B. A szoci�lpszichol�gia tudom�nya, t�rgym�dszerei. Jelent�sebb t�rsadalomtud�sok �s elm�leti modelljeik.

A szoci�lpszichol�gia az alap pszichol�gi�khoz tartozik ( �lt.pszi., szem.pszi., fejl.pszi. tartozik m�g ide).

Magyarorsz�gon alkalmazott ir�nyzatok:

Ø  pedag�giai pszichol�gia

Ø  munka pszichol�gia

Ø  eg�szs�g pszichol�gia

Ø  klinikai pszichol�gia

A szoci�lpszichol�gia sz� magyarul t�rsadaloml�lektant jelent, (az elnevez�st el�sz�r Albert Schaffle „ A t�rsadalmi test �lete �s fel�p�t�se” c�m� k�nyv�nek alc�mek�nt szerepelt.).

Defin�ci�k:

I.Def.:A szoc.pszi azt vizsg�lja, hogy a t�rsak mik�nt befoly�solj�k a pszihikus funkci�kat.

II. Def.: Allprt: A szoc.pszi azt a jelens�get kutatja, hogy hogyan zajlanak le az emberi  interakci�k. Azt a jelens�get kutatja, hogyan befoly�solja a t�rsak t�nyleges vagy implik�lt jelenl�te, gondolatait, viselked�s�t, �rzelmeit �s sz�nd�kait.

Hat�rtudom�ny: szociol�gia �s pszichol�gia

Azoknak a tudom�nyos k�rd�seknek a vizsg�lat�ra szervez�d�tt, melyek tanulm�nyoz�s�ra egyed�l sem az egyik, sem a m�sik tudom�ny nem v�llalkozhat, mivel e t�m�k k�tarc�s�g�n�l fogva nem sorolhat�k be egy�rtelm�en sem a szociol�gia sem a pszichol�gia illet�kess�gi k�r�be. Olyan t�rsadalmi t�m�k ezek, amelyeknek l�lektani vonatkoz�suk is van.

A szoci�lpszichol�gia a t�rsadalmi �let �s l�lektani jelens�gek k�l�nf�le viszonyaival, a kollekt�v t�nyez�k �ltal determin�lt pszichikus jelens�gekkel foglalkoz� tudom�ny.

A szoci�lpszichol�gia azt vizsg�lja, hogy a k�l�nb�z� t�rsadalmi form�ci�k �s az ezekben v�gbemen� folyamatok milyen hat�st gyakorolnak az e form�ci�kat alkot� egy�nek pszichikum�ra, milyen befoly�ssal vannak viselked�s�re, egy�b individu�lis megnyilv�nul�saira; milyen v�ltoz�sokat id�znek el� lelki �let�ben, szem�lyis�g�nek alakul�s�ban, eg�sz �letvitel�ben. �s ford�tva: az egy�n milyen befoly�sol� hat�st fejt ki a sz�ban forg� form�ci�kra, azok bels� �let�re, m�k�d�sre, fejl�d�s�re.

A kutat�sok 4 ter�letre �sszpontosulnak, azaz 4 �n�ll� szoci�lis egys�ggel:

�  egy�nnel

�  t�rsas kapcsolatokkal

�  kisebb-nagyobb emberi egy�ttesekkel (csoport)

�  t�megm�reteket �lt� alakzatokkal (t�meg)

kapcsolatos l�lektani t�m�kat vizsg�lja.

A szem�lyes szf�r�n bel�l egyebek k�z�tt a szocializ�l�d�s, a szoci�lis szerepek, az attit�d�k term�szet�t, a t�rsas kapcsolatokban a kapcsolattart�s, a k�lcs�n�s egym�sra hat�s, az �nmegmutatkoz�s saj�toss�gait, a csoportok vonatkoz�s�ban a bels� viszonyok, a konformit�s, a csoportdinamika alakul�s�t, a t�megek vil�g�t �rint�en pedig a t�megviselked�s, a k�zv�lem�ny �s az egy�b t�megjelens�gek jellemz�it.

A szoci�lpszichol�gia eredm�nyeit sz�les k�rben hasznos�tj�k: pedag�gia, nevel�sszociol�gia, etnogr�fia, kult�rantropol�gia, vezet�s-�s szervez�s tudom�ny.

