8.T�tel

A.   A pszichoszexu�lis �r�s zavarai.

A pszichoszomatikus betegs�gek keletkez�s�nek zavarai

A gyermek pszichoszexu�lis fejl�d�se az �jsz�l�tt korban  kezd�dik, ekkor alakul ki minden partnerkapcsolat �se,  az anya-gyerek kapcsolat.

A gyermek sz�let�skor lev�lik az anya test�r�l, de funkcion�lisan egy�tt maradnak. A kett�s kapcsolatot legink�bb a megkapaszkod�s �szt�ne jellemzi, ami az any�n el�g�l ki. Az anya nem  csak �letsz�ks�gleteket ny�jt, hanem �rzelmeket is. � a gyermek �rzelmeinek els� t�rgya, az anya teste az �lvezetforr�s. A j� anya-gyermek kapcsolat hi�nya s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rhat a gyermek tov�bbi sors�ra n�zve.

Freud a szem�lyis�g fejl�d�s�t a szexu�lis �szt�n �r�s�ben l�tja. Libid�fejl�d�s elm�let�ben a fejl�d�st szakaszokra osztja, �s minden szakaszhoz hozz�rendel egy erog�n z�n�t.

[  Or�lis szakasz: a sz�jjal kapcsolatos els� �r�mforr�s az ev�s. A szop�s p�ld�ul j�val t�bb, mint egyszer� t�pl�lkoz�si aktus. A fogz�skor azonban a gyermek k�nytelen megtapasztalni,  hogy ami eddig csupa j�t ny�jtott a sz�m�ra, az most kellemetlens�ggel, f�jdalommal t�rsul. A fogakkal  megjelen� harap�s is fokozza a rossz �lm�nyeket, mivel a mellbe harap� gyermeket az anya reflexesen elt�vol�tja mag�t�l. Agressz�v sz�nezete miatt az or�lis szakasznak ezt a r�sz�t or�lis-szadisztikus f�zisnak nevezte. Ha az erog�n z�n�nak megfelel� szexu�lis v�gy meghi�sul, a szexu�lis fejl�d�s megrekedhet azon a ponton, �s k�s�bb neur�zishoz vezethet. �gy neurotikus t�netnek tekinthetj�k az ujjszop�st, a doh�nyz�st �s az �dess�gek szopogat�s�t is, vagyis a sz�jjal val� foglalatoskod�st.

[  An�lis szakasz (anus-v�gb�l): az anyamellr�l  elv�lasztott gyermekn�l megindul a szobatisztas�gra szoktat�s. A kiv�laszt�s folyamatainak szab�lyoz�sa az ezzel kapcsolatos ingerekre terelik a gyermek figyelm�t, �s  hamarosan r�j�n, hogy a sz�klet �s a vizelet visszatart�sa, majd kienged�se kellemes izgalmat �s �lvezetet okozhat. A gyermek megtapasztalja saj�t kontrollj�t a teste f�l�tt. Szeret a sz�klet�vel j�tszani, nem �rzi ut�latosnak saj�t testi produktumait. Ezt megt�ltj�k ugyan neki, de hamarosan j� p�tl�kra tal�l egyr�szt a cs�nya szavak haszn�lat�ban,  m�sr�szt az agyaggal, fest�kkel val� maszatol�sban. A szobatisztas�gra szoktat�s nemcsak a sz�l� �s a  gyermek viszony�t ronthatj�k el, a pszichoszexu�lis fejl�d�st,  s�t az eg�sz jellemalakul�st k�rosan  befoly�solhatj�k. A megsz�gyen�t�sek hat�s�ra el�fordulhat az, hogy k�s�bb k�nosan, k�nyszeresen tiszta �s  rendszeret� lesz, k�nyszerneur�zis alakulhat ki n�la.

