11. Az egy�ttes �lm�ny, a t�rsas viselked�s fejl�d�se. A vezet� �s a csoport kapcsolata, a vezet� befoly�sa a csoport teljes�tm�ny�re.

A csal�dot minden csoporttags�g archet�pus�nak (el�k�p�nek) tekintj�k, mivel itt kapja meg a gyermek az els� csoport�lm�ny�t �s a k�s�bbi csoporthoz val� kapcsol�d�s motiv�ci�i is itt alakulnak ki.

A csoport �s �gy a csal�d feladata:

·         stresszold�s

·         �rzelmi vagy egy�b sz�ks�glet-kiel�g�t�s, pl.: mag�ny elker�l�se

·         a kommunik�ci�, �s az interakci�s k�pess�gek fejl�d�se

·         a csal�dban kell megszereznie t�rsas kompetenci�j�t, amelyekkel k�pes lesz k�s�bb a csoportba val� beilleszked�sre.

�lm�nyt�bblethez jutunk mind a csal�dban, mind a csoportban.

A csal�dban �s a csoportban jelen vannak a csoportfolyamatokra jellemz� t�rv�nyszer�s�gek.

Jelen van:

·         interdependencia (=k�lcs�n�s f�gg�s�g)

·         csoporthierarchia (=a csoportban elfogat hely)

·         csoportszerep: minden csoportban - ak�r csal�dcsoport, ak�r m�s csoport - mindenki szerepet t�lt be, illetve mindenkit�l elv�rnak szerepeket, aminek meg kell felelnie.

·         c�lkit�z�s

·         normak�pz�s

A csal�d, mint korai csoportminta, teh�t kialak�tja a gyermekben a csoportosul�ssal kapcsolatos attit�d�ket, a k�z�ss�gi elv szerinti egy�ttm�k�d�si k�szs�get. Term�szetesen ezt nem minden csal�d teszi egyenl� m�rt�kben. F�gg att�l, hogy mennyire nyitott vagy z�rt, autokratikus vagy demokratikus a csal�d, a t�rsadalmi vagy az egy�ni c�lokat tartja fontosabbnak.

A gyermek csal�don bel�li csoportviszonya alapvet�en abban t�r el a k�s�bbi csoporthelyzet�t�l, hogy:

·         a gyermek mag�t�l �rtet�d�nek vesz minden jelens�get a csal�dban

·         a t�bb�-kev�sb� interioriz�lt tekint�lyt hossz� ideig felt�tel n�lk�l elismerik, pl.: pedofil pr�b�lkoz�sok

·         a csal�dnak, mint csoportnak a gyermek szem�ben nincs alternat�v�ja

Piaget szerint a feln�ttek vil�g�t szimboliz�l� csal�di csoport norm�i az engedelmesked�st, a tekint�lyen alapul� ragaszkod�st, a kik�nyszer�ttet fegyelmezetts�get �rj�k el� a gyermek sz�m�ra, m�g a kort�rscsoportokban m�sfajta erk�lcsi szab�ly uralkodik

A k�lcs�n�s megegyez�s �s egy�ttm�k�d�s, a k�lcs�n�s tisztelet �s az �nk�nt v�llalt fegyelem jellemzi az eg�szs�ges kort�rscsoportot. Mindez m�r az �nkorm�nyzatis�g, a demokr�cia tanul�s�nak a terepe.

A kort�rscsoport az egyetlen, ahol egyenl�s�gen alapul� viszonyokra is sz�m�thatunk, k�toldali kapcsolatokat adhatunk �s k�thet�nk, m�g a sz�l�i, tan�ri, munkahelyi kapcsolatokban egyoldal� f�gg�s�get v�rnak el t�l�nk.

A kort�rscsoportok seg�tenek abban is, hogy a sz�l�kt�l val� lev�l�ssal j�r� szorong�st cs�kkentik, bet�ltik az intim sz�l�i kapcsolatok elmarad�s�val keletkez� �rt, �s megv�denek az elszigetel�d�st�l.

Val�di kort�rscsoportok serd�l�korra alakulnak ki, addig a csal�d mell� kieg�sz�t�sk�ppen tartoznak, de serd�l�kort�l helyettes�tik is m�r a csal�di csoportot. Mindezek�rt nagy pedag�giai lehet�s�gek szunnyadnak a kort�rscsoport jelens�g�ben.

M�rei Ferenc

1945 �s 1948 k�z�tt v�gzett kutat�sai p�ld�tlanok a magyar szoci�lpszichol�gia t�rt�net�ben. Az �ltala bevezetett m�dszer, az aktometria – a t�rsas esem�nyek form�lis regisztr�l�sa.