Az �letm�ddal, a t�rsadalmi norm�kkal, az �rt�kekkel, a nemzed�kek egym�shoz f�z�d� viszony�val �s sok egy�b k�rd�ssel kapcsolatban felt�rt t�rsadaloml�lektani ismeretek egyre nagyobb hat�ssal vannak a k�zgondolkod�sra is, �s egyre fontosabb szerepet j�tszanak az e t�m�kkal �sszef�gg� t�rsadalmi probl�m�k szakszer� kezel�s�ben.

A szoci�lpszichol�gia t�rt�neti fejl�d�se

Az els� m�vel�i eur�pai kutat�k voltak, �n�ll� tudom�nny� v�l�sa azonban az USA-ban k�vetkezett be.

Az USA a 19. szd. m�sodik fel�ben els�k�nt l�pett a gazdas�gi fejl�d�s �tj�ra. Ez azonban a t�rsadalom �let�ben is gy�keres v�ltoz�sokat hozott. Az urbaniz�ci�, a t�rsadalmi �tr�tegz�d�s felgyorsul�sa, a szoci�lis szerepek, az egy�ni �rdekek megv�ltoz�sa addig nem tapasztalt probl�m�khoz vezetett. N�vekedett az alkoholizmus, a b�n�z�s, a prostit�ci�, emelkedett az �ngyilkoss�got elk�vet�k sz�ma, a ment�lis betegs�gekben szenved�k sz�mar�nya.

A c�l a t�rsadalom megjav�t�sa volt. Az ehhez sz�ks�ges m�dszerek kialak�t�s�t a t�rsadalom a tudom�nyt�l v�rta. A jelzett probl�m�k azonban interdiszciplin�ris megk�zel�t�s� vizsg�latokat ig�nyeltek, amire k�l�n-k�l�n sem a szociol�gia, sem a pszichol�gia nem v�llalkozott. Olyan tudom�nyra volt sz�ks�g, ami a kett�s szeml�letm�dot egyes�teni tudta. �gy j�tt l�tre a szoci�lpszichol�gia.

Az els� jelent�sebb vizsg�latok f�leg az egy�n t�rsadalmi szerep�nek, a t�rsadalmi tev�kenys�gben val� r�szv�tel�nek, a k�l�nf�le emberi csoportok szervez�d�s�nek, bels� �let�nek �s m�k�d�s�nek, az emberi kapcsolatok �s k�lcs�nhat�sok saj�toss�gainak tanulm�nyoz�s�ra terjedtek ki.

Az els� szoci�lpszichol�giai m�vet Edward A. Ross jelentette meg. Nem sokkal k�s�bb adt�k ki Angli�ban William McDougall munk�j�t. Az el�bbiben a t�rsadalom, a m�sikban az egy�n volt a kiindul�si alap.

A 20-as �vekt�l egym�st k�vett�k az elm�letileg is egyre megalapozottabb munk�k: Kurt Lewin a csoportstrukt�r�r�l �s csoportdinamik�r�l, Morenonak a szociometri�r�l, Mertonnak a referenciacsoportokr�l, Likert-nek az attit�dvizsg�latokr�l �rt k�nyve.

Az �vtized v�g�re kialakult sz�ls�s�ges t�rsadalmi n�zetek: az antiszemitizmus, az antidemokratikus magatart�s �s n�zetrendszer mind �jabb feladatokat jelentettek a szoci�lpszichol�gi�t m�vel�knek.

Jelent�s eredm�nyeket �rtek ebben az id�ben Allport az el��t�letek, Festinger a kognit�v disszonancia tanulm�nyoz�s�ban. Erre az id�re esik a csoportkutat�sok kisz�lesed�se is.

A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet� id�szakban a szerepelm�lettel, j�t�kelm�lettel, a konfliktusok problematik�j�val kapcsolatos kutat�sok ker�ltek el�t�rbe:

Hull – viselked�s alapelvei

Hebb – viselked�s szervez�d�se

Festinger – inform�lis t�rsas kommunik�ci� saj�toss�gai

A t�rsadaloml�lektan terjeszked�se az 50-es �vekben m�r t�ln�tte az USA hat�rait. El�bb Nyugat-Eur�p�ban honosodtak meg az amerikai eredm�nyek. Azonban itt is beindult a kutat�munka, egyfajta �n�ll�sod�si t�rekv�s is megjelent:

Bartlett – kognit�v szoci�lpszichol�gia

Tajfel – el��t�letek, sztereot�pi�k, csoportk�zi viselked�s

Moscovici – t�rsas befoly�sol�s

Piaget

Tajfel �s Moscovici kezdem�nyez�s�re indult az Eur�pai K�s�rleti Szoci�lpszichol�giai T�rsas�g – azt szorgalmazta, hogy a tudom�ny behat�an foglalkozzon azokkal a t�rsadalmi folyamatokkal �s esem�nyekkel, amelyek az egy�n lelki m�k�d�s�re hatnak.

