6.T�tel

A.   A serd�l�kor saj�toss�gai, az identit�s alakul�sa

Pubert�s: 12-18 �v

�  L�nyeges, ugr�sszer� v�ltoz�sok j�tsz�dnak le ( + m�g kisgyermekkorban)

�  „m�sodik sz�let�s” – Rousseau

�  szem�lyis�g sz�let�se

�  sokt�nyez�s fiziol�gi�s, pszich�s v�ltoz�s – a szervezet labilis egyens�lyi �llapotba ker�l

�  v�ls�gos kor – „pubert�skori kr�zis”

�  fejl�d�si saj�toss�g:

-          kor�bban szerzett �rt�kek elveszt�s�ben

-          kor�bban fel�p�lt strukt�r�k lerombol�s�ban

�  ki�resed�s, �rt�kveszt�s: -    �j �rt�kek

-          �j tev�kenys�gek

-          �jfajta �rdekl�d�s

A serd�l�kor legfontosabb v�ltoz�sai:

v  Testi fejl�d�s

Ø  A testi v�ltoz�sok gyorsan radik�lisan jelentkeznek

Ø  A genetikailag meghat�rozott program elind�t�s��rt az agyalapi mirigy (hipof�zis)  felel�s           n�veked�si, gonadotrop, kortikotrop hormonokat termel

gonadotrop, kortikotrop: a nemi mirigyek m�k�d�s�re hatnak

·         l�nyokn�l: petef�szek aktiviz�l�dik, els� menstru�ci�

·         fi�kn�l: here aktiviz�l�dik, beindul a spermiumtermel�s, els� spont�n �jszakai mag�ml�s

Ø  nemi mirigyek: m�k�d�se megn�veli a nemi hormonok szintj�t is testben: megkezd�dik a m�sodik alakv�ltoz�s, kialakulnak a m�sodlagos nemi jellegek

Ø  nemi hormonok 3 f� t�pusa:

�  androg�n             

�  �sztrog�n               megtal�lhat�k mindk�t nemn�l, de ar�nyuk k�l�nb�z�

�  progeszteron

androg�n: /fi�k

·         szak�lln�veked�s

·         hangsz�lak megny�l�sa

·         hang m�ly�l�se

·         „f�rfias” k�ls�: magasabb, izmosabb, sz�gletesebb a n�i testn�l

�sztrog�n:

·         g�mb�ly�bb, n�iesebb form�k

·         mellek n�veked�se

�sztrog�n + progeszteron: /n�i nemi hormonok

·         egy�tt szab�lyozz�k a n�i ciklust

Ø  adrenalin (mell�kvese hormonja) – ez is felszaporodik a kamaszok v�r�ben

�  stresszhormon, fokozza a szervezet reakci�k�szs�g�t, a szexu�lis reakci�k�szs�get is

�  ez okozza a reakt�v ingerl�kenys�get is – szemtelens�g

Ø  a serd�l� intenz�vebben �li meg �lm�nyeit, intenz�vebben reag�l a k�rnyezeti hat�sokra.  F� konfliktus a serd�l� �s a feln�tt k�rnyezete k�z�tt

Ø  a testi v�ltoz�sok egy sor pszich�s probl�ma megjelen�s�nek forr�sai

A labilis egyens�lyi �llapot oka az, hogy a szem�lyis�gen bel�l k�l�nb�z� fejletts�gi szinteken �ll� r�szstrukt�r�k egziszt�lnak egym�s mellett �s hatnak egym�sra

v  Pszichikus v�ltoz�sok

Ø  a testi �s a pszich�s v�ltoz�sok nem p�rhuzamosan fejl�dnek, hanem legt�bbsz�r f�ggetlenek egym�st�l

Ø  a testi fejl�d�s k�vetkezt�ben az eddig kialakult test-s�ma �rv�ny�t veszti: �jra kell �rt�kelnie a saj�t test�r�l kialak�tott v�zlatot

Ø  a serd�l� �ltal�ban nem el�gedett fizikai v�ltoz�sainak m�rt�k�vel

Ø  a feln�tteket is megt�veszti a kamasz feln�ttes k�lseje: t�bb megfontolts�got, k�vetkezetess�get v�rnak el t�le, mint amire k�pes

