9. A csoportok r�tegz�d�se �s bels� szerkezete. A szociometria m�dszere. Konstrukt�v �s destrukt�v csoportszerepek.

A csoportok r�tegz�d�se

4 szerkezeti s�k k�l�n�thet� el:

1.) hivatalos / tekint�lyi  strukt�ra

2.) �rzelmi strukt�ra

3.) kommunik�ci�s strukt�ra

4.) feladat strukt�ra

1.) Hivatalos strukt�r�n a csoportfolyamatok hivatalos feloszt�s�t t�kr�z� al�-, f�l�-, �s mell�rendelts�gi viszonyok �s szerepviszonyok �sszess�g�t �rtj�k.

E strukt�r�n kereszt�l val�sul meg:

�         a csoport vezet�se

�         a csoporton bel�l foly� tev�kenys�g szervez�se

�         a csoporton bel�l foly� tev�kenys�g ir�ny�t�sa

�         a csoporton bel�l foly� tev�kenys�g ellen�rz�se

�         a feladatok kiad�sa

�         a hivatalos inform�ci�k tov�bb�t�sa

�         m�s csoporttal val� kapcsolattart�s szab�lyoz�sa

2.) Az �rzelmi strukt�ra a csoport fejl�d�se sor�n kialakul� inform�lis t�rsas kapcsolatok teljes rendszere, M�rei Ferenc elnevez�s�vel „a k�z�ss�g rejtett h�l�zata”.

- Ez a strukt�ra a stabilit�s egyik l�nyeges meghat�roz�ja �s mutat�ja. Rajta kereszt�l val�sul meg ugyanis:

�         az �rt�kk�pz�s

�         a magatart�s-befoly�sol�s

�         a modellk�vet�s

�         v�lem�nynyilv�n�t�s

�         a hivatalos inform�ci�k terjeszt�se

- Az �rzelmi strukt�ra rendk�v�l v�ltoz�kony sz�mos objekt�v, de f�leg szubjekt�v t�nyez� �ltal domin�lt k�pz�dm�ny.

- Alakul�s�t befoly�solja:

�         kollekt�va tagjainak nemi, �letkori, v�gzetts�gbeli �sszet�tele

�         k�l�nb�z� csoportjelens�gek m�k�d�se (csoport hat�konys�g, konformit�s)

- Mag�t a strukt�r�t sokf�le z�rt, 3, 4 vagy enn�l t�bb f�b�l �ll� k�tel�k k�pzik:

�         csillagzat (egy k�zponti helyzet� szem�ly k�r� t�m�r�l� t�bb csoporttag)

�         l�ncalakzat (t�bb csoporttag l�ncszer� kapcsol�d�sa)

�         p�ros kapcsolat- �s ezek k�l�nb�z� kombin�ci�i

- A legt�bb strukt�r�ban akadnak egyed�l�ll� szem�lyek is – egyetlen csoporttaggal sincs kapcsolatuk,

  peremhelyzet�ek.

- Az �rzelmi strukt�ra �sszet�tele j�l t�kr�zi a csoport fejletts�g�t.

�         A teljesen kezdetleges csoport

-                halmazszerkezet�

-                nincs benne z�rt alakzat

-                l�nc-, csillagalakzat, p�ros kapcsolat ritka

-                a tagok t�bbs�ge m�g mag�nyos

�         A kialakul�ban l�v� csoport

-              laza szerkezet�

-              p�ros-, p�ros �s l�ncszer� kapcsolatok domin�lnak

�         A t�bb�-kev�sb� �sszeszokott csoport

-              egyk�zpont�, sz�les perem� szerkezet, amelyben m�r kialakult n�h�ny, egym�shoz laz�bban k�t�d�, �s egy k�zpont fel� orient�l�d� z�rt alakzat, mellette azonban m�g sok a mag�nyos p�r, az elszigetelt l�nc, �s a peremhelyzet� egy�n.

�         A stabil, kiteljesedett csoport

-              t�mbszer� szerkezet, a csoporttags�g t�bbs�g�t �tfog� k�zponttal

-              peremhelyzet� tag, mag�nyos p�r csak elv�tve akad.

Az �rzelmi strukt�ra ismerete a csoportban val� eligazod�s, ill. a csoport vezet�se szempontj�b�l mindenk�ppen hasznos. A strukt�ra felt�rk�pez�s�re alkalmas m�dszer a szociometria.

3.) A kommunik�ci�s strukt�ra a csoport kommunik�ci�s tev�kenys�geinek saj�toss�gait t�kr�z� k�pz�dm�ny,

     amely 3 k�zl�si s�kra tagolhat�:

�         nyelvi / verb�lis s�k: a szavakkal val� k�zl�s saj�toss�gait t�kr�zi

�         metakommunik�ci�s s�k: a szavakat k�s�r� nem verb�lis jelekkel val� k�zl�s saj�toss�gait t�kr�zi

�         kontextu�lis s�k: azoknak a jelz�seknek a rendszer�t foglalja mag�ba, amely jeleket a csoport tagjai egym�s inform�l�s�ra haszn�lnak, vagyis amelyeknek kiz�r�lag sz�mukra van jelent�se, a k�v�l�ll� sz�m�ra nincs inform�ci��rt�ke.

