2. A szocializ�ci� folyamata, a szoci�lis tanul�s form�i. Szoci�lis szerepek, szerepkonfliktusok. A szakmai szocializ�ci�.

Az egy�n szocializ�ci�ja

A szocializ�ci� az a folyamat, amelynek sor�n az egy�n megismeri sz�kebb �s t�gabb k�rnyezet�t, annak szok�s- �s normarendszer�t, hagyom�nyait, �rt�keit, egy�tt�l�si szab�lyait, �letm�dj�t. Eredm�nyek�nt saj�t�tja el anyanyelv�t, a kult�ra elemeit, a mindennapi �let sikeres vitel�hez n�lk�l�zhetetlen sztereot�pi�kat, mechanizmusokat.

A tanul�s szoci�lis form�ja a szoci�lis tanul�s. A szocializ�ci� a t�rsadalom meghat�rozott k�zegeiben bonyol�dik. A szoci�lis tanul�s az adott k�zegben �l� emberek szem�lyis�g�nek k�zvet�t�s�vel megy v�gbe. A tanul�s nem egyir�ny�, nem egyoldal�. A szoci�lis tanul�s folyamat�ban k�zvet�t� szerepet bet�lt� szem�lyeket �genseknek (csal�dtagok, �vodai, iskolai munkahelyi kollekt�v�k) nevezz�k. A szocializ�ci� kiteljesed�se, a szoci�lis tanul�s kezdeti eredm�nyeinek stabiliz�l�d�sa �s tov�bbi elemekkel val� kieg�sz�l�se, a munk�ba l�p�st k�vet�en k�vetkezik be. Teh�t feln�tt korban sem �r v�get.

A szoci�lis tanul�s form�i

Spont�n form�ja az ut�nz�s. C�lja nem az ismeretszerz�s, hanem a minta min�l pontosabb lem�sol�sa.

Feln�tt korban a mintak�vet�s t�bbnyire tudatos kiv�laszt�s alapj�n t�rt�nik, konkr�t c�l �rdek�ben. Tudatos form�ja az azonosul�s (mintak�vet�s, modellm�sol�s) �s szereptanul�s. Benne van az �rtelmi elfogad�s is, a szoci�lis szerepek elsaj�t�t�s�nak folyamata.

A szerep  valamely t�rsadalmi helyzethez, konkr�t funkci�hoz, poz�ci�hoz kapcsol�d� t�rsadalmi elv�r�sok �sszess�ge. A szereptanul�s sor�n az egy�n arra t�rekszik, hogy a vele azonos st�tus� szem�lyhez igazodjon, hozz� hasonl�an viselkedjen, vele hasonl� m�don �rezzen, gondolkodjon. Szankci�kat kell alkalmaznia �nmag�val �s m�sokkal szemben, ha saj�t, ill. azok viselked�se elt�rne a k�v�natost�l. A szereptanul�s eredm�nye a szerepk�szlet, amellyel az egy�n �j szerepbe ill�nek �rzi mag�t.

A szereptanul�s nem n�lk�l�zheti a befogad� aktivit�s�t. Eredm�nyess�g�t nagym�rt�kben seg�ti az elv�r�sok tiszt�zotts�ga, hasonl� szerepek ismerete, modellel val� azonosul�shoz sz�ks�ges felt�telek biztos�totts�ga, a befogad� el�ny�s szem�lyes tulajdons�gai. Fontos t�nyez�: ellenpoz�ci�t elfoglal� szem�ly.

Szoci�lis szerepek

St�tus, minden olyan t�rsadalmi helyzet, funkci�, melyet az egy�n elfoglal, bet�lt. A st�tushoz t�rsadalmi elv�r�sok, k�vetelm�nyek kapcsol�dnak. Egyazon szem�lynek t�bb st�tusa van.

Buda B�la szerint a szoci�lis szerep saj�tos reag�l�si m�d. A szerep mentes a tettet�s, a megj�tsz�s mor�lis min�s�t�ssel terhes utal�sait�l. A szerepnek akkor van l�tjogosults�ga, ha a vele ellent�tes szerep is l�tezik. Szerep-problematik�val a szerepelm�let foglalkozik.