Ø  sz�l�kt�l val� �rzelmi lev�l�s:

�  m�r a perpubert�sban is fontoss� v�lnak a kort�rscsoportok

�  a kamasz m�g ink�bb k�zd a szerelem�rt, a bar�ts�g�rt

�  el�fordulhat, hogy �tmenetileg minden �rzelmet megvon a sz�l�t�l

�  a kamasz a sz�l�k egykori idealiz�lt k�p�t vesz�ti el

�  a csal�d tradicion�lis �rt�krendj�t elutas�tja, val�di �rt�keket ide�lokat keres, de nem tal�l

�  a gyerek harcol a f�ggetlens�g��rt, k�zd a sz�l�i tilalmak ellen, szembeszeg�l a sz�l�k �rt�keivel

�  a sz�l� akkor ny�jtja a legnagyobb biztons�got gyermeke sz�m�ra, ha automatikusan saj�t �rt�keivel �sszhangban cselekszik

�  a szembefordul�s a sz�l�kkel gyakran azt jelenti, hogy a csal�di k�t�d�st�l a gyermek nehezen tud szabadulni

�  a feln�ttvil�g nem helyesli, hogy �rzelmeinek a csal�don k�v�l tal�ljon t�rgyat

�  a kisgyerek:

·         a csal�d az els�dleges referencia csoportja

·         a sz�l� szeretet�re v�gyik

kamasz:

·         a kort�rsak lesznek a legfontosabbak

·         a legnagyobb jutalom a kort�rscsoport elismer�se

�  a zavartalan kisgyermekkori kapcsolatok megk�nny�tik a feln�tt� v�l�st – ha a sz�l� g�rcs�sen kapaszkodik a gyermek�be, a lev�l�s s�lyos konfliktuss� v�lik.

�  a kamaszt m�r nem lehet nevelni, a kamaszok azok szerint az �rt�kek szerint fognak v�lasztani, melyek kialakultak benn�k eddigi �let�k sor�n

�  ha a csal�di �rt�krend szil�rd �s stabil a kamasz val�sz�n�leg olyan bar�tokat fog v�lasztani, ahol ugyanezek a norm�k uralkodnak

Erikson – a serd�l�kori v�ls�gaink h�tter�ben a „szerepk�s�rletez�s” �ll.

K�l�nb�z� �letszeml�leteket, magatart�sokat pr�b�l ki, felt�rja a szem�lyis�g�ben rejl� lehet�s�geket, miel�tt eld�nti, milyen ember lesz

                        A serd�l� nehezen tanulja a feln�ttvil�g szerep�t

Lewin – mez�elm�lete

�  a kamasz a gyermekkor �s a feln�ttkor hat�r�n bolyong :

-          a gyermekkor szerep�t m�r nem gyakorolhatja

-          a feln�ttkor szerepeit m�g nem ismeri

margin�lis helyzet – „hontalans�g”

�  pszichol�giailag nagyon megterhel� ez a st�tusz

Ø  a feln�ttek gyakran elutas�t�an viselkednek a kamasz esetlen kezdem�nyez�seivel szemben

Ø  ez a koroszt�ly m�g nem ismeri a feln�ttek rejtett �zeneteit

�  egy kapcsolat l�tes�t�s�nek rejtett szab�lyait

�  nem �rti azokat az apr� finom jeleket, amelyek a t�rsas �rintkez�sben k�zeled�sre vagy tart�zkod�sra b�ztatj�k.

+ �n�rt�kel�si probl�m�k

    �nbizalomhi�ny

    szexu�lis bizonytalans�g

Leggyakoribb v�leked�sek err�l a koroszt�lyr�l:

�  hazudik – ha r�k�nyszer�tik a hazugs�got, ha lehallgatj�k a telefonj�t. Hazudik a maga k�l�n vil�g�nak v�delm�ben.