[  Fallikus szakasz (pallus- f�rfi nemi szerv): a szobatiszta gyermek figyelme a  k�lvil�g fel� fordul, �szreveszi a nemi k�l�nbs�geket. Igyekszik min�l  t�bbet megtudni a k�l�nb�z�s�gek mibenl�t�r�l, k�vetkezm�nyeir�l,  jelent�s�g�r�l. A gyerek egyed�l nem tudja helyesen �rtelmezni a megfigyelt testi k�l�nbs�geket. Freud szerint a fi�kn�l kasztr�ci�s f�lelem, a l�nyokn�l p�niszirigys�g l�p fel. Ebben a szakaszban t�rt�nik meg a nemi azonosul�s. A nemi szerepek nem biol�giailag meghat�rozottak,  hanem a kult�ra term�kei. A pap�s-mam�s, a szexu�l-erotikus j�t�kok hozz�j�rulnak a nemi identit�s kialakul�s�hoz, itt gyakorolj�k a m�s nem�ekkel szembeni viselked�smint�kat. Ebben a korban azonosulnak a gyerekek a vel�k megegyez� nem� sz�l�vel, az eddig gondoskod�sra v�gy� gyermek kipr�b�lja szexu�lis szerep�t, kis f�rfik�nt vagy n�k�nt kezd viselkedni, az ellenkez� nem� sz�l�j�t akarja megh�d�tani.

 Pszichoszexu�lis �r�s zavarai

[  Serd�l�k aszk�zise: az �sszes nemi- �s agresszi�s jelleg� �szt�nk�sztet�sek teljes elnyom�sa, amelyhez a t�pl�lkoz�s-, alv�s- �s v�detts�gsz�ks�glet megtagad�sa is  t�rsul.

[ Pubert�s  tarda: k�s�i serd�l�s (Tk. 32.o)

[ Pubertas praecox: korai serd�l�s. Akkor besz�l�nk korai serd�l�sr�l, ha a l�nyokn�l a 8., a fi�kn�l a 10. �let�v el�tt k�vetkezik be. L�nyokn�l  j�val gyakoribb. A korai  serd�l�s is  lehet is lehet alkati, csal�di  halmoz�d�ssal, vagy  m�sodlagos, teh�t koponya�ri (daganatos), vagy mell�kvese megbeteged�shez csatlakoz�.  Az ilyen serd�l�k nevel�si probl�m�t is  k�peznek, v�delemre is szorulnak a szexu�lis t�mad�sokkal szemben.

[ Fiatalok homoszexualit�sa: fiatal fi�k k�z�tt a rajong� bar�ts�g, onani�val egybek�t�tt homoszexu�lis k�pzelg�s, esetleg k�lcs�n�s maszturb�ci� ar�nylag gyakran fordul el�. Kezdetben m�g nem d�nthet� el, hogy ez epiz�d –e, vagy egy homoszex ir�ny� fejl�d�s kezdete. A val�di homoszexualit�s mindig egy k�ros szem�lyis�gfejl�d�s r�szjelens�gek�nt tekinthet�.Az �n. epiz�dok semmi kezel�st nem ig�nyelnek,  csup�n ha szorong�sos �llapotok �s b�ntudat�rz�s jelentkezik, akkor c�lszer� ezeket megbesz�l�ssel eloszlatni.

[ Nemi infantilizmus: infantilis: a gyermeki saj�toss�gok k�ros r�gz�l�se. A nemi  �retts�g k�sleltet�s�re is vonatkozik, amely m�g�tt a pajzsmirigy vagy a hipof�zis rendellenes m�k�d�se is �llhat. Esetenk�nt ehhez k�l�nb�z� perverzi�k is t�rsulhatnak, mint transzfesztitizmus, exibicionizmus, pedof�lia �s homoszexualit�s.  A  fiatalnak az  �letkora miatt m�r r�gen el kellett volna hagynia a gyermeki saj�toss�gokat.

