7.     T�tel

A.   Neur�zistan fejl�d�s�nek szakaszai.

A gyermekkori neur�zisok.

A pszich�s anom�li�kat n�gy nagy csoportba lehet sorolni:

Ø  Neur�zisok

Ø  Pszich�zisok

Ø  Pszichop�ti�k

Ø  Szociop�ti�k

A neur�zisok r�szleges viselked�szavarok, vagyis olyan anom�li�k, melyek nem az eg�sz pszichikumot �s viselked�st k�ros�tj�k, hanem csak annak bizonyos r�sz�t.

A neur�zisok fejl�d�s�nek szakaszai:

1.szakasz:

A neur�zis kifejez�st el�sz�r  W. Cullen sk�t orvos �rta le 1776-ban. � ezen organikus lelet n�lk�li funkcion�lis betegs�get �rtett; az idegrendszer minden megbeteged�s�t neur�zisnak nevezte, a g�r�g neuron (rost, ideg) sz� alapj�n.

A XIX. szd. v�g�n Cullen defin�ci�ja bevonult az orvostudom�nyba: minden olyan esetben, amikor az orvos sz�m�ra ismeretlen  organikus ok� betegs�ggel tal�lkozott, ahol nem tudott kimutatni anat�miai elv�ltoz�st, annak ellen�re, hogy felt�telezte a betegs�get l�trehoz� testi okokat neurotikus betegs�gr�l besz�ltek.

Az orvostudom�ny eg�sz�t�l az 1800-as �vekben k�l�nv�l� pszichi�tria els� korszak�ban a neur�zisokat idegbetegs�geknek tartott�k, �gy pr�b�lt�k gy�gy�tani.

2. szakasz

A fejl�d�s ezen szakasza S. Freud nev�hez f�z�dik.  Freud Breuerrel k�z�sen 1895-ben jelentetett meg egy tanulm�nyt a hiszt�ri�r�l, s ett�l sz�m�thatjuk a pszichoanal�zis megjelen�s�t. Forradalmi szeml�let�k szerint:

�  a neur�zisuk nem felt�tlen�l organikus eredet�ek

�  pszich�s konfliktusok vagy traum�k talaj�n keletkeznek

�  a pszichoter�pia m�dszereivel gy�gy�that�k.

Freud eredetileg a neur�zisukat traumatikus eredet�nek tartotta, s a kiv�lt� okot olyan lelki s�r�l�ssel j�r� �lm�nyeknek tulajdon�totta, melyeket az egy�n nem volt k�pes adekv�t m�don feldolgozni, emiatt elfojt�dtak, a tudattalanba ker�ltek. Freud betegei igen gyakran szexu�lis jelleg� traum�kr�l sz�moltak be. Emiatt kutat�sai a betegek szexu�lis �lete fel� fordultak, m�g a neur�zisok keletkez�s�ben a libidin�zus zavarokat tekintette d�nt�nek.

Freud a neur�zisokat aktu�l-�s pszichoneur�zisokra osztotta:

Az aktu�lneur�zisokat organikus eredet�nek tartotta, keletkez�s�ket k�zvetlen toxikus k�rosod�sra vezette vissza, gy�gy�t�s�t az orvosi ter�pia feladat�nak tartotta Kiv�lt� okok: alkoholizmus, maszturb�ci�, anyagcserezavarok…

�  neuraszt�ni�k – �ltal�nos teljes�tm�nyk�ptelens�g

�  szorong�sos neur�zis – t�netei: l�gszomj, sz�vdobog�s, izzad�s, reszket�s, hasmen�s

�  hipochondria – k�pzelt testi betegs�gek

A pszichoneur�zisokat kiz�r�lag lelki eredet�nek tartotta, l�nyeg�ben a pszich�s tartalmak k�z�tti intrapszichikus konfliktusokat �rtette ezeken, a k�rnyezettel val� kontaktus teljes megmarad�sa mellett, m�g ezzel szemben a pszichikus kapcsolata k�rnyezet�vel s�lyos zavart szenved.