E vonatkoz�sban Lewin eszm�j�t fejleszti tov�bb: t�bb megfigyel� egyidej�leg regisztr�lja a k�z�ss�g t�rt�n�seit, m�s-m�s n�z�pontb�l.

A csoportalakul�s f�zisait M�rei a k�vetkez�k�ppen bontja le:

1.       egy�ttl�t: a gyermekek egym�s t�rsas�g�ban vannak, de semmif�le struktur�lt kapcsolat nem alakul ki k�z�tt�k

2.       egy�ttmozg�s: a csoportot a mozg�s tartja �ssze

3.       t�rgy k�r�li �sszever�d�s: egy�tt szeml�lnek egy t�rgyat, an�lk�l, hogy �sszehangoltan csin�ln�nak b�rmit is – ha esetleg tev�kenykednek a t�rggyal, az mindenkinek a „mag�n�gye”

4.       �sszedolgoz�s: a cselekv�sek koordin�l�dnak, de ez m�g csak a t�rgy k�r�li �sszever�d�s akt�vabb v�ltozata, a leggyakrabban �p�tkez�s k�zben figyelhet� meg.

5.       Szerepszer� differenci�l�d�s 8maga a szereposzt�s sz�rmazhat a tev�kenys�gb�l,  vagy a csoport szervezet�b�l is)

Vizsg�lta m�g:

Alapjelens�g, az utal�s

Bar�ti t�rsas�gban, szerelmesp�rokban vagy �vodai-iskolai csoportokban egyar�nt megfigyelhet� jelens�g: egy kor�bbi egy�ttes cselekv�s egyik elem�nek megism�tl�se visszaid�zi az eg�sz kollekt�v �lm�nyt, annak eredeti �rzel t�lt�s�vel egy�tt. A j�t�k viszonylag sok�ig tart. Sokan vesznek r�szt benne. A j�t�knak nincs vezet�je, legfeljebb egy-egy r�szletes kezdem�nyez�je Pl.: t�zolt�s j�t�k. A szerepek nagyr�szt spont�n v�laszt�ssal alakulnak ki. Ut�na 2 nappal egy kisl�ny a szabadj�t�k k�zben felki�ltott: „meg�gek”. Ezzel a gyerekek felid�zt�k a t�zolt�s j�t�kot.

Vezet� �s csoport kapcsolata

A gyermekcsoportokban azok a tipikus vezet�k, akiknek a szoci�lis penetranci�ja (= t�rsas hat�konys�ga) magas. Felmer�l a k�rd�s, vajon ki a hat�konyabb – a csoport, amelynek m�r kialakultak a maga szok�sai, int�zm�nyei, �lm�nyk�z�ss�ge, vagy a vezet�, akinek szoci�lis penetranci�ja magasabb.

A k�s�rletben �tlagos gyerekek csoportj�t �ll�tott�k szembe igen hat�kony vezet�vel. A k�vetkez� fejlem�nyek fordultak el�:

�         vezet� teljesen beolvadt a csoportba, megsz�nik vezet� lenni

�         a vezet� k�veti a trad�ci�kat, de meg�rzi az utas�t� jogk�r�t

�         a vezet� alkalmazkodik a csoporthoz, de megszerzi a tagok tulajdon�ban l�v� t�rgyakat

�         a magas szoci�lis penetranci�j�j� gyermek a trad�ci�k �j formav�ltoz�sait hozza l�tre. �j�t�sokat vezet be.

�         a vezet� els�pri a csoport megl�v� norm�it, s teljesen �j hagyom�nyokat vezet be. Ez a legritk�bb.

A vezet� befoly�sa a csoport teljes�tm�ny�re

3 f�le vezet�si st�lus

Lewin, White �s Lippit nevezetes k�s�rlet�ben gyermekcsoportok viselked�s�t figyelt�k 3 f�le vezet�i magatart�s mellett:

�         az autokratikus vezet� parancsuralmi rendszert tartott fenn

�         a demokratikus vezet� a csoporton bel�li spont�n megbesz�l�sre �p�tett

�         a laisse-faire vezet� elhanyagolta a csoportot

A szoci�lpszichol�gusok azt a jelens�get vizsg�lt�k, hogy milyen hat�sa van a tan�ri vezet� st�lusnak az oszt�lykl�ma kialakul�s�ban. Ezt a kutat�ssorozatot 3 amerikai szoci�lpszichol�gus v�gezte: Lewin, Lippet, White. Kutat�saik k�z�ppontj�ban az a k�rd�s �llt, hogy milyen hat�ssal vannak az oszt�ly kl�m�j�ra a k�l�nb�z� tan�ri vezet�si st�lusok. Eredm�ny:

·        demokratikus            •   autokratikus             •    laissez faire

A vizsg�lat a k�vetkez�k�ppen zajlott le.

