9.T�tel

A.   Elt�r�sek a csecsem�k �s a kisdedek egyedi fejl�d�s�ben ill. a pszichikus k�rosod�s t�netei a 6-12 �ves korban- teoretikus n�z�pontb�l

Elt�r�sek a csecsem�k �s a kisgyermekek egyedi  fejl�d�s�ben

Az eg�szs�ges csecsem�k �s kisgyermekek azonos �letkori szakaszban megk�zel�t�leg azonos fejletts�gi szintet mutatnak. Azonos a fejl�d�s motiv�ci�s b�zisa is. Minden gyerek k�t�dni, kapcsolatot teremteni akar k�rnyezet�vel, �s  t�rekszik az �n�ll�s�gra �s kompetenci�ra. Azaz a csecsem� �s kisgyermek viselked�s�nek motiv�ci�ja �s   tartalma megegyezik, de igen nagy k�l�nbs�g mutatkozik a cselekv�s form�j�ban.

1.      Temperamentumbeli elt�r�sek

Az  �jsz�l�ttek nagym�rt�kben k�l�nb�znek egym�st�l, pl. aktivit�si szintj�kben, �tkez�si szok�saikban, alv�si adotts�gaikban, ill., hogy mennyire �rz�kenyek a k�l�nb�z� ingerekre. Megk�l�nb�ztet�nk „simul�kony” �s  „nem simul�kony” csecsem�ket.

A nem simul�kony csecsem�k – k�s�rletek bizony�tott�k – motoros k�szs�ge jobban fejl�dik, kevesebb n�luk az ujjszop�s, saj�t test�k  fogdos�sa,  �s kevesebb �rdekl�d�st mutatnak a puha textilj�t�kok ir�nt. �ltal�ban mindenkivel ker�lik a szoros testi kontaktust, az anya �lel�se is csak  r�vid ideig kellemes sz�mukra.

A simul�kony csecsem� �r�mmel fogad minden fizikai kontaktust, simogat�st,  �lel�st, bec�z�st, felemel�st.

A gyermek viselked�si st�lusa alapj�n h�rom nagy csoportot elk�l�n�teni: k�nnyen kezelhet�, nehezen kezelhet�, lassan felenged� gyermekek csoportj�t.

A csecsem�k t�bbs�ge a k�nnyen kezelhet�k k�z� tartozik. �tkez�si, alv�si ritmusuk gyorsan kialakul, szab�lyos, j�l alkalmazkodnak a v�ltoz�sokhoz, az �j helyzetekhez �rdekl�d�ssel k�zelednek, viselked�s�k pozit�v, kiegyens�lyozott.

A nehezen kezelhet� gyerekek alv�sa, �tkez�se rendszertelen, nehezen fogadj�k el az �telt, az �j �zeket nehezen szokt�k meg. �j helyzetekben, ismeretlen szem�lyek k�z�tt k�nyelmetlen�l  �rzik magukat. Az enyh�bb frusztr�ci�s helyzetekre s�r�ssal, agresszi�val reag�lnak. Az ilyen gyermek visszautas�t� viselked�se zavarja a sz�l�ket, �gy az  itt el�fordul� �rzelmi kiegyens�lyozatlans�gnak nem csak a saj�t temperamentuma az  oka,  hanem az oka,   hanem az,  ahogy a sz�l�k reag�lnak a  gyermek viselked�s�re.

A lassan felenged� gyermek is nehezen fogadj�k az �j helyzetek, a v�ltoz�s, az ismeretlen szem�lyek k�zel�t�s�t. Az �j dolgokat hosszabb ideig szeml�li, �s az �j j�t�kokkal is csak lassan kezdenek el j�tszani. �tkez�sn�l az �j �zeket el�sz�r kik�pik, de t�bbsz�ri pr�b�lkoz�s ut�n az�rt elfogadj�k azt.

Nincs egyetlen vagy legjobb m�dszer a nevel�sre. Minden gyerekn�l a temperamentum�nak megfelel�t kell alkalmazni.

