1.       T�tel

A.   A korai szem�lyis�gfejl�d�st befoly�sol� t�nyez�k.

A pszihol�gi�ban fejl�d�snek �ltal�ban a szem�lyis�g fejl�d�s�t �rtj�k. A fejl�d�s jelenti a megl�v� strukt�r�k v�ltoz�s�t. A fejl�d�s tov�bb� folyamatot is jelent, az az id�ben megy v�gben, �s olyan v�ltoz�sok j�nnek l�tre a n�vekv� differenci�l�s sor�n, amelyek visszaford�thatatlanok, irreverzibilisek.

A fejl�d�s n�veked�sen, �r�sen valamint tanul�son alapul� folyamatos, irreverzibilis folyamat, ami magasabb szint� szervez�d�shez vezet. Az emberi viselked�s a fejl�d�s sor�n egyre differenci�ltabb� v�lik, egyre jobb lesz a k�rnyezethez val� alkalmazkod�s, �s fokoz�dik az auton�mia �s az identit�s �rz�se.

A fejl�d�s alapvet�en k�t r�szre vezethet� vissza, az �r�kl�d�sre (genetikai faktor), valamint a k�rnyezetb�l sz�rmaz� hat�sokra, �s mindk�t t�nyez� elker�lhetetlen�l �rv�nyes�l. Ebb�l kifoly�lag k�t sz�ls�s�g volt jelen: 1, preformista: genetikai faktor mindenhat�s�ga, a genetikai �r�kl�s hat�rozza meg a szem�lyis�get. 2, empirizmus: ”tabula rasa” az �jsz�l�tt tiszta lappal indul, nincs genetikai �r�kl�s.

Mivel az ember genetikai �llom�ny�nak 90%-a a fajra �ltal�nos jellemz� saj�toss�gok�rt felel�s, l�teznek olyan �tvonalak, amelyek ment�n halad a faj minden egyed�nek a fejl�d�se, vagyis a fejl�d�s kanaliz�lt. A fejl�d�s korai szakasz�ban az egyedfejl�d�s halad a faj fejl�d�s�re jellemz� �ton, az elt�r� hat�sokkal szemben (k�rnyezeti) nagyfok� �nkorrekci�s tendencia �rv�nyes�l. 18-24 h�napos kort�l az �nkorrekci�s tendencia gyeng�l az egy�ni k�l�nbs�gek (pl.: genetika, k�rnyezet) egyre kifejezettebb� v�lnak.

Sem a fejl�d�s bels� felt�teleit, sem a k�rnyezeti t�nyez�ket nem lehet objekt�v m�rce alapj�n felosztani, (pl.: j� vagy rossz, hasznos vagy k�ros) mivel ugyanazok a t�nyez�k egyik gyerekre k�rosak, a m�sikra pedig j�t�konyan is hathatnak. Figyelembe kell venni, hogy a k�rnyezeti t�nyez�k, hat�sok szoros ugyanis az interakci� a bels� felt�telek �s a k�rnyezet k�z�tt. A tranzakcion�lis fejl�d�s-modellben az jut kifejez�sre, hogy a k�rnyezeti hat�sok nagyon gyakran az egy�n – �gy a fejl�d� gyermek – �llapot�nak, viselked�s�nek f�ggv�ny�nek megfelel�en  alakulnak.

A gyerekeket m�r a sz�let�st�l egyedinek kezel� nevel� mindig j�l �rtelmezi a gyermekt�l �rkez� jeleket, �s adekv�tan jelez vissza.

A fejl�d�s teh�t komplex kapcsolatot mutat a g�nekkel �s a k�rnyezeti-kultur�lis hat�sokkal.

Prenat�lis fejl�d�si szakasz:

Az ember biol�giai fejl�d�sen nem sz�let�s�vel, hanem a fogantat�ssal kezd�dik, m�g a pszich�s fejl�d�s akkor, amikor az egyed el�sz�r reag�l a k�lvil�g ingereire. Az els� szakaszt az anya test�ben �li meg ez az intrauterin fejl�d�st ami kb. 280 napig tart. Ezt tov�bbi k�t szakaszra lehet osztani az embrion�lis �s a f�t�lis szakaszra.

Az embrion�lis szakasz kb. 8 h�tig tart. 8 hetes korban a fejl�d� emberi l�ny kb. 4cm hossz�, m�r kialakult minden szerve, �s ezek m�r megkezdt�k m�k�d�s�ket.a sz�ve m�r majd egy h�napja ver, az izmok megkezt�k els� prob�lgat� mozg�saikat.