A r�szt vev�, �t�dik oszt�lyos di�kokat �nk�nt jelentkez�k k�z�l v�lasztott�k ki Iowa City iskol�ib�l. Feladatuk az volt, hogy k�l�nb�z� szakk�ri tev�kenys�gekben vegyenek r�sz, melyek c�lja a di�kok sz�m�ra is nyilv�nval�an kreat�v munka volt: sz�nh�zi �larcok, maszkok megtervez�se �s elk�sz�t�se, rep�l�modell-k�sz�t�s, stb.

A vizsg�lat megkezd�se el�tt szociometrikus vizsg�latokat k�sz�tettek az iskol�ban, �s a di�kokat �gy osztott�k be  a k�l�nb�z� csoportokba, hogy a csoportok bels� szerkezete l�nyeg�ben hasonl� legyen. Egy-egy szakk�rbe �t di�k ker�lt. Annak �rdek�ben, hogy �rts�k a csoportlojalit�st, mindegyik csoport saj�t szob�t kapott, a csoport tagjai v�lasztott�k klubjuk nev�t, �s �k d�sz�tett�k fel a klubhelyis�get is.

A k�s�rletet �gy szervezt�k meg, hogy mindegyik csoportnak lehet�s�ge volt kipr�b�lnia az �sszes lehets�ges vezet�i st�lust. A csoportok �l�re egy feln�tt f�rfi ker�lt vezet�nek. Az volt a megb�zat�sa, hogy viselked�s�vel olyan l�gk�rt teremtsen a csoportokon bel�l, amely vagy autokrata, vagy demokratikus kl�m�t hoz l�tre a csoportban. A csoportok 3-6 h�tig tart� id�szakon kereszt�l dolgoztak egy�tt. Minden hetes peri�dus letelte ut�n a vezet�k v�ltott�k egym�st. Viszont a kor�bban szerzett tapasztalatok befoly�ssal vannak az adott id�szak k�s�rleti kl�m�j�ra, vagyis a di�kok magatart�s�ra. Ezt a probl�m�t �gy pr�b�lt�k feloldani, hogy mindegyik csoportban m�s �s m�s sorrendben k�vett�k egym�st a k�l�nb�z� vezet�si st�lusok.

Autokratikus vezet�s

A csoport vezet�je r�szletesen el��rta a csoportfoglalkoz�sok teend�it, meghat�rozta a tennival�kat, a csoport minden egyes tagj�nak r�szletes utas�t�sokat adott arr�l, hogy az adott munkafolyamatban milyen tennival�kat kell elv�gezni. Meghat�rozta, hogy mely di�kok dolgozhatnak egy�tt, �s ebben egy�ltal�n nem vette tekintetbe a di�kok k�v�ns�gait, vonzalmait. Ha megdics�rte vagy kritiz�lta a r�sztvev�ket, akkor kritik�ja vagy dics�rete ink�bb szem�lyesnek volt nevezhet�, mint objekt�vnek. A csoport vezet�j�nek elismer�se �s elmarasztal�sa egy olyanfajta hierarchi�t hozott l�tre, amelyben kiskir�lyk�nt uralkodott a csoport f�l�tt.

Demokratikus vezet�s

A tennival�kat �gy hat�rozt�k meg, hogy a csoport tagjai a tev�kenys�g megkezd�se el�tt megbesz�l�st tartottak, majd d�nt�st hoztak.

Teh�t a csoport vezet�je k�zben „ir�nyelveket” fogalmazott meg, javaslatokat tett. Az volt a feladata, hogy seg�tsen a csoportnak az �ltal�nosabb c�lok kialak�t�s�ban, �s alternat�v megold�sokat javasoljon a c�lok megval�s�t�sa �rdek�ben. A vezet� ell�tta a csoportot inform�ci�kkal, amikor arra volt sz�ks�g�k.

A csoportvezet�snek az volt a c�lja, hogy a csoport �nigazgat�s�t �gy �szt�n�zze, hogy b�tor�tsa a probl�m�k szabad megvitat�s�t, el�seg�tse a csoport d�nt�shozatal�t, �s biztos�tsa a t�bbs�gi szavazat �rv�nyes�l�s�t.

