III
A szerk. 2007.10.22. 14:51
3. Szocilis gondoskods az rett kzpkorban (XI-XIV. sz.)
A XI. sz. korszakhatr, gazdasgi, politikai, trsadalmi vltozsok mennek vgbe, megsznnek a barbr vndorlsok, kialakul egyfajta politikai stabilits.
A gazdasgi viszonyok jelentsen megvltoznak. Fejldik a mezgazdasgi technika. Ktnyomsos gazdlkods helyett megjelenik a hromnyomsos, vetsforg, szlmalom, vaseke. Mindezek ltal a mezgazdasgi tevkenysg n Þ s n a lakossg szma is. A vrosok ismt fejldsnek indulnak. A szegnysg jra vrosi problma is lett. Ezrt j szocilis gondoskodssal foglalkoz intzmnyre lett szksg.
- Kptalan ispotly: IX sz. Kanonoki mozgalom: a pspki szkhelyeken dolgoz vilgi papok ljenek szerzetesi letmdot (kanonok). Az gy ltrejtt pspki szkhely a kptalan. Kptalani szegnyhz Þ kptalani ispotly. A pspki templom mellett pltek, kezeltk a vrosi szocilis problmkat segtettk a vrosi szegnyeket, vndorokat. Magyarorszgi vonatkozsrl keveset tudunk.
- Ispotlyos nagy lovagrendek: ispotlyos rend: Kzpkori civil szervezetek, egyesletek, vilgi emberek alaptottk. Cl: tenni betegekrt, elesettekrt. Egyre fejlettebb szervezeti keretek kztt mkdtek, s lovagrendd alakultak t, lovagrendek: 3 rteg: lovagok (katonskodtak), papok (hitlettel foglalkoztak), laikus testvrek (betegekkel val foglalkozs). De nem mindegyik ispotlyos rend alakult t lovagrendd. 3 legjelentsebb rend:
1. Autoritk ispotlyos rend: 1089. Szent Anton nev vrosban hoztk ltre, dl Franciao-ban Egyiptomi remete, szerzetes. A rend egy szrny kzpkori betegsg gygytsra jtt ltre. (anyarozs mrgezs, szegny emberek betegsge) Lzszer bels tz. az emberek bellrl elszksdtek. Nem volt gygymd erre Þ Szt. Antal a srjnl segt. 1095-ben ptettek egy hatalmas ispotlyt, itt fogadtk a betegeket. A gygymd fszerbor s Szt. Antal balzsam volt. Ksbb Eurpa szerte hoztak ltre ispotlyokat (1200 krl kb. 300) A XVIII. sz-ban johannitkkal egyeslve ltrejtt a Mltai lovagrend. Bevtel: kregetsbl, jelk a malac volt. Mo-on: Darc, Pozsony, Segesvr.
2. Johannitk rendje: keresztes hborkkal ll sszefggsben a ltrejttk. A keresztes hbork alatt a legjelentsebb Jnos templom melletti Þ az itt ltrejv rend innt kapta a nevt: Johannita. (Jeruzslemben mr korbban is lteztek ispotlyok) Problma: jrvnyok, sok beteg, sebeslt, szegnysg. A kzpkor leghresebb ispotlyos, majd lovagrendje a Johannitk rendje. Gazdag rend, sok neves, uralkodi tmogat, akik sok birtokkal rendelkeztek, zarndokt mentn hoztak ltre ispotlyokat (Franciao.- Jeruzslem). Kzpont a jeruzslemi ispotly volt, ahol napi 1000 rva gyereket lttak el. 2 risi pletbl llt + gazdasgi pletek. A segtsgnyjts komplex volt (betegek, rvk, zvegyek, nemre, felekezetre val tekintet nlkl) 1187. a Johannitk kivonultak Jeruzslembl Akkon vrosba Þ itt fejlesztettek ki egy jabb ispotlyt. II. Andrs magyar kirly Mo-on nagy birtokokat adomnyozott.
3. Szentllekrl elnevezett ispotlyos rend: 1190-ben jttek ltre Dl-Franciao-ban III. Vince ppa Rmban birtokot adomnyozott nekik Þ rmai kzpont. 1290. Eurpban 99 rendhz ebbl 9 Rmban volt. Az utckat jrtk s az utcn fekv embereket vittk be a rendhzba. Gyermekvdelmi tevkenysget fejlesztettek ki: felnevels + szakma adsa. Elvrosokban telepltek le, a vrfalon kvl, forrsok mellett. Adomnyokbl, a birtokok jvedelmeibl s zleti tevkenysgbl ltek. A kzpkor vgn, a XIV. sz-ra a vrosi magistrtusok vettk t a rendhzakat.
|