A fejl�d� emberi l�ny ebben a korban a legs�r�l�kenyebb a k�rnyezeti hat�sokra, k�l�n�sen a teratog�n t�nyez�kre, hiszen ekkor okozhatnak fejl�d�si rendellens�get. Ez�rt is fontos, hogy az anya k�sz�lj�n a terhess�gre. Fontos, hogy a k�l�nb�z� k�rnyezeti t�nyez�k nem egyform�n hatnak.

A magzati szakasz akkor kezd�dik mikor kialakult m�r asz �sszes sz�vet �s szerv, ugyanis ebben a szakaszban m�r csak a n�veked�s �s a t�k�lesed�s marad h�tra. Az �rz�kszervek is m�k�dnek m�r. �ppen ez�rt az ingerek sz�ks�gesek a receptorok fejl�d�s�hez, hiszen fejl�d�s�kh�z m�k�d�s�k sz�ks�ges, �s az idegrendszeri k�zpontjaik is �gy fejl�dnek.

A k�ls� hat�sok az anya szervezet�n kereszt�l hatnak, �s az anya szervezet�nek biok�miai v�ltoz�sai is hat�st gyakorolnak a magzatra. Pl.: a sok stresszvet�l�st ill. korai sz�l�st okozhat.

A pernat�lis szakaszt a sz�let�s z�rja le, ami nagy, de term�szetes terhet r� gyerek �s anya szervezet�re. N�vekszik azon v�lem�nyek sz�ma, melyszerint t�l sok f�jdalomcsillap�t� �s �rz�stelen�t� adagol�sa, ami cs�kkenti az �jsz�l�tt megk�zd�si (copig) pr�b�lkoz�st, l�gz�si, oxig�n-ell�t�si probl�m�kat okozhat, ami valamennyi szervezetrendszere kihat �s befoly�solja az �jsz�l�tt viselked�s�t.

Az �jsz�l�ttkor:

Ezt a korszakot az�rt k�l�n�tj�k el a csecsem�kort�l, mert az els� hetek speci�lis �rz�kenys�ggel b�rnak. �tmeneti jelleg�kor, ez a biol�giai l�nyb�l t�rsadalmi lesz.

Az elszakad�s az anyai testt�l anat�miailag megt�rt�nik, de funkcion�lisan nem t�rt�nik meg. L�te az any�t�l f�gg. Anya �s gyermek du�luni�t alkotnak. Kett�s egys�g ez egy k�z�s burokban.

Sz�let�skor az agy megegyezik a feln�tt ember agy�val, funkcion�lisa azonban m�g fejletlen. Hi�nyoznak az idegny�lv�nyok �s hi�nyos a vel�h�velyesed�s (myeliniz�ci�) is.

Az �jsz�l�tt egy meglehet�sen tagolatlan eszel�si mez�ben tal�lja mag�t. Saj�t teste egybefolyik a k�rnyezettel, �szlel�si Konstanci�i m�g nem l�teznek, j�form�n semmilyen kapaszkod� nincs a szerzett tapasztalatszerz�shez. Ingerkorl�tok, un. Ingerbarrier  veszi k�r�l, ami v�di a fejletlen szenzoros rendszert az ingerl�ssel szemben, bele�rtve a szoci�lis ingereket is. Az �rz�kel�s legkor�bbi szakasz�ban az �jsz�l�tt nem a k�lvil�gb�l �rkez� ingerekre reag�l.

Az �jsz�l�tt kor m�sodik szakasz�ban m�r szerepet j�tszik a kontaktpercepci�, itt indul be az individu�ci�, vagyis a saj�t test elk�l�n�l�se az any��t�l.

Sz�let�skor velesz�letett felt�tlen reflexek �s elemi mozg�smint�k teszik lehet�v� az �j �letfelt�telhez val� alkalmazkod�st, ezek addig m�k�dnek, m�g nem j�nnek l�tre magasabb rend� alkalmazkod�st lehet�v� tev� felt�teles reflexek. A legfontosabb felt�tlen reflexek:

Ø  Szop�-reflex

Ø  Fog�-reflex

Ø  Mpro-reflex (�tkarol�si reflex): a gyerek olyan mozdulatot tesz, mintha valamit �tkarolna.

Ø  Babinszky-reflex (talpreflex)

Az �jsz�l�tt izomt�nusa nagy, v�gtagjait hajl�tott �llapotban tartja.

Ø  Kompetencia : m�r az �jsz�l�tt is rendelkezik vele, amelynek seg�ts�g�vel  m�r els�  id�kt�l  kezdve k�pes akt�van kapcsol�dni k�rnyezet�hez, k�pes befoly�solni azt.

