6.B. A t�rsas interakci� �s eszk�zei. Kommunik�ci�, metakommunik�ci�. A t�rsas befoly�sol�s, a meggy�z�s folyamata. T�rsas konfliktusok, pszichikus helyzetek.

 

A t�rsas kapcsolatok l�tes�t�s�nek �s fenntart�s�nak ig�nye d�nt�en az ember t�rsasl�ny-mivolt�b�l fakad, a kapcsolatok a t�rsadalmi �let alappill�rei. Az emberek ezek r�v�n �rintkeznek, ezek keret�ben ny�lik lehet�s�g sz�mukra az egy�ttm�k�d�sre, egym�s seg�t�s�re, a k�lcs�n�s megismer�sre.

Az emberek k�z�tt l�tes�lt kapcsolatokat interperszon�lis, szem�lyek k�z�tti kapcsolatoknak nevezz�k.

A k�lcs�n�s egym�sra hat�st interakci�nak nevezz�k, olyan folyamat, amelyet k�z�sen egyeztetett jelent�sek szab�lyoznak a r�sztvev�k mindenkori sz�ks�gleteinek megfelel�en. A c�l a kapcsolat �sszer�, hasznos alak�t�sa.

 

Az interakci�i eszk�zei:

1.)    Kommunik�ci�:

A kommunik�ci� mindennem� inform�ci��raml�s �sszefoglal� neve. Alapvet� funkci�ja az inform�ci�k�zl�s, de egyszersmind eszk�ze is a kapcsolattart�snak, a k�lcs�n�s egym�sra hat�snak.

Festinger szerint l�tezik:

-          j�rul�kos kommunik�ci�: az ad� an�lk�l bocs�t ki inform�ci�kat, hogy ez sz�nd�k�ban �llna, �gy felfedi mag�t, sok-sok inform�ci�t szolg�ltatva �nmag�r�l

-          kifejez� kommunik�ci�: az egy�n emocion�lis �llapot�r�l tud�s�t.

-          Eszk�zjelleg�, c�lir�nyos kommunik�ci�: mindig meghat�rozott hat�sokat igyekszik a fogad�ban kiv�ltani.

 

A kommunik�c� t�rt�nhet nyelvi elemekkel, verb�lis �ton �s egy�b m�s, nem sz�beli form�ban, nem verb�lis �ton. Ha ez ut�bbi nem tudatosan szab�lyozott metakommunik�ci�nak nevezz�k.

 

A verb�lis kommunik�c�ban a szavak t�ltik be az inform�ci� k�zvet�t� szerepet.  Hat�konys�ga az interakci�kban nem egy�rtelm�, nehez�theti a nyelvi k�d elt�r� volta, probl�ma lehet, hogy az ad�s mindig k�nnyebb mint maga a k�dol�s, valamint a szavak akaratlan, vagy tudatos val�diatlans�ga (hazud�s).

 

A nem verb�lis kommunik�c� azoknak a besz�det k�s�r� m�sodlagos megnyilv�nul�soknak az �sszess�ge, amelyek a sz�beli k�zl�s tartalmi oldal�t min�s�tik, jelent�s�t �rnyalj�k. E m�sodlagos jelz�k biol�giai eredet�ek, �nk�ntelen�l is megnyilv�nulnak, de tudatosan is szab�lyozhatjuk �ket.

 

3 s�kon zajlanak:

-          testbesz�d : arcj�t�k, tekintet, taglejt�sek, testtart�s, �rint�s, t�rk�z-szab�lyoz�s, stb..

-          vok�lis csatorn�k: hanger�, hanglejt�s, besz�dtemp�

-          szimb�likus csatorna: ruh�zat, hajviselet, �kszerek , stb….

 

A kommunik�c�nak mint interakci�s eszk�znek k�t alapvet� funkci�ja van:

1.)    a kontroll megoszl�sa: mindazon megsz�l�t�sok �sszess�ge, amelyeket az emberek egym�ssal szemben alkalmaznak. (amit mondunk, �s ahogyan struktur�ljuk besz�d�nket) Kialakult v�lem�ny�nk van arr�l, hogy bizonyos helyzetekben a k�l�nf�le nyelvi jeleknek milyen jelent�se van. (Pl: t�bbet k�rdez�nk, kitart�an n�z�nk, b�tor�t� k�zbesz�l�sokat alkalmazunk)

2.)    Affili�ci�s �zenetek: a m�sokkal val� egy�ttm�k�d�s ig�nye, t�ras sz�ks�glet. (P: fizikai k�zels�g, szemkontaktus, �rint�sek…)

 

2.) A t�rsas k�szs�gek

A taktikai viselked�sm�dok, azoknak a reag�l�sm�doknak a gy�jt�neve, amelyekkel kapcsolatainkat szab�lyozzuk, illetve amelyekkel partner�nkre befoly�sol� hat�st gyakorlunk. Alapj�t a megfelel�en �sszehangolt verb�lis �s nem verb�lis jelz�sek k�pezik.

 

3.)    Az egy�ttm�k�d�s

Az igazi egy�ttm�k�d�shez a bizalom, az �sszehangolts�g, �s az alkudoz�s megl�te sz�ks�ges. Az egy�ttm�k�d�s mindig k�lcs�n�s igyekezet eredm�nyek�nt val�sulhat csak meg.