2.      Nemi k�l�nb�z�s�gek

A l�nyok �s fi�k k�z�tt a viselked�si k�l�nb�z�s�g m�r a sz�let�st�l kezdve megfigyelhet�. Az egyik viselked�si forma, amiben k�l�nbs�g van az a vokaliz�ci�. A l�nyokn�l csecsem�korban a mosolyg� arcra �s a g�gy�g�sre sokkal ink�bb kiv�lthat� a visszag�gy�g�ssel, mint a fi�kn�l, �s nagyobb m�rt�kben lehet k�vetkeztetni �rtelmi fejl�d��kre is. Vizsg�latok bizony�tott�k,  hogy  nyolc h�napos korukban a l�nyok szoci�lisan �s emocion�lisan sokkal fejlettebbek. Tizenh�rom h�naposan a l�nyok sokkal dependensebbek, kevesebbet explor�lnak, j�t�kaik nyugodtabbak. A fi�kra ugyanekkor a nagyobb f�ggetlens�g, az akt�vabb explor�ci� jellemz�, fokozottabb a mozg�sig�ny�k �s �l�nkebben j�tszanak a j�t�kokkal, mint a l�nyok. Ezek a k�l�nbs�gek az�rt vannak, mert az anya k�l�nbs�get tesz a fi�-�s a l�nygyermekek k�z�tt ill. a  csecsem�k is m�sk�pp v�laszolnak az anya viselked�s�re. A szoci�lis  �rzelmek ter�let�n is k�l�nbs�g mutathat� a l�nyok �s fi�k k�z�tt. A visszah�z�d�s �s a bizalmatlans�g �lland�bb jelleg�  a l�nyokn�l.

2. Az agresszi�

Az �ntudat kialakul�s�val egy�tt j�r a gyermek ig�nye, hogy �n�ll�v�,  f�ggetlenn� v�lj�k. Ekkor k�vetkezik be a v�ls�g, mert kider�l, hogy ennek lehet�s�gei korl�tozottak, �s nem k�pesek a sz�l�t�l elszakadni.

Az �rzelmi-akarati v�ls�g gyakran d�hkit�r�sekben nyilv�nul meg. Ha nem teljes�tik k�v�ns�g�t, akkor s�r, �v�lt, dob�l, �t, f�ldh�z csapkod t�rgyakat �s �nmag�t. Az ekkor megmutatkoz� elutas�t�s szorong�sra �s f�lelemre utal, a rombol�s pedig az agresszivit�s jelenl�t�re.

A d�h m�r csecsem�korban megjelenik, els�sorban a korl�toz�sra, vagy akkor, ha a gyereknek valamilyen kellemes tev�kenys�ge hirtelen megszakad.  A csecsem� ilyenkor s�rni kezd, l�legzete fennakad, arca kiv�r�s�dik, szem�t �sszeh�zza, sz�ja leg�rb�l, k�nnye szinte soha nincs, kasz�l� mozdulatokat v�gez,  vagy teljesen ledermed. Az els� nagyobb d�hkit�r�sek 18 h�napos korban jelentkeznek. K�t �ves kor ut�n a d�hrohamok a l�tv�nyos form�ja (�t, harap, m�soknak nekiront, f�ldre csapkod�s) cs�kken.

A korai gyermekkorban az agressz�v viselked�s gyakoris�g�ban �s form�j�ban  v�ltozik ill. a kiv�lt�  ok is. A fi�kn�l l�tv�nyosabb �s t�lnyom�an fizikai form�ja van az agresszi�nak, m�g a l�nyok szoci�lisan jobban elfogadott form�ban, cs�fol�d�sban, g�nyol�d�sban, piszk�l�d�sban, verb�lisan, mimik�ban nyilv�n�tj�k ki agresszi�jukat.

Az agresszi� se nem j�, se nem rossz. Sz�molni kell vele, s meg kell pr�b�lni szocializ�lni.

A sz�l�i nevel�s hat�s�ra a korai gyermekkori temperamentumbeli jellemz�k a k�s�bbiekben megv�ltozhatnak, j� �s rossz ir�nyba egyar�nt.  A k�nnyen kezelhet� gyerekekn�l ritk�n tapasztalhat� nagy v�ltoz�s. A lassan felenged� gyerekekn�l m�r nagyobb elt�r�sek vannak a k�s�bbi tapasztalatok hat�s�ra. Azokn�l a gyerekekn�l azonban, ahol a biztons�g�rzet egy�ltal�n nem alakult ki, azok k�s�bb  is  bizonytalanok maradnak. A passz�v gyerek t�bbnyire dependens feln�tt lesz.

