VIII.
A szerk. 2007.09.28. 20:23
8. A csoport fogalma, fajtái, a csoport ismérvei. Csoportképződmények, csoportjelenségek
8. A csoport fogalma, fajtái, a csoport ismérvei. Csoportképződmények, csoportjelenségek
Kurt Lewin (1890-1947) Lengyelországban született. Egyetemi tanulmányait orvosi fakultáson kezdte meg, de félbehagyta és filozófiát, pszichológiát, tudománytörténetet tanult. Kezdetben általános- és személyiséglélektannal foglalkozott, majd 1933-ban Amerikába emigrált, ott kezdett el a csoportokkal foglalkozni.
A csoport fogalma
Kurt Lewin csoport-definíciója szerint a csoport az emberek olyan összessége, akik valamilyen közös attribútumot (közös jegyet) mutatnak. Pl. vasutasok, nők. Ez ma a társas nagycsoport fogalmának felel meg, és ma a tömeglélektan foglalkozik vele.
Lewin tehát egy új definíciót alkotott a csoportra. A definíció szerint a csoport egy társas alakzat, önálló meghatározott dinamika szerint működő egység, melyben a tagok interdependens (kölcsönös függőség) kapcsolatban vannak, amelyet meghatározott hierarchia-érték, norma és kommunikációs rendszer tart össze.
A társadalmi csoportok sokféle változatát különböztethetjük meg.
Vannak
elsődleges (primer) csoportok, amelyeket a személyesség és az élményközelség jellemez, és
másodlagos (szekunder) csoportok, amelyek legfőbb jellemzője a szervezettség, a célirányultság, a racionális feladatmegoldás.
Beszélhetünk makro- és mikro csoportokról. Előbbire példa egy társadalmi réteg, utóbbira a család.
A tipizálás a szerint is történhet, hogy a csoport milyen társadalmi funkciót tölt be. Ilyen megközelítésben beszélhetünk formális és informális csoportokról.
A formális csoport a társadalmi intézményhálózat szerves része, a társadalom funkcionális alapegysége, a társadalmi munkamegosztásban konkrét szerepet tölt be. Célját, feladatait hierarchikus szervezeti felépítését, belső életrendjét, más csoportokkal való kapcsolattartásának lehetőségeit és módozatait a nagyobb egység határozza meg, ez utóbbi biztosítja számára a működéshez szükséges eszközöket és feltételeket. A formális csoport tehát közvetlen kapcsolatban van az őt létrehozó nagyobb egységgel.
Az informális csoport „önkéntes szövetség”, amely intézményes mechanizmusokkal nem szabályozott, tagjai saját elhatározásukból, érzelmi alapon kapcsolódnak egymáshoz, individualitásuk, valamint közös érdekeik szabta keretként vállalják az összetartozást. Az ilyen csoport tehát természetes emberi igényeket elégít ki. Informális csoport a család, a baráti társaság és minden olyan érzelmi alapon álló kötelék, amelyet nem kívülről szerveznek.
Három ember már csoportnak tekinthető. Három ember beindítja a csoportfolyamatokat. Lewin vezette a csoporton belüli történések regisztrációjának új technikáját. Előtte egy megfigyelő egy csoporttagot, Lewin és munkatársai viszont az egész csoportviselkedést figyelték, a csoport különböző aspektusaira összpontosítottak: együttműködés, csoporton belüli agresszió kezelése, rejtett érzelmi viszonyulások.
Lewin másik megfigyelése, hogy a csoporttagok által meghozott döntések kényszerítő erővel hatnak, ezért mélyreható viselkedési változást csoporton belül lehet elérni.
Kísérlet: Lewin családanyák és háziasszonyok számára szervezett csoportokat. Az egyik csoport előadásokat hallgatott az egészséges táplálkozásról, ill. a táplálkozási szokásokról. A másik csoport egyénileg beszélgetett szintén ugyanerről a témáról. A harmadik csoportnál vitákat tartottak szintén ebben a témában. Addig vitáztak, amíg a résztvevők maguk nem hoztak döntéseket, hogy érdemes-e változtatni a szokásokon, vagy sem. Ebben a csoportban volt szignifikánsabb vagy hatékonyabb a szokás megváltoztatása.
Magyarázat: az egyén a társas mezőkhöz viszonyítva alakítja ki a maga viselkedési normáit, referenciáit, önmagával szemben támasztott követeléseit, szokásait.
Csoportlélektan: A csoport szerkezetével, működésével stb. foglalkozik. Elemzi a csoportok működési szabályait, vizsgálja belső szerkezetüket, kommunikációjukat, légkörüket és kutatja a csoportok közti viszonyokat, ellentéteket és együttműködésük dinamikáit.