[ L�nyok promiszkuit�sa: a testileg fejlett de pszich�sen elmaradott �s kontaktusszeg�ny l�nyokn�l m�r a pubert�st megel�z�en halmoz�d� nemi kapcsolatok l�tes�t�s�t lehet tapasztalni, t�bbnyire feln�ttekkel, a partnereket gyakran  v�ltogatja. Ezek az egy�ttl�tek gyakran �rzelmi k�t�d�s  �s orgazmus n�lk�liek. E m�g�tt  t�bbnyire nem felfokozott nemi k�sztet�s �ll, hanem a nemi �let passz�v elt�r�se �s hogy  �gy �ket feln�ttnek ismerj�k el. T�bbnyire csal�di h�tt�r �s a nevel�si fogyat�koss�g seg�ti el�, de lehet l�zad�s a szigor� nevel�s ellen. H�tt�rk�nt k�zrej�tszik a mai modern  �let �ltal�nos szexualiz�l�d�sa is amelyet a t�megkommunik�ci�s eszk�z�k is seg�tenek. Kezel�s�re a megzavart emberk�zi kapcsolatok jav�t�s�t kell  c�lozni. Erre a legalkalmasabbak a n�i pszichi�terek.

[ Voveurizmus �s  exhibicionizmus: a nemi k�v�ncsis�g a gyermek fejl�d�s�nek szerves r�sze. Ez kor�n megnyilv�nul, a gyerek �r�m�t leli saj�t �s m�sok test�nek n�z�s�ben  �s tapint�s�ban. Maga a nemi szervek mutogat�sa a gyerekekn�l hozz�  tartozik a nemi j�t�khoz, de ennek m�g nincs szexu�lis jellege. A serd�l� �s ifj� hasonl� mutogat�sai m�r mind nemi jelleg� r�vidz�rlati  cselekm�nynek foghat�k fel, amelyek az ellenkez� nem� ismeretlen  partnerek fel� k�zeled� jelleg�ek is lehetnek. T�bbnyire komoly kapcsolatteremt�si  �s potenciazavaraik vannak, a b�ntet�s vesz�lye, valamint a n�kn�l kiv�ltott szorong�s, undor �s  felh�borod�s kelt n�luk �r�met, amelyet gyakran maszturb�l�ssal fejeznek be. Oka lehet a t�l szigor� �s  nemis�g ellen nevel�s, n�ha �rtelmi fogyat�koss�g. Kezel�s�ben a  csal�d eg�sz�t be kell vonni. Eredm�ny csak akkor val�sz�n�, ha a fi� �nmaga is meg akar szabadulni szok�s�t�l.

[ Fetisizmus: bizonyos t�rgyakhoz val� vonz�d�s, �pp�gy mint a saj�t test vagy  m�sok test�nek bizonyos testr�szeihez val� gyeng�d ragaszkod�s. (minden kisgyerekn�l �szlelhet�). Ezzel r�szben az any�t�l val� elv�laszt�s f�lelm�t igyekszenek lek�zdeni. F�tisk�nt f�leg feh�rnem� vagy m�s ruhadarabok, zsebkend�, cip�k,  s�t n�ha illatok �s f�nyk�pek szerepelnek amelyeket maszturb�ci�s tev�kenys�ghez haszn�lnak vagy k�s�bb a  nemi partner kiv�laszt�s�n�l is szerephez jutnak. A fetisizmus gyakran sz�v�dik egy�b perverzi�kkal.

[  Transzfesztitizmus: a transzfesztitizmusr�l legkor�bban csak a serd�l� �s ifj�korban besz�lhet�nk, amikor m�r joggal  elv�rhatjuk a nemi szerep v�llal�s�t.  A t�net m�g�tt a saj�t test bizonyos megvet�se �s a m�sik nem szerep�nek v�llal�sa �ll.  Pl. szeretn� annak ruh�it  hordani. Kifejl�d�s�ben alkati  t�nyez�k �s kromosz�ma rendelleness�geket is fellelhet�k, de minden eset egyedi, nem lehet �ltal�nos  �rv�ny� ok-okozati magyar�zatot tal�lni. L�nyokn�l  ritk�bban  �szlelhet�, fi�kn�l pszichoter�pi�n f�rfiaknak c�lszer� ir�ny�tani, akinek a p�ciens apj�hoz val� szorosabb k�t�d�s�t �s az anya-fi� kapcsolat laz�t�s�t kell  c�loznia