A volt Szovjetuni�ban �s K�z�p-Kelet-Eur�p�ban csak a 60-as �vek elej�n indultak be a rendszeresebb t�rsadalomelm�leti kutat�sok. A vizsg�latok itt els�sorban az �letm�d, lak�sviszonyok, a termel�s, munkaszervez�s kiscsoportok t�rsadaloml�lektani vonatkoz�saira terjedtek ki.

Az ut�bbi k�t-h�rom �vtized legismertebb szerz�i: Osgood, Clark, Bandura, Kelley, stb.

Haz�nkban a t�rsadaloml�lektani kutat�sok r�vid m�ltra tekintenek vissza. A m�sodik vh. El�tt: Erdei Ferenc, M�rei Ferenc, Bib� Istv�n.

A h�bor� ut�n a kutat�munka j� id�re megszakadt. Az �jj��led�s a 60-as �vekben k�vetkezett be.

M�rei Ferenc – „egy�ttes �lm�ny” jelens�gk�r�nek vizsg�lata

Ma a t�rsadalom val�s jelens�geit c�lozz�k a kutat�sok.

Pataki Ferenc – identit�svizsg�latok

Hunyadi Gy�rgy �s L�szl� J�nos – attit�dkutat�s

Csepeli Gy�rgy  - nemzeti identit�s

Szoci�lpszichol�gia m�dszerei

Allport rendszerez�si elm�lete

K�tdimenzi�s: I

                          -koronk�nti jelens�geket vizsg�l

                          -egyetem

                         II

                          -beavatkoz�

                          -nem beavatkoz�

                                                                      Beavatkoz�

                                                                   11

                                                                                                              Konkr�t

                                 Egyetemes

                                                                       Nem beavatkoz�

1. Konkr�t nem beavatkoz�: terepkutat�s, megfigyel�s, elemz�s. Nincs beavatkoz�s, a megfigyelt szem�lyek nem tudj�k, hogy vizsg�lat t�rgyai. Pl.: t�rt�nelmi adatok tanulm�nyoz�sa is ide tartozik

2. Konkr�t beavtkoz�: terepiakis�rlet, mesters�gesen id�zi el� az esem�nyeket.

3. K�s�rleti szitu�ci�: a megfigyelt jelens�gn�l beavatkoz�st id�znek el�.

4. Laborat�riumi k�s�rlet:

5. Meg�t�l�si feladat: K�zv�lem�nyt kutatja. Statisztikai adatokra �p�l. (konkr�t egyetemes)

6. Mintav�tel (egyetemes-nem beavatkoz�)

7. Form�lis elem alkot�s. Nem emoirikus adatok, M�r megl�v� adatok, ill. elm�letekb�l alkot �jakat.

8. Szimul�ci�: Pl.: rendszerelm�let

A szoci�lpszichol�gia legink�bb a terepkis�letet haszn�lja, tov�bb� a 3,4-est

Vannak �ltal�nosan haszn�lt m�dszerek (megfigyel�s, k�s�rlet, kik�rdez�s, dokumentumelemz�s) �s speci�lisabb m�dszerek (szociometria, attit�dsk�l�z�s, tartalom- �s helyzetelemz�s)

Alkalmaz�sukat midig gondos el�k�sz�t� munka el�zi meg.

(kutat�si t�ma egyszer� k�r�lhat�rol�sa, kutat�si c�l megfogalmaz�sa, hipot�zis fel�ll�t�sa, megfelel� eszk�z�k �s technik�k kiv�laszt�sa, stb.)

A tudom�nyos kutat�s eredm�nyess�g�nek legfontosabb krit�riumai az �rv�nyess�g �s megb�zhat�s�g.

Megfigyel�s:

Tapasztalati adatok gy�jt�s�re, jelens�gek, folyamatok nyomon k�vet�s�re, okok �s eredet felt�r�s�ra alkalmas m�dszer. A kutat�s kezdeti szakasz�ban t�bbnyire n�lk�l�zhetetlen. A megfigyel�s l�nyeg�t tekintve c�ltudatos, tervszer�, rendszeres �s objekt�v t�nyeket felt�r� �szlel�s.