Ø  Habituci�t mutat a sz�m�ra jelent�s�ggel nem b�r�, ism�tl�d� ingerekre, vagyis nem hagy mag�t f�l�slegesen zaklatni.

Ø  A hum�n ingerekre jobban reag�l.

Ø  V�dekez� mozg�sokat mutat, sz�m�ra k�nyelmetlen helyzetben.

Vizu�lis �retlens�g�k ellen�re az �jsz�l�ttek sokat n�zegetnek, vonzza �ket az �les kontraszt.

Az imprinting �s a kora anya-gyerek kapcsolat jelent�s�ge:

Konrad Lorenz �ta  ismerj�k a korai tanul�s fogalm�t. A sz�l�s ut�n van  egy szenzt�v peri�dus ahol az idegrendszerben m�ly lenyomatok k�pz�dnek. T�bb �llatk�s�rlet bebizony�totta, hogy ennek a peri�dusnak nagy szerepe van a k�t�d�s kialakul�s�ban. Fontos, hogy az any��nak �s a gyereknek kor�n legyen alkalma kapcsolatot teremteni- Ha ez nem t�rt�nik meg az anya-gyerek kapcsolata , a szociabilit�s s�r�l�kenyebb lesz. A szoci�lis depriv�ci�, az any�t�l val� megfosztotts�g k�ros�tja a k�t�d�s kialakul�s�t, �s a k�s�bbi �letre is kihat�ssal lesz.

A csecsem�kn�l k�t�d�snek nevezz�k azt a hajlamot, hogy bizonyos emberkek�zels�g�t, vel�k biztons�gba �rzi mag�t.

Az anyai gondoskod�s, szeretet kapcsolat megvon�sa az els� h�rom �vben, s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rhat a szem�lyis�gfejl�d�sre n�zve. Az ilyenkor jelentkez� t�netcsoportokat Sp�tz hospitalizmusnak nevezte el. T�netek:

Ø  Sztereotip mozg�sok, vesztibul�ris �ningerl�s,

Ø  A gyerek teljes ap�ti�t mutat,

Ø  Abnorm�lis szoci�lis viselked�s, pl.: t�lzott f�lelem idegen emberekt�l,

Ø  �ltal�nos fejl�d�sbeli lemarad�s.

�ltal�ban: a gyereknek hi�nya van  az eg�szs�ghez sz�ks�ges szeretetb�l.

A szeretet-deficit egy �leten �t f�gg�s�get okozhat, lehetetlen� teszi az identit�s �s az auton�mia kialakul�s�t. A legs�lyosabb szem�lyis�g zavarok eredet�t egyre gyakrabban kapcsolj�k �ssze a hospitalizmussal.

A csecsem�kor: (2-12 h�nap)

Felegyenesed�st ir�ny�t� reakci�k- l�t�s, hall�s fejlettebb mint a mozg�s. Ennek oka, hogy nem a k�reg alatti k�zpont az ir�ny�t�, hanem a kisagy, az agyk�reg-piramis �s exhapiramid�lis rendszer, valamint a vesztibul�ris �s szenzoros rendszer.

El�sz�r a fej emelkedik, majd a k�ny�k�re t�maszkodik, t�rzs �s a v�gtagok tagolt mozg�sa, plasztikuss� v�lnak –�l�shelyzet.3h�naposan hasra fordul, majd 4h�naposanhasr�l h�tra, ez el�k�sz�t�je az �l�snek.

5-6 h�napos korra el�ri, hogy tud m�r j�tszani �s manipul�lni.

7-8 h�napos korra egyed�l �l – l�t�st fejleszti.

8-9 h�napos megpr�b�l fel�llni, els� l�p�s az individualiz�ci� fel�, jelv�ltoztat�s, t�rgykeres�s �s manipul�ci� fokozatosan fejl�dik �s 15 h�napos �ltal�ban megindul a j�r�s.

A manipul�ci� kutat� bels� k�sztet�sen alapul �ltal�ban.

L�t�s-ny�l�s: velesz�letett koordin�ci�, ezt h�rom h�napos korig a megkapaszkod�si �szt�n g�tolja.

4-5 h�napos saj�t kez�vel majd t�rgyakkal is �rintkezik.

6 h�napos: �rz�s, forgat�s, markol�s –a szem�vel figyeli �ket, tapasztalatokat szerez.

