Város: Az a városi államigazgatási ranggal rendelkező település, amelynek lakossága és környezete, a környező falvak számára bizonyos központi funkciókat lát el, és többnyire a környékük államigazgatási központjai. Lakosságuk heterogénebb, ezért az emberi kapcsolatok személytelenebbek, a szomszédság, sőt a család szerepe is meggyengül, ezért gyengébb az egyén viselkedésének társadalmi kontrollja, gyakoribb a deviánsviselkedés.

Község vagy falu: azok a települések, amelyeknek községi államigazgatási rangjuk van. A társadalmi kapcsolatok szorosabb volta, hagyományosabb gondolkodás, a társadalmi normákhoz való nagyobb fokú alkalmazkodás és általában a nyugodtabb életmód jellemzi.

Tanya: a falvak és városok zárt beépítésű részén kívül fekvő, egyedül, vagy csak kevés lakóépületből álló települések és a hozzájuk tartozó gazdasági épületeket, amelyeknek lakói mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. (A statisztikában a „külterületi lakott hely” kategóriájába tartoznak, mint pl. a bakterházak, üdülők, stb.)

Agglomeráció: azok a községek és kisebb városok, amelyeknek lakossága szoros és mindennapos kapcsolatban áll a nagyvárossal, pl. ingázás

Településszociológia: a térben élő emberi csoportok társas viszonyaival, érintkezési

Regionalizmus: a gazdasági-földrajzi körzetek önszerveződő fejlődése, mely alapvetően spontán, de egyben tudatos is.

Urbanizáció: kettős értelmű térbeli folyamat, amely magában foglalja a városi népesség növekedését, és a települések városias jellegének emelkedését.

Városodás       →        az a tendencia, ahogy a városi népesség nő

Városiasodás  →        a települések városias jellege emelkedik

Szuburbanizáció: az urbanizáció azon szakasza, amikor a városok központi részeiben lakó népesség száma fogy, viszont a városok külső „kertes” kerületeinek népessége, vagy a városhatáron túl elhelyezkedő kertes-családiházas területek népessége nő.

Szegregáció: az a jelenség, amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció sokszor együtt ár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel.

Slum: a városok, elsősorban nagyvárosok fizikailag leromlott állapotú és szegények által lakott városrészei. Egy városrész szociálisan és fizikálisan leromlik, lepusztul.

Invázió: az a jelenség, amikor egy településrészbe, városi kerületbe a korábbi népességtől eltérő népesség költözik be, és amikor a korábban szokásos tevékenységek, pl. kiskereskedelem mellé újabb tevékenységfajták települnek, pl. nagy áruházakat építenek a környéken.

Szukcesszió: amikor egyrészt az invázió, másrészt a korábbi lakosság és tevékenységek kiköltözése következtében a településrész lakosságának és gazdasági tevékenységeinek összetétele megváltozik, kicserélődik. Szociális alapon cserélődik ki a népesség.

Filtráció: az idők folyamán a lakások lakói kicserélődnek, azaz a lakásokba egyre szegényebb rétegek költöznek be, míg a korábbi lakók fokozatosan nagyobb és jobb minőségű lakásokban költöznek. Lépcsőzetesség. Így jut egyre jobb otthonba a család.

Gentrifikáció: a munkásosztály és a belvárosi szomszédság megújítása.

Városrészek rehabilitációja: tömbszerű felújítása.

Városrészek revitalizációja: eredeti állapotba való visszaállítása.

Lakásmobilitás: a különböző társadalmi csoportok, rétegek a különböző lakásrendszereken belüli mozgása

Lakásosztály: a lakásrendszerben elfoglalt hely.

Mennyiségi-típusú lakáskérdés: a lakásprobléma nem jelent strukturális problémát, az alapvető probléma, hogy nincs elegendő és megfelelő lakás.

Egyenlőtlenség-típusú lakásprobléma: a lakásrendszer strukturális problémáira helyezi a hangsúlyt.

Régió: területi egység, a területi tervezés és politika alapvető kategóriája.

Infrastruktúra: azok a műszaki és szociális rendeltetésű létesítmények, szolgáltatások együttese, amelyek az adott területen közvetlenül meghatározzák az életfeltételeket, életkörülményeket és a fizikai és szellemi produktivitást.

Regionális folyamatok: a településrendszerben, a társadalmi — gazdasági - területi egyenlőtlenségekben bekövetkezett, valószínűsíthető vagy éppen elősegítendő, esetleg elkerülendő változások