A megfigyel�s lehet:

Ø  k�zvetlen (szem�lyes), amely t�rt�nhet

�  passz�v szeml�l�d�ssel

�  akt�v t�nyked�ssel

�  ny�ltan (a megfigyelt el�zetes t�j�koztat�s�val)

�  leplezett form�ban �s

Ø  k�zvetetten, vagyis eszk�z�ket (mikrofont, magnetofont, k�pmagn�t, egy ir�nyban �tl�tsz� ablakot, f�nyk�pez�st) alkalmaz�.

Az adatok, t�nyek, eredm�nyek r�gz�t�se t�rt�nhet teljes, vagy r�szleges jegyz�k�nyvvezet�ssel, jelrendszerben val� r�gz�t�ssel, tov�bb� kateg�ri�ba sorol�ssal.

K�s�rlet:

J�l megfogalmazott hipot�zisb�l kiindulva valamely konkr�t jelens�g �j, rejtett �sszef�gg�seinek felt�r�s�t, k�l�nb�z� felt�telekt�l val� f�gg�s�g�nek meg�llap�t�s�t c�lz� m�dszer. A k�s�rlet sor�n tervszer�en hatnak arra a szitu�ci�ra, amelyben az adatgy�jt�s t�rt�nik.

Ez a m�dszer t�bbsz�ri egzakt �sszehasonl�t�st tesz lehet�v� a k�s�rletet megel�z� �s az azt k�vet�en el��llt �j helyzet (�llapot) k�z�tt. Az �sszehasonl�t�s c�lj�ra k�t csoportot szerveznek: a k�s�rleti �s a kontrollcsoportot.

Az eredm�nyek megb�zhat�s�g�t k�l�nf�le kontroll- �s ut�vizsg�latokkal igazolj�k. A k�s�rlet t�rt�nhet term�szetes �s mesters�gesen kialak�tott k�r�lm�nyek k�z�tt. A k�s�rletekn�l az eredm�nyek megb�zhat�s�ga sokkal nagyobb mint a megfigyel�sben.

Kik�rdez�s: (explor�ci�)

A szoci�lpszichol�giai kutat�sok leggyakrabban alkalmazott m�dszere, amely egyar�nt alkalmas �rzelmi viszonyul�sok, tudat�llapotok, v�lem�nyek k�zvetlen megragad�s�ra, ill. �rt�kel�s�re. T�rt�nhet sz�ban �s �r�sban. Az interj� lehet egy�ni vagy csoportos.

Az eredm�nyess�g szempontj�b�l fontos k�vetelm�ny a pontos, egy�rtelm� k�rd�sfeltev�s, az interj�alannyal val� j� kapcsolat, �s a megfelel� vizsg�lati l�gk�r megteremt�se.

Az �rv�nyess�g k�vetelm�nye azt k�v�nja meg, hogy a v�laszok a t�nyleges v�lem�nyt t�kr�zz�k. Az ank�t a kik�rdez�s k�rd��ves form�ja, amely t�bbnyire r�gz�tett k�rd�sekre adand� �r�sos v�laszokra szor�tkozik. El�nye, hogy t�megm�ret� adatokat k�pes szolg�ltatni. A k�rd�sek lehetnek nyitottak (amikor a v�laszad�s nem korl�tozott) �s z�rtak (amikor a v�lasz csak az el�re megadottak valamelyike lehet).

Dokumentumelemz�s:

A m�ltban k�sz�lt �r�sos anyagok meghat�rozott szempontok szerinti feldolgoz�sa. Fontos inform�ci�forr�s. J� szolg�latot tehet az el�zetes t�j�koz�d�sban is. A t�j�koz�d�s c�lj�ra hivatalos �s szem�lyes dokumentumok egyar�nt felhaszn�lhat�k. (statisztikai kimutat�s, munkaterv, napl�, levelek, �letrajzok)

Tartalomelemz�s:

A dokumentumelemz�ssel rokon, a kommunik�ci� manifeszt tartalm�nak objekt�v �s kvantitat�v le�r�s�ra alkalmas speci�lis elj�r�s, amely konkr�ten azt vizsg�lja, hogy bizonyos fogalmak, gondolatok, �rzelmi reakci�k milyen gyakoris�ggal fordulnak el� a vizsg�lati szem�lyek besz�d�ben.

Helyzetelemz�s:

Nem m�s, mint hat�srendszer-elemz�s. Ezt a m�dszert legink�bb a tev�kenys�gek elemz�s�re alkalmas m�dszerk�nt tartj�k sz�mon. A k�vetkez� t�nyez�k vizsg�lat�ra terjed ki: a c�l, a k�rnyezet, a tev�kenys�g jellege, k�vetelm�nyszint, eszk�z�k, r�szv�tel mik�ntje, terhel�s nagys�ga, tev�kenys�g haszna.

