VII
A szerk. 2007.10.14. 07:29
7. A falu trsadalmnak jellemzi |
A falvak foglakozsbeli egynemsge napjainkra meg sznt. Az iparosods, az iskolarendszer,
a foglalkozsi struktra talakulsnak hatsra megntt a falu lakossgnak mobilitsa. A csald termelsi funkcija megsznben van, a laks s a munkahely klnvlik, cskken a rokonsgi ktelk jelentsge. |
Cskkennek ft demogrfiai klnbsgek falu s vros kztt, azonban falun mg ma is fiatalabb-k6fban ktnek hzassgot, kevesebb a vls, s magasabb a szletsszm, mint a vrosokban. |
Klnbsgek vannak a falu s vros kztt az iskolzsi, mveldsi szint, valamint a szrakozsi lehetsgek kztt. A kzm ellts a vrosoknl alacsonyabb, .a laksok fel~zereltsge a vrosokhoz kpest szernyebb. |
A kzepesnl gyengbben fejlett falvak lakossga br cskken tendencij, a falusi npessg zme mg mindig kifejezetten elmaradott teleplseken l. A mezgazdasgban dolgozk arnya egyre cskken, a migrci ma mr nem csak a vros-falu, falu-vros irnyban jellemz, hanem egyre inkbb szrevehet a falu-falu irny mobilits is. A lakossg letkora nem sokkal magasabb, mint a vrosokban, a npessgfogys elssorban loklis. |
Vannak nagykzsgek, amelyek mr vrosnak nevezhetk, de kzigazgatsilag mg nem azok s vannak kzsgek, amelyek gazdasgilag dinamikusan fejldnek, de infrastruktrjuk mg elmaradott, illetve vannak olyan teleplsek, amelyek kisvros ltkre, elmaradott falvak. A magyar mezvrosokra nem jellemz mr a tipikus paraszt-jelleg. |
A falu vltozsai:
. szerkezetk mdosul az urbanizci hatsra;
. egyre inkbb a vrosok vonzskrbe kerlnek;
. berett a vidki ipartelepts (falukrzetek alakulnak);
. letmd vltozsok (kulturlis letkeret, pihenhely, stb.); |
A falu letkrlmnyei:
A kzsgi npessg esetben sokkal nagyobb a szegnyek arnya, mint a vrosi npessg esetben. Magasabb a munkanlklisgi arny is s a munkanlklisg tlagosan hosszabb ideig tart. Br itt a szemlyes kapcsolatok uralkodnak, azok szablyozzk a trsadalmi letet, a lelkillapot problminak egyes lelki s testi tnetei is rendre gyakrabban fordulnak el a kzsgi npessgben, mint a vrosokban. |
A tanyarendszer feildse:
. a tanyarendszer fennmaradsa s kiterjedse trsadalmi-trtneti okokkal magyarzhat; . a tipikus tanya tkletesen megvalstja a termel s fogyaszt zem terleti elvlasztst,
gazdasgi s trsadalmi egybeszervezdst, sszekapcsolja a tanyai s vrosi hzat;
. a tanya s a vrosi hz kztti kapcsolat a szzadfordulra meglazult, gy lehetv vlt,
hogy megvalsuljon a falurendszer termels s a farmszer, teht a kisteleplssel jr
gazdlkods minden fajtja; |
|