4. A szoci�lis megismer�s saj�toss�gai, a szem�ly�szlel�s elm�letei.

A szem�ly�szlel�s abszol�t szubjekt�v, szubjekt�v dolgokat szubjekt�van �rtelmez�nk. Szem�ly�szlel�sn�l haszn�ljuk a szubjekt�v fant�zi�t is.

Szem�ly�szlel�s: Az emberi szem�lyis�g megismer�s�nek folyamata, amelynek sor�n a m�sik ember viselked�s�b�l, viszonyul�saib�l, kommunik�ci�j�b�l egy�b megnyilv�nul�saib�l egy egys�ges �sszk�pet form�lunk.

Szubjekt�v tartalma rendk�v�l nagy. A szem�ly�szlel�s tudati t�kr�z�d�s�ben t�bb a torz�t� t�nyez�, mint a fizikai �szlel�sn�l. A fizikai �szlel�sn�l (ablak) a k�zvetlen �rz�ki �ton felfoghat� ingereket ismerj�k meg.

A szem�ly�szlel�sn�l minta jelens�geket (m�g�ttes), bels� karakter jegyeket, mint jellem attit�d, �rzelem, gondolat �rz�kel�nk

Ma a pszichol�gia az emp�tia fogalm�ba sorolja a gondolatok �szlel�s�t is.

A  szem�ly�szlel�s pontoss�ga

A szem�ly�szlel�s pontoss�g�t, a felfogott inform�ci�k megb�zhat�s�g�t sz�mos objekt�v �s szubjekt�v t�nyez� �s k�r�lm�ny befoly�solhatja.

v      Hasonl� sz�rmaz�s�, foglalkoz�s� emberek jobban meg tudj�k �t�lni egym�st.

v      A n�k intuit�vabbak, a f�rfiak a racion�lis okokat a logikus indokokat �rt�kelik, ez�rt esnek abba a csapd�ba, hogy a n�k kihaszn�lj�k �ket.

v      Az id�sebbek pontosabban �rz�kelik a m�sik szem�lyis�g�t

v      A rokonszenvesebbnek kedvez�bb tulajdons�gokat tulajdon�tunk

v      Az emp�tia pontosabb� tesz az �szlel�st

v      A t�lzott �rzelmi bevon�s torzulta teszi az �szlel�st

v      J� hangulatban pozit�vabban �t�lj�k meg a m�sik szem�lyis�g�t.

v      A t�rsas szitu�ci� pontosabb� teszi az �szlel�st, mert t�bbet mutatunk meg magunkb�l. A t�bb szem t�bbet l�t alapj�n a csoport tagjai t�bb oldal�t �rz�kelik a szem�lyis�gnek.

v      A szem�ly�szlel�s kezdet�n egy diff�z �sszbenyom�st szerz�nk a m�sikr�l. Ez fesz�lts�ggel j�r. Ezt igyekezz�k gyorsan cs�kkenteni, ez�rt elhamarkodott �t�leteket alkotunk. Ezt k�vet�en szelekt�v� v�lik az �szlel�s�nk.

v      �nmagunkra figyel�nk sok esetben, nem annyira a m�sikra, ez is torz�tja a szem�ly�szlel�st.

v      A legfontosabb torz�t� mechanizmusokat elegyszer�s�t� elj�r�soknak nevezz�k. Ilyen a sztereotipiz�l�s, ami egy kognit�v m�velet, amikor meghat�rozott csoportokra, foglalkoz�sokra egy s�ma alapj�n hozunk �t�letet

                   - kognit�v-sztereotip

Attit�d: - konnat�v

- affekt�v

v      Prekoncepci�: (torz�t�) el�zetes elm�let, amely az elt�r� tapasztalatok miatt mindenkin�l egyedi jelleget is �lt.

A felfogott inform�ci�k �rt�kel�s�t nagym�rt�kben befoly�solhatja a megfigyel� �s a megfigyelt szem�ly hasonl�s�ga. A hasonl� sz�rmaz�s�, foglakoz�s� emberek �ltal�ban t�rgyilagosabban �t�lik meg egym�st Az �letkor �s az �szlel� neme szint�n jelent�s befoly�sol� t�nyez�. K�zvetlen befoly�sol� hat�sa van a rokonszenvnek �s az ellenszenvnek.