Ha a gyerek nem kap el�g szeretetet, gondoz�st a k�rnyezet�t�l, fell�pnek a szoci�lis izol�ci� t�netei. Mag�ba foglalja a hospitalizmus �s az anyai depriv�ci� fogalm�t is, de el�fordulhat a csal�dban, ingerszeg�ny k�rnyezetben �l� gyerekn�l is.

Az int�zeti gyerekekn�l megfigyelt�k,  hogy �nmagukat ingerelt�k, mivel a k�rnyezet nem juttatott sz�mukra elegend� stimulust, az idegen szem�lyre sz�ls�s�ges reakci�kat adnak, vagy rendk�v�l izgatottak, vagy szokatlanul csendesek,  alusz�konyak voltak. Megbeteged�sre, fert�z�sre fog�konyabbak. Az anyai gondoz�s n�lk�li gyerekekn�l �ltal�nos legyeng�l�st tapasztaltak. Ezek a gyerekek a k�s�bbiekben szoros szem�lyes kapcsolat kialak�t�s�ra  k�ptelenek voltak,  szoci�lisan �retlenek,  aressz�vek. Iskolai  tev�kenyeg�k gyenge, irreverzibilis k�rosod�st von maga ut�n.

A pszichikus k�rosod�s t�netei 6-12 �ves korban

A k�rnyezeti �rtalmak okozta szem�lyis�g fejl�d�si zavarok t�netei h�rom csoportba lehet osztani:

1.      Fejl�d�si  retard�ci�k

2.      Neurotikus megnyilv�nul�sok

3.      Minim�lis cerebr�lis diszfunkci�k (MCD)

Fejl�d�si retard�ci�k

/ Szomatikus retard�ci�: a hospitaliz�ci� egyik jellegzetes t�netek a csecsem� szomatikus retard�ci�ja: a lass� n�veked�s, az el�gtelen s�lygyarapod�s �s a mozg�skoordin�ci�nak az  �letkorhoz viszony�tott fejletlens�ge. Az �rzelmileg elhanyagolt, szorong�, depressz�v gyermekekn�l a t�netek a kisgyermekkoron t�l is fennmaradnak.

/ Besz�dhib�k: a besz�dzavarok, azaz a kiejt�s zavarai (p�szes�g, raccsol�s), a besz�dritmus zavarai (dadog�s, hadar�s, akadoz�s) �s a megk�sett besz�dfejl�d�s sok esetben a gyerek motoros (mozg�sszervi) fejletlens�gb�l erednek. K�rnyezeti �rtalmak k�vetkezt�ben besz�dhiba keletkezhet azokn�l a gyerekekn�l is, akikn�l a mozg�sos fejletlens�g esete nem �ll fenn. E besz�dzavarok gyakran egy�tt j�rnak neurotikus megnyilv�nul�sokkal. Fejleszt�s�k, jav�t�suk a logop�di�nak a feladata.

/ �rtelmi fejl�d�s retard�ci�ja: az �rtelmi fejl�d�s retard�ci�ja, a lass�bb pszich�s fejl�d�st el kell hat�rolni a fogyat�koss�gt�l: nem agyi s�r�l�s, hanem k�rnyezeti �rtalom k�vetkezm�nye, kedvez� esetben visszaford�that� folyamat. A retard�ci� jele a gyermek �rdekl�d�s�nek sz�k  k�re �s gyenges�ge. E gyermek k�s�bb k�nyszeredetten �s k�nl�dva tanul, hi�nyzik bel�le az ismeretszerz�s leger�sebb motiv�ci�ja: a k�v�ncsis�g �s a tud�sszomj. A felfedez�s �r�m�t is csak igen halv�nyan �li meg.

/ Figyelem �szpotos�t�s zavara: az �rtelmi fejl�d�s �s mindenf�le teljes�tm�ny alapjait ingatja meg. A figyelem csapong�sa, igen r�vid id�tartamra val� korl�tozotts�ga k�l�nf�le okokb�l eredhet. Oka lehet az �rdekl�d�shi�ny, ami maga ut�n vonja a laza figyelmet: a gyermek �ltal�nos nyugtalans�ga, a gyors f�rad�konys�g is. Minden esetben figyelmetlen az a gyermek, akinek �rzelmi konfliktusai vannak, befel� figyel.

