5. Az attit�d fogalma, funkci�ja, m�r�se. Az el��t�let. Konzisztencia elm�letek.

Az attit�d a szoci�lpszichol�gia egyik kulcsfogalma. A fogalmat el�sz�r a sz�zad elej�n az amerikai Thomas �s a lengyel Znaniecki haszn�lta. �rtelmezt�k a magatart�s ir�ny�t�jak�nt, cselekv�si k�szenl�tk�nt, a t�rgyakhoz val� emocion�lis viszonyul�s form�jak�nt. Allport a tapasztalat r�v�n szervez�d�tt ment�lis �s idegi k�szenl�ti �llapotk�nt kezelte, mely ir�ny�t� hat�st gyakorol az egy�n reag�l�s�ra.

Az attit�d fogalma: Olyan v�lem�ny, amely egy �rt�kel� �s egy �rzelmi komponenst is tartalmaz (Elliot Aronson). Valamely szem�llyel, emberek csoportj�val, t�rgyakkal, jelens�ggel, szitu�ci�kkal kapcsolatos �rt�kel� be�ll�t�d�s, viszonyul�si keret, aminek alapj�n az egy�n v�lem�nyt alkot, viselkedik �s �rt�kel.

Az attit�dnek 3 �sszetev�je van (Rosenberg �s Hovland h�romdimenzi�s modellje):

·         Affekt�v oldala: �rt�kel� viszonyul�sokat tartalmazza (elfogad�sokat, ill. elutas�t�sokat)

·         Kognit�v oldal: attit�dt�rggyal kapcsolatos ismereteket, v�lem�nyeket, elk�pzel�sek k�r�t fogja �t.

·         Konat�v oldal, amelyhez a viselked�si sz�nd�kok, cselekv�stendenci�k tartoznak.

Az ember nem sz�letik k�sz attit�d�kkel, hanem k�zvetlen tapasztalatok r�v�n saj�t�tja el azokat, ill. m�sok attit�djeit veszi �t. Az attit�d igen m�lyen r�gz�lt �s rendszerint nem tudatosult k�pz�dm�ny, ez�rt ellen�ll� mindenfajta v�ltoztat�si sz�nd�kkal. A h�rom oldala k�z�l az �rzelmi a leger�sebb, a v�ltoztat�st is err�l az oldalr�l c�lszer� megk�s�relni. Az attit�d megv�ltoztat�s�val a konzisztencia-elm�letek foglalkoznak.

Az attit�d funkci�i:

·         eszk�zfunkci�: az egy�nt seg�ti a neh�zs�gek elker�l�s�ben, c�ljai el�r�s�ben, �gy, hogy a k�rnyezet negat�v hat�sait minimaliz�lj�k. , pozit�v hat�sukat maximaliz�lj�k

·         �n-v�d� funkci�: az egy�n a pozit�v von�saival tartj�k t�vol a negat�v �rz�sekt�l

·         �rt�kkifejez�: a t�nyleges egy�ni �rt�kek �rv�nyess�g�t er�s�tik

·         ismereti vagy tud�sfunkci�: lehet�v� teszi, hogy az �j �lm�nyeket a m�r megl�v� �rt�kel� dimenzi�k ment�n kategoriz�lhassuk.

·         ismereti vagy tud�sfunkci�: amely lehet�v� teszi, hogy az �j �lm�nyeket a m�r   megl�v� �rt�kel� dimenzi�k ment�n kategoriz�ljuk.

Attit�djeink csal�di hagyom�nyokb�l, �s abb�l a k�rnyezetb�l sz�rmaznak, ahol �l�nk, mert annak elv�r�sai el�l nem tudunk kit�rni.

Az attit�d m�r�se

·       Differenci�lis sk�la: viszonyul�sunkat kell bejel�lni a sk�l�n. Egyenl� intervallumokat rajzolnak, amelyhez �rt�keket rendelnek 0-10.

                     I                        I                       I

                     0                       5                      10

·       �sszegz� sk�l�k - Lickert-sk�la: az egyes intelmekre �tf�le v�laszlehet�s�g van: teljesen egyet�rt�, helyesl�, k�z�mb�s, ink�bb elutas�t�, egy�rtelm�en elutas�t�. Ezeknek pontsz�mokat feleltetnek meg. T�bb �ll�t�st jel�lnek be, t�bb kisebb k�rd�sre osztj�k fel, sokkal  �rnyaltabb k�pet kapunk. Ugyanarra az attit�dre sok kis k�rd�st tesznek fel, ami �sszegz�s ut�n egy eg�szet tesz ki.