�  lusta – fiziol�gi�s �lettani lustas�g.

gyorsan n�                                                                 megviseli a

v�r�ben magas az adrenalin szint                              szervezetet

�  szemtelen – m�ly�n az �rt�kvita zajlik, elutas�tja a hagyom�nyos �rt�keket, nem alkalmazkodik, nem konform

�  szerelmes – pszichoszexu�lis fejl�d�s  - ez a genit�lis szexualit�s f�zisa

-          a nemz�s �s a fogamz�s k�pess�ge nem azt jelenti, hogy a serd�l� alkalmas a csal�dalap�t�sra, gyermeknevel�sre

-          udvarl�s, egy�tt j�r�s, k�z�s sz�rakoz�s, az els� szexu�lis pr�b�lkoz�sok, a pettingek id�szaka

K�l�nbs�g van a szexualit�shoz val� viszonyba a fi�k �s a l�nyok k�z�tt

FI�K:

�  a pszichofiziol�giai oldal fejl�dik jobban (nagy a k�sztet�s, hogy kipr�b�lj�k meddig mehetnek el a l�nyokn�l.

�  ambivalencia a n�i nem ir�nti �rdekl�d�s�kben

-          eszm�nyi n�

-          pornogr�f k�pek

Kett�v�lik a szexu�lis �s az erotikus �rdekl�d�s

�  polig�mia :- gyakran v�ltogatj�k partnereiket

   - egyszerre t�bb l�nyba is szerelmesnek �rzi mag�t

            h�tt�r: „�n” keres�se

L�NYOK:

�  a szexualit�s emocion�lis oldal fontosabb

�  �rzelmileg �rettebbek mint a fi�k, �rzelmeik tart�sabbak �s m�lyebbek

A pszichoszexu�lis fejl�d�s egyik jellemz�je mindk�t nemn�l, hogy a szerelmi k�pess�g �rz�ki �s �rzelmi-intellektu�lis komponensei fokozatosan �sszhangba ker�lnek, integr�l�dnak

Az �rzelmi t�lt�s, az intimit�s adja meg a val�di �rt�k�t a szexu�lis kapcsolatnak is, ez az �nbizalmat �s az identit�s �rz�s�t fokozza.

Az intim kapcsolatt�l v�rja:

�  a szorong�s cs�kken�s�t

�  biztons�g�rzet n�veked�s�t

�  v�delmet jelentsen a konfliktusokkal teli intrapszich�s �s interperszon�lis �lm�nyekt�l

A szexualit�sban is a szem�lyes jelenl�t , az �rzelmi bens�s�g teszi teljess� az emberi kapcsolatot, ennek megtanul�sa a kamaszkor feladata.

A szerelemet tanulni kell:

�  nagyfok� perceptu�lis �rz�kenys�g a m�sik ember fel�, egy emocion�lisan ki�lezett �llapot, ahol a k�t f�l minden �rz�kszerve egym�sra ir�nyul �s a k�lvil�g ingerei hirtelen megsz�nnek l�tezni.

A serd�l�kor mindig a tekint�lyrombol�s, �tkeres�s, l�zad�s id�szaka volt.

De nem jelent k�l�n t�rsadalmi r�teget r�szben �n�ll� kult�r�val. Ma az ifj�s�gban er�s a hajlam, hogy mint r�teg elk�l�n�tse mag�t a k�rnyez� t�rsadalomt�l.

K�l�n�ll�s�t jelzi saj�t divatj�val, hajviselet�vel, �lt�zk�d�s�vel.

A feln�ttekt�l elt�r� zenei, irodalmi �zl�s�t hangs�lyozza, �n�ll� erk�lcsi norm�kat alak�t ki.

Az ifj�s�g els�sorban korcsoport, jellemz�je, hogy elm�lik. Sokan �gy �rzik, hogy a feln�tt� v�l�s egyben az igazi �let v�g�t jelenti.

A serd�l�kor ma t�ls�gosan hosszan tart� gazdas�gi �s t�rsadalmi f�gg�s�get k�nyszer�t a fiatalokra, akik kor�bban �rnek �s szellemileg is fejlettebbek, mint az el�z� korok fiataljai. Ezek az ellentmond�sok sok fesz�lts�get keltenek a serd�l�k �s sz�leik k�z�tt.

�sszefoglalva: a kor �tmeneti jelleg�, jellemz� r�:

Ø  az �rzelmi labilit�s