5. T�tel

A.   Az �rzelmi fejl�d�s, �rzelmi szocializ�ci�

�rezni annyit jelent, mint innov�lva lenni valamiben. Az �rzelem a szervezet �s a k�rnyezete k�zti illeszt�s (interface), amely az �lland� v�ltoz� helyzetek, esem�nyek, valamint az egy�n v�laszai k�z�tti k�zvet�t.

Minden �rzelemhez jellegzetes kifejez�sminta tartozik, ez�ltal k�nnyen felismerhet�ek pl.:arcminika, testtart�s. Az �rzelmek mindig van t�rgya a k�ls� k�rnyezetben. A t�rgyt�l elszakadt �rzelmi �llapotot idegennek, ijeszt�nek �lj�k meg.

Schachter �s Singer

Az � nev�kh�z f�z�dik a legjelent�sebb �rzelemelm�let az �n. k�tt�nyez�s kognit�v-arousal elm�let (1962)

Az �rzelem egy fiziol�gi�s arousal �llapot, s az ennek megfelel� kognit�v �rtelmez�s funkci�j�nak tekinthet�, a fiziol�gi�s mint�zat ugyanis nem tekinthet� elegend�nek az �rzelem felismer�s�hez. Azt, hogy a fiziol�giai aruosal �llapotot hogyan c�mk�zz�k meg a helyzet kognit�v �rtelmez�se hat�rozza meg pl.: f�lelem, d�h.

Az egyes �rzelmi �llapotok fiziol�gi�s mint�zata nagyon hasonl�, ez alapj�n az �rzelmeket nem lehet beazonos�tani, ilyenkor a kognit�v t�nyez�k a meghat�roz�ak pl.: f�ltem mert s�t�t volt.

Az �rzelmek illeszt�s jelleg�ek. Az �rtelmet a k�rnyezeti jelens�ghez illesztj�k. Az �rtelemnek �ri�si jelent�s�ge van. Neh�z �ket meghat�rozni mert komplex jelens�gek.

[  el�zm�nyek: verb�lis, nonverb�lis

[  �nkontroll folyamatok

Rosch prototipikus elm�lete:

Szint�n �jat hozott az �rzelem differenci�l�s�ban. Elm�lete j�l haszn�lhat� az �rzelem – fogalmak term�szet�nek felt�r�s�ban. Az �rzelmi kateg�ri�k is jobban �rtelmezhet�ek, ha „�lettelen halmazk�nt” kezelj�k �ket. Az emberek k�pesek j�l elk�l�n�teni, melyek jobb �s rosszabb p�ld�i az egyes �rzelem kateg�ri�knak. Az �rzelmi jelent�shez hozz�tartozik egy forgat�k�nyv (script) is. Ennek tartalma: prototipikus el�zm�nyek, okok, hiedelmek, fiziol�giai reakci�k, arckifejez�sek, k�vetkezm�nyek.

Minden �rzelem rendelkezik el�zm�nyekkel (kiv�lt� ok), kognit�v kifejez�- �s viselked�ses v�lasz- mint�zattal. Az �rzelmek prototipusai magukban foglalj�k az �nkontroll folyamatok bizonyos �sszess�g�t is. Az �rzelmi szocializ�ci� sor�n tanult kimutat�si szab�lyokat.

Azt, hogy az ember �rez, nem tanult, hanem genetikailag primer folyamat. Mivel az �rzelmek kifejez�se hasonl� valamennyi emberi t�rsadalomban, ez a  k�z�s kommunik�ci�s rendszer k�z�s genetika alapjait felt�telezi.

Darwin evol�ci�s elm�lete:

Ennek egyik f� t�tele az �gynevezett adapt�ci�s t�tel. Az emberek felismerik egym�s �rzelmeit, s alkalmazkodnak hozz� pl.: s�r valakièvigasztal�s. Az �rzelmeket ki kell fejezni! Az �rzelmek kommunik�ci�j�nak fontos �rt�ke van az emberi faj sz�m�ra.