             I               I                I   

           0               5             10

�       Guttman-sk�la: a kijelent�seket rangsorolja. Ha a rangsorban valamelyik �tem pozit�v meg�t�l�st kap, akkor az �t megel�z�k is pozit�vak lesznek.

�       Osgood-sk�la – sematikus differenci�lt sk�la: A szavak �rzelmi �s asszociativ jelent�s�t pr�b�ja megragadni, emocion�lis tudattalan viszonyul�st lehet vele m�rni. Mell�kneveket �ll�t p�rba. „Az igazi attit�d�k az �rzelmeinkben vannak.” Mindegyikhez hozz�rendeli a sk�l�t.

      tiszta-piszkos    I             I                I

      kicsi-nagy        I             I             I

�       T�rsadalmi t�vols�g: Bogardus-f�le, valaki mennyire enged be valakit a szem�lyes �let�be. Pl.: �r�kebfogadnak-e egy cig�nygyereket? A bevallott �s a direkt �ll�spont k�z�tt nincs mindig direkt kapcsolat. Az attit�d�k fogalm�t nem lehet besz�ntetni.

Az attit�dbe foglalt �nk�p nincs mindig �sszhangban t�nyleges val�nkkal. Az attit�d egyes elemei k�z�tti viszonyt, valamint az attit�d�k egym�s k�z�tti kapcsolatait az egyens�ly elve szab�lyozza.

A h�tk�znapi gondolkod�snak saj�toss�ga az ellentmond�s-mentess�g, melyet egyens�lyra val� t�rekv�snek nevez�nk. V�dekez�nk az olyan tendenci�k ellen, melyek az egyens�ly felbor�t�s�t c�lozz�k.

Az ellentmond�s �ltal kiv�ltott fesz�lts�get nehezen viselj�k el, k�vetkez�sk�pp v�ltoztatnunk kell az egys�g valamelyik elem�t. Ha egy attit�d�n bel�l mer�l fel ellentmond�s, az a disszonancia.

Konzisztencia elm�letek

Az attit�d�k megv�ltoztat�s�nak problematik�j�val foglalkoznak.

Heider egy h�romtag� rendszert felt�telezett, ahol egyens�ly csak akkor lesz, ha a t�rgy ir�nt mindegyik�k pozit�v vagy negat�v be�ll�totts�g�.

Festinger - Kognit�v disszonancia elm�let

A kognit�v disszonancia egy olyan fesz�lts�gi �llapot, amikor az egy�nnek k�t egym�ssal �sszeegyeztethetetlen tudattartalma van vagy ambivalens �rz�se, azaz egyforma er�ss�ggel jelenik meg a pozit�v �s a negat�v �rzelem. A kognit�v disszonancia miatt keletkezett fesz�lts�get minden �ron meg akarjuk sz�ntetni, �s ezt csak egy-k�t tudattartalom megv�ltoztat�s�val vagy az ambivalencia �rz�s�nek megsz�ntet�s�vel lehets�ges.

Speci�lis esetek, ahol cs�kken a kognit�v disszonancia:

·         Jutalmaz�s �s attit�d v�ltoz�s

Sem jutalommal, sem b�ntet�ssel nem ehet az attit�d�t megv�ltoztatni.

·         D�nt�si helyzet: mindig disszonanci�t okoz, mert az elutas�tott alternat�v�knak is vannak vonz� tulajdons�gaik.  Egy kor�bban meghozott d�nt�s elk�telezi a szem�lyt, ez�ltal belesz�lhat egy sor k�vetkez� d�nt�sbe, �s kialakulhat egy elk�telez�d�s, egy kor�bban megtett er�fesz�t�s er�s�ti a d�nt�s helyess�g�r�l alkotott attit�d�t.

·         Szelekt�v inform�ci�-befogad�s t�rt�nik. Az emberek az �rveket elfogultan m�rlegelik, hajlanak arra, hogy bizonyos inform�ci�kat meg se halljanak.

El��t�let

Az attit�d egy csoportja. T�nyek �ltal al� nem t�masztott negat�v attit�d. �ltal�ban valamilyen embercsoporttal szemben haszn�ljuk.

