1.    T�TEL

SZOCI�LIS GONDOSKOD�S HAZ�NKBAN A K�T VIL�GH�BOR� K�Z�TT

�j t�rsadalmi, gazdas�gi k�r�lm�nyek alakultak ki, miut�n

-          a h�bor�t elvesztett�k,

-          az orsz�got sz�tszedt�k.

Az orsz�g elszigetelt lett, h�bor� ut�ni v�ls�gba ker�lt. Ezen helyzethez j�rult hozz� a „Trianoni esem�nyek”. �gy Magyarorsz�gon a 20-as �vek elej�n nyomor, munkan�lk�lis�g lett, melyet a 20-as �vek k�zep�re valamelyest siker�lt kezelni. (Bethlen f�le konszolid�ci�)

1929-ben kit�rt a gazdas�gi vil�gv�ls�g, mely 1930-1935 k�z�tt n�lunk is �reztette a hat�s�t: munkan�lk�lis�g, nyomor uralkodott. A korm�nyok, egyh�zak, civil szervezetek munk�ja rendk�v�l neh�z volt.

Sokkal rosszabb a helyzet, mint a dualizmus kor�ban. Az eredm�ny �jabb vil�gh�bor�, �jabb veres�g. Az orsz�g v�ls�gb�l v�ls�gba ker�lt.

1) Gy�ri t�rv�nyek

Sok t�rv�nyt �s rendeletet hoztak a 20-as �vekben, melyek l�nyege:

-          A 30-as �vek II. fel�re bevezett�k a 48 �r�s munkahetet. (A 44 �r�s munkahetet is elkezdt�k k�vetelni, de az nem val�sult meg.)

-          Bevezett�k a munkab�rminimumot.

-          A 30-as �vek v�g�n bevezett�k a gyermeknevel�si p�tl�kot.

2) T�rsadalombiztos�t�s

A k�t vil�gh�bor� k�z�tti 2 f� jellemz�:

-          Munkan�lk�lis�g elleni biztos�t�s. Ezt a korszakban nem siker�lt el�rni, holott Eur�pa m�s orsz�gaiban m�r m�k�d�tt.

-          1928-ban �regs�g elleni biztosit�s

-          Bevezett�k a nyugd�jkorhat�rt, melyet 1928-ban 65 �vben hat�roztak meg.

A falusi lakoss�gra m�g mindig nem vonatkozott.

3) Lak�s�p�t�s

Visszaesett a kor�bbi �tem, a 20-as, 30-as �vekben a f�v�rosban is csak nyomorlak�sok �p�ltek. (1 szoba + konyha) K�t �vtized alatt 6.000 lak�s �p�lt 40.000 embernek. Els� l�p�s a falvakban t�rt�nt.

Magyarorsz�gon el�sz�r 1926-ban volt f�ldoszt�s (Nagyat�di Szab� Istv�n – f�ldm�vel�s�gyi miniszter). Ennek keret�ben 260.000 h�zhelyet osztottak ki ingyen. Hiteleket azonban keveset adtak mell�, �gy a h�zhelyek be�p�tetlenek maradtak.

A 30-as �vek v�g�n l�trehoztak egy Orsz�gos N�p �s Csal�dv�delmi Alapot (ONCSA), ide �llami p�nzeket helyeztek el. L�nyege, hogy lak�shoz-jut�ssal t�mogatja f�k�nt a falusi embereket. 1940-1944 k�z�tt 12.000 falusi kis h�z �p�l.

4) Eg�szs�g�gy

Egyfajta prevent�v jelleg� gy�gyint�zm�ny-h�l�zat alakul ki (v�rosokban �s falun is). V�rosokban Stef�nia Sz�vets�gnek, falunk Z�ldkeresztes Szolg�latnak nevezt�k �ket. Tev�kenys�g�k:

-          anya �s csecsem�otthonokat hoztak l�tre,

-          orvosi szob�kat m�k�dtettek,

-          k�rh�zakat hoztak l�tre,

-          �lelmiszer-, ruhaseg�lyt osztottak,

-          jogseg�lyt ny�jtottak.

Az �llam csak minim�lis p�nz elhelyez�s�vel t�mogatta �ket.

5) Szeg�nygondoz�s

1917-ben hozt�k l�tre az �n. N�pj�l�ti �s Munka�gyi Miniszt�riumot. Ezen int�zm�ny azonban a 20-30-as �vekben nem kapott p�nzt, �gy a 20-as �vekben tov�bbra is egyes�leti �ton folyik a szeg�nygondoz�s.

A 30-as �vekben a szeg�nys�g orsz�gos �ggy� v�lik.

A 20-as �vek v�g�n, a 30-as �vek elej�n t�bb v�ltoz�s is t�rt�nik a szeg�ny�gyben:

-          1931-ben rendeletet hoznak, mellyel elt�rlik a r�gi szok�st, mely szerint minden szeg�nyt illet�s�gi hely szerint kellett gondozni, azaz ott, ahol sz�letett. Erre az�rt volt sz�ks�g, mert a f�v�ros megn�vekedett lakoss�g�t k�ptelens�g lett volna elosztani. Ez�rt mondt�k ki a lak�hely szerinti gondoz�st.

-          A hagyom�nyos sziszt�ma szerint k�telezik az �nkorm�nyzatokat a szeg�nyalap l�trehoz�s�ra. A kor�bbihoz k�pest az a k�l�nbs�g, hogy ekkor m�r a t�bbs�g foglalkozik is vele, mind t�bbet sz�n a szeg�nygondoz�sra a k�lts�gvet�sb�l.

-          A 20-30-as �vekben, �j szeg�nygondoz�si rendszer kidolgoz�sa. Ilyenek voltak az „Egri norma” �s a „Produkt�v szoci�lpolitika”.

Egri norma: 1927 - P�los K�roly nev�hez f�z�dik. Magyarorsz�gon el�sz�r a szeg�nygondoz�s �j m�dj�t Egerben k�s�rletezt�k ki, majd azt 1936-ban Magyar Norm�nak nevezt�k �t, �s orsz�gosan k�telez�v� tett�k. Ez n�met mint�n alapult: ink�bb kisebb telep�l�seken m�k�d�tt. L�gyege, hogy a szeg�nygondoz�s egyszerre t�maszkodik az �llamra, az egyh�zakra �s a civil szf�r�ra. (Konkr�tan: Egerben l�tezett egy Szeg�nygondoz� Hivatal /�llami/, Szeg�ny�gyi Bizotts�g /egyh�zak, egyes�letek/, �s ezen bel�l az Adom�nygy�jt� H�lgybizotts�g /a j�m�d� feles�gek adom�nyokat gy�jt�ttek a polg�rokt�l/). A szeg�nygondoz� n�v�rek (Francisk�k) pedig mindezt eljuttatt�k a szeg�nyeknek.

A szerepv�llal�s teh�t a k�vetkez� feloszt�s szerint t�rt�nt: az �llam – szervez; a civil szf�ra p�nzt ad �s gy�jt; az egyh�z pedig kiosztja azt.

Az �llam teh�t tov�bbra is a t�rsadalomra h�r�tja a k�lts�gek rendez�s�t.

Produkt�v szoci�lpolitika: A 30-as �vekben hozt�k l�tre az ONCSA-t, amelybe m�r az �llam is befizetett. Ez az alap a szeg�nyeknek:

-          kedvez� k�lcs�nt ny�jtott, megteremtett�k teh�t az alapot a kil�bal�sra,

-          lak�s�p�t�sekbe kezdtek, mellyel a legal�bb n�gy gyermekes csal�dokat seg�tett�k.