Az objekt�v t�nyez�k k�z�l a k�rnyezet, megfigyelhet�s�g, id�belis�g �s az �szlel� �ltal alkalmazott �rt�kel� sk�la szerep�t �rdemes kiemelni.

Az adatgy�jt�s lehet�s�gei �s form�i

A szem�lyis�g megismer�s�n�l fontos a l�nyeges �s j�rul�kos tulajdons�gok egy�rtelm� elhat�rol�sa.

A szem�lyis�gn�l a tudom�ny �ltal�ban az �ltal�nosabb saj�toss�gok megragad�s�ra �sszpontos�t az erre a legalkalmasabb m�dszerek �s elj�r�sok alkalmaz�s�val. A h�tk�znapi megismer�s c�lja ezzel szemben a praktikus tapasztalatok szerz�se, s ezekhez kiz�r�lag a gyakorlati �letben alkalmazhat� m�dszerekkel tud hozz�jutni. A szem�lyis�g megismer�se a mindennapi �letben k�l�nb�z� felt�telek k�z�tt �s c�llal t�rt�nhet.

Legalkalmasabb m�dszerei:

Megfigyel�s: a jelens�gek jegyeinek tervszer� �s rendszeres felt�r�sa, mely mag�ba foglalja a t�nyek �rtelmez�s�t, az okok, k�r�lm�nyek m�lyrehat� elemz�s�t. A megfigyel�s �ltal�ban a k�ls� jegyek, az attit�d�k, �s �ltal�ban a viselked�s vizsg�lat�ra terjed ki. A k�ls� jegyek �rulkod�ak, m�gis k�nnyen f�lrevezethetik a szeml�l�t.

A viselked�s az egy�n k�rnyezet�re ir�nyul� k�ls� megnyilv�nul�sa, gy�jt�fogalom, mely minden akci�t �s reakci�t mag�ba foglal. A viselked�s sok mindent el�rul a szem�lyis�gr�l. A viselked�s szinonim�jak�nt haszn�ljuk a magatart�s sz�t, mely intellektu�lisan ir�ny�tott normat�v �s akaratlagos viselked�sforma.

            Besz�lget�s: a kommunik�ci� mindennem� inform�ci��raml�s �sszefoglal� neve. Az emberi kommunik�ci� konkr�t szem�lyek kapcsolat�ban, a t�rsadalmi kommunik�ci� pedig a t�megkommunik�ci� r�v�n megval�sul� inform�ci��raml�s. Alapvet� eszk�ze az inform�ci�k�zl�s, de eszk�ze a kapcsolattart�snak, a partner befoly�sol�s�nak. A kommunik�ci� folyamat�ban 4 t�nyez� szerepel:

·           K�zl�

·           Fogad�

·           K�zlem�ny

·           Tov�bb�t� k�zeg

Egyszer�s�t� elj�r�sok az �szlel�sben

Az �szlel�s pontoss�ga f�gg att�l, hogy a megfigyel� mennyire alkalmazza a leegyszer�s�t� s�m�kat. A leegyszer�s�t� s�m�k egyik elterjedt v�ltozata a sztereotipiz�l�s, amikor az emberek valamely csoportj�ra sablont haszn�lunk.

Leegyszer�s�t� s�m�k az �n. implicit szem�lyis�gelm�letek, vagyis az egy�ni �lettapasztalatok alapj�n �ssze�llt tulajdons�gnyal�bok.

Oktulajdon�t�s

A szem�lypercepci�nak l�nyeges mozzanata a felfogott �s �rtelmezett benyom�sok alapj�n tov�bbi k�vetkeztet�sek levon�sa. Oktulajdon�t�snak, attrib�ci�nak nevezz�k. Az emberek az �ltaluk �szlelt viselked�st el�sz�r mindig az okok alapj�n igyekeznek �rtelmezni.  Az ok felt�r�s�t k�vet�en azonban arra is keresik a v�laszt, hogy a konkr�t megnyilv�nul�ssal mi volt az illet� sz�nd�ka.