Az �rzelem fejl�d�se:

Az �jsz�l�tt �rez, de �rz�se differenci�latlan. Felt�telezik az �rzelmek lateraliz�ci�j�t. Az agy bal homloklebenye a k�zel�t� tendenci�k, vagyis a pozit�v �rzelmek, m�g a jobb homloklebeny a ker�l� vagy visszah�z�d� �rzelmek –negat�v �rzelmek-hordoz�ja.

Mindkett� m�r sz�let�skor jelen van. Az els� �rz�sek pl.: j�llakotts�g(pozit�v), tesi bajok(negat�v). a f�ltek�k k�z�tti kommunik�ci� n�vekedt�vel �s az �r�s sor�n az ezzel kapcsolatos egy�b v�ltoz�sokkal m�s �rzelmek is megjelennek. Az �rzelmek differenci�l�sa m�r a besz�d el�tt megkezd�dik, de csak a verbaliz�ci�val v�lik teljess�. A verbaliz�ci� el�tt a gyermek expresszi�val tudja a vil�g tudom�s�ra hozni �rz�seit.

El�sz�r az alap szit� �rzelmek jelennek meg, el�sz�r spont�n besz�d�kben a gyerekek ezeket nevezik meg. Kezdetleges �rzelem- sz�t�rt hoznak l�tre, felismerik �s megtudj�k nevezni a l�tott arckifejez�sen kereszt�l a t�kr�z�d� �rzelmeket.

A csecsem�kor v�g�n �j �rzelmeket kezdenek mutatni, az „�n” m�sokhoz val� viszony�t fejezik kiè �nre vonatkoz� �rzelmek.

A nagyon kicsi gyerekek nem k�pesek az emocion�lis v�laszokat kontroll�lni, ezt az �rzelmi szocializ�ci� sor�n saj�t�tj�k el. A szoci�lis tanul�s felt�tele a magas h�fok� kapcsolat.

Ahogy az agyk�reg egyre ink�bb �tveszi a viselked�s ir�ny�t�s�t, �gy v�lik egyik legfontosabb szerep�v� az arc t�rsas, a kimutat�si szab�lyok alkalmaz�sa, az �nkotroll – folyamatok m�k�d�se. A szoci�lis alkalmazkod�s a harag elfojt�sa(anigerin) strat�gi�j�val f�gg �ssze.

A kimutat�si szab�ly:

[  szoci�lis el��r�s, az arc viselked�s�nek etikettje

[  nemi, csal�di �s kultur�lis elt�r�sek mutatkozhatnak

�rzelmeink lehetnek hitelesek vagy k�pmutat�k.

Kongruencia: emocion�lis hiteless�g. Rogers vezette be a fogalmat, s a kommunikat�v viselked�s �sszhangj�t fejezi ki. A kongruencia lehet�v� teszi a m�sik embernek, hogy felismerje, hogy emocion�lis �llapotuk �ppen „hol tart”. A m�sik �rzelmi �llapot�nak felismer�se az emp�tia �llapot�ban t�rt�nik.

Fontosabb alap�rzelmek:

[  f�lelem: adapt�v �relem. Szerepe a vesz�ly elker�l�se, vagy felk�sz�t�s a megk�zd�sre. A f�lelem hi�nya betegs�g. Spitz szerint el�sz�r 8 h�napos korban �rz�nk f�lelmet, ez az �n. „8 h�napos szorong�s”= Egyed�ll�tkor, ha az anya nincs jelen, idegenek el�tt: szepar�ci�s f�lelem.

Igazi szorong�sos fesz�lts�g akkor l�p fel , amikor a szeretett szem�ly ut�n v�gy�d� gyermek csal�dik v�rakoz�s�ban. A f�lelemnek vannak genetikai t�nyez�i, de kondicion�lhat�k. A m�sodik �v v�g�n a gyermeket �n. konkr�t f�lelem (konkr�t t�rgyt�l f�l) jellemzik, melynek oka az ismerethi�ny.  K�s�bb a tanul�s folyam�n ezek terjednek generaliz�l�dnak.

A k�pi gondolkoz�s kialakul�s�val egy�tt megjelenik a szimbolikus f�lelem. Jellemz�je a t�rgyak tulajdons�gokkal val� felruh�z�sa, mesebeli alakok �letre kelt�se. A f�lelem �tmehet szorong�sba, s tanult tehetelens�get okoz (ez a d�nt�sk�ptelens�g egyik fajt�ja).

