapj�n az egy�n v�lem�nyt alkot, viselkedik, �rt�kel.

Rosenbert �s Hovland szerint az attit�dnek h�rom �sszetev�je van:

1)    Affekt�v oldal: amely az elfogad�st, illetve az elutas�t�st tartalmazza

2)    Kognit�v oldal: az attit�dt�rggyal kapcsolatos ismeretek k�r�t fogja �t.

3)    Konat�v oldal: a viselked�si sz�nd�kok, cselekv�stendenci�kat foglalja mag�ban.

Az attit�d akkor stabil, ha a 3 komponens egyens�lyban van.

Az attit�d funkci�i:

·        Eszk�zfunkci�: pozit�v hat�sok maxim�l�sa, a negat�v funkci�k minimaliz�l�s�val seg�tik a neh�zs�gek elker�l�s�t.

·        �nv�d� funkci�: az egy�nt a pozit�v von�sainak er�s�t�s�vek t�vol tartja a negat�v �rz�sekt�l

·        �rt�kkifejez� funkci�: a t�nyleges egy�ni �rt�kek �rv�nyess�g�t er�s�tik.

·        Ismereti funkci�: lehet�v� teszi, hogy az �j �lm�nyeket kategoriz�hassuk, �s ezzel egyszer�bb� v�ljon a vil�g megismer�se

Attit�d m�r�se:

·        �nregisztr�l�s

·        K�ls� elb�r�l� �ltali regisztr�l�s

·        Sk�lam�dszer: a k�l�nf�le sk�l�k olyan k�rd�sekb�l �llnak, amelyekben az azokra adott v�laszok alapj�n nemcsak t�pusokba lehet sz attit�d�ket sorolni, hanem a sorrendj�ket  �s az egym�st�l val� t�vols�gukat is meg lehet hat�rozni-

 Legismertebb sk�l�k:

 -Thurstone-sk�la: a meg�llap�t�sok rokonszenvess�g�t,  

ellenszenvess�g�t egy szakzs�ri �llap�tja meg 0-10-15 pont�rt�kel�sig.

Likert sk�la: A kijelent�ssel val� egyet�rt�s vagy egyet nem �rt�s m�rt�k�t 5 vagy 7 fokozat� sk�l�n fejezik ki.

-  Guttman-sk�la: A kijelent�seket rangsorolja, cs�kken� preferencia szerint rendezi el.

El��t�let:

M�lyen r�gz�lt, meggy�z�d�st n�lk�l�z� olyan �rt�kel� be�ll�t�d�s, amely megel�zi a val�s�g t�nyleges megismer�s�t, a t�nyeknek, logikus �rvel�seknek ellen�ll.

�ltal�ban csoportra ir�nyul, hogy ezek az emberek a csoport tagjai.

-         olyan egy�nekn�l er�s�dik meg, kik s�lyos fusztr�ci�t szenvedtek el, sikertelens�g�k ok�t m�sokra k�v�nj�k �th�r�tani.

-         Azok hirdetnek el��t�letet, akik hatalmukat akarj�k n�velni vagy gazdas�gi helyzet�ket jav�tani a kisebbs�g elnyom�sa r�v�n

-         M�lyen be van �gyazva a t�rsadalom kult�r�j�ba, a szocializ�ci� sor�n saj�t�tjuk el �ket.

-         El��t�letre az autorit�rius, tekint�lyelv� emberek hajlamosak.

Proszoci�lis viselked�s

Olyan poz�t�v t�rsas viselked�s, melynek a c�lja m�sok jav�ra cselekedni.

A s�lypontja, hogy az egy�n saj�t �rdekeit h�tt�rbe helyezi �s a fenn�ll� d�nt�si helyzetben a seg�t�st v�lasztja.

Mindenk�ppen n�lk�l�zi a jutalom, a nyeres�g elem�t, szinonim�ja az alturizmus.