Szociometria:

A csoport �rzelmi szerkezet�nek �s e szerkezeten bel�l egyes csoporttagok szoci�lis helyzet�nek, �rzelmi kapcsolatok elrendez�d�s�nek a felt�rk�pez�s�re alkalmas m�dszer. Kidolgoz�sa Jacob Moreno nev�hez f�z�dik. A vizsg�lati szem�lyeknek az a feladatuk, hogy saj�t csoportjukb�l megadott krit�riumok alapj�n v�lassz�k ki maguknak a legszimpatikusabb t�rsakat. A krit�riumokat k�rd�sek form�j�ban kapt�k meg a vizsg�latba bevont szem�lyek. Pl. ki a legszimpatikusabb csoportt�rsa?

Legelterjedtebb a 3 krit�riumos �s 3 v�laszt�si lehet�s�get ad�elj�r�sok. A szociometriai felm�r�s eredm�nyek�nt kapott adatokat a kutat�k t�bl�zatban �sszes�tik, amelyekb�l 1-1 egy�n szociometriai helyzete j�l leolvashat�. Az adatokb�l sokf�le statisztikai mutat� k�pezhet�. Pl.: kiolvashat� a k�lcs�n�ss�gi index, amely megmutatja, hogy a csoporttagok h�ny sz�zal�k�nak van k�lcs�n�s kapcsolata.

A szociometriai adatok grafikus �br�zol�s�t szociogramnak nevezz�k.

Jelent�sebb t�rsadalomtud�sok �s elm�leti modelljeik

Moreno:

Rom�ni�ban sz�letett, de p�lyafut�s�t B�csben kezdte meg: itt alap�tott meg a R�gt�nz�sek Sz�nh�z�t. Az improviz�l�son alapul� dr�mai megjelen�t�s ut�bb egy szoci�lpszichol�giai, ill. ter�pi�s elj�r�s, a pszichodr�ma kezdem�nye lett. (j�t�kos, kreat�v). A pszichodr�ma az�ta sz�les k�rben haszn�latos, mint a csoportter�pia �s az �nismeret-fejleszt�s m�dszere.

A szociometria technik�j�t Amerik�ban dolgozta ki. A spont�n rokonszenvi v�laszt�sokat vizsg�l� k�rd��veket a csoport re�lis �letter�ben t�ltik ki, egym�s jelenl�t�ben, de egym�st�l f�ggetlen�l; s a k�rd�sek re�lis �lethelyzetre utalnak. Az eredm�nyek egy diagrammon �br�zolhat�k, amelyben a nyilak jelzik a v�laszok ir�ny�t. Az egyir�ny� v�laszt�sok, viszonzatlan rokonszenvek, a fant�zia vil�g�t jelen�tik meg. Sokan csak a k�lcs�n�s v�laszt�sokat jel�lik. (pl. M�rei)

Jellegzetes alakzatok:

Moreno egyik kutat�sa az �n. „Hudson vizsg�lat”:

A New York-ban l�v� int�zm�nyben t�bb mint 500 serd�l�kor� l�ny �lt, kb. 100 f�nyi szem�lyzettel. A re�lis h�l�zat kirajzol�s�hoz szem�lyenk�nt 5 v�laszt�sra volt sz�ks�g, s ennek alapj�n a mag�nyosak ar�nya 12 %-nak ad�dott. A szociogramm �br�zol�sa ut�n Moreno asszisztense sz�v�lt�st provok�lt a l�nyok egyik�vel, aki a t�rsas h�l�zatban k�zponti helyet foglalt el. A h�r terjed�se k�s�rteties pontoss�ggal k�vette a felt�rk�pezett kapcsolati strukt�r�t, ugr�s egy�ltal�n nem volt.

A szoci�lis �zenetek hat�r�n az �zenetek tov�bb�t�sa is megtorpant. Ez a k�s�rlet is igazolja, hogy a szociometriai h�l�zat nem m�term�k: a k�z�s �lm�nyek megval�sul�snak, a h�rek �s �lh�rek terjed�s�nek, a p�ros �s kollekt�v �rz�sek hull�mz�sainak k�zege.

Kurt Lewin

Munk�ss�g�ban mindenekel�tt az egy�n ind�t�krendszere, a szem�lyis�g �s a k�rnyezete k�z�tti dinamizmus �rdekelte.

