1.    T�TEL

SZOCI�LIS GONDOSKOD�S MAGYARORSZ�GON A DUALIZMUS KOR�BAN

(1867-1918)

A modern kor szoci�lis probl�m�i �s megold�sai

Magyarorsz�gon 1867-ig minden a Nyugat-Eur�paihoz k�pest kor�bbi st�diumban van. Angli�hoz k�pest mintegy 100 �ves a lemarad�s. Magyarorsz�gon csak a kiegyez�s ut�n bontakozott ki az ipari forradalom, de akkor viharos gyors fejl�d�ssel. �gy a szoci�lis probl�m�k is csak j�val k�s�bb (a kiegyez�s ut�n) jelentkeztek, de csak kisebb m�rt�kben, hiszen a k�s�s miatt Magyarorsz�g m�r �t tudta venni a nyugati megold�si „recepteket”. �gy a probl�m�kat viszonylag hamar siker�lt kezelni.

�t f� probl�m�r�l besz�lhet�nk.

1) Gy�ri k�r�lm�nyek

1872-ben hoztak el�sz�r gy�ri t�rv�nyeket Ipart�rv�ny elnevez�ssel. Enn�l jelent�sebb, amit 1884-ben hoztak, mely szerint minden gy�rtulajdonos k�teles a biztons�gos munkav�gz�s felt�teleit saj�t k�lts�g�n megteremteni. A t�rv�ny j� lett volna, de nem rendelkezett az ellen�rz�s m�dj�r�l.

�jabb Ipart�rv�ny 1893-ban sz�letett. Abban volt �j, hogy itt m�r volt ellen�rz�s. L�trehozt�k az �n. Iparfel�gyeletet, amelynek munkat�rsai j�rt�k a gy�rakat, b�ntettek. A k�vetkezm�ny term�szetesen a jobb munkak�r�lm�nyek lettek. Nagy gondot jelentett azonban, hogy csak a nagyobb gy�rakat ellen�rizt�k, a kisebbekben azonban tov�bbra is rossz k�r�lm�nyek maradtak.

Ezek a t�rv�nyek a munkaid�vel is foglalkoztak. Az 1884-es Ipart�rv�ny a 12-14 k�z�tti gyerekek sz�m�ra maximum 8 �ra munk�t enged�lyez, a 14-16 �v k�z�ttieknek pedig maximum napi 10 �r�t. 12 �v alatti gyermekek alkalmaz�s�t tiltja (az oktat�si t�rv�nyek miatt). Ugyanezen t�rv�ny szerint a vas�rnap �s augusztus 20. munkasz�neti nap.

Enged�lyezte tov�bb�, hogy az asszonyok sz�l�s ut�n 4 h�tig otthon maradhattak.

Mindezek csak az ipari munk�sokra terjedtek ki, mik�zben a lakoss�g nagy r�sze a mez�gazdas�gban dolgozott. R�juk, a munkaid� tekintet�ben csak a „napkelt�t�l napnyugt�ig” „t�rv�ny” vonatkozott.

2) T�rsadalombiztos�t�s (N�metorsz�g mint�j�ra)

1890-ig csak �nk�ntes �s egyes�leti alapon l�tezett. T�bb �nkorm�nyzati t�rsul�s k�z�l az �ltal�nos P�nzt�r volt a legjelent�sebb, melynek 40.000 tagja volt.

Egy 1891-ben hozott t�rv�nnyel megvetik a t�rsadalombiztos�t�s haza alapjait – kimondj�k a betegs�g elleni k�telez� biztos�t�st. Ez azonban csak az ipari munk�sokra vonatkozik, a k�zigazgat�sban dolgoz�kn�l �nk�ntes, a mez�gazdas�gban dolgoz�kat pedig kiz�rt�k.

Szolg�ltat�sok:

-          betegs�g eset�n 20 h�tig ingyenes orvosi ell�t�s;

-          20 h�tig t�pp�nz;

-          sz�l�si p�nzt�mogat�st kaptak;

-          temetkez�si seg�lyt biztos�tottak.

A befizetett j�rul�k 2/3-�t a munk�s, 1/3-�t a munk�ltat� fizette (kezdetben).

1907-ben b�v�tik a t�rsadalombiztos�t�st, ett�l kezdve m�r k�telez� baleset- �s betegbiztos�t�s volt. A dualizmus kor�ban ez a t�rv�ny volt a cs�cs, (enn�l jobb nincs). Itt m�r a j�rul�k 50%-�t fizeti a munk�s, 50%-�t a munk�ltat�. Munkahelyi baleset miatti munkak�ptelens�g eset�n bevezett�k a lesz�zal�kol�st, ekkor a fizet�se 60%-�t kapta.