Pszichoszomatikus betegs�gek keletkez�s�nek t�netei

1.      Fiziol�giai jelleg� elm�letek:

Behaviorista felfog�s: Watson az �rzelmi �llapotot reflex-folyamatnak tekinti. Kimutatta, hogy m�r a gyermekkori f�lelmi reakci�k legnagyobb r�sze is felt�teles kondicion�lt v�lasznak min�s�thet�. A behaviorista iskola k�pvisel�i (Watson, Skinner, Hull, Eysenck) pszichoszomatikus elm�leti vizsg�l�d�saik k�z�ppontj�ba a szorong�st helyezik.  Szerint�k a szorong�s tanult  �rzelmi reakci�, amelyet vegetat�v �s motoros jelens�gek k�s�rnek. Ezt az elm�letet a f�bi�k,  a k�nyszer �s a hiszt�ri�s reakci�k keletkez�s�nek magyar�zat�ra is felhaszn�lt�k.

Felt�telez�seikre magatart�si ter�pi�kat dolgoztak ki:  pozit�v �s negat�v kondicion�l�ssal. K�ros felt�teles reflexek kiolt�s�ra t�rekednek azzal, hogy a  betegekkel pl. ticn�l a k�nyszermozg�sokat akaratlagosan ism�telgetik.  E m�dszereket a gyerekek magatart�si zavarainak gy�gy�t�s�n�l is kipr�b�lt�k.

A pavlovi iskola: Pavlov iskol�ja a felt�telesreflex-tant gyakorlatilag minden szervrendszerre vonatkoz�an igazolta. Felt�teles reflex �tj�n befoly�solhat� a sz�vm�k�d�s, az �rrendszer, a vesem�k�d�s.

Jelent�sek  a felt�telesreflex-tannak az �n. „k�s�rletes neur�zis”-okra vonatkoz� meg�llap�t�sai. Az ingerl�si �s  g�tl�si folyamatok t�lfesz�t�se, egym�ssal  val� �tk�ztet�se,   �llatk�s�rletben, magatart�si zavarokon k�v�l vegetat�v zavarokat, valamint egy�rtelm� szervi k�rosod�sokat is l�trehozhat.

�ltal�nosnak tekinthet� az a t�rekv�s,  hogy a fizik�lis �s pszichikus t�netek ne csak elk�l�n�lten, de egy�ttesen, egy rendszerelm�leten bel�l is  �rthet�kk�  v�ljanak.

2.      Pszichol�giai elm�letek

M�lyl�lektani te�ri�k:

A pszichoszomatikus betegs�gek keletkez�s�r�l igen fontos hipot�ziseket alak�tottak ki a  pszichoanalitikus ir�nyzat egyes k�pvisel�i. Ezek a kutat�k vagy mag�nak Freudnak a pszichoneur�zisok keletkez�s�re vonatkoz� tan�t�sait alkalmazz�k a k�rk�pek keletkez�s�nek magyar�zat�ra, vagy az analitikus m�dszer megtart�sa mellett �n�ll� pszichol�giai elm�letek kidolgoz�s�ra t�rekszenek.

Groddeck Freudt�l a hiszt�ria  keletkez�s�re vonatkoz� �n. „konverzi�s modell”-t vette �t. A hiszt�ri�s t�netnek �rtelme, jelent�se van, �s mint az �lom, analiz�lhat�. Recamier szerint a test a hiszt�ri�s sz�m�ra csup�n eszk�z az elfojtott �rzelmek, �szt�nk�sztet�sek kifejez�s�re.

Groddeck �s Freud �gy k�pzelte,  hogy az  elfojtott konfliktus pszich�s energi�ja „megsz�llja” a bels� szervek reprezent�ci�it, �s �gy hozza l�tre a szomatikus betegs�g t�neteit. A vegetat�v idegrendszer m�k�d�s�nek megv�ltoz�s�b�l  ered�, kezdetben funkcion�lis zavarokb�l alakulnak ki a k�s�bbiek folyam�n a szervi k�rosod�sok.