N�gy olyan okot k�l�nb�ztetett meg, ami neur�zishoz vezet:

�  kudarc�lm�nyeket (frusztr�ci�)

�  alkalmazkod�si neh�zs�gek

�  fejl�d�sg�tl�s

�  hirtelen libid�emelked�s

Ezek olyan konfliktusokat okozhatnak az emberi pszichikumban, melyeket az egy�n csak a pszichoneur�zis valamelyik form�j�ba val� menek�l�ssel tud megoldani:

�  szorong�sos hiszt�ria – egym�snak ellentmond� v�gyait �s ebb�l fakad� fesz�lts�geit szorong�sok (f�bi�k) alakj�ban reag�lja le

�  konverzi�s hiszt�ria – a pszichikus panaszok organikus t�netekben jelennek meg

�  k�nyszerneur�zis – azt a viselked�sm�dot jelenti, melyeket az ember nem tenne meg, de – k�nyszeresen – meg kell tennie

Mindh�romban megjelenik az indulat�tt�tel.

Freud felismer�sei vil�goss� tett�k, hogy a neurotikus megbeteged�snek nincs felt�tlen�l organikus oka.

Freud tan�tv�nya Nunberg a h�rom aktu�lneur�zis mell� egy negyediket sorolt, a deperszonaliz�ci�t – a beteg elveszti a k�ls� �s bels� �szlel�sekkel �s �rz�sekkel kapcsolatos val�s�g�rz�k�t.

3. szakasz

Schultz-Hencke – berlini orvos munk�ss�ga.

A ferudi tanok alapj�n alak�totta ki az �n. neopszichoanal�zist, kutat�sainak k�z�ppontj�ba �ll�tva a g�tolt embert. Szerinte a t�netek a m�g�tte �ll� neur�zisra utalnak, s eszerint 5 form�t k�l�nb�ztetett meg:

�  skizoid ember – jellemz� a g�tolts�g, m�ly kontaktuszavar, ambivalencia, ami ellent�tes magatart�sok �s cselekedetek hirtelen �ssze�tk�z�s�hez vezet.

�  deprssz�ven strukt�r�lt ember – or�lis-agressz�v v�gyai felduzzadnak, a k�lvil�gba vet�t�dnek �s onnan fenyegetik �t. Ez szorong�st, f�lelmet, b�ntudatot v�lt ki.

�  k�nyszerneurotikus – a felettes-�n diktat�r�ja alatt �ll, olyasmit kell tennie, amit nem szeretne, an�lis �s motoros fejl�d�s�ben v�lt zavartt�

�  hiszt�ri�san strukt�r�lt – infantilis �s kisgyermekes von�sai megmaradtak, mert leg�tl�dott a m�gikus vil�gfelfog�s realisztikus vil�gk�pbe val� �talakul�s.

�  neuraszt�ni�s – az ind�t�k a motiv�ci� �s a teljes�t�k�pess�g zavarai

Ebben a szakaszban a neurotikus t�neteket karakterol�giai strukt�r�kra vezett�k vissza, a v�ltozatos t�neteket j�l elv�laszthat� szindr�m�kba sorolt�k.

4. szakasz

Csak az 50-es �vekben kezd�d�tt.

D�hrssen Schultz-Hencke tan�tv�nya volt, � is a g�tolts�gban l�tta a neur�zisok keletkez�s�nek k�zponti ok�t. 6 k�l�nb�z� g�tolts�gvari�nst �rt le, ennek alapj�n 3 spec. neur�zisform�t k�l�n�tett el, ezeket sz�mos k�rk�pre osztotta.

A g�tolts�g k�l�nb�z� form�i k�vetkezt�ben a szorong�s lesz a neurotikuis anom�li�k eg�sz sor�nak kiv�lt� oka. A t�netek a s�lyos pszichikus megterhel�ssel szembeni elh�r�t� reakci�kat jelentik. A negyedik szakaszban fel�ll�tott�k a neur�zis keletkez�s�nek kulcselm�let�t. A feloszt�st �gy differenci�lt�k, hogy lehet�v� v�lt a klinikailag �szlelhet� neur�zisok eg�sz sor�nak elk�l�n�t�se.