A vezet�nek objekt�ven kellett meg�t�lnie az eredm�nyeket akkor is, amikor megdics�rte vagy b�r�lta a csoport tagjait. Ennek az volt a c�lja, hogy b�tor�tsa �s er�s�tse a csoport tagjaiban azt a gondolkod�sm�dot, amelynek sor�n egyre ink�bb k�pesek lesznek saj�t maguk �rt�kelni saj�t munk�jukat, an�lk�l, hogy f�gg� viszonyban lenn�nek a vezet�t�l.

Laisser faire (teljesen r�hagy�) vezet�s

Eredetileg nem is tervezt�k a kutat�ssorozatba, csak az egyik k�s�rletn�l az egyik demokratikus vezet� munk�ja kudarcot vallott �s �gy „iktatt�k be”.

A vezet� nem vett r�szt a c�lok kit�z�s�ben, nem adott semmif�le seg�ts�get a c�lok el�r�s�re �s nem sz�lt bele a csoporton bel�li partnerv�laszt�sba. Akkor adott inform�ci�kat, ha k�rt�k. A munkafolyamatokban nem vett r�szt, nem dics�rt �s nem kiab�lt. Ez a kl�ma majdnem teljes szabads�got biztos�tott az egy�n sz�m�ra.

Eredm�nyek

Autokratikus:

A csoportmagatart�s enged�kenynek �s al�zatosnak bizonyult. A di�kok csak akkor �reztek �szt�nz�st arra, hogy tev�kenykedjenek, amikor a vezet�j�k jelen volt. Amikor a vezet� elhagyta a szob�t, a munka intenzit�sa cs�kkent. N�h�nyan ellens�gesen viselkedtek a vezet�vel szemben, az azonban rejtett maradt. Ebben a kl�m�ban nagy fesz�lts�g uralkodott a tagok k�z�tt, az ellens�gesked�s is gyakori volt, amely f�k�nt a csoport egy tagj�ra ir�nyult.

Demokratikus:

A r�sztev�k hat�konys�ga nagyobb volt a t�rsas c�lok megval�s�t�s�ban, �s a munka c�ljainak el�r�s�ben. A csoport bels� koh�zi�ja er�sebb volt, �s csoport�sszetartoz�s-tudat alakult ki. �l�nkebbek voltak, kifejezt�k individualit�sukat is. Ez a kl�ma �szt�n�zte a r�szv�telt, a di�kok jobban ig�nyelt�k a tisztess�ges j�t�k szab�lyait, �s kevesebbet foglalkoztak a st�tuszbeli helyzet�kkel. Kritikai megjegyz�seik objekt�vek voltak, kev�sb� szem�lyesked�k, mint a t�bbi csoportban.

Laissez faire:

Megpr�b�lkoztak ugyan azzal, hogy k�z�sen hozz�k meg d�nt�seiket, de az egy�ttm�k�d�sre ir�nyul� t�rekv�s�k hamarosan meggyeng�lt. A tagok id�nk�nt agressz�ven viselkedtek egym�ssal szemben, amit a megfigyel�k r�szben t�tlens�gnek, r�szben az eredm�nyess�g hi�ny�b�l ered� frusztr�ci�nak �s r�szben annak tulajdon�tottak, hogy hi�nyzott a csoportb�l az a feln�tt, akit a csoport tagjai tisztelhettek volna. Egyetlen c�lt sem tudtak megval�s�tani. A tagok magatart�s�t a st�tusz-preszt�zs orient�lta, �s a csoporton bel�li rend nagyon hamar �sszeomlott. A di�koknak csak a t�red�ke v�llalkozott arra a foglalkoz�s v�g�n, hogy kitiszt�tsa a helyis�get, m�g a demokratikus csoportban �nk�nt jelentkeztek.

A kutat�k arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy a demokratikus vezet�s nemcsak nagyobb hat�konys�got, produktivit�st eredm�nyez, hanem kevesebb stresszel j�r a csoport tagjai sz�m�ra, �s jobban kiel�g�ti �ket az ilyen l�gk�rben v�gzett munka. Az emberi interakci� sokkal hat�konyabb, mint az autokratikus kl�m�j� csoportban, m�gpedig az�rt, mert jobban �szt�nzi a r�sztvev�ket, jobban  motiv�lja �ket a r�szv�telre.

A demokratikus vezet�s� csoportot meg kell k�l�nb�ztetni a laissez faire vezet�s� csoportt�l, mert az el�bbi megk�veteli a rendet �s a tekint�lyes szem�lyt is.