7. Szoci�lis gondoskod�s Mo-on a dualizmus kor�ban (1867.-1918.

A kiegyez�s ut�n jelentkeztek a szoci�lis probl�m�k, de kisebb m�rt�kben, mint Nyugat- Eur�p�ban, amiket a nyugatr�l �tvett recept alapj�n kezeltek. Agr�r orsz�gb�l Þ ipari agr�r orsz�g.

1. Gy�ri k�r�lm�nyek, t�rv�nyek: sz�l�s ut�n 1 h�napig otthon maradhatnak a n�k, a vas�rnap �s aug. 20-a munkasz�neti nap, minden gy�rtulajdonos saj�t k�lts�g�re k�teles biztons�gos munkav�gz�shez sz�ks�ges felt�teleket teremteni, 12-14 �ves gyermekek sz�m�ra max. 8 �ra /nap, 14-16 �ves fiatalok sz�m�ra max. 10 �ra/nap, 12 �v alatti gyermeket alkalmazni tilos: � 1884. ipart�rv�ny szab�lyozta meg mindezt. 1893. ipart�rv�ny: megism�telte a kor�bbit, l�trej�tt az ellen�rz� szerv, az Iparfel�gyelet. T�rv�nyi el��r�sok betart�s�nak ellen�rz�se volt a feladata. A b�ntet�sek hat�s�ra egyre jobb k�r�lm�nyeket teremtettek. A tv. az ipari munk�sokra terjedt ki. A lakoss�g t�lnyom� r�sze m�g mindig a mez�gazdas�gban dolgozott.

2. A t�rsadalombiztos�t�si rendszer ki�p�t�se: 1898-ig csak �nk�ntes �s egyes�leti forma p.: Budapesti �ltal�nos P�nzt�r (1870.) 1891. kimondj�k a betegs�g elleni k�telez� biztos�t�st. Csak az ipari munk�sokra terjedt ki (k�zalkalmazottak �nk�nt), a parasztok �s a csel�dek ki voltak z�rva. 20 h�tig ingyenes orvosi ell�t�s, 20 h�t t�pp�nz, n�k sz�l�si t�mogat�sa, temetkez�si seg�ly, A befizetett j�rul�k 2/3 r�sz�t a munk�s fizette. 1907: betegs�g �s balesetbiztos�t�s: 50 %-ot fizet a munk�s, 50 %-ot a munk�ltat�, a falusi mez�gazdas�gi lakoss�gra nem terjedt ki, lesz�zal�kol�s: a kereset 60 %-�t kapja.

3. Szoci�lis lak�spolitika: Dualizmus kor�ban: v�llalati lak�skasz�rnya (szakmunk�sok, seg�dmunk�sok, munk�sok Az �nkorm�nyzati szoci�lis lak�s �p�t�s a f�v�rosban a sz�zadfordul� ut�n v�lt intenz�vebb�, B�rczy Istv�n f�polg�rmester idej�n. Bekerle-telep �p�t�se (1908-1927) 20.000 munk�snak adnak 2 szob�s, kertv�rosi lak�st.

4. Eg�szs�g�gy: 1856. a k�rh�zakat �s a szeg�nyh�zakat sz�tv�lasztott�k. 1876. K�zeg�szs�g�gyi tv., ami alapvet�en �llami feladat. 1898. a szeg�ny betegek �pol�si k�lts�geit az �llam mag�ra v�llalja. A gyermekv�delem is alapvet� �llami feladat (�rva gyerekek 14 �ves korig t�rt�n� nevel�se.)

5. Szeg�ny�gy: 1945-ig egym�s mellett l�tezett a szoci�lpolitika �s a szeg�ny�gy. A dualizmus kor�ban is volt szeg�nys�g, a korszak elej�n els�sorban falusi probl�ma, a v�g�re v�rosi. A koldus�gy a szeg�ny�ggyel volt egyenl�. 1871. K�zs�gi tv. (falvak, v�rosok): tiszt�zta az �nkorm�nyzati feladatokat, a koldusok �s szeg�nyek ell�t�sa is az �nkorm�nyzatok feladata volt, a munkak�ptelen szeg�nyekr�l is az �nkorm. gondoskodott. munkak�pes szeg�ny: �ns�gmunka. Munkav�gz�s��rt ell�t�st �s t�mogat�st kapott. Munkaker�l� szeg�nyek: rend�szeti elj�r�sok (kih�g�si, tolonc rendelet). Szeg�nyalap l�trehoz�sa adom�nyok + b�rs�gok. L�teztek civil �s egyh�zi szervezetek is. (Hajl�ktalan egylet, Magyar V�r�skereszt.)