G�tolts�g form�i:

�  or�lis – kaptat�v g�tolts�g

�  retent�v g�tolts�g

�  agressz�v g�tolts�g

�  odaad�si g�tolts�g

�  szexu�lis g�tolts�g

�  intencion�lis g�tolts�g

Speci�lis neur�zisok:

1.      karakterol�giai neur�zisok

�  teljes�tm�nycs�kken�s, j�t�k-�s ind�t�kg�tl�s

�  kompenz�ci�s k�s�rletek

�  p�tkiel�g�l�sek

�  neurotikus elhanyagolts�g

2.      neurotikus viselked�sm�dok

�  ujjszop�s, hajkit�p�s, k�r�mr�g�s

�  mutizmus

�  maszturb�ci�

�  perverzi�k

3.      pszichoszomatikus neur�zisok

�  depressz�v lehangolts�g

�  k�nyszeres t�netek

�  szorong�sos t�netek

�  alv�szavarok

�  t�pl�lkoz�si zavarok

�  gyomor-�s nyomb�lfek�ly

�  sz�kreked�sek

�  asztma

�  b�rprobl�m�k

�  fejf�j�sok

�  pirul�sok

�  �jul�sok

�  sz�vt�netek

�  motoros zavarok (nyugtalans�g, tic, s�r�g�rcs, dadog�s)

�  bevizel�s

�  besz�kel�s

5. szakasz

Ez a szakasz a 60-as �vek elej�n kezd�d�tt, amikor szociol�giai ismeretek hatottak r�. Richter vezette be a neur�zis elm�let�be a szoci�lis, csal�di �s csoportdinamikai k�rd�seket. K�zponti fogalom a szerepek�, melyeket az egy�neknek a csoportban j�tszani kell. A neur�zis keletkez�s�ben d�nt� a sz�l�-gyermek k�z�tti dinamikus cserefolyamat, mely 3 neurotikus szerep kialakul�s�hoz vezet:

1.      a gyermek, mint partnerp�tl�k:

�  mint sz�l�figura – saj�t sz�leit k�pvisel� szerepbe k�nyszer�ti

�  h�zast�rsfigura – az anya vagy az apa tudattalan fant�zi�j�ban h�zast�rsp�tl�kk�nt szerepelhet

�  testv�rfigura – olyan �rzelmi be�ll�t�d�st vet�tenek r� a sz�l�k, mely eredetileg saj�t testv�r�knek sz�lt.

A sz�l�k itt a saj�t ig�nyeiket vet�tik a gyerekre, �ket saj�t szeretetforr�sk�nt haszn�lj�k, vagyis nem �nmaguk�rt szertik.

2.      a gyermek, mint �np�tl�k (a sz�l� saj�t �nj�nek aspektus�t k�pviseli, saj�t �n�rt�kel�s�nek hi�nyoss�gait k�v�nja p�tolni)

�  a gyermek olyan, amilyen �n vagyok

�  a gyermek olyan, amilyen �n nem vagyok, de lenni szeretn�k

�  a gyermek legyen olyan, amilyen �n vagyok, de, amilyen nem szeretn�k lenni

3.      a gyermek, mint vitatott sz�vets�ge

�  a sz�l�k bevonj�k �t �rzelmi konfliktusukba, els�sorban felboml� h�zass�gokban fordul el�.

Richter elm�lete figyelmen k�v�l hagyta a testv�rhelyzet probl�m�j�t.

6. szakasz

Megpr�b�lj�k �sszefoglalni az eddigi ismereteket, az ellentmond� t�ziseket.

Schulte-T�lle szerint a neur�zisokn�l kiindul� helyzet a megoldatlan konfliktusok, melynek k�vetkezm�nye a fesz�lts�gi �llapot.

A neur�zisok inadekv�t konfliktusreakci�k:

�  pszichovegetat�v kimer�lts�gi szindr�ma

�  konverzi�s szindr�ma

�  hipochondri�s szindr�ma

�  szorong�sos neur�zisok �s f�bi�k

�  sz�vf�bi�k

�  depressz�v reakci�k �s neurotikus depresszi�k

�  �ngyilkoss�g �s �ngyilkoss�gi k�s�rletek

�  deprszonaliz�ci�s �s derealiz�ci�s szindr�m�k

�  k�nyszerneur�zisok

�  pszichog�n, k�ros sov�nys�g

�  tendenci�zus baleseti reakci�k

�  szem�lyis�gv�ltoz�s az extr�m megterhel�s hat�s�ra

A neur�zis elm�let�nek legfontosabb alapfogalmai: konfliktus

                                                                                                 szorong�s

                                                                                                 fesz�lts�g

A gyermekkori neur�zisok

A gyermekpszichi�tri�n bel�l a „neurosis” fogalmi defin�ci�ja szorosan kapcsol�dik a k�l�nb�z� pszichi�triai iskol�k szeml�let�hez. Jelenlegi ismereteink szerint a neur�zis fogalm�n jobb�ra nem organikus jelleg� megbeteged�st �rt�nk, a kiv�lt� ok �r�kletes konstituti�s (=fel�p�t�ses), amihez hozz�j�rul a k�rnyezet hat�sa sohasem egym�st kiz�r�an, hanem mindig egy�tt �rv�nyes�lnek.