Szerepelv�r�s: adott st�tussal kapcsolatos t�rsadalmi k�vetelm�nyek �sszess�ge.

Szerepelk�pzel�s: a megval�s�t� szem�ly �ltal el�zetesen kialak�tott �s val�sz�n�s�tett k�vetelm�nyrendszer. Szerepmagatart�s: a szerep egy�ni megval�s�t�s�nak m�dja.

Szerepk�szlet: az egy�n �ltal aktu�lisan birtokolt reag�l�si m�dok halmaza.

Szerepmodell: a t�rsadalmi k�vetelm�nyeket megtestes�t� minta.

Szerept�pus: a szerep hovatartoz�s�t jelz� fogalom. Lehet adott, vel�nk sz�letett, tanult, kiv�vott, spont�n.

A sokf�le szerep k�z�tt elv�r�sbeli k�l�nbs�gek is vannak. Felt�tlen teljes�t�st k�vetelnek. A szerepelv�r�sokat illik betartani, nem �rt teljes�teni.

A szerepkonfliktusok fajt�i �s kezel�se

1) Szem�ly-szerep konfliktus: az adott szerep jelleg�n�l fogva nem illik az azt megval�s�t� egy�n szem�lyis�g�hez.

2) Szerepek k�z�tti konfl.: a sokf�le szerepelv�r�snak az egy�n egyidej�leg nem tud marad�ktalanul eleget tenni. 3) Szerepen bel�li konfliktus: az ugyanazon szereppel kapcsolatos ellent�tes elv�r�sok v�ltj�k ki.

Nel Gross, Ward Mason h�rom jellemz� strat�gia: 1. Legitimit�st hangs�lyozva, mor�lisan igazodnak az elv�r�sokhoz. 2. Kib�v� keres�se. Negat�v szankci�kat igyekeznek kiker�lni, min. cs�kkenteni, s�lyosabb szankci�kkal fenyeget� elv�r�sokhoz alkalmazkodni. 3. Az emberek mor�lis kib�v�t keresnek.

Egy szoci�lis rendszerben adott szerepk�telezetts�gek hierarchi�ba rendez�dnek, �gy konfliktus csakis akkor �ll el�, ha egyenl� er�ss�g�, de k�l�nb�z� el�jel� k�telezetts�gek mer�lnek fel.  Konfliktuskezel�si m�d lehet a szerepek �sszeolvaszt�sa, amikor is k�t �tk�z� szerepb�l �tmenetileg egyet csin�lunk. Szerepalku l�nyege a kompromisszumk�pz�s. Racionaliz�l�s az egy�n elfogadhat� magyar�zatot pr�b�l kital�lni valamely k�telezetts�g elmulaszt�s�nak igazol�s�ra. V�gleges megold�s a szerepb�l val� kil�p�s. Betegs�gbe menek�l�s nyugtat�k, k�b�t�szer szed�se, v�gs� esetben �ngyilkoss�g.

Szakmai szocializ�ci�: egy adott szakma gyakorl�s�hoz sz�ks�ges szakmai ismeretek, k�pess�gek �s egy�b szem�lyes tulajdons�gok elsaj�t�t�s�nak a folyamata.

N�gy szakasza:

1) P�lyaorient�ci�: az adott szakm�ra val� r�ir�nyul�s, be�ll�t�d�s kialakul�s�nak szakasza.

2) Szakmai k�pz�s: szakmai tanulm�nyok eredm�nyes befejez�s�vel az egy�n eljut a potenci�lis p�lya�retts�g szintj�re.

3) P�lyakezd�s: itt der�l ki, hogy a szakmai tanulm�nyok k�vetelm�nyeinek eleget tett fiatal szakember ki�llja-e a pr�b�t. Ha a p�ly�ra l�p�s sikeres, kialakul benne a szakmai tev�kenys�ggel kapcsolatos pozit�v viszonyul�s.

4) P�lyavitel: m�r k�pes �n�ll�an dolgozni, szakmai munka ir�nti vonzalma m�ly�l, hivat�sszeretet, hivat�studat alakul ki.