Az el��t�let kialakul�s�t magyar�z� elm�letek

·         T�rsadalmi-gazdas�gi konkurencia harc. Minden n�pcsoport versenyez a hatalom�rt, lakhat�s�rt, munkalehet�s�g�rt, anyagi-befektet�si lehet�s�gek�rt, kultur�lis �s szellemi javak�rt, ez a harc eredm�nyezi az antiszemitizmust.

·         Projekci�s elm�letek: Freud elm�let�t alkalmazva �gy gondolt�k, hogy az idegen szem�lyis�g saj�t, idegennek meg�lt bels� k�sztet�seit szimboliz�lja �s kivet�ti bizonyos embercsoportra.

Ezen elm�letek szerint az el��t�let a szem�lyis�gen bel�li l�lektani folyamat eredm�nye, amikor nincsenek eszk�zeink arra, hogy fesz�lts�geinket, kudarcainak megoldjuk, v�gyainkat kiel�g�ts�k �s ekkor kezd�nk m�sokat hib�ztatni.

Ez a folyamat a b�nbakk�pz�s. Ez a folyamat akkor indul be, ha az �n�rt�kel�s�nk, �nk�p�nk van vesz�lyben.

A kognit�v disszonancia pszichol�giai ellentmond�s eset�n keletkezik.

Az el��t�letnek nem csak negat�v, hanem ritk�n pozit�v v�ltozatai is lehetnek. A pozit�v el��t�let nem jelent pozit�v jelent�startalmat is. Alapja  az elfogult, kritik�tlan viszonyul�s. A negat�v el��t�let gyakran jelenik meg explicit form�ban, t�rsadalmi vesz�lyess�ge �ppen ez�rt nagyobb.

Az egy�ni el��t�letek egyedi v�leked�seket, �rt�kel�seket tartalmaznak. Az egy�n igyekszik olyan saj�tos elm�leteket kialak�tani amelyek nem vesz�lyeztetik bizons�g�rzet�t,  �nk�p�t �s egy�ttal �szhangban �llnak a csoportnyom�ssal a konformit�ssal is. Kialakul�suk fokozatosan megy v�gbe, r��s� megnyilv�nul�si form�juk az ellen�rz�s amely ellen�ll a val�s�g hajt�erej�nek, de m�g nem �t�let. Az ellen�rz�s k�s�bb indokl�ssal p�rosul. Az indokl�shoz v�g�l egy harmadik l�ncszem kapcsol�dik a sztereotipiz�l�s. Az �t�let illetve a magatart�s t�rsadalmilag tipikus form�ja kapcsol�dik.

A t�rsadalmi el��t�letek az eg�sz t�rsadalomra jellemz� kollekt�v tudatjelens�gek. Minden m�s fajt�ban erk�lcs maga is lehet az el��t�let t�rgya pl.: a k�l�nf�le szok�sokkal szembeni averzi�k. A t�rsadalmi el�bbit�l elt�r. Mivel az �t�let tartalm�t az egy�n ez esetben nem maga alak�tja, hanem a t�rsadalomt�l kapja k�szen. Az el��t�let nem az ellen�rz�s hanem az el��t�letes gondolatai �s magatart�si sztereot�pi�i.

Csoport�t�leteknek nevezz�k a nemzeti, faji �s a vall�si el��t�leteket. A csoport�t�letek t�rt�nelmileg kialakult �t�letek. K�t form�juk van: - a csoportnak az el��t�letes kezel�s a m�sik csoporthoz tartoz� minden egyes egy�n el��t�letes kezel�se.

Az el��t�letek fejl�d�s�nek n�gy fokozata:

Ø      Sz�beli elutas�t�s: a k�zv�lem�ny n�lk�li kisz�l�s, pl.: a n�gerek piszkosak.

Ø      Diszkrimin�ci�: amikor az �t�let m�r magatart�si sztereot�pi�kban jelenik meg, pl. nem �lnek le n�ger mell� a j�rm�veken.

Ø      Szem�lyi b�ntalmaz�s, pl. a n�gerek kidobj�k valahonnan

Ø      Az el��t�let t�rgy�nak megsemmis�t�se, pl. lincsel�s.

Az emberek k�zvet�t�seken kereszt�l jutnak egyik fokozatr�l a m�sikra. T�bbs�g�k egy�ni mot�vumok, csal�di hagyom�nyok �s m�s egy�b f�kez� szerepet bet�lt� hat�sra meg�llnak az els� �s a m�sodik szintn�l.