Heider oks�gi elm�lete

Az emberek a t�rsak megismer�sekor valamilyen okot keresnek a viselked�s m�g�tt. Az okok lehetnek k�ls� �s bels� okok. Heider azt mondta, hogy el�sz�r a k�ls�, k�rnyezeti befoly�st pr�b�ljuk elk�l�n�teni a bels� szem�lyt�l �rkez� hat�sokt�l. Ha nem tal�lunk k�ls� okokat, akkor kezd�nk bels� okra gyanakodni. Vagyis nem a t�nyleges okokkal, hanem a laikus megfigyel�k felt�telez�seivel foglakozunk, Heider szerint a hozz�f�rhet� inform�ci�kkal.

A bels� okok k�t csoportra oszthat�k:

-          K�pess�g

-          Er�fesz�t�s

Kelley 3 dimenzi�s attrib�ci�s elm�lete

Az okokra vonatkoz� d�nt�s�nkn�l 3 szempontot vet�nk �ssze:

-          Konzisztencia mutatja meg, hogy a szem�ly azt a magatart�st milyen �lland�s�ggal mutatja. Mennyire jellemz� a viselked�s a szem�lyre. Ha a konzisztencia �rt�k magas, akkor bels� oknak tulajdon�tjuk.

-          Megk�l�nb�ztet� �rt�k mutatja, hogy egy hasonl� helyzetben, hasonl� szem�llyel is �gy viselkedik-e vagy megk�l�nb�zteti-e. Ha alacsony, nem tesz k�l�nbs�get a hasonl� szitu�ci� k�z�tt, akkor bels� oka van. Ha az �rt�k magas, akkor k�ls� oka van.

-          Konszenzus: a c�lt�rggyal, c�lszem�llyel m�sok hogyan b�nnak, viselkednek. Mi a konszenzusa a k�z�ss�gnek

                                                 Megk�l�nb�ztet� dimenzi�

                                                                                                    Konszenzus dimenzi�

                     Konzisztencia dimenzi�

E 3 szempontot egy�ttes ki�rt�kel�s�vel d�ntj�k el, hogy a megfigyelt viselked�s�t k�ls� vagy bels� okoknak tulajdon�tjuk-e.

Konzisztencia: Az �lland� viselked�st vizsg�ljuk vele. �lland�s�got jelent, ha ez az �rt�k magas, akkor az bels� ok (mindig �gy viselkedik).

Megk�l�nb�ztet� dimenzi�: Azt figyeli, hogy hasonl� helyzetekben, hogyan viselkedik. Ha �rt�k magas, akkor k�ls�k az okok.

Konszenzus: meg�llapod�s, a k�z�ss�g megfigyel�se, hogyan szok�s viselkedni adott szitu�ci�ban.

Heider �s Simmel s�ma elm�lete

A cselekv�sek, viselked�sek �szlel�s�re k�sz s�m�ink vannak, �s ha alkalmas adatokra tal�lunk, ezek r�gt�n aktiviz�l�dnak. Mi sz�m�t alkalmas adatnak, azt is s�m�ink d�ntik el.

Elemek mozg�s�nak kis�lete: m�sf�l perces rajzfilmet mutattak, ahol geometriai alakzatok mozogtak.  Majd el kellet mondaniuk, hogy mir�l sz�lt a film. A n�z�k kiv�tel n�lk�l azt mondt�k, hogy egy f�lt�kenys�gi jelenetet l�ttak. Teh�t ugr�sra k�sz s�m�ink vannak a cselekv�sek viselked�sek �szlel�s�re.

Bartlett t�rt�net-eml�kezet modell

-          Kihagy�sok, betold�sok jelennek meg

-          Oks�gi reakci�kat �p�tenek be az emberek a t�rt�netbe

-          C�lrel�ci�kat

-          R�szleteken, neveken v�ltoztatnak

   Megmagyar�zz�k a viselked�st

Mindez azt jelzi, hogy amikor reproduk�lunk valamilyen t�rt�netet, egy egys�ges eg�szk�nt reproduk�ljuk, igyeksz�nk �rtelmet adni a sztorinak, ezekhez pedig a megl�v� s�m�inkat alkalmazzuk.