/ Logikai funkci�k kialakul�s�nak retard�ci�ja: az �rzelmi s�r�lt gyerekek nagy sz�zal�k�nak intelligenci�ja kora �tlag�n�l alacsonyabb szint�. Az elvont fogalmakkal nem tudnak dolgozni, �gy a sz�mtan, nyelvtan fogalomrendszer�t alig �rtik. Az iskolai tanulm�nyaikban annyira elmaradhatnak �s a pszichol�giai vizsg�lat esetleg olyan intelligenciah�nyadost �llap�t meg, t�ves �rtelmi fogyat�kosoknak �t�lik �ket.

E retard�ci�k �ltal�ban kiv�ltj�k az iskolai teljes�tm�nyekkel kapcsolatos rendellenes magatart�st, a tanul�si kedv hi�ny�t vagy a tanul�s elleni er�s ellenszenvet, a t�lzott f�lelmet a felel�st�l, a dolgozatokt�l.

Kedvez� esetben e probl�ma m�r az iskol�ba l�p�s idej�n felvet�dik a gyerek csal�di �s �vodai k�rnyezet�ben. �gy a tank�teles kor� gyerekek, miel�tt az els� oszt�lyba l�pnek komplex iskola�retts�gi vizsg�latodon vesznek r�szt. Ennek a tesztnek a seg�ts�g�vel m�rhet� ism�rvei vannak, melyek k�z�l legl�nyegesebbek a:

/ �rtelmi fejlets�g ism�rvei: 15 percig sz�nd�kos figyelem�sszpontos�t�sra k�pes, form�t, nagys�got, ir�nyt differenci�ltan �szlel. Egyszer� cselekedeteket tervszer�en tud v�grehajtani, sz�mfogalmi vannak a hatos sz�mk�r�n bel�l. Verb�lis k�zs�ge, fogalomfejletts�ge �s mem�ri�ja olyan fokon van, hogy egy r�vid t�rt�netet megk�zel�t� pontoss�ggal el tud ism�telni.

/ �rzelmi  �s  akarati �retts�g ism�rvei: a vizsg�lat idej�re el tud szakadni csal�dtagjait�l, van feladattudata, tudja k�vetni m�s feln�ttek utas�t�sait, kitart�an tud alkalmazkodni a szab�lyokhoz.

/ Szoci�lis iskola�retts�g: be tud illeszkedni a csoport munk�ba, k�pes a csoporton bel�l �n�ll�an dolgozni, t�rsaival kapcsolatot k�v�n felvenni.

Az iskola�retts�gt�l  nagy m�rt�kben elmaratt is felveszik az 1. Oszt�lyba, �gy a magatart�si  rendelleness�geken k�v�l olvas�si gyenges�ge (dislexia), az �r�stanul�s neh�zs�g�vel  �s a sz�mfogalom kialakul�s�nak neh�zs�g�vel kell sz�molnunk.

Neurotikus megnyilv�nul�sok

A gyermekkori neurotikus t�netek az idegrendszer funkcion�lis megbeteged�s�nek t�netei: a gyerekek k�rnyezet�hez ill. a realit�shoz val� hib�s alkalmazkod�sban �s vegetat�v jelens�gekben nyilv�nulnak meg.

Freud a pszichikus strukt�r�ban h�rom m�k�d�si egys�get k�l�nb�ztetett meg az �szt�n-�nt, az �nt, �s a felettes- �nt. A freudi felfog�s szerint e h�rom m�k�d�si egys�g k�z�tt fell�p� nagy intenzit�s� fesz�lts�gb�l ered a neur�zis.  Az �n feladata a k�lvil�ghoz alkalmazkod�s mellett, hogy az �szt�n-�n �s a felettes-�n k�z�tt fenntartsa a bels� �lm�nyharm�ni�t, megel�zze a neur�zis l�trej�tt�t. Ezt az �nv�d�, elh�r�t� mechanizmusok segits�g�vel tudja teljes�teni.

Az elh�r�t� mechanizmusok k�z�l a legnagyobb jelent�s�ge az elfolyt�nak van.  L�nyege, hogy a tudatb�l kiszorulnak, a kellemetlen, t�rsadalmilag elfogadhatatlan k�pzett�rs�t�sok.

A regresszi� valamely pszich�s funkci�nak vagy a szem�lyis�g glob�lis magatart�s�nak visszaes�se a fejl�d�s egy alacsonyabb szintj�re.