T. Parson r�mutat arra, hogy a pszichoszomatikus betegek nagy r�sze, annak ellen�re, hogy betegs�g�k h�tter�ben pszichog�n momentumok szerepelnek,  ezt nem hajland�k tudom�sul venni, sem a meg�rt�s, sem a viselked�s s�kj�n.  Ragaszkodik ahhoz a magatart�si-viselked�si mint�hoz, amit a t�rsadalom a szomatikus betegeknek oszt ki, vagyis ahhoz a st�tuszhoz, amit a k�zfelfog�s az „igazi beteg”-nek tart fenn. A pszichoszomatikus betegek e feltehet�en nem tudatos magatart�s�t igazolni  l�tszik t�rsadalmunkban a pszich�s betegekkel szembeni gyanakv�s, elutas�t�s, amelyet csak fokoz az �ltal�noss�   v�lt felismer�s, hogy a hiszt�ria �s a neurotikus t�netek m�g�tt – helyesen csak a pszichol�gi�ban j�rtas szakember �ltal �rtelmezhet� – m�sodlagos el�ny�kre val� t�rekv�s h�z�dik meg.

A pszichoszomatikus beteg ugyan al�veti mag�t a t�rsadalmi kontrollnak, de ugyanakkor ki is vonja mag�t al�la, a betegszerep v�llal�sa r�v�n. Az eredm�ny: konformit�s, pszeudonormalit�s, amelyek �ra a szervezet ellen ir�nyul�  destrukci�,vagyis pszichonormatikus betegs�g.

A p�rizsi iskola:

P. Marthy, M. de M’uzan, C. David, M. Fain (a p�rizsi iskola k�pvisell�i) szerint a pszichoszomatikus betegnek saj�tos mentalit�sa van. M�sk�pp gondolkodik,  viselkedik, mint az eg�szs�ges vagy m�s lelki  beteg, mint pl. a neurotikus. Bez�rk�zva  saj�t merev szeml�let�be,  csak a konkr�t, praktikus, rezon�bilis gondolatok mer�lnek fel  benne.  Fant�zi�ja szeg�nyes, siv�r, mintha nem is l�tezne.  A nappali  �br�ndoz�s �s  az  �jszakai  �lomk�pz�s g�tolt.  Gyakorlatias  gondolkod�sm�dja operat�v jelleg�. �gy t�nik, mintha a beteg el lenne z�rva a nem tudatos vil�gt�l, „t�lzott tudatoss�ga” miatt a k�rnyezethez j�l  adapt�lt. A mai racionalit�sra t�rekv� �letforma kedvez e magatart�sm�dnak. Az �rzelmek, fesz�lts�gek, konfliktusok ment�lis �ton val� feldolgoz�sa, levezet�se hi�nyos, ez�rt k�zvetlen�l  a szervezetre tev�dnek �t, annak m�k�d�s�ben zavart okozva. E v�dekez�si mechanizmus azonban kifejezetten �ndestrukt�v jelleg�, amely  id�nk�nt olyan s�lyos is lehet, hogy szerint�k a „hal�l�szt�n”  l�tez�s�t t�masztja al�. 

A.Haynal  szerint a pszichoszomatikus betegek is k�pesek kiel�g�t� n�v�j� �rzelmi �letre, �s a fant�zi�l�s sem mindig idegen t�l�k. Racion�lis operat�v gondolkod�suk ink�bb olyan saj�tos, defenz�v attit�dnek foghat� fel, amely hossz� id�n kereszt�l begyakorolt volta miatt, gyakran szem�lyis�gvon�ss� v�lik.  Ez a v�dekez�si m�d  azonban reverzibilis lehet.  Ez�rt nem h�z e tekintetben �les vonalat neurotikus �s pszichoszomatikus betegek k�z�. 