 

A t�rsas befoly�sol�s �s meggy�z�s

A befoly�sol�s a m�sik ember viselked�s�nek megv�ltoztat�s�ra, illetve m�dos�t�s�ra ir�nyul� hat�s, mely direkt �s indirekt lehet.

Herbert Kelman szerint a befoly�sol�ssal kiv�ltott reag�l�si m�dok 3 v�ltozat�t k�l�nb�ztetj�k meg:

1.)    engedelmess�g (beh�dol�s): az egy�n nem �rt egyet a befoly�sol�s t�rgy�val, m�gis �gy nyilatkozik, ahogy azt k�rnyezete elv�rja t�le. Az ok a „jutalom” kicsikar�sa. Pl: dics�ret

2.)    Azonosul�s (identifik�ci�): az egy�n az�rt tesz mag��v� valamely viselked�st vagy v�lem�nyt, mert az kiel�g�t� �nmaghat�roz� viszont jelent saj�t k�rnyezet�vel, de bizonyos ideig idegen �rt�krendszer�t�l.

3.)    Bels�v� t�tel (interioriz�ci�): az�rt enged a befoly�snak, mert az abban foglalt elv�r�s alapvet�en egybev�g saj�t �rt�krendszer�vel.

 

A meggy�z�s a tudat �tszervez�se, valamely n�zet, elv elfogadtat�sa, illetve m�g megl�v� hib�s �ll�spont megv�ltoztat�sa. A meggy�z�s eredm�nye a meggy�z�d�s: attit�d, v�lem�ny �s �ll�spontv�ltoz�s.

 

Folyamatmodellje McGuire szerint:

1.      figyelem, 2. Meg�rt�s, 3. Elfogad�s, 4. Megtart�s, 5. Viselked�s

 

Befoly�solhat�s�g: azt fejezi ki, hogy az  egy�n mennyire hozz�f�rhet� a hat�s sz�m�ra, milyen reag�l�si hajland�s�got mutat.

Meggy�zhet�s�g: azt fejezi ki, hogy az egy�n mennyire hajlamos a megl�v� v�lem�nyek megv�ltoztat�s�t c�lz�, �j �ll�spontok be�p�t�s�re ir�nyul� k�zl�sek elfogad�s�ra.

 

T�rsas konliktusok

A t�rsas konfliktusok az emberi egy�tt�l�s mindennapos jelens�gei, akkor keletkeznek, ha a partnereket egym�st kiz�r� c�lok vezetik, s ily m�don csak a m�sik f�l k�r�ra gy�zhetnek.

Tartalmi szempontb�l megk�l�nb�ztet�nk:

-          �rdekkonfliktus (javak birtokl�sa k�r�l)

-          �zl�skonfliktus

-          n�zetkonfliktus

-          viszony vagy szerepkonfliktus

 

Szerkezeti szempontb�l lehet:

-          Val�s�gos

-          Esetleges

-          �thelyezett

-          �tir�ny�tott

-          Lappang�

-          �lkonfliktus

 

A konfliktus elker�l�se vagy megsz�ntet�se az alkalmazkod� k�pess�gt�l, kompromisszumk�szs�gt�l f�gg. A legc�lszer�bb m�d a felek k�z�tti megbesz�l�s s az ennek

k�vetkezm�nye k�ppen l�trej�v� kompromisszum. De megold�st k�n�lhat m�g az egy�ttm�k�d�s, elh�r�t�s �s az alkalmazkod�s is.

A t�rsas konfliktusok nem mindig rombol�ak. Hasznosak is lehetnek a kapcsolatokban, hiszen �sszer� v�ltoztat�sokra, �j�t�sokra �szt�n�zhetnek, felfriss�l�st vihetnek a kapcsolatba.

 

Pszichikus helyzetek

 

Azokat a helyzeteket, amelyekben megnyilv�nul�saink megval�sulnak, pszichikus helyzetnek nevezz�k. Kurt Lewin elnevez�s�vel pszichikus mez�nek.

Lewin szerint a pszichikus mez� a viselked�s +  a szem�ly +  a k�rnyezet f�ggv�nye.

E rendszerben sosem lehet egyens�lyi �llapot, legfeljebb (HIC ET NUNC – Itt �s most!) un. kv�zi egyens�ly l�tezhet. �lland� fesz�lts�gi helyzet alakul ki, mely az egy�nt minden esetben a fesz�lts�g felold�s�ra alkalmas viselked�sre serkent.

 

T�bbf�le pszichikus helyzetr�l besz�lhet�nk:

-          Akad�ly n�lk�li ( a c�l k�zvetlen�l el�rhet�, nincs szem�lyis�gfejleszt� a hat�sa)

-          Probl�ma helyzet (a k�rnyezet �s a szem�ly k�z�tt akad�ly van, amelyet el kell g�rd�teni a c�l �rdek�ben, ez a probl�ma – er�fesz�t�st k�v�n)

-          Konfliktus helyzet ( 2 v. t�bber� hat a szem�lyre, emiatt d�nt�sre k�nyszer�l, ez a k�nyszer id�zi el� a konfliktust)

-          Frusztr�ci�s helyzet ( a c�l el�r�se meghi�sul, ez�rt fesz�lts�g keletkezik, amely t�mad� viselked�st, agresszi�t eredm�nyez)

Az agresszi� levezet�s�nek m�dozatai ilyenkor:

-          kifel� a k�rnyezetre

-          saj�t szem�lyis�g ellen

-          irrealit�sokba – k�b�t�szer, alkoholizmus, �lmodoz�s…