Az izol�ci� a k�nos tudattartalmakat indulattalan�tja �s az eredeti esem�ny �ltal kiv�ltott indulatot m�s t�rgyhoz kapcsolja. 

A projekci� olyan tudattalan pszichikus folyamat, amellyel az �n  saj�t �rzelmeit, v�gyait, indulatait,  m�s szem�lynek vagy szem�lyeknek tulajdon�tja.

A reakci�k�pz�d�s elh�r�tott indulattalan ellent�tes szok�s, illetve magatart�s alakul ki.

Az azonosul�s  ez is egy  elh�r�t� mechanizmus.

A kompenz�ci� az egy�nre h�tr�nyos, konfliktust okoz� tudattartalmakat ellens�lyozza valamilyen, az �tlagosn�l magasabb teljes�tm�nnyel.

Az ellabor�ci� a legmagasabb szint� elh�r�t� m�k�d�s: a pszichikus tartalmak fesz�lts�g�t �rt�kes, kreat�v tev�kenys�ggel cs�kkenti.

/ Szorong�s: a szorong�s generaliz�l�dott, r�gz�lt t�rgytalan f�lelmi �llapot. A szorong� feln�tt vagy gyermek �gy �rzi, hogy f�l, szinte, hogy �lland�an f�l m�gis a szorong�s k�l�nb�zik a f�lelemt�l.  A f�lelem: term�szetes biol�giailag megalapozott vesz�lyt  jelz� reakci�, a legt�bb esetben k�ls� okai vannak. A  f�lelem konkr�t dologhoz k�t�tt a szorong�s viszont nem. A szepar�ci�s (elszakad�si) szorong�s : a fejl�d�s menet�ben beilleszked�, teh�t nem neurotikus �llapot. Lek�zd�s�hez az anyai k�t�d�s bizonyoss�ga mellett a gyermek j�t�ka ny�jt seg�ts�get.  A k�s�bb kialakul� neurotikus szorong�s egyik t�pusa teh�t a szepar�ci�s szorong�sra, a szeretet biztons�g�nak elveszt�s�re, az elmag�nyosod�sra vezethet� vissza, amit a csal�di, k�rnyezeti �rtalmak, a gyermek �rzelmi elhanyagol�sa, b�ntalmaz�sa, a sz�l�k visz�lykod�sa, betegs�ge, hal�la okoznak. Szorong�sos alap�lm�nyk�nt m�g kialakulhat a szoci�lis inkompetenci�t�l val� szorong�s �s a b�ntudati szorong�s is. E kett� a szab�lyokhoz val� viszonyul�s  neh�zs�geiben, a feln�ttek negat�v min�s�t�seib�l ill. a gyermek �nmin�s�t�s�b�l  fakad. A szoci�lis inkompetenci�t�l val� szorong�s alap�lm�ny�t rendszerint a sz�l�k egyik�nek vagy mindkett�j�knek magas k�vetelm�nyei, magas a gyermek �ltal sohasem teljes�thet� elv�r�sai hozz�k l�tre. A t�l szigor� norm�k  korl�tai k�z�tt nevelked� gyerekeket a s�r�n ism�tl�d� val�s�gos kudarcok nyomasztj�k, a szorong� „lemond�” sz�l�k gyermeke a k�pzeletbeli kudarct�l retteg. Mindk�t esetben kialakul a teljes�tm�ny- szorong�sos szindr�ma: az �j helyzett�l, az �j feladatokt�l val� visszariad�s, menek�l�s. A b�ntudati-szorong�st a szepar�ci�s szorong�ssal t�rv�nyszer�en egy�tt j�r� jelens�gnek tekintik. A konfliktushelyzetek kiv�lthatj�k a b�ntudati szorong�st pl. gyakori okoz�ja a testv�rf�lt�kenys�g. B�ntudati szorong�s figyelhet� meg a t�l�rz�keny a sz�l�kh�z dependensen k�t�d� gyermekekn�l, a sz�l�k v�l�sa, vagy betegs�ge eset�n. Forr�sa lehet e szorong�snak m�g az �rzelmi zsarol�s is.

