5. V�ros�kol�giai elm�letek

Hum�n�kol�giai vagy v�ros�kol�giai elm�let:                                                                        .

A chicag�i szociol�giai iskola dolgozta ki a k�t vil�gh�bor� k�z�tt. A nagyv�rosokban bizonyos v�rosr�szekhez kapcsol�dnak k�l�nf�le tev�kenys�gek, �s bizonyos v�rosr�szekben koncentr�l�dnak a lakoss�g k�l�nb�z� r�tegei. A devi�ns viselked�seknek �s bizonyos t�rsadalmi probl�m�knak, mint a szeg�nys�gnek egyes v�rosr�szekbe koncentr�l�d�sa a v�ros meghat�rozott, �gynevezett �tmeneti �vezet�ben k�l�n�sen gyakoriak.

Koncentrikus k�r�k elm�lete: (park �s Burgess - 1925)

. A telep�l�s magv�ban tal�lhat� a v�rosk�zpont, az �zleti �vezet. (Itt vannak a nagy

�ruh�zak, bankok, sz�llod�k, m�vel�d�si �s sz�rakoz�si int�zm�nyek.) Ez a legkifejlettebb z�na.

. K�r�l�tte helyezkedik el az �n. �tmeneti �vezet. (Ez a kor�bban viszonylag j� lak�sokat mag�ba foglal� b�rh�zak ter�lete volt, ami fokozatosan leromlott, �s ezzel p�rhuzamosan egyre ink�bb a szeg�nyek, �jonnan bev�ndorl�k lak�hely�v� v�lt. Itt �sszpontosul az �sszes t�rsadalmi probl�ma, mint a szeg�nys�g, a prostit�ci�, az alkoholizmus stb.)

. A harmadik gy�r� a munk�soszt�ly z�na, ahol a jobb helyzet� munk�sok �lnek

      b�rh�zakban. .

. A negyedik �vezet a k�z�poszt�ly z�na, a munk�sok csal�di h�zainak ter�lete, �s ehhez a

z�n�hoz tartozik az . Az �t�dik �vezet, ahol �j b�rh�zak vannak. . A hatodik �vezet a bej�r�k z�n�ja, itt laknak az ing�z�k, itt alakultak ki a kertes, csal�di

      h�zas k�lv�rosi ter�letek, a "szuburbi�k".

Szektor elm�let: (Burgess - 1903)

Tengelyszer� n�veked�selm�let, amely szektorokra osztja fel a v�rosokat, a k�zpontt�i a v�ros hat�r�ig: ipari szektorok, kereskedelmi szektorok �s lak�ter�leti szektorok. A szektorok kialakul�s�ban nagy szerepet j�tszanak a f� k�zleked�si utak.

Kapszula elm�let: (Heyt - 1939)

A v�rosk�zpontban elkezdett f�ldhaszn�lati t�pust k�s�bb kapszulaform�ban a perif�ria fel� mozgatj�k, ez�ltal egy szektor�lis mint�t hoznak l�tre. E folyamat a gazdag v�rosiakkal kezd�dik, majd a n�pess�g n� �s a telep�l�s kifel� terjeszkedik.

t�bbmag� v�rosok elm�lete: (Ullman �s Harris - 1970)

A nagyv�rosokon bel�l t�bb v�rosmag van, ezek k�r� egym�st�l t�bb�-kev�sb� fuggetlen v�rosr�szek szervez�dnek.

Hierarchikus elm�let: (Hawley)

A m�sodiagos �s harmadiagos �zleti k�zpontok kifejl�d�s�nek tendenci�j�t vizsg�lja. E k�zpontok a k�zleked�s metsz�spontjain l�tes�lnek, ahol az �zlet �lvezi a k�zleked�s n�gy ir�nyb�l ad�d� el�nyeit. Ez az elrendez�s mind a funkcion�lis specializ�ci�t tekintve hierarchikus, mivel van egy nagy �zleti k�zpont, amely nemcsak a hagyom�nyos ell�t�s funkci�j�t l�tja el, hanem a dr�ga �ruk �s szolg�ltat�sok sz�les k�r�re is specializ�lja mag�t. A kisebb �zleti k�zpontok els�sorban olyan szok�sos �rukat k�n�lnak, amelyekre naponta van sz�ks�g.

)

A v�rosi �vezetek elk�l�n�l�se egy�tt j�r lakoss�guk er�s szegreg�ci�j�val. A leromlott v�rosr�szekb�l a lakoss�g elmenek�l, ez�rt leromlik benn�k a kereskedelmi h�l�zat, az oktat�s, az eg�szs�gi ell�t�s, stb. Ezek a n�pmozg�sok inv�zi�s �s szukcesszi�s folyamatokkal

j�rnak: be�ramlik a szeg�ny lakoss�g, �s elfoglalja a t�voz� jobb m�d� lakoss�g hely�t.

Az orsz�g ter�lete r�gi�kra tagol�dik. Egy-egy orsz�gon bel�l r�gi�k vannak fejlettebb �s elmaradottabb r�gi�k. A fejlett r�gi�t szok�s centrumnak, avagy magnak nevezni, a fejletleneket pedig perif�ri�nak. A kett� k�z�tt helyezkedik el a f�lperif�ria.

Enyedi Gy�rgy (1996) elm�lete szerint a fejlett orsz�gok region�lis k�l�nbs�gei megv�ltoznak. Egyes hagyom�nyos ipari r�gi�k hanyatl�snak indulnak, viszont egyes elmaradott falusi k�rzetek fellend�lnek.

Modellek:

Helyi k�z�ss�gi modell: (Robert Park- 1916)

A helyi k�z�ss�gi szervezet fogalm�n bel�l biotikus (a verseny nem tervezett t�rbeli eredm�nyeit jelenti) �s a kultur�lis dimenzi�ikat (az emberi t�rsadalom norm�k, �rt�kek alapj�n t�rt�n� mor�lis �s politikai szervez�d�s�t fejezik ki) k�l�nb�ztet�nk meg. A v�rosi k�z�ss�get dinamikus adapt�v rendszernek tekintett�k, amelyben a verseny alapvet� szervez� er�t t�lt be.

E viszonylag egynem� szub�vezeteket "term�szetes ter�leteknek", "�vezeteknek" nevezt�k el, mivel nem tudatosan �s tervezetten, hanem els�sorban a piacon kialakult verseny hat�s�ra

j�ttek l�tre.

T�rsadalmi �vezetek: (Shevky �s t�rsai - 1949)

A moderniz�ci� a t�rsadalmi viszonyok intenzit�s�ban, a funkcion�lis differenci�l�d�s n�veked�s�ben �s a szervezetek komplexit�s�ban fejez�dik ki. Ezen t�rsadalmi szint� v�ltoz�sokba h�rom specifikus folyamat van be�gyazva, a foglalkoz�sokban, az �letm�dban bek�vetkezett v�ltoz�sok, valamint a n�pess�gnek a t�rben t�rt�n� redisztrib�ci�ja. A v�rosi t�rsadalmi differenci�l�d�s vizsg�lata sz�m�ra a v�ltoz�sok h�rom struktur�lis reflexi�j�t hat�rozt�k meg:

gazdas�gi st�tusz (t�rsadalmi rang) csal�di st�tusz (urbaniz�ci�) etnikai st�tus (szegreg�ci�)

Ezeket mind oszt�lyoz�si eszk�z�ket elfogadt�k �s vel�k �sszehasonl�tott�k a szub�vezeteke a v�rosi k�z�ss�gekben.