Bevezet�s a csal�dpszichol�gi�ba
I.

A csal�d, mint rendszer

Elk�l�n�l m�s rendszerekt�l

A hat�rok funkci�i

1.) elk�l�n�t m�s rendszerekt�l,

2.) rajta kereszt�l biztos�tja a rendszerek        k�zti kommunik�ci�t,

3.) szab�lyozza a ki- �s bejut� inform�ci�kat,

4.) megsz�ri a rendszert fenyeget� hat�sokat              (ki- �s be�raml�st egyar�nt),

5.) �sszetartja a bels� er�ket

A csal�d strukt�r�ja

St�tusok, szerepek a csal�dban

A csal�don bel�li alrendszerek

Hat�rokkal v�dett alrendszerek:

A csal�d funkci�i
(Nemzeti Csal�dpolitikai koncepci� 2000.)

�pszichoszoci�lis funkci� (�rzelmi, ment�lis                                                  kl�ma biztos�t�sa)

�szocializ�ci�s funkci� (�rt�krendszer, szerepek)

�szellemi, kultur�lis funkci� (kultur�lis �s erk�lcsi

�                                             �rt�kek �tad�sa)

�gondoz�- ell�t� funkci� (gyermek, id�s, beteg )

�gazdas�gi funkci� (fogyaszt�si, esetleg termel�si                                         egys�g)

�n�pess�g biol�giai �jratermel�d�se

A csal�d, -mint „t�mogat� rendszer”- funkci�i

1.         �nk�p, �n�rt�kel�s kialak�t�ja

2.         Vil�gk�p, �letfiloz�fia megalapoz�ja

3.         Szocializ�l

4.         Az identit�s forr�sa

5.         Referencia- �s kontrollcsoportk�nt hat

6.         Inform�ci�kat ad az eligazod�shoz 

7.         Konkr�t gyakorlati seg�ts�get ny�jt

8.         Pihen�s �s regener�l�d�s  helye

9.         �rzelmi teherb�r�st seg�ti

10.       �nmegval�s�t�s siker�nek r�sze

( Caplan, G. 1976. – Koml�si P. 2001.)

Csal�di �letciklusok

a./        �jonan h�zasodott p�r csal�dja;

b./        csecsem�s csal�d;

c./        kisgyermekes csal�d;

d./        iskol�skor� gyermekes csal�d;

e./        serd�l� kor� gyermekes csal�d;

f./                    feln�vekedett gyermeket kibocs�t� csal�d;

g./        magukra maradt, m�g akt�v sz�l�k csal�dja;

h./        inakt�v �reg h�zasp�r csal�dja.

�r�kl�s

A szem�lyis�g alakul�st alapjaiban meghat�roz� t�nyez�k:

Egy�ni fejl�d�s sz�ks�gletei, ill.
�retts�gi krit�riumok

0-1 �v:            fiziol�giai sz�ks�gletek,                                                                  biztons�g�rzet, bizalom

1-3 �v:            szeretet, �n�ll� cselekv�s, auton�mia

3-6 �v:            iniciativ viselked�s, kezdem�nyez�s,                                             aktivit�s

6-10 �v:          tud�sszomj, tanul�s, intellektu�lis                                      elsaj�t�t�s, teljes�tm�ny,                                                      elismer�s

10-16 �v:        �nkipr�b�l�s, k�s�rletez�s a saj�t                                       er�vel, identit�s

16-18 �v:        intimit�s, szolidarit�s, eszmeis�g,                                       �letfiloz�fia, "harc", partners�g

Jelent�s�ggel b�r� szoci�lis kapcsolatok

�csecsem�kor /0-1 �v/:         anya

�kisgyermekkor /1-3/:          apa /�s az anya

��vod�skor /3-6/:                  alapcsal�d

�iskol�skor /6-10/:    szomsz�ds�g, iskola                                                          pedag�gus, „munkavezet�

�serd�l�kor 10-16/:   kort�rscsoport, k�v�l�ll�                                                     csoportok, "ide�l-"feln�ttek

�ifj�kor /16-18/:         bar�tok, m�sik nem�                                                                       partner,          "tr�ner"

Fejl�d�si kr�zisek, ill. azok hi�ny�llapotai, mutat�i:

�csecsem�kor:           bizalomhi�ny

�kisgyermekkor:       sz�gyen, k�ts�g, visszah�z�d�s,                                         szeretetlens�g /agresszi�, dac/

��vod�skor:   b�ntudat - regressz�v v. agressz�v                                       viselked�s, �lland� bels� fesz�lts�g,                                                kapkod�s, neurotikus reakci�k;

�iskol�skor:   kisebbs�gi �rz�s, inaktivit�s,                                                          �rdekl�d�s hi�ny, tanul�si probl�m�k;

�serd�l�kor:   identit�szavar - devianci�k;

�ifj� feln�ttkor:          izol�ci�, felsz�nes �s felel�ss�g                                           n�lk�li kapcsolatok.

