Bevezetés a családpszichológiába
I.

A család, mint rendszer

Elkülönül más rendszerektől

A határok funkciói

1.) elkülönít más rendszerektől,

2.) rajta keresztül biztosítja a rendszerek        közti kommunikációt,

3.) szabályozza a ki- és bejutó információkat,

4.) megszűri a rendszert fenyegető hatásokat              (ki- és beáramlást egyaránt),

5.) összetartja a belső erőket

A család struktúrája

Státusok, szerepek a családban

A családon belüli alrendszerek

Határokkal védett alrendszerek:

A család funkciói
(Nemzeti Családpolitikai koncepció 2000.)

§pszichoszociális funkció (érzelmi, mentális                                                  klíma biztosítása)

§szocializációs funkció (értékrendszer, szerepek)

§szellemi, kulturális funkció (kulturális és erkölcsi

§                                             értékek átadása)

§gondozó- ellátó funkció (gyermek, idős, beteg )

§gazdasági funkció (fogyasztási, esetleg termelési                                         egység)

§népesség biológiai újratermelődése

A család, -mint „támogató rendszer”- funkciói

1.         Énkép, önértékelés kialakítója

2.         Világkép, életfilozófia megalapozója

3.         Szocializál

4.         Az identitás forrása

5.         Referencia- és kontrollcsoportként hat

6.         Információkat ad az eligazodáshoz 

7.         Konkrét gyakorlati segítséget nyújt

8.         Pihenés és regenerálódás  helye

9.         Érzelmi teherbírást segíti

10.       Önmegvalósítás sikerének része

( Caplan, G. 1976. – Komlósi P. 2001.)

Családi életciklusok

a./        újonan házasodott pár családja;

b./        csecsemős család;

c./        kisgyermekes család;

d./        iskoláskorú gyermekes család;

e./        serdülő korú gyermekes család;

f./                    felnövekedett gyermeket kibocsátó család;

g./        magukra maradt, még aktív szülők családja;

h./        inaktív öreg házaspár családja.

Öröklés

A személyiség alakulást alapjaiban meghatározó tényezők:

Egyéni fejlődés szükségletei, ill.
érettségi kritériumok

0-1 év:            fiziológiai szükségletek,                                                                  biztonságérzet, bizalom

1-3 év:            szeretet, önálló cselekvés, autonómia

3-6 év:            iniciativ viselkedés, kezdeményezés,                                             aktivitás

6-10 év:          tudásszomj, tanulás, intellektuális                                      elsajátítás, teljesítmény,                                                      elismerés

10-16 év:        önkipróbálás, kísérletezés a saját                                       erővel, identitás

16-18 év:        intimitás, szolidaritás, eszmeiség,                                       életfilozófia, "harc", partnerség

Jelentőséggel bíró szociális kapcsolatok

§csecsemőkor /0-1 év/:         anya

§kisgyermekkor /1-3/:          apa /és az anya

§óvodáskor /3-6/:                  alapcsalád

§iskoláskor /6-10/:    szomszédság, iskola                                                          pedagógus, „munkavezető

§serdülőkor 10-16/:   kortárscsoport, kívülálló                                                     csoportok, "ideál-"felnőttek

§ifjúkor /16-18/:         barátok, másik nemű                                                                       partner,          "tréner"

Fejlődési krízisek, ill. azok hiányállapotai, mutatói:

§csecsemőkor:           bizalomhiány

§kisgyermekkor:       szégyen, kétség, visszahúzódás,                                         szeretetlenség /agresszió, dac/

§óvodáskor:   bűntudat - regresszív v. agresszív                                       viselkedés, állandó belső feszültség,                                                kapkodás, neurotikus reakciók;

§iskoláskor:   kisebbségi érzés, inaktivitás,                                                          érdeklődés hiány, tanulási problémák;

§serdülőkor:   identitászavar - devianciák;

§ifjú felnőttkor:          izoláció, felszínes és felelősség                                           nélküli kapcsolatok.

A családi működések különbözősége

Szülői bánásmód

A   NEVELÕI  LÉGKÖR 

ÉS A 

GYERMEKI VISELKEDÉS

ÖSSZEFÜGGÉSE

MELEGSÉG ÉS ENGEDÉKENYSÉG KÖVETKEZTÉBEN:

§aktív, nyílt, sikeresen agresszív (Baldwin)

§szabályokhoz való minimális ragaszkodás (Maccoby, fiúknál)

§fokozott felnõtt - szerep játszás (Lewin)

§minimális önagresszió (Sears)

§független, barátságos, kreatív, kis projektív ellenségesség

MELEGSÉG ÉS KORLÁTOZÁS KÖVETKEZTÉBEN:

§alázatos, dependens, engedelmes,                                         udvarias, rendes (Levy)

§minimális agresszió (Sears)

§szabályokhoz való maximális ragaszkodás                             (Maccoby, fiúknál)

§dependens,  barátságtalan, nem kreatív                                 (Watson)

§maximálisan engedelmes (Mevers)

HIDEGSÉG ÉS KORLÁTOZÁS ESETÉN:

§neurotikus problémák (klinikai tanulmányok)

§több veszekedés és szégyenlõsség a társas                kapcsolatokban           (Watson)

§társas kapcsolatokban visszahúzódik                                                (Baldwin)

§fejletlen felnõtt - szerep játszás (Levin)

§maximális önagresszió (Sears, fiúknál)

HIDEGSÉG ÉS ENGEDÉKENYSÉG ESETÉN:

§bűnözés (Glueck, Bandura, Walters)

§engedetlenség (Mayers)

§maximális agresszivitás (Sears)

CSALÁDI  NEVELÉS  JELLEMZŐI  
( PREFER / Komlósi S. alapján)

Családi élet színvonala

1.                     A házasság minősége

2.                     Kulturális igényesség

3.                     A szülők elvárása a gyermek                                               jövőjével szemben

Az együttélés színvonala

4.                     Szóbeli együttműködés

5.                     Beavatás

6.                     Segítségigény

 Motiváció mértéke

7.         Dícsérés

8.         Méltánylás

Foglalkozás színvonala

9.         Mesélés

10.       Érdeklődés

11.                   Együttlét

12.       Kérdésviszony

Értelmezési keret:

Rendszerszemlélet

Társas-ökológiai szintek

A társas-ökológiai szintek
 egymásra hatásai

A család belső működésének dinamikája

A családtagok viselkedését befolyásoló tényezők

elemi drive-ok:

Harmónia vagy konfliktus modell?

Szemléleti modell váltás

Defektmodell

szemlélet kiindulópontja:

a sérült,

beteg ember

 betegsége,

és annak kezelése

Tehát: a

„beilleszkedési nehézség”,

 „hiperaktivitás”,

  „figyelemzavar”,

 „agresszivitás”,

„tanulási nehézség”,

„finommotoros és grafomotoros, ill. nagymozgásos ügyetlenség”,

„idegrendszeri éretlenség”, stb.

Kompetenciamodell

Az egészséges személy, pozitív sajátosságai felé fordul,

az emberi természet optimistább megközelítésével

Kompetenciamodell szemléletmódja

Az ember:

tanuló, változó, fejlődő lény;

aktív, kreatív, adaptív

képességekkel.

 Cél: ehhez biztosítani

az optimálisabb

fejlesztési feltételeket