Kognit�v torz�t�sok:

·         Motiv�ci�s torz�t�s: a siker �s a kudarc feldolgoz�sakor jelentkezik. Ha valaki r�szese siker�nknek szimpatikusabb sz�mukra, mint az, akinek a szem�ly�t a kudarccal hozzuk �sszef�gg�sbe.

·         Hib�s �szlel�sb�l ered� torz�t�s: a cselekv� �s a megfigyel� mindig m�s n�z�pontb�l l�tja a dolgokat.

·         Szerepekb�l ad�d� hib�s �szlel�s

·         Hamis konszenzusos attrib�ci�: az emberek sz�vesen felt�telezi azt, hogy v�lem�ny�k, viselked�s�k attit�djei megegyezik a m�sik ember�vel, mert �gy �rzik j�l magukat, ha err�l nincs inform�ci�juk, akkor is kitartanak inform�ci�juk mellett.

Szem�lyis�g dimenzi�k

  N: Neurocit�s. Labilis vagy stabil valaki

  E: Extroverzi�, introverzi�

Ny: Ny�lts�g, z�rk�zotts�g

  E: Egy�ttm�k�d�s

  L: Lelkiismeretess�g

Cselekv�sek bels� reprezent�ci�ja

Ezzel a kognit�v szoci�lpszichol�gia foglalkozik. Az emberi t�rsas tev�kenys�gek �szlel�sekor, a r�juk val� eml�kez�skor, a vel�k kapcsolatos d�nt�si folyamatok alkalm�val s�m�inkat aktiv�ljuk. Ezek a s�m�k egy hierarchikus rendszer k�l�nb�z� szintjein helyezkednek el. Ezek s�m�k szervez�d�se:

                                                                       4. cselekm�ny-egys�gek szintje

                                                                                  3. c�lstrukt�r�k szintje

                                                                                     2. forgat�k�nyvek szintje

1.       Akci�k szintje

A vil�g megismer�s�ben az emberi cselekv�sek reprezent�ci�ja kulcsszerepet t�lt be. Ugyanazokat a s�m�kat haszn�ljuk az �szlel�s sor�n, az eml�kezeti felismer�s eset�ben �s a d�nt�si feladatokban. Ezek seg�tenek a t�rsadalmi szerepek meg�t�l�s�ben, hiszen az emberek fej�ben �l egy s�ma, egy reprezent�ci�. Ennek megfelel�en �l egy elv�r�s a t�rsadalmi szerepek k�pvisel�ivel kapcsolatban.

A szem�lyis�gr�l alkotott �sszk�p megform�l�sa

Az �sszegy�jt�tt inf�kat, benyom�sokat, s a levont k�vetkeztet�seket �s �t�leteket igyeksz�nk egys�ges strukt�r�ba rendezni, vagyis egy egys�ges szem�lyis�gk�pet kialak�tani. Ez minden �szlel�s c�lja. A szem�ly�szlel�s egy hossz� folyamat, kor�bbi �s k�s�bbi tapasztalataink kapcsolatba l�pnek egym�ssal. A megismert tulajdons�gok tartalm�t is m�dos�tjuk, ha v�ltozik azok k�rnyezete. Az adott szem�lyre vonatkoz� r�szinform�ci�k nem egyenl� s�llyal esnek latba a r�la kialak�tand� �sszk�pben. Vannak meghat�roz� von�sok. A k�palkot�s m�r az �szlel�s kezdeti szakasz�ban megkezd�dik. 

Az emberek a k�palkot�s sor�n k�t elj�r�st alkalmaznak:

·         Az �ltaluk k�zponti von�snak �t�lt tulajdons�gokhoz igaz�tj�k az �sszes t�bbit, vagy

·         �sszegzik �s �tlagolj�k a szem�ly�szlel�s sor�n begy�jt�tt pozit�v �s negat�v inform�ci�kat