/ Depressz�v magatart�s: alaphangulat nyomott, �rzelemmentes, k�z�mb�s magatart�sban vagy ellenkez�leg minden�tt vesz�lyt gyan�t� viselked�sben nyilv�nul meg. Ind�t�kszeg�nys�g, �rdekl�d�shi�ny, b�gyadt mozg�s jellemz�, �s a gyerek passzivit�sban s�llyed.  A gondolkod�s lass�, monoton, �s neh�zkes. Szomatikus t�netek: alv�szavar, �tv�gytalans�g, t�nuscs�kken�s, �s s�lyvesztes�g. Gyermekkori depressz�v magatart�s akkor diagnosztiz�lhat�, ha az �sszes t�net egyidej�leg jelenik meg. A depresszi�s szem�lyis�gfejl�d�s m�lyen gy�kerez�, nehezen gy�gy�that� folyamat, a hospitaliz�ci�s �rtalom egyik k�vetkezm�ny�nek az analitikus depresszi�nak egyenes folytat�sa. Nem tudnak j�tszani. �tletei nincsenek, unatkozik, a hasonl� �letkor� gyerekekkel  nem tud kapcsolatot teremteni. A pszichoreakt�v t�neteket mutat� gyerekek k�pesek szem�lyi kapcsolatokat k�tni. �rzelemgazdag gyerekek, akik r�szt vesznek m�sok b�nat�ban. T�neteik tragikus �letsors vagy rendk�v�l m�ly szorong�sos �llapot k�vetkezm�nyei.

/ Gyermekkori k�nyszerek: a k�nyszeres t�neteket olyan �lland�an ism�tl�d� t�bbnyire szorong�ssal  �sszekapcsolt gondolatok, cselekv�si k�sztet�sek, amelyekr�l a k�nyszeres gyermek �gy �rzi,  hogy azok akarat�t�l f�ggetlenek. A gyermekkori k�nyszerek fejl�d�s-l�lektani folyamatokhoz kapcsol�dnak.

M  A gyermekek nagy r�sze m�g nem hagyta maga m�g�tt a kisgyermekkori m�gikus gondolkod�st, hisz m�g abban,  hogy a gondolat �s a k�v�ns�g mindenhat� �s a vesz�lyt rejt� realit�son ezekkel �rr� lehet.

M  A var�zsmondatok a j�t�knak a felfoghat� bizarr cselekv�sek az „izol�ci�” elh�r�t� mechnizmusak�nt cs�kkentik a b�ntudati vagy teljes�tm�ny szorong�st.

        Ha a pubert�sig elhuz�d�an jelenkeznek e t�netek, akkor feltehet�, hogy val�di                                           

        k�nyszerneur�zissal kell sz�molnunk, aminek orvosl�sa csak pszichoter�pi�s kezel�sek keret�ben  t�rt�nhet.

/ Disszoci�lis t�netek: a disszoci�lis magatart�sokat mind a gyermek, mint k�rnyezete sz�nd�kosnak tartja. A motiv�ci� rejtett. Hasonl�an m�s neurotikus megnyilv�nul�sokhoz frusztr�ci�k �s konfliktusok k�vetkezm�nyek�nt j�n l�tre. A k�rnyezeti  hat�sok megv�ltoztat�s�val, ill. pszichoter�pi�val gy�gy�that�. T�netek:

M  Agresszivit�s: az agressz�v magatart�s  k�l�nb�z�k�ppen jelentkezik a k�l�nb�z� �letkorokban. A gyermek agresszivit�s�nak legjelent�sebb  forr�sai:

1.      A gyermek k�nz� szorong�sai lek�zd�s�re megtal�lja a t�mad�st, mint kiutat.

2.      Az agressz�v szem�lyis�gfejl�d�s egyik kiindul�pontja lehet a sz�l�k indulatos-agressz�v magatart�sa a dackorszakban l�v�  gyerekkel szemben.

3.      Az �rzelmi frusztr�ci�k �s a k�rnyezet, durva, er�szakos magatart�sa kiv�lthatja a gyermek agresszivit�s�t.

       A zavar korrekci�j�t csak az  agresszi�t kiv�lt� okok felt�r�s alapj�n lehet megtervezni. Az agresszi�  �lland� forr�sait,  a sz�l�k f�lelmet kelt� b�n�sm�dj�t kell megsz�ntetni �s  a gyermek szorong�sait cs�kkenteni. Az er�szakos gyerekeket feladatokkal kell  ell�tni.

M  Hazudoz�s: nem nevezhet� neurotikus t�netnek ha egyszer- egyszer hazudik. A k�ros hazudoz�s szembefordul�st jelent a feln�ttekkel akik nem el�g�tik ki a gyermek �rzelmi sz�ks�gleteit. Az  ilyen gyerek bizalmatlan mindenkivel szemben, mag�nyos lehangolt.