Nagy negat�vum azonban, hogy a falusi mez�gazdas�gb�l �l� lakoss�gra tov�bbra sem terjednek ki a t�rv�nyek.

3) Szoci�lis lak�spolitika

A dualizmus kor�ban a k�vetkez� form�kban val�sult meg:

-          V�llalati lak�sok form�j�ban;

A v�llalatok 2/5-e �p�tett munk�s-kasz�rny�kat munk�sai r�sz�re.

-          Ekkor kezd�d�tt a szoci�lis lak�s�p�t�s, de csak a f�v�rosban.

1906-ban B�rczy Istv�n lett a f�polg�rmester, akinek c�lja a lak�s�p�t�s volt. 15 lak�telepet hoztak l�tre ebben az id�ben, mintegy 20.000 lak�ssal. Ekkor �p�lt pl. a Vekerle-telep 1908-1927 k�z�tt, melyben 2 szoba, konyh�s kertv�rosi lak�sok voltak.

4) Eg�szs�g�gy

1856-ban v�lasztott�k sz�t a szeg�nyh�zakat �s a k�rh�zakat.

1876-ban sz�letik meg az �n. k�zeg�szs�g�gyi t�rv�ny, mely el�sz�r mondja ki, hogy a k�zeg�szs�g�gy �llami feladat (k�rh�zak fenntart�sa, orvosok fizet�se, stb.)

1898-ban �jabb t�rv�nyt hoznak, melynek �rtelm�ben a szeg�ny betegek �pol�si k�lts�geit az �llam mag�ra v�llalta. Ugyanezen t�rv�nyben d�nt�ttek arr�l is, hogy a gyermekv�delem is alapvet�en �llami feladat. Kimondt�k, hogy az elhagyott �s lelencgyerekek nevel�se 14 �ves korukig �llami feladat. �rvah�zakat, lelench�zakat hoztak l�tre.

5. Szeg�ny�gy

1945-ig egym�s mellett m�k�d�tt a szeg�nypolitika �s a szoci�lpolitika. (Meg kell jegyezni, hogy ha j� a szoci�lpolitika, nem kell szeg�nypolitika.) A korszak kezdet�n els�sorban falusi probl�ma volt a szeg�nys�g, a Vil�gh�bor� kezdet�re viszont ink�bb v�rosi probl�ma lett.

Az �llami seg�ts�gny�jt�s m�djai

R�j�ttek, hogy a szeg�ny�gyet (=koldus�gy) kezelni kell.

1871-ben adtak ki egy K�zs�gi T�rv�nyt, mely kimondja, hogy a szeg�nyek, koldusok ell�t�sa �nkorm�nyzati feladat. 3 r�teget k�l�nb�ztettek meg a szeg�nyek k�z�tt.

-          Munkak�ptelen szeg�ny: R�luk az �nkorm�nyzatnak gondoskodnia kellett.

-          Munkak�pes szeg�ny: Eset�kben bevezett�k az �ns�g-munka rendszer�t, azaz munk�t kellett v�gezni�k, ami�rt p�nzt kaptak. – Ezt a mai k�zmunk�hoz lehet hason�tani.

-          A munkaker�l� szeg�nyekre (csavarg�k, dolgozni nem akar�k) k�t t�rv�ny vonatkozott. A kih�g�si t�rv�ny, �s a toloncrendelet. Ezek a t�rv�nyek a b�ntet�sekr�l �s a feny�t�sekr�l sz�ltak.

A K�zs�gi T�rv�ny el��rja a szeg�ny-alap l�trehoz�s�t. Ide fizett�k be a k�l�nb�z� b�rs�gokat, valamint kivetett�k a szeg�nyad�t. Ez azonban nem val�sult meg, mind�ssze 136 telep�l�s foglalkozott a t�rv�nyekkel. Ez�rt az �llam helyett a civil szervezetek pr�b�ltak seg�teni. T�bb 100 ilyen seg�t� „int�zm�ny” volt, valamennyi nagyobb egyh�zi felekezet szoci�lis szervezete volt. Volt azonban att�l f�ggetlen is. Ilyen int�zm�ny volt pl. a Magyar V�r�skereszt. Ezek a szervezetek az �llami hanyags�g miatt jelent�s szerepet l�ttak el. �gy pl. foglalkoztak a gyermekv�delemmel, a hajl�ktalanokkal, szeg�nyekkel, betegekkel.

A szeg�ny�gy teh�t m�g ekkor is ink�bb egyes�leti �gy volt, �k igyekeztek megoldani azt.