Az egy�n, seg�t, mert ilyen szem�lyis�gjeggyel rendelkezik,

                                   k�ls� t�nyez�k hatnak r�,

                                   k�ls� �s bels� t�nyez�k hatnak r�,

                                   elk�telezett,

                                   v�letlen�l ker�l adott helyzetbe

                                   fokozatosan k�telez�dik el.

Inform�lis csoport:

 �nk�ntes sz�vets�g, tagjai saj�t elhat�roz�sb�l, �rzelmi alapon kapcsol�dnak egym�shoz. E csoport term�szetes emberi ig�nyeket el�git ki. Pl. csal�d, bar�ti t�rsas�g  ..

Csoportk�pz�dm�nyek:

 Csoprtnorm�k:

A csoporton bel�l kialakult mindenki �ltal k�vetett �s elfogadott meg�llapod�sok, kollekt�v elv�r�sok �s �rt�k�t�letek.

Iratlan szab�lyok, amelyeket a kollekt�va eg�sze t�maszt az egyes tagokkal szemben. Teljes�t�s�k elmulaszt�s�t a csoport v�tkes elszigetel�s�vel  v�gs� esetben kiz�r�s�val szankcion�lja.

Fejlett csoportokban a csoportnorm�k interoriz�l�dnak.

Csoportl�gk�r:

A kollekt�va bels� �let�re jellemz�, amely a csoport ked�ly�llapot�ban, alaphangulat�ban mutatkozik meg.

Meghat�rozza:

a koh�zi�: a csoport�sszetart� er�, amely a csoport hat�konys�g�t �s �ltal�nos �rzelmi �llapot�t hat�rozza meg.

Adh�zi�: csopothoz tartoz�s �rz�se, poz�tiv �rzelem

Mindkett� akkor er�sebb �s pozit�vabb, min�l t�bb lehet�s�get ny�jt a kollekt�va a szem�lyes sz�ks�gletek kiel�g�t�s�re.

Csoport�rt�k:

Minden olyan jelent�s, kollekt�v eredm�ny, amely a csoport m�k�d�se sor�n j�tt l�tre, s mely adott t�rsadalom meg�t�l�s�ben is �rt�knek min�s�l. (pl.anyagi �s szellemi produktum, szok�sok, norm�k is.)

Szociometria

 A szociometria alkalmas egy kis csoport tagjai k�z�tti pozit�v �s negat�v kapcsolatok teljes strukt�r�j�nak objekt�v felt�rk�pez�s�re.

C�lja: az adott k�z�ss�gben az egy�n t�rsas helyzet�nek a felt�rk�pez�se, hogy milyen viszonyban van m�sokkal �s az adott k�z�ss�gben milyen helyet foglal el.

Egyszempotu  szociometria: (Moreno)  amely csak rokonszenvi kapcsolatokat t�r fel

T�bbszempont� szociometria (M�rei Ferenc), amely nemcsak az �rzelmeken alapul.

Technik�ja: az elj�r�s c�lja:

A szociometria technik�j�t Moreno dolgozta ki 1934-ben, amelyet diagrammon �br�zoltak �s nyilak jelezt�k a v�laszt�s ir�ny�t.

Moreno a vizsg�lata sor�n megk�rte egy kis csoport valamennyi tagj�t, hogy �rj�k le azoknak a nev�t, akiket a legjobban kedvelnek, �s nem kedvelnek. Ezen inform�ci�k alapj�n k�sz�tette el a

szociogrammot,

ami val�j�ban a csoport t�rk�pe, ami az egy�nek k�zti szimp�tia kapcsolatokat vizsg�lja.

A felm�r�s eredm�nyeit t�bl�zatba rendezik, amelyeknek adataib�l sokf�le statisztikai mutat� sz�m�that�.

K�lcs�n�ss�gi index: A csoportagok h�ny %-nak van k�lcs�n�s kapcsolata.

S�r�s�gi index:  A k�lcs�n�s kapcsolat milyen ar�nyban van a csoport l�tsz�m�val.