M  Lop�s: nem tartozik a s�lyos t�netek k�z�, ha id�nk�nt p�nzt vagy valamilyen m�s �rt�ket visz el otthonr�l, hogy t�rsainak aj�nd�kot adjon, szeretetet v�s�roljon mag�nak. Neurotikus lop�s az �n. k�rp�tl�sos lop�s amikor a dacos gy�l�lk�d� �llapotban rendszeresen  meglopja k�rnyezet�t, ez k�rp�tl�st �s egyben bossz�t jelent.

M  Csavarg�s: lehet epilepszi�s szimpt�ma, neur�zis, pszichop�ti�s fejl�d�s t�nete, de lehet eg�szs�ges reakci� is. Az is megt�rt�nik, hogy a pubert�sos gyerekek kalandv�gyt�l hajtva sz�knek el, ingerszeg�ny, kev�s �lm�nyt ny�jt� k�rnyezet�kb�l. Gy�rgy J�lia megk�l�nb�zteti a sz�k�s-csavarg�s enyhe  alakj�t amikor a gyermek j�t�k-sz�rakoz�s c�lj�b�l  csavarog el, a t�bbnapon �t tart�, ism�tl�d�, k�nyszeres jelleg�  neurotikus  csavarg�st, amely szorong�ssal, agresszi�val �s p�nik�llapottal j�r egy�tt, �s a reakt�v depressz�v �llapotban bek�vetkez� k�borl�st, amely valamilyen s�lyos trauma hat�s�ra alakul ki.

/ P�tcselekv�sek: a p�tcselekv�seket a gyermek tudattalan szorong�sai, konfliktusai h�vj�k el�.  Jellemz�j�k, hogy maga a tev�kenys�g  v�gz�se tudatos, a gyerek felel�snek �rzi mag�t �rte, m�gsem k�pes felhagyni vele. Fajt�i

M  Ujjszop�s: �r�mszerz�, nyugtat� tev�kenys�g. M�g 2-3 �ves korig teljesen „norm�lis”jelens�g,addig enn�l id�sebb gyerekekn�l ez azt jelenti, hogy a gyerek nem kap el�g melegs�get, vagy esetleg �rt�kel�st �s siker�lm�nyt n�lk�l�z.

M  K�r�mr�g�s: a t�net a gyerek izgalmi agy f�lelmi �llapot�ban er�s�dik. A k�r�mr�g�s a kem�ny, szigor� sz�l�k �s nevel�k elleni elfojtott aktu�lis agresszi� jele. N�ha olyan m�lyen automatiz�l�dik, hogy megv�ltozott k�r�lm�nyek mellett is fennmarad.

M  Hajkit�p�s, sz�jharap�s, ujjak t�rdel�se, a fej falba ver�se: a gyermek abban d�l� indulatokat �s kit�rni k�sz�l� d�h�t csak a f�jdalmat okoz�, �nmaga ellen ford�tott tudja levezetni.

M  On�nia: a nemi szervek fogdos�sa, d�rzs�lget�se kellemes �rz�sek kiv�lt�sa c�lj�b�l a csecsem�kn�l megfigyelhet�, nem koros jelens�g. A k�s�bbi �letkora is r�gz�lt t�netk�nt fell�p� on�ni�t jellemzi, hogy a gyermek igen gyakran �s g�tl�stalanul m�sok el�tt is onaniz�l. Ez helyettes�ti �s kiz�rja a t�bbi j�t�kot. az on�nia tilt�sa b�ntet�s, a gyerek megsz�gyen�t�se t�rsai el�tt t�bbnyire er�s�ti, r�gz�ti e t�netet.

/ Pszochog�n funkci�zavarok: valamilyen szervnek hib�s m�k�d�se, aminek organikus oka nincsen. Fajt�i:

M  �jszakai �gybavizel�s (enurezis nocturna):az egyik leggyakrabban el�fordul� funkci�zavar. A pszichikus eredet� �gybavizel�s a h�lyag funkcion�lis zavar, amely abban nyilv�nul meg, hogy a h�lyag ki�r�t�s�t a tanult felt�teles reflex helyett a csecsem�korra jellemz� felt�tlen reflexm�k�d�s ind�tja el. Gyakran fordul el� els� oszt�lyball�p�skor, testv�rf�lt�kenys�gn�l illetve nevel�otthonokban is nagyon gyakori. A gy�gy�t�st els�sorban a gyermek konfliktusainak megold�sa mozd�tja el�. Fontos, hogy a gyermek nyugodt, kiegyens�lyozott lelki �llapotban fek�dj�n le aludni.