Nem minden magatart�szavar jelent neur�zist, �s nem minden neur�zis j�r felt�n� magatart�szavarral. A val�di neur�zisra jellemz� krit�riumok �rv�nyesek:

�  fokozott betegs�gtudat

�  teljes�tm�ny cs�kken�s

�  depressz�v alaphangulat

�  a t�netk�pz�d�s el�rehalad�sa, �n�ll�sod�sa

A gyermekn�l sokkal nehezebb a diagn�zis fel�ll�t�sa, mert:

�  a gyermekeknek �ltal�ban nincs betegs�gtudatuk (a sz�l� egy�ttm�k�d�se kell)

�  a gyermekn�l ink�bb aktivit�sr�l van sz�

�  a gyermekn�l igaz�b�l nincs depressz�v hangulat

�  a gyermeki pszichikum �sszetett, �lland�an fejl�d� �s v�ltoz�

A neur�zisok feloszt�sa gyermekkorban:

Szorong�sos neur�zis – ha er�ss�ge �s tartalma nem ar�nyban a kiv�lt� okkal, valamint ha �n�ll�sul �s kiterjed.

�  Leggyakoribb form�ja az �jszakai felriad�s (pavor nocturnus).Ezekben az esetekben a gyermek viszonylag azonos id�pontban felriad, riadtan s�r. A szorong�sos �llapotot mind bels�, mid k�ls� t�nyez�k kiv�lthatj�k, ezek tiszt�z�sa az els�rend� faladat. Ezut�n mindig a szomatikus megbeteged�s vagy az esetleges idegrendszeri s�r�l�s k�vetkezt�ben kialakul� m�k�d�si zavart kell tiszt�zni, pl. nem egyszer epilepszia kezd�dik hasonl� form�ban. Az �rz�keny k�ls� ingerek tart�sabb befoly�solhat�s�got mutat� kisgyerekekn�l kell� k�pen fel nem dolgozott �lm�ny behat�sok vezethetnek �jszakai nyugtalans�ghoz.  M�s esetekben f�lelmi  reakci�k fix�l�d�sa okozza.

A szorong�sos neur�zisok kifejezett ph�bi�s t�netk�pz�d�ssel kisgyermekkorban �ltal�ban alig fordulnak el�, ink�bb nagyobb gyermekekn�l fordul el�. Ezt meg kell k�l�nb�ztetni az un. szituat�v phobi�t�l pl. egy kuty�t�l megijedni.

�  M�sik form�ja az iskola-f�bia (tiszt�n ritk�n fordul el�, h�tter�ben ink�bb teljes�tm�nyzavarok, csal�di konfliktusok �llnak). Hozz�j�rul az iskolai szem�lytelen, teljes�tm�nyorient�lt l�gk�r, ahol nem figyelnek az egy�ni be�ll�totts�gokra. Rendszerint szomatikus t�netekben nyilv�nul meg. Kiteljesed�s�ben az otthoni k�rnyezetnek is d�nt� szerepe van. Meg kell k�l�nb�ztetni az iskolaker�l�st�l, ami �ltal�ban ingerszeg�ny k�rnyezetben feln�v� gyermekekn�l fordul el�. F�leg a serd�l�korben fordul el�.

Depressz�v neur�zisok

Felismer�s�k gyermekkorban k�l�n�sen problematikus. Depressz�v reakci�k m�r a kisgyermekkorban gyakran jelentkeznek, s�t csecsem�korban is felfedezhet�k. Gyermekkorban ez a hangulatzavar megjelen�si form�j�ban l�nyegileg m�s t�neteket mutat, mint a feln�ttekn�l. (pl. az �nv�dl�sok burkoltan jelennek meg; nem azt mondja, hogy nem k�pes m�sokat szeretni, hanem hogy �t nem szeretik, mert rossz, �s ezt ban�lis cs�nyekkel t�masztja al�.)

Nissen szerint csaknem valamennyi magatart�si probl�ma, iskolai teljes�tm�nycs�kken�s m�g�tt depressz�v reakci� h�z�dhat meg, csak�gy, mint az agressz�v reakci�k m�g�t