A Lewin-iskola k�s�rletei k�z�l a csoport l�lektani eredm�nyeire utalunk: E vizsg�latok 1933-ban kezd�dtek, amikor a Hitler uralom el�l az USA-ba emigr�lt.

Lewin m�dos�totta a csoport defin�ci�j�t: kor�bban emberek olyan �sszess�g�t tekintett�k csoportnak, akik valamilyen k�z�s attrib�tumot mutattak, pl. vasutasok, n�k, szeg�nyek.

Lewinn�l a csoport ism�rve nem a k�z�s jegy, hanem az „interdependencia” , az egym�st�l val� k�lcs�n�s f�gg�s�g. A csoportot kezelt�k eg�szk�nt, re�lis l�tez�k�nt (nem pedig kateg�riak�nt) felfogni.

Csoportd�nt�s:

A h�bor� alatt az ell�t�si neh�zs�gek nyom�n sz�ks�gess� v�lt, hogy az USA lakoss�ga bels�s�geket is fogyasszon (ez nekik idegen volt). Lewin h�ziasszonyok �s csal�dany�k sz�m�ra szervezett csoportokat, amelynek egy h�nyad�ban szakavatott el�ad�sokat hallgattak v�gig, egy m�sik r�sz�ben egy szak�rt� egy�nileg adott �tmutat�st az asszonyoknak, megint m�s csoportokban pedig vit�t tartottak, am�g a r�sztvev�k maguk hoztak d�nt�st a t�pl�lkoz�si szok�sok megv�ltoz�s�r�l. A tapasztalatok azt mutatt�k, hogy a csoportos d�nt�shozatal a szok�sok j�v�beli megv�ltoz�s�t illet�en szignifik�nsan hat�konyabb, mint ak�r a szak�rt�i el�ad�s vagy az egy�ni meggy�z�s.

T-csoportok

10-15 f�b�l �ll� k�tetlen besz�lget� csoportok ezek. C�ljuk a viselked�s tudatos�t�sa, az �nismeret fejleszt�se, a t�rsas hat�konys�g gyarap�t�sa a ny�lt �s spont�n kommunik�ci� �ltal. E csoport l�nyegesebb c�ljai:

�  k�lcs�n�s �rintkez�s – el�feltev�sekt�l �s tulajdon�t�sokt�l mentesen

�  saj�t magatart�s fel�lvizsg�lata, megl�v� kapcsolati mint�k tudatos�t�sa

�  k�lcs�n�s egy�ttm�k�d�s el�mozd�t�sa

3 f�le vezet�si st�lus:

Lewin, White �s Lippit nevezetes k�s�rlet�ben gyermekcsoportok viselked�s�t figyelt�k 3 f�le vezet�i magatart�s mellett:

�  az autokratikus vezet� parancsuralmi rendszert tartott fenn

�  a demokratikus vezet� a csoporton bel�li spont�n megbesz�l�sre �p�tett

�  a laisse-faire vezet� elhanyagolta a csoportot

M�rei Ferenc

1945 �s 1948 k�z�tt v�gzett kutat�sai p�ld�tlanok a magyar szoci�lpszichol�gia t�rt�net�ben. Az �ltala bevezetett m�dszer, az aktometria – a t�rsas esem�nyek form�lis regisztr�l�sa.

E vonatkoz�sban Lewin eszm�j�t fejleszti tov�bb: t�bb megfigyel� egyidej�leg regisztr�lja a k�z�ss�g t�rt�n�seit, m�s-m�s n�z�pontb�l.

A csoportalakul�s f�zisait M�rei a k�vetkez�k�ppen bontja le:

1.      egy�ttl�t: a gyermekek egym�s t�rsas�g�ban vannak, de semmif�le struktur�lt kapcsolat nem alakul ki k�z�tt�k

2.      egy�ttmozg�s: a csoportot a mozg�s tartja �ssze

3.      t�rgy k�r�li �sszever�d�s: egy�tt szeml�lnek egy t�rgyat, an�lk�l, hogy �sszehangoltan csin�ln�nak b�rmit is – ha esetleg tev�kenykednek a t�rggyal, az mindenkinek a „mag�n�gye”

4.      �sszedolgoz�s: a cselekv�sek koordin�l�dnak, de ez m�g csak a t�rgy k�r�li �sszever�d�s akt�vabb v�ltozata, a leggyakrabban �p�tkez�s k�zben figyelhet� meg.

5.      <