7 h�napos: sokr�t� k�tkezes manipul�ci�, k�zv�lt�sok, hosszabb ideig is ak�r. A manipul�ci� ir�nya a teny�rt�l az ujjhegyek ir�ny�ba halad. Megfog�si s�ma, akt�v er�fog�s – asszimil�ci� /Piaget/, majd megtapasztalja a t�rgyak anyag�t, m�ret�t, s�ly�t �s ehhez igaz�tja a fog�st – akkomod�ci�.

8-9 h�napos jellemz� a pre�zi�s fog�s /ujjhegyes/.

11-12 h�naposan m�r t�bbf�le mozg�sform�t, mozg�skombin�ci�t alkalmaz, differenci�ltak, figyelemkoncentr�ci� javul �ltal a test-s�ma kialakul�sa az az a gondolkod�s is fejl�dik, ezt egy gyakorl� f�zis k�vetei, ez funkci��r�mmel j�r /Mahler/  A vil�g megismer�se k�zben visszat�r az any�hoz, tankol�s.

Az �jsz�l�tt �szlel�se velesz�letett, �gy azonnal k�pes bekapcsol�dni a szenzoros-perceotu�lis ciklusfunkci�ba, a feln�tt�:tanult.

A perceptu�lis tanul�ssal gazdag�tj�k a gondolkod�st, ami a mozg�s �s manipul�ci� kialakul�s�val fejl�dik. T�rgy.-sz�n-nagys�g �s alakkonstancia fejl�dik  az �rz�kszervek, mozg�s sor�n. T�ri t�j�koz�d�sa a mozg�son alapszik.

Gibson: perceptu�lis fejl�d�ssel a t�r�szlel�s v�lik ismert� a gyerek sz�m�ra /a m�lys�gt�l val� f�lelme  kb. 6 h�nap emelkedik/. Hogy a val�s�got t�kr�zze a gyerek szeml�lete sok tapasztalatot kell szereznie minden ir�nyb�l.

Attit�d�k elemz�se:

Def.:valamely szem�llyel, t�rggyal, csoporttal, jelens�gekkel szitu�ci�kkal, kapcsolatos �r�kel� be�ll�t�d�s, viszony�t�sok alapj�n val� v�lem�nyalkot�s, �rt�kel�s, mely a hozz�l�ll�sban,viselked�sben �rt�kel�sben megnyilv�nul, de nem szimpla �lm�ny.

Funkci�i:

Ø  konat�v: viselked�si, cselekv�si, sz�nd�kok, szab�lyok

Ø  kognit�v: megismer�, inform�ci�s tartalom, pozit�v v. negat�v

Ø  affekt�v: �rzelmi indulatok, elfogad� v. elutas�t�

Biztos�tj�k a szem�lyis�g �sszhangj�t a k�rnyezeti jelens�gek viszonyul�s�hoz, direkt kapcsolatuk nincs. Egyens�lyban kell lenni�k, a t�nyek v�logat�s�ban jelent�s szerep�k van.

Lehet:pozit�v, negat�v, semleges, szem�lytelen, k�z�mb�s elfogult.

Az egy�n tapasztalatai r�v�n m�sokt�l veszi �t az attit�d�ket, melyek m�ly�n r�gz�ltek,nem tudatosak, ezek ellen�ll�ak a v�ltoztat�sokkal.

Egy�bfunkci�i:

Ø  eszk�z az alkalmazkod�shoz

Ø  �n-v�d� �s �nv�d�

Ø  �n-kifejez�, egy�ni �rt�kek er�s�t�se

Ø  ismereti tud�s, megismer� �rt�kekkel kategoriz�l

Thurstone:meg�llap�t�sok viszonylagoss�ga, a viszonyul�s m�rt�ke differenci�lt

                 /0-t�l x �rt�kig meg�llap./. a kiv�lasztott meg�llap�t�s �rt�keinek �tlaga jelzi az

                 attit�d�t.

Likert: -teljesen egyet�rt

            -helyesl�

            -k�z�mb�s

            -elutas�t

            -egy�rtelm�en elutas�t

�sszegz� sk�la . pontsz�mok alapj�n t�bb k�rd�st mutat. Er�ss�ge az attit�d�k �rt�kel�se.

Guttmann: kijelent�sek rangsorol�sa, rangsz�mok megszorz�s az attit�d �rt�ke.

Os-good:szemantikus differenci�l�s, tov�bb finom�t�sa, tudatlan asszoci�ci� seg�ts�g�vel az �rzelmi viszonyokat deriti fel,-�rzelmi tartalom felt�r�sa-

Bogardus: t�rsadalmi t�volod�s felm�r�se. Adott n�pcsoporttal milyen t�vols�got akar tartani az egy�n, mennyire engedi be az �rt�keibe.