A csal�di m�k�d�sek k�l�nb�z�s�ge

Sz�l�i b�n�sm�d

A   NEVELÕI  L�GK�R 

�S A 

GYERMEKI VISELKED�S

�SSZEF�GG�SE

MELEGS�G �S ENGED�KENYS�G K�VETKEZT�BEN:

�akt�v, ny�lt, sikeresen agressz�v (Baldwin)

�szab�lyokhoz val� minim�lis ragaszkod�s (Maccoby, fi�kn�l)

�fokozott felnõtt - szerep j�tsz�s (Lewin)

�minim�lis �nagresszi� (Sears)

�f�ggetlen, bar�ts�gos, kreat�v, kis projekt�v ellens�gess�g

MELEGS�G �S KORL�TOZ�S K�VETKEZT�BEN:

�al�zatos, dependens, engedelmes,                                         udvarias, rendes (Levy)

�minim�lis agresszi� (Sears)

�szab�lyokhoz val� maxim�lis ragaszkod�s                             (Maccoby, fi�kn�l)

�dependens,  bar�ts�gtalan, nem kreat�v                                 (Watson)

�maxim�lisan engedelmes (Mevers)

HIDEGS�G �S KORL�TOZ�S ESET�N:

�neurotikus probl�m�k (klinikai tanulm�nyok)

�t�bb veszeked�s �s sz�gyenlõss�g a t�rsas                kapcsolatokban           (Watson)

�t�rsas kapcsolatokban visszah�z�dik                                                (Baldwin)

�fejletlen felnõtt - szerep j�tsz�s (Levin)

�maxim�lis �nagresszi� (Sears, fi�kn�l)

HIDEGS�G �S ENGED�KENYS�G ESET�N:

�b�n�z�s (Glueck, Bandura, Walters)

�engedetlens�g (Mayers)

�maxim�lis agresszivit�s (Sears)

CSAL�DI  NEVEL�S  JELLEMZ�I  
( PREFER / Koml�si S. alapj�n)

Csal�di �let sz�nvonala

1.                     A h�zass�g min�s�ge

2.                     Kultur�lis ig�nyess�g

3.                     A sz�l�k elv�r�sa a gyermek                                               j�v�j�vel szemben

Az egy�tt�l�s sz�nvonala

4.                     Sz�beli egy�ttm�k�d�s

5.                     Beavat�s

6.                     Seg�ts�gig�ny

 Motiv�ci� m�rt�ke

7.         D�cs�r�s

8.         M�lt�nyl�s

Foglalkoz�s sz�nvonala

9.         Mes�l�s

10.       �rdekl�d�s

11.                   Egy�ttl�t

12.       K�rd�sviszony

�rtelmez�si keret:

Rendszerszeml�let

T�rsas-�kol�giai szintek

A t�rsas-�kol�giai szintek
 egym�sra hat�sai

A csal�d bels� m�k�d�s�nek dinamik�ja

A csal�dtagok viselked�s�t befoly�sol� t�nyez�k

elemi drive-ok:

Harm�nia vagy konfliktus modell?

Szeml�leti modell v�lt�s

Defektmodell

szeml�let kiindul�pontja:

a s�r�lt,

beteg ember

 betegs�ge,

�s annak kezel�se

Teh�t: a

„beilleszked�si neh�zs�g”,

 „hiperaktivit�s”,

  „figyelemzavar”,

 „agresszivit�s”,

„tanul�si neh�zs�g”,

„finommotoros �s grafomotoros, ill. nagymozg�sos �gyetlens�g”,

„idegrendszeri �retlens�g”, stb.

Kompetenciamodell

Az eg�szs�ges szem�ly, pozit�v saj�toss�gai fel� fordul,

az emberi term�szet optimist�bb megk�zel�t�s�vel

Kompetenciamodell szeml�letm�dja

Az ember:

tanul�, v�ltoz�, fejl�d� l�ny;

akt�v, kreat�v, adapt�v

k�pess�gekkel.

 C�l: ehhez biztos�tani

az optim�lisabb

fejleszt�si felt�teleket