5. T�rsadalmi v�ltoz�sok az ipari forradalom nyom�n, ut�pikus, egyh�zi �s "civil" kezdem�nyez�sek a szoci�lis probl�m�k kezel�s�ben.

A legjelent�sebb v�ltoz�sok a XVIII-XIX. sz. fordul�j�n. Kett�s forradalom 1789 Nagy Francia Forradalom. Ipari forradalom: Angli�ban kezd�dik, a XVIII. sz. k�zep�n, legm�lyebben hatott az emberis�gre. Az ipari forradalom hat�sa: a t�rsa. sz�les r�tegei sz�m�ra nyomort hozott Þ megold�si k�s�rletek: az egyh�z r�sz�r�l, illetve civil kezdem�nyez�sekb�l. Eur�p�ban a lakoss�g sz�ma n�vekedett 1750: 157 milli�, 1900: 420 milli�. A falusi lakoss�g egy r�sze v�rosba k�lt�zik (migr�ci�). 1789. k�t nagy eur�pai v�ros London �s P�rizs. 1910-re a lakoss�g d�nt� t�bbs�ge m�r nem csak a mez�gazdas�gb�l �lt. A k�z�pkori v�ros: modern v�ros, ahol elk�l�n�lt negyedek voltak: city, gy�rnegyed, munk�snegyedek. T�megk�zleked�s nem l�tezett, az emberek, a munk�sok a gy�rak k�zel�ben laktak: b�rkasz�rny�kban, nyomor�s�gos visk�kban, ahol nincs k�zm�, rossz higi�niai k�r�lm�nyek k�z�tt, ahol j�rv�nyok puszt�tanak (kolera, t�fusz). A gy�rakban szigor� fegyelem uralkodott, napi 12-14, 18-20 �ra munkaid�. Jelent�s volt a n�i �s gyermekmunka a kevesebb b�r �s jobb fegyelmezhet�s�g miatt. A munkak�r�lm�nyek eg�szs�gtelenek, a b�rez�s alacsony, a munka monoton �s szakk�pzetts�get nem ig�nyel. Gyakoriak voltak az apr�bb gazdas�gi v�ls�gok, mint a munkan�lk�lis�g �s a nyomor. A falusi emberek a v�rosba k�lt�zve rossz szoci�lis helyzetbe ker�ltek, elmag�nyosodtak. Megn� a devi�ns magatart�sok gyakoris�ga, alkoholizmus, prostit�ci�, b�n�z�s, m�r a gyerekek �s a fiatalok k�r�ben is. A szoci�lis int�zm�nyek ezekkel a probl�m�kkal nem tudtak mit kezdeni. A munk�sok pr�b�lkoz�sai: munk�sfelkel�sek, munk�ssz�vets�gek, szakszervezetek, g�prombol�sok, amelyeket kem�nyen megtoroltak.

Ut�pikus szocialista kezdem�nyez�sek: nem a m�ltba tekintenek, ide�lis, �j t�rs-i elk�pzel�sek sz�letnek elm�letben, majd gyakorlatban is. Az egyenl�s�g nagy szerepet kapott, ez volt a szocialista ir�ny. K�t fontos k�pvisel�je: R. Oven �s C. Fourier. Owen: angol gyermekmunk�s, majd �zletember, aki gyakorlatban is igyekezett seg�teni, hisz � �szrevette munk�sai nyomor�s�gos �let�t. Sk�ci�ban hozott l�tre egy k�s�rleti teszt-telepet. Bevezette a napi 8 �ra munkaid�t, m�vel�d�si otthont �s k�nyvt�rat hozott l�tre. Megfelel� m�ret� lak�sokat �p�tett, piaci �ron alul �rt�kes�tett k�l�nb�z� cikkeket a munk�sai sz�m�ra. Jellemalkot�s Int�zete: a munk�sok gyermekei sz�m�ra, komplex �voda, iskola, menhely. L�trehozta az elemi iskol�t 5-10 �veseknek �s a tov�bbk�pz� int�zeteket feln�ttek sz�m�ra. 12 �ven aluli gy-et nem dolgoztatott, 12 �v ut�n mindenki munk�t kapott �s tov�bbk�pz�si lehet�s�get.

C Fourier: harcolt a munka szem�lyis�grombol� hat�sa ellen. A szeg�nyeket nem lehet elnyomni. Mindenkinek biztos�tani kell az egy�nis�g�nek megfelel� munkalehet�s�get. Jobb munkak�r�lm�nyek �s jobb b�rez�s k�vetkezm�nye a nagyobb teljes�tm�ny.

Falousz terv: a munkahely �s a lak�hely egy �p�letben, mindenki hajlama szerint dolgozik, ig�nyei szerint r�szes�l a javakban. Amerika: 40 falousz telep.

Kereszt�ny szocialista kezdem�nyez�sek: G. Bosco: els� szocialista pedag�gus, akit 1841-ben papp� szentelnek. Elhagyott gyermekek sz�m�ra 300-400 f�s munkahelyet hozott l�tre. Mory Szt. F�l�p volt a p�ldak�p. Szerzetesrendet alap�t: Kal�r T�rsas�g (ma is l�tez�) 2000-ben 15 int�zm�ny�k volt. A Kolping: 1849-ben K�lnben munk�s fiatalok sz�m�ra Katolikus Leg�nyegyletet alap�tott. Erk�lcsi nevel�s: katolikus szellemben, p�ldamutat� csal�dap�k, j� polg�rok, j� szakmunk�sok. Wicheim: protest�ns lelk�sz, azt vallja, hogy a fiatalokat ki kell emelni a probl�m�s csal�db�l. H�zakat v�s�rolt, ahol 10-14 f�s csoportokban nevelt�k a gyerekeket, iskol�kat hozott l�tre. Megv�lt�s N�v�rek: 1849-ben hozta l�tre egy ap�ca Franciaorsz�gban. K�t feladat: a szeg�ny betegek otthoni gondoz�sa �s a szeg�ny sors� gyermekek t�mogat�sa. Ausztri�b�l Sopronba Þ polg�ri iskola. 1900-ban dedn�k�pz�, k�rh�zban n�v�ri szolg�lat.