A csoporton bel�li nem hivatalos inform�ci��raml�s a rokonszenvi h�l�zat fonal�t k�veti.

- A kommunik�ci�s strukt�ra gyakori fogyat�koss�ga

�         a lass�s�g, amikor az inform�ci� nem jut el id�ben az �rdekelthez

�         a hi�nyoss�g: a h�ranyag az �tad�s k�zben fokozatosan torzul

�         az egyoldal�s�g: amikor a h�r csak egy ir�nyban terjed

4.) A feladatstrukt�ra a k�z�sen magoldand� feladatok teljes rendszere; azt t�kr�zi, hogy a csoportfeladatok
      hogyan oszlanak meg az egyes tagok k�z�tt, kire milyen szerep jut a k�z�s tev�kenys�gben.

Szoros kapcsolatot mutat a kommunik�ci�s szerkezettel, a feladatmegold�s sor�n ugyanis nem k�z�mb�s, hogy a csoporttagoknak milyen m�rt�kben van lehet�s�g�k

�         a k�zvetlen kommunik�l�sra,

�         a feladattal kapcsolatos inform�ci�k megszerz�s�re,

�         a k�lcs�n�s inform�l�d�sra.

Szoros a kapcsolat a feladatstrukt�ra �s az �rzelmi szerkezet k�z�tt: min�l sz�lesebb az egym�ssal rokonszenvez�k k�re, ann�l k�zvetlenebb �s intenz�vebb kommunik�l�s zajlik az egy�ttm�k�d�k k�z�tt. Kedvez� ez a hat�s:

·         a tev�kenys�g eredm�nyess�g�re,

·         az �rzelmi szerkezet fejl�d�s�re.

A csoportok inform�lis szerkezete

Olyan csoportok, amely olyan egy�nek egy�ttes�b�l  �ll, akik �n�n elhat�roz�suk folyt�n ker�ltek bele �s maradtak a csoportban, mintegy saj�t individualit�sukat meg�rizend� vallj�k a csoporthoz val� tartoz�sukat. A hetenk�nti  bar�ti k�rtyaparti, volt iskolat�rsak bar�ti k�re, amat�r sportcsapat eml�thet� tipikus p�ldak�nt.  Ezeket a kort�rs csoportok logik�j�t folytat� t�rsul�sokat nevezz�k inform�lis csoportnak. Az inform�lis  csoport sem a tiszta szabads�g sz�ntere. A csoportl�t itt  is felt�telez minim�lis szinten form�lis mozzanatokat,  pl. szok�sokat.

Szociometria

A szociometria c�lja az adott k�z�ss�gben az egy�nek t�rsas helyzet�nek felt�rk�pez�se: milyen viszonyban van m�sokkal, �s az adott k�z�ss�gben milyen helyet foglal el. �ltal�ban iskol�kban, de k�z�piskol�ban, �s a munkal�lektan ter�let�n is szokt�k alkalmazni.

A csoport �rzelmi szerkezet�nek, �s e szerkezeten bel�l az egyes csoporttagok szoci�lis helyzet�nek, az �rzelmi kapcsolatok elrendez�d�s�nek a felt�rk�pez�s�re alkalmas m�dszer, a csoportkutat�s n�lk�l�zhetetlen eszk�ze.

A szociometria r�szei:

V�laszt�si teszt, amit az adott k�z�ss�gnek �ll�tanak �ssze.

T�pusai:

• Egyszempont�: ez a szociometriai t�pus csak a rokonszenvi kapcsolatokat t�rja fel�.

• T�bbszempont�: ez nem csak az �rzelmeken alapul.

A szociometria m�dszerei

�         a csoport bels� strukt�r�j�t t�rja fel

�         elemzi a rokonszenvi kapcsolatokat

�         kifejezi a t�rsas alakzat eg�sz�nek koh�zi�j�t

�         bemutatja azt a szoci�lis kl�m�t, a melyben a csoport �ppen tev�kenykedik vagy t�tlenkedik

A szociometria technik�j�t Amerik�ban dolgozta ki Moreno.

A spont�n rokonszenvi v�laszt�sokat vizsg�l� k�rd��veket a csoport re�lis �letter�ben t�ltik ki (oszt�lyterem, egy �zem valamelyik helyis�ge), egym�s jelenl�t�ben, de egym�st�l f�ggetlen�l, �s a k�rd�sek re�lis �lethelyzetekre vonatkoznak. Az eredm�nyek egy diagrammon �br�zolhat�k, amelyben a nyilak jelzik a v�laszt�s ir�ny�t.

Mivel az egyir�ny� v�laszt�sok, a viszonzatlan rokonszenvek a fant�zia vil�g�t jelen�tik meg, nem pedig a t�nyleges csoportt�rt�n�seket �s k�z�s tapasztalatokat, sokan csak a k�lcs�n�s v�laszt�sokat jelen�tik meg. Az egyir�ny� vonzalmakat �rtelmezz�k, de nem �br�zoljuk a szociogramon.

A szociogram kirajzolja

�         a h�rek �s pletyk�k terjed�s�nek ir�ny�t

�         a csoport bels� alegys�geit

�         az alakzaton bel�li cinkoss�got �s �lm�nyk�z�ss�get