6. A jóléti állam kialakulása

A XX. sz. második felében az egyházi és civil szervezetek mellett egyre nagyobb szerepet vállal át az állam a szociális problémák megoldásában. a XVIII. sz. végén az európai államok még kevés feladatot vállaltak. Védték alattvalóikat más országoktól. Az uralkodók támogatták az oktatást, kultúrát, kereskedelmet. Állami bevételek közigazgatás, udvartartás, háborúk, de a szociális problémák kezelésére nem áldoztak. A XIX. sz. első felében: a felfogás liberális és ez politikai gondot jelentett. Az államnak nem szabad beleszólni az emberek életébe. A gazdaság csak akkor működik jól, ha nincs külső szabályozás. Az állam nem szólhat bele a munkáltatók és a munkavállalók ügyébe, majd a piac ezt meghatározza. A szociális felfogás szerint az állam legfőbb kötelessége az, hogy az állampolgárai érdekeit képviselje, be kell a gazdaságba és a szociális életbe avatkozni. 1870. után jelentős változások mentek végbe: a demokrácia kiteljesedik, egyre bővül az állami szerepvállalás, kiteljesedik a választójog is: minden 21 év feletti francia férfi választhat( a nők csak a két világháború között). Állami beavatkozások: Közegészségügy: állami feladat. 1848. Anglia, Egészségügyi Minisztérium. A század végére a járványok megszűntek. Gyári körülmények: 1802. korlátozták a gyermekek munkaidejét, 1833. felügyelőség felállítása, amely ellenőrzi a gyermekmunkát, 1848. 10 órás munkanap bevezetése. Európában másutt a 70-es években hoznak hasonló törvényt. Közszolgáltatás fejlesztése: 1870-ben indul meg Európa szerte. Javuló életminőség: víz, csatorna, köztisztaság, parkok. Társadalombiztosítás rendszere a század elejére kiépül. Bismark szociális olajcseppnek nevezte ezt az intézkedést. Minden munkásnak kötelező jellegű, állami .................. szervezésű. Fizet: munkás, munkáltató és az állam. 1882. Betegség és baleset elleni biztosítás, öregség és munkanélküliség ellen. 1911. Anglia a legliberálisabb országa Európának.

A jóléti állam kialakulása: a 30-as években világszerte gazdasági válság. 1945. után úgy gondolták, hogy soha nem szabad megengedni, hogy ilyen méretű gazdasági válság és szegénység alakuljon ki, amely háborúhoz vezet. Szovjetunióban úgy gondolták és állították, hogy nincs munkanélküliség és szegénység.

Beveridge jelentés (1942.): Az állami bevételek elosztása mintául szolgál Európában, a jóléti állam alapja lesz. 1945-70-ig építették ki a jóléti államot. 1970-re az európai emberek számítottak az állami támogatásokra, 50-es években átlag négyszer annyit költöttek szociális kezdeményezésre, mint a 30-as években. Intenzív lakásépítés indult meg, de a juttatások különböztek az országok között. Nyugat-Európában megindult a gazdasági fejlődés. A nagyobb egyenlőség felé mozdult el a társadalom, a középosztály kiszélesedett. A bérek fokozatosan emelkedtek, a szociális juttatások mindenkire kiterjedtek. Progresszív adórendszer bevezetése : gazdagoktól többet, szegényektől kevesebbet. A társadalmi egyenlőtlenségek nem tűntek el teljesen.

Úgy tűnik, hogy válságba került a jóléti állam. A gazdasági növekedés lelassult, a rászorulók köre egyre nő.