III
A szerk. 2007.10.22. 14:51
3. Szociális gondoskodás az érett középkorban (XI-XIV. sz.)
A XI. sz. korszakhatár, gazdasági, politikai, társadalmi változások mennek végbe, megszűnnek a barbár vándorlások, kialakul egyfajta politikai stabilitás.
A gazdasági viszonyok jelentősen megváltoznak. Fejlődik a mezőgazdasági technika. Kétnyomásos gazdálkodás helyett megjelenik a háromnyomásos, vetésforgó, szélmalom, vaseke. Mindezek által a mezőgazdasági tevékenység nő Þ és nő a lakosság száma is. A városok ismét fejlődésnek indulnak. A szegénység újra városi probléma is lett. Ezért új szociális gondoskodással foglalkozó intézményre lett szükség.
- Káptalan ispotály: IX sz. Kanonoki mozgalom: a püspöki székhelyeken dolgozó világi papok éljenek szerzetesi életmódot (kanonok). Az így létrejött püspöki székhely a káptalan. Káptalani szegényház Þ káptalani ispotály. A püspöki templom mellett épültek, kezelték a városi szociális problémákat segítették a városi szegényeket, vándorokat. Magyarországi vonatkozásról keveset tudunk.
- Ispotályos nagy lovagrendek: ispotályos rend: Középkori civil szervezetek, egyesületek, világi emberek alapították. Cél: tenni betegekért, elesettekért. Egyre fejlettebb szervezeti keretek között működtek, és lovagrenddé alakultak át, lovagrendek: 3 réteg: lovagok (katonáskodtak), papok (hitélettel foglalkoztak), laikus testvérek (betegekkel való foglalkozás). De nem mindegyik ispotályos rend alakult át lovagrenddé. 3 legjelentősebb rend:
1. Autoriták ispotályos rend: 1089. Szent Anton nevű városban hozták létre, dél Franciao-ban Egyiptomi remete, szerzetes. A rend egy szörnyű középkori betegség gyógyítására jött létre. (anyarozs mérgezés, szegény emberek betegsége) Lázszerű belső tűz. az emberek belülről elüszkösödtek. Nem volt gyógymód erre Þ Szt. Antal a sírjánál segít. 1095-ben építettek egy hatalmas ispotályt, itt fogadták a betegeket. A gyógymód fűszerbor és Szt. Antal balzsam volt. Később Európa szerte hoztak létre ispotályokat (1200 körül kb. 300) A XVIII. sz-ban johannitákkal egyesülve létrejött a Máltai lovagrend. Bevétel: kéregetésből, jelük a malac volt. Mo-on: Daróc, Pozsony, Segesvár.
2. Johanniták rendje: keresztes háborúkkal áll összefüggésben a létrejöttük. A keresztes háborúk alatt a legjelentősebb János templom melletti Þ az itt létrejövő rend innét kapta a nevét: Johannita. (Jeruzsálemben már korábban is léteztek ispotályok) Probléma: járványok, sok beteg, sebesült, szegénység. A középkor leghíresebb ispotályos, majd lovagrendje a Johanniták rendje. Gazdag rend, sok neves, uralkodói támogató, akik sok birtokkal rendelkeztek, zarándokút mentén hoztak létre ispotályokat (Franciao.- Jeruzsálem). Központ a jeruzsálemi ispotály volt, ahol napi 1000 árva gyereket láttak el. 2 óriási épületből állt + gazdasági épületek. A segítségnyújtás komplex volt (betegek, árvák, özvegyek, nemre, felekezetre való tekintet nélkül) 1187. a Johanniták kivonultak Jeruzsálemből Akkon városába Þ itt fejlesztettek ki egy újabb ispotályt. II. András magyar király Mo-on nagy birtokokat adományozott.
3. Szentlélekről elnevezett ispotályos rend: 1190-ben jöttek létre Dél-Franciao-ban III. Vince pápa Rómában birtokot adományozott nekik Þ római központ. 1290. Európában 99 rendház ebből 9 Rómában volt. Az utcákat járták és az utcán fekvő embereket vitték be a rendházba. Gyermekvédelmi tevékenységet fejlesztettek ki: felnevelés + szakma adása. Elővárosokban települtek le, a várfalon kívül, források mellett. Adományokból, a birtokok jövedelmeiből és üzleti tevékenységből éltek. A középkor végén, a XIV. sz-ra a városi magistrátusok vették át a rendházakat.
|