A f�lelemnek mindig van t�rgya, a szorong�snak nincs!!!

6-7 �ves korban jelenik meg a hal�lf�lelem.

      Ha a f�lelem nem re�lis betegs�ghez vezethet. Ilyen betegs�g a p�nikbetegs�g: nem val�di                                 

      olykor irre�lis vesz�lyhez kapcsol�dik a f�lelem.

[  Harag, d�h: - harag: t�mad� jelleg� �rzelem, agressz�v aktusra k�sztet inger�lt�

                                        tesz, a szem�ly integr�lts�g�t v�di, hat�konys�got szolg�l.

- d�h: gyors energiamobiliz�ci�, elsz�nts�g �t�l�s k�s�ri.

Mozg�s�tja a  szervezet k�szenl�ti rendszer�t, a mell�k vesevel� adrenalin �s noradrenalin rakt�rai ki�r�lnek, a v�rbe kering� hormonok mennyis�ge megn�. Szab�lyos stressz szindr�ma fejl�dik ki. A motiv�ci� (agresszi�) �s az �rzelemben (harag) manifeszt�l�dik. T�bb kutat� szerint a haragot frusztr�ci� el�zi meg.

       Az �llatvil�gban az agresszi� helyzetmegold�, az emberekn�l akkor tapasztalhat�, ha nem tud adapt�v m�don reag�lni az illet�.

       Proszoci�lis agresszi�: a k�rnyezet vagy az egy�n �rdekeit szolg�lja

      Asszertit�s: �n�rv�nyes�t� agresszi�.

Az els� szem�ly ellen ir�nyul� harag �s agresszi� megnyilv�nul�sok m�sf�l- k�t �ves kor t�j�k�n jelentkezik  (dac korszak). A szembetal�lkozik a szoci�lis k�tess�gek �s tilalmak rendszer�vel, s ez sz�mos frusztr�ci�t von maga ut�n. A harag tart�s elfojt�sa s�lyos eg�szs�g k�rosod�shoz vezethet a k�s�bbi �letkorban. A harag energi�val teli �rzelem, valamilyen form�ban le kell vezetni. A d�h besz�k�lt tudat�llapotot hoz l�tre, a konstrukt�v megold�sokhoz alacsonyabb arousal szint a kedvez�.

A nevel�s feladata, hogy az agresszi�t antiszoci�lis ir�nyb�l proszoci�lis ir�nyba v�ltozassa.

[ �r�m, szeretet: energikus, akt�v, �leter�s �rzelem. Az �r�m�lm�ny pozit�v esem�ny, mindig nyeres�ggel j�r. Az �j elsaj�t�t�sa a gyerekekn�l funkci��r�mk�nt, nagyobb gyerekekn�l szoci�lis �r�mk�nt jelenik meg.  Az �r�m �t�l�s�n�l kb. 6 �ves kort�l tapasztalhat� �nkontroll. A szeretet abban k�l�nb�zik az �r�mt�l, hogy mindig t�rshoz k�t�tt. A szeretetet �t�l� ember biztons�got, nyugalmat, bizalmat �l �t. Az �rz�s aszerint fejl�dik, hogy milyen mint�t kapott a gyerek a csal�dban a szeretetre.

  Maslow:

-D(deficit) szeretet: a szeretett ember olyan ny�lt, amire sz�ks�g�nk van, hi�nysz�ks�gletet el�g�t ki, depriv�ci�s betegs�geket okoz.

-L(l�t) szeretet: �nzetlen, m�sok l�te ir�nt �rzett szeretet, tisztelet. Nem azonos a vonz�d�ssal, nem birtokl� jelleg�. Protot�pus az eg�szs�ges anyai �szt�n szeretet.

A korai �letkorban fontos az anyai szeret, hogy k�s�bb legyen mit adni a m�siknak.

A szeretetben hi�nyt szenved� ember f�gg� helyzetbe ker�l m�sokkal szemben, embert�rsait sz�ks�gletkiel�g�t�k�nt n�zi, azokat a hasznoss�g szempontj�b�l tekinti. A szeretetben hi�nyt nem szenved� ember csak feltart� adagokat ig�nyel.