Pedag�gia sz�m�ra hasznos:

Konstrukt�v �s destrukt�v csoportm�dszerek:

 A csoportszerepeket aszerint oszt�lyozzuk, hogy milyen m�don �s mennyire j�rulnak hozz� a csoport c�ljainak a megval�s�t�s�hoz.

Konstrukt�v: seg�ti a csoport munk�j�t

Destrukt�v: akad�lyoz, vagy rombol

Mindkett�re sz�ks�g van, mert a k�zt�k l�v� konfliktusok hozz�s�g�tik a csoportot a demokratikusan kialak�tott konszenzushoz.

Kostrukt�v:

V�lem�ny nyilv�n�t�, kezdem�nyez�, v�lem�nynyilv�n�t�, k�rdez�, �ltal�nos�t�, engedelmesked�,

Destrukt�v:

Akad�koskod�, k�rdezget�, k�v�ncsiskod�, h�rharang, vet�lked�, mindentud�.

Referencia csoport:

 Az egy�n attit�djeinek legf�bb forr�s�t azoknak a csoportoknak a norm�i adj�k, amelyekhez �nmag�t vonatkoztatja.

Merton szerint az az alakulat, amelyhez az egy�n pszichol�giailag igyekszik kapcsol�dni, asszimil�l�dni.  Pr�b�lja mag��v� tenni annak norm�it, attit�djeit, viselked�s�t.

A vonatkoztat�s alapja teh�t tudatos azonosul�si v�gy �ltal t�pl�lt hasonl�s�g.

A referencia csoport a k�zl�si folyamatokban t�maszk�nt funkcion�l: min�s�ti a k�zl� szavahihet�s�g�t, vonatkoztat�si keretet szolg�ltat

az egy�n sz�m�ra a k�zl�s v�tel�hez �s �rtelmez�s�hez

Csoportnyom�s:.

 A csoporton bel�li komformit�sra jellemz� a csoportnyom�s, amely a tagokb�l egyenesen kik�nyszer�ti az alkalmazkod� viselked�st.

 P�lyaorient�ci�:

Az adott szakm�ra val� r�ir�nyul�s, a szakm�val kapcsolatos elj�r�sokr�l kialak�tott szubjekt�v elk�pzel�s.

Nagy szerepe van a csal�dnak �s a pedag�gusoknak, a p�lyav�laszt�ssal z�rul.

Szerepkonfliktusok:

 Az egy�nnek t�bbf�le szerepet kell egyszerre megval�s�tania az �letben, t�bb elv�r�snak kell megfelelnie…, a megval�s�t�suk neh�zs�gbe �tk�zik, �gy kialakulnak a szerepkonfliktusok.

Kahn szerint lehetnek:

Szem�ly-szerep konfliktus: az adott szerep nem illik a megvel�s�t� szem�ly mentalit�s�hoz.

Szerepek k�zti konfliktus: t�bbf�le szerepelv�r�snak az egy�n nem tud eleget tenni.

Szerepen bel�li konfliktus: ugyanazon szerepen bel�li ellent�tes elv�r�sok.

Csoport fogalma:

 A csoport a t�rsadalom szerves r�sze, csoportokb�l tev�dik �ssze a t�rsadalom valamennyi struktur�lis alakzata �s maga a t�rsadalom is.

Sherif: a csoprt egym�ssal meghat�rozott szerepviszonyban �ll� egy�nek olyan egy�ttese, ahol az egyes tagok viselked�s�t a kollekt�va �ltal kialak�tott �rt�kek �s norm�k szab�lyozz�k.

F� ism�rve: a megfigyelhet�s�g.(csoportk�p, image alakuljon ki.)

Agresszi�:

 Minden olyan sz�nd�kos cselekv�s, amelynek ind�t�ka, hogy nyilt vagy szimbolikus form�ban valakinek k�rt, s�relmet, vagy f�jdalmat okozzon.

Lehet:- t�mad� jelleg�

          - v�dekez� jelleg