5. Társadalmi változások az ipari forradalom nyomán, utópikus, egyházi és "civil" kezdeményezések a szociális problémák kezelésében.

A legjelentősebb változások a XVIII-XIX. sz. fordulóján. Kettős forradalom 1789 Nagy Francia Forradalom. Ipari forradalom: Angliában kezdődik, a XVIII. sz. közepén, legmélyebben hatott az emberiségre. Az ipari forradalom hatása: a társa. széles rétegei számára nyomort hozott Þ megoldási kísérletek: az egyház részéről, illetve civil kezdeményezésekből. Európában a lakosság száma növekedett 1750: 157 millió, 1900: 420 millió. A falusi lakosság egy része városba költözik (migráció). 1789. két nagy európai város London és Párizs. 1910-re a lakosság döntő többsége már nem csak a mezőgazdaságból élt. A középkori város: modern város, ahol elkülönült negyedek voltak: city, gyárnegyed, munkásnegyedek. Tömegközlekedés nem létezett, az emberek, a munkások a gyárak közelében laktak: bérkaszárnyákban, nyomorúságos viskókban, ahol nincs közmű, rossz higiéniai körülmények között, ahol járványok pusztítanak (kolera, tífusz). A gyárakban szigorú fegyelem uralkodott, napi 12-14, 18-20 óra munkaidő. Jelentős volt a női és gyermekmunka a kevesebb bér és jobb fegyelmezhetőség miatt. A munkakörülmények egészségtelenek, a bérezés alacsony, a munka monoton és szakképzettséget nem igényel. Gyakoriak voltak az apróbb gazdasági válságok, mint a munkanélküliség és a nyomor. A falusi emberek a városba költözve rossz szociális helyzetbe kerültek, elmagányosodtak. Megnő a deviáns magatartások gyakorisága, alkoholizmus, prostitúció, bűnözés, már a gyerekek és a fiatalok körében is. A szociális intézmények ezekkel a problémákkal nem tudtak mit kezdeni. A munkások próbálkozásai: munkásfelkelések, munkásszövetségek, szakszervezetek, géprombolások, amelyeket keményen megtoroltak.

Utópikus szocialista kezdeményezések: nem a múltba tekintenek, ideális, új társ-i elképzelések születnek elméletben, majd gyakorlatban is. Az egyenlőség nagy szerepet kapott, ez volt a szocialista irány. Két fontos képviselője: R. Oven és C. Fourier. Owen: angol gyermekmunkás, majd üzletember, aki gyakorlatban is igyekezett segíteni, hisz ő észrevette munkásai nyomorúságos életét. Skóciában hozott létre egy kísérleti teszt-telepet. Bevezette a napi 8 óra munkaidőt, művelődési otthont és könyvtárat hozott létre. Megfelelő méretű lakásokat épített, piaci áron alul értékesített különböző cikkeket a munkásai számára. Jellemalkotás Intézete: a munkások gyermekei számára, komplex óvoda, iskola, menhely. Létrehozta az elemi iskolát 5-10 éveseknek és a továbbképző intézeteket felnőttek számára. 12 éven aluli gy-et nem dolgoztatott, 12 év után mindenki munkát kapott és továbbképzési lehetőséget.

C Fourier: harcolt a munka személyiségromboló hatása ellen. A szegényeket nem lehet elnyomni. Mindenkinek biztosítani kell az egyéniségének megfelelő munkalehetőséget. Jobb munkakörülmények és jobb bérezés következménye a nagyobb teljesítmény.

Falousz terv: a munkahely és a lakóhely egy épületben, mindenki hajlama szerint dolgozik, igényei szerint részesül a javakban. Amerika: 40 falousz telep.

Keresztény szocialista kezdeményezések: G. Bosco: első szocialista pedagógus, akit 1841-ben pappá szentelnek. Elhagyott gyermekek számára 300-400 fős munkahelyet hozott létre. Mory Szt. Fülöp volt a példakép. Szerzetesrendet alapít: Kalír Társaság (ma is létező) 2000-ben 15 intézményük volt. A Kolping: 1849-ben Kölnben munkás fiatalok számára Katolikus Legényegyletet alapított. Erkölcsi nevelés: katolikus szellemben, példamutató családapák, jó polgárok, jó szakmunkások. Wicheim: protestáns lelkész, azt vallja, hogy a fiatalokat ki kell emelni a problémás családból. Házakat vásárolt, ahol 10-14 fős csoportokban nevelték a gyerekeket, iskolákat hozott létre. Megváltás Nővérek: 1849-ben hozta létre egy apáca Franciaországban. Két feladat: a szegény betegek otthoni gondozása és a szegény sorsú gyermekek támogatása. Ausztriából Sopronba Þ polgári iskola. 1900-ban dednőképző, kórházban nővéri szolgálat.