|
IV.
A 2007.10.14. 07:27
|
4. A hazai urbanizci sajtos jegyei |
|
Az 1950-es vekben Magyarorszg lakossgnak kb. 70 %-a lt falusi jelleg teleplsen, kevs volt a kis- s kzpvros, nagyvros Budapesten kvl nem volt.
1960-as vekben risi vndorls indult meg Budapest fel, ami a magyar urbanizci saj tossga. |
|
1991. januri adatok szerint Budapesten lakott a npessg 19,5 %-a, egyb vrosokban 42,7 % -a s kzsgekben a 37,8 %-a. A vrosiasods fokt nem csak a vrosi npessg arnynak |
|
alakulsa mutatja, hiszen ez nagymrtkben fgg attl, hogy az adott orszgban milyen kritriumok alapjn dl el, hogy melyik telepls vros, melyik kzsg: A vrosias krnyezet arnynak mrse sem nyjt vals kpet, hiszen haznkban pldul tbb olyan vidki vros |
|
van, amely kevss vrosias jelleg. |
|
Az urbanizci foknak megllaptsakor figyelembe szoktak venni olyan indirekt mutatkat is, mint pl.: |
|
urbanizcis szint s a GDP kztti kapcsolat
vzhlzat, csatornarendszer, gz, telefon, villany, napilapok elterjedse, |
|
gyermekintzmnyek szma-arnya, stb. |
|
Magyarorszgon az alapellts hinyos, az urbanizci elmaradt a gazdasgi nvekedstl, az iparoststl (ksleltetett vrosfejlds). |
|
1990 ta a vrosods teme ersen lelassult, Budapest npessge pedig kiss cskkent. Magas a falurl vrosba bejr dolgozk szma, akiket ingzknak neveznk. A npes sg mintegy 54 %-a lakik ma vrosokban. |
|
A teleplsszociolginak az utbbi idben kialakult llspontja szerint nem felttlenl elnys s kvnatos, hogy a vrosokban lak npessg arnya nvekedjk (a vrosi slumm |
|
vezetek tmegess vlsa miatt), ellenben az orszg minden lakosa szmra elrhetnek kell, hogy legyenek a vrosi let nyjtotta elnyk, s hozzfrhetnek kell, hogy legyenek a |
|
a munksosztly s a belvrosi szomszdsg megjtsa |
|
eredeti llapotba val visszalltsa |
|