M  Besz�kel�s (enkoprezis): a besz�kel�s t�bbnyire nappal fordul el�. A gyermek nem szab�lyozza sz�klet�r�t�s�t akaratlagosan, sem az inger sem a ki�r�t�s folyamat�t nem �szleli. E t�net m�g�tt szinte minden nagyfok� szorong�sos �s elmag�nyosod�s �llapot van jelen.

M  Alv�szavarok: k�l�nb�z� form�ban �s m�don nyilv�nulnak meg: neh�z elalv�s, nyugtalan, fel�letes vagy kev�s alv�s, alvaj�r�sban, �s �jszakai felriad�sban. Ilyen esetekben a k�sz�b alatti folyamatos izgalmi �llapot zavarja az alv�st. A  k�rnyzet sz�m�ra a legriaszt�bb �jszakai felriad�s (pavor noctornus), r�m�lom. A gyermek alv�s�b�l hirtelen felriad, de nem �bred fel teljesen. �sszef�gg�stelen, �rtelmetlen kiab�l�sokat hallat, nem ismeri meg hozz�tartoz�it. A  n�h�ny percig tart� roham ut�n ism�t elalszik �s reggel  nem eml�kszik a t�rt�ntekre. Ez valami s�lyos szorong�s megnyilv�nul�sa. Leggyakrabban a szigor� nevel�si m�dszerek�, fenyeget�s� stb.. Alvaj�r�s szint�n a nappali fesz�lts�gek, konfliktusok okozz�k.

M  T�pl�lkoz�si zavarok: a legs�lyosabb pszichog�n t�pl�lkoz�si zavar az �tel visszautas�t�sa, a rohamos fogy�s, f�k�pp serd�l�korban l�p fel. �rz�keny gyerekek nyugtalan, szesz�lyes b�n�sm�dra, kudarcokra �tv�gytalans�ggal, gyakori  h�ny�ssal reag�lhatnak. Ha kem�nyen �s er�szakosan ev�sre k�nyszer�tik �ket a t�net s�lyosbodik. Az egyes �telekt�l val� undorod�s hasonl� pszichikus funkci�zavar. Aggaszt�an hat a k�rnyezetre a gyerek ar�nytalan nagy �tv�gya. Az �tel visszautas�t�sa, rohamos fogy�s anorexia nervosa, ar�nytalanul nagy �tv�gy bul�mia.

M  Tic: az izom akaratlan �s gyors �sszeh�z�d�s�b�l keletkez� arc-vagy testr�ng�s, rendszertelen jelleg� k�nyszermozg�s, ami igen sok form�ban nyilv�nulhat meg pl. fintor, pislog�s.  H�t �ves kor el�tt nem szokott jelentkezni. Gyakran a pubert�sban l�p fel amikor a felgy�lemlett agresszi� m�r nem reag�lhat� le a megszokott m�don. Gyermekpszichi�triai vizsg�lat �s speci�lis komplex  ter�pia indokolt.

/ Pszichoszomatikus megbeteged�sek: a pszichoszomatikus betegs�g egy�rtelm� meghat�roz�sa m�g nem alakult ki. Egyes belgy�gy�szati pl. gyomorfek�ly, epekiv�laszt�s zavarai, a magas v�rnyom�s, asztma, pszichikus eredet� betegs�gek. Emocion�lis megterhel�sre l�trej�v� kr�nikus szervi funkci�zavarok, szervi megbeteged�shez vezethetnek. Ezeket a megbeteged�seket orvosi �s pszichikus ter�pi�k kombin�l�s�val kell kezelni. Az iskol�ban fell�p� pszichoszomatikus betegs�gek k�z�l a leggyakoribb: tart�s intenz�v fejf�j�s, asztma, allergia, neurotikus jelleg� gyomor, b�l �s sz�vpanaszok.

3. Minim�lis celebr�lis diszfunkci� (MCD)

Az �vod�s- �s iskol�skor� gyerekek nagyfok� viselked�si