1.    T�TEL

A V�ROSI �S �LLAMI SZOCI�LPOLITIKA KEZDETEI (XVI-XVIII. SZ.)

(�tmeneti id�szak – „kora �jkor”)

-          A gazdas�g t�rt�net�t tekintve a k�z�pkorral ellent�tben nemcsak a mez�gazdas�g a domin�ns, de az �jkorral ellent�tben m�g nem az ipar. E kett� k�z�tti �tmeneti id�szakr�l besz�lhet�nk.

-          A t�rsadalmi v�ltoz�sok tekintet�ben is �tmeneti id�szakr�l van sz�, hiszen m�r nem l�tezik az a teljesen merev, k�t�tt rendi t�rsadalom, de nem j�tt l�tre m�g a modern polg�ri t�rsadalom..

Nyugat-Eur�p�ban a legfontosabb jelens�g az �ri�si m�rt�k� szeg�nys�g. (Ez az id�szak az eredeti t�kefelhalmoz�s kora.) E korszak f� jellemz�je, hogy a mez�gazdas�g nem tudja eltartani az ott �l� embereket, ez�rt a falusi lakoss�g a v�rosokba „v�ndorol”. Eur�pa �tjai azonban  nem k�pes felvenni �ket, hiszen ott (az ipari forradalom el�tt vagyunk) ekkor m�g nincs munka.

Mindennek k�vetkezt�ben sz�mtalan a csavarg�, koldus �s a munkan�lk�li. Igaz, szeg�nyek, munk�tlanok mindig voltak beteg, s�r�lt, munkak�ptelen emberek szem�ly�ben. Itt azonban gy�keresen �jk�nt jelenik meg a munkak�pes szeg�ny, aki l�tsz�m f�l�ttik�nt �lte meg a helyzet�t. Ez lett az �j, els�sorban v�rosi szoci�lis probl�ma, melyet a v�rosok pr�b�ltak megoldani.

A XVI. Sz�zadban a v�rosok pr�b�lt�k megoldani a szoci�lis probl�m�kat. 1522-1550 k�z�tt 60 eur�pai v�rosban folyamodtak szoci�lis int�zked�sekhez, melyek nagyon hasonl�tottak egym�shoz.

Alapelv�k:

-          Igyekeztek minden v�rosi probl�m�n seg�teni, de azokat, akik nem az adott v�rosi illet�s�g�ek voltak, azaz nem ott sz�lettek, kitoloncolt�k.

-          Jellemz� volt a koldul�s szigor� tilalma, melynek megszeg�s�t ak�r hal�lb�ntet�ssel torolt�k meg. Seg�lyoszt�ssal vagy k�l�nb�z� szoci�lis int�zm�nyek (�rvah�z, id�sek otthona, stb.) differenci�ltak.

-          Int�zm�nyeket hoztak l�tre. Ilyenek voltak a dologh�zak, ahol az �sszegy�jt�tt koldusok kem�nyen dolgoztak. E munk��rt cser�be �telt, sz�ll�st kaptak. A dologh�zakat a b�rt�nh�z hasonl�tott�k, nem lehetett kiker�lni bel�le.

A 16. sz�zad I. fel�nek f� jellemz�je, hogy a v�rosok saj�t hat�sk�r�kben igyekeznek megoldani a probl�m�kat.

A sz�zad II. fel�ben m�r nem a v�rosokra, hanem az eg�sz orsz�gra kiterjed�en szab�lyozt�k aszoci�lis gondoskod�st.. Ekkor m�r a parlament foglalkozik vele. Ez a szab�lyoz�s a v�rosi szab�lyoz�s alapelveire �p�l, pl. itt is megk�l�nb�ztett�k a helyieket �s azokat, akik m�s orsz�gb�l j�ttek. Ut�bbiakat nem l�tt�k el. A helyben sz�letett el kell l�tni.

Szigor�an vizsg�lt�k, hogy egy szeg�ny k�pes-e dolgozni. Ha igen, munk�ra k�nyszer�tett�k a dologh�zban, ha pedig munk�ra k�ptelennek tal�lt�k, az „�nkorm�nyzatokat” k�telezt�k az � ell�t�sukra.

Ez az �llami szoci�lpolitika er�sen rend�szeti jelleg� volt. Nem a szeg�nyeken igyekeztek seg�teni, hanem a nem szeg�nyeket akart�k meg�vni a koldusokt�l �s azok l�tv�ny�t�l.

A XVI-XVII. Sz�zadig az �llam beleavatkozik a szoci�lis �gyekbe itt m�g nem kezd�d�tt el  a j�l�ti �llam kialakul�sa. Itt csak szab�lyoz�s t�rt�nt, de az �llami bev�teleket nem ford�tott�k a szeg�nyekre. Az �llami bev�telb�l h�bor�ra, kast�lyok fenntart�s�ra k�lt�ttek.

A j�l�ti �llam csak a XIX. Sz�zadban �p�l ki.

P�ld�k:

-          1556-ban Franciaorsz�gban

-          1601-ben Erzs�bet kir�lyn� Angli�ban

-          1784-ben Poroszorsz�gban

-          1775-ben Magyarorsz�gon M�ria Ter�zia hat�s�ra a helytart�tan�cs rendelet�vel szab�lyozt�k az orsz�g szeg�ny �s koldus�gy�t. Ez is ugyanolyan volt, mint az Eur�pa t�bbi orsz�gaiban alkalmazott, pl. idegenek megk�l�nb�ztet�se; a munkak�ptelenek ell�t�s�nak �nkorm�nyzatokra h�r�t�sa; a munkak�pesek munk�ra k�nyszer�t�se.