Chichag�i iskola

F. Alexander a szigor�an orvostudom�nyi m�dszerekkel megalapozott pszichoszomatikus medicin�nak a megalap�t�ja. Az �ltala vezetett chichag�i  iskola l�nyeg�ben ma is helyt�ll� meg�llap�t�saira a mindennapi orvosi gyakorlat �s a m�lyl�lektani kutat�sok �tv�z�se a jellemz�. A frusztr�lt �s gyakran ellent�tes el�jel� �rzelmekb�l �s �szt�nk�sztet�sekb�l sz�rmaz� tart�s fesz�lts�g �ttev�dve a humor�lis �s vegetat�v szab�lyoz�si rendszerre, annak izgalmi �llapota r�v�n hozza l�tre a pszichoszomatikus zavart. 

Vesz�lyhelyzetben az egy�n k�tf�le m�don reag�lhat: t�mad�-v�dekez� magatart�ssal, vagy passzivit�ssal. A  t�mad�-v�dekez� magatart�s  agressz�v �rzelmeket mobiliz�l, �s a vegetat�v-humor�lis egyens�lyt a szimpatikus idegm�k�d�s ir�ny�ba tolja. Az ingert�l val� visszah�z�d�s egy�tt j�r a passz�v gondoz�s, t�pl�l�s, v�detts�g ig�ny�vel �s a paraszimpatikus m�k�d�ssel. Ha az �rzelmek c�lszer� cselekv�sben val� levezet�se lehetetlen, a szimpatikus m�k�d�s, �s az emiatt adrenalind�s rendszer izgalmi �llapota t�rsul, �s ennek hat�s�ra j�nnek l�tre a szervi funkci�zavarok,  illetve organikus k�rosod�sok.

Az alexanderi felfog�st er�sen vitathat�v� tette az a tapasztalat,  hogy ugyanazon betegn�l az  �lethelyzetek v�ltoz�sa sor�n  gyakran t�bbfajta pszichoszomatikus zavar k�veti egym�st, s�t, ugyanazon egy�n ugyanazon szervrendszere elt�r� szitu�ci�ban, elt�r� szomatikus v�laszreakci�kat adhat. Ennek megfelel�en nem a lokaliz�ci�, hanem a funkcion�lis v�lasz saj�toss�ga, az ami jellegzetes a pszichoszomatikus betegre. Ezen t�lmen�en a beteg az  �rzelmeivel kapcsolatos bels� �lm�nyeit kev�sb� tudatos�tja, mint az �rdekl�d�s�nek homlokter�ben �ll� v�laszreakci�it.

Weis a stresszhat�s akt�v kiv�d�s�re tett er�fesz�t�s meghi�sul�s�nak tulajdon�t jelent�s k�rokoz� szerepet. Szerinte az olyan er�fesz�t�snek, amely nem hozza meg a v�rt sikert,  az elismer�st, k�l�n�sen nagy a k�rnemz� hat�sa. A pozit�v visszajelent�s, a  „siker�lm�ny”, ha m�goly nagy megterhel�s �r�n is j�n  l�tre,  szinte sosem vezet pl. fek�lybetegs�ghez.

Wess �s munkat�rsai meg�llap�tott�k, hogy a hat�sos megk�zd� magatart�s az agyi noradrenalinszint emelked�s�t eredm�nyezi, m�g az elker�l�, menek�l�, vagy negat�v visszajelent�ssel j�r� v�lasz alacsony noradrenalinszinttel �r. Az  agyi noradrenalinszint mindenfajta viselked�ses aktiv�ci� szab�lyoz�s�ban sokszor d�nt�en fontos, s�t meghat�roz� szerepet j�tszik. �gy jogosan felt�telezhet�,  hogy a noradrenalindeficit k�pezi a depressz�v �llapotok biok�miai h�tter�t is. A depresszi� kisebb-nagyobb m�rt�k� jelenl�te pedig szinte kiv�tel n�lk�l minden pszichoszomatikus k�rk�pben fellelhet�.