Csoportdinamika: a csoport mozgékonyságát, változékonyságát, konstruktív (csoportépítő) és destruktív (csoport felbontó) erőinek egymásra hatását jelenti. Az erőből fakadó szerepek a konstruktív szerepek, vagyis a csoportépítő szerepek, és a destruktív, vagyis csoportromboló szerepek.
Csoportképződmények
• Csoportnorma: kollektív elvárás, érték, ítélet, működési elv, követelmény, bánásmód, erkölcsi követelmény,
ezek az íratlan szabályokhoz tartoznak, csoportnyomásként hat a csoportra a csoportkohéziót fokozza. Addig, amíg a csoportnorma nem alakul ki, nincs csoport.
• Csoportlégkör: a csoporthangulat, kedélyállapot, érzelmi klímája, pszichikus atmoszférája tartozik ide. A
munkával, munkahellyel, munkafeltételekkel, kollektívával, vezetési elvvel való elégedettség szintje. Ha stabil a légkör, akkor maga a teljesítmény jobb. A csoportlégkör mutatja, hogy a tagok mennyire azonosultak a csoportnormákkal. Mindenki rendelkezik csoportszereppel. Továbbá a csoportlégkör mutatja, kielégíti e a csoport a tagok egyéni igényeit.
• Csoportérték: minden olyan jelentősebb kollektív teljesítmény, eredmény, amely a csoport működése során jött létre. Ilyen a pozitív hagyományok és a csoport igényszintje.
Csoportjelenségek
Csoporthatékonyság
A csoport teljesítő képessége függ a tevékenység jellegétől, és a tagok teljesítő képességétől. A csoport helyzetében jellemző erőmegsokszorozódás csak abban az esetben érvényesül, ha a tevékenység additív vagy diszjunktív jellegű. Additív tevékenységnek minősül pl. az erdei szeméttakarítási akció, amelyben minden résztvevő ugyanazt a munkát végzi. A kollektív erőkifejtés itt ténylegesen megsokszorozza a teljesítményt. A diszjunktív jellegű munkáknál a nagyobb hatékonyságot az eredményezi, hogy az együttesben akadnak kiemelkedő teljesítményre képes tagok, akik jelentősen javítják az átlagot.
Konformitás
A társadalomlélektani értelmezés a harmóniához szükséges egyensúly megteremtésének eszközeként kezeli a fogalmat. Olyan alkalmazkodó viselkedést ért alatta, mely nem csorbítja az egyén személyiség mivoltát. Az egyéni célkitűzések szándékok valóra váltása, az igények kielégítése a környezet hatékony közreműködése nélkül nem teljesülhet. A környezet is elvárja saját igényeinek teljesítését.
A konformitást nem lehet egyoldalúan negatív jelenségként kezelni, mert vannak olyan helyzetek, amikor a másokhoz való alkalmazkodás egyenesen kívánatos, mivel közmegegyezésen alapul.
A csoporton belüli jelenség a csoportnyomás, mely kikényszeríti az egyénből a normáknak megfelelő alkalmazkodó viselkedést. A csoporton belüli konformitás nem nő egyenes arányban a csoportlétszámmal.
Egyes vizsgálatok szerint a konformizmus nem függ össze az intelligenciával. Ugyanakkor a kreativitásnak nagy a konformitásra gyakorolt hatása.
Konformisták:
· csekély a feszültségtűrő képességük
· hajlamosak a lekicsinylő önértékelésre
· kerülik a nyílt véleményalkotást igénylő helyzeteket
· döntési szituációkban habozók
· tekintélytisztelők
Nonkonformisták:
· gyakran tapintatlanok
· ingerlékenyek
· vakmerők
· követelőzők
· a szélsőségekre is nagy hajlandóságot mutatnak
Csoportközvélemény
A kollektíva közös véleményét, nézetét tükrözi egy-egy meghatározott témában. A közvéleménynek a csoporton belül is sokféle funkciója lehet. Fontos szerepet tölthet be a csoportcélok megfogalmazásában, cselekvési tervek kialakításában, döntések előkészítésben és megalapozásában.
A csoportközvélemény sajátos megnyilvánulási formája a néma orientáció, mely ugyanolyan nyomást képes gyakorolni a kollektívára, mint a szóbeli forma. Akkor hatékony, ha a csoportot érintő lényeges kérdésekben a többség véleményét tükrözi. A közvélemény sohasem egységes. Alakítói maguk a csoporttagok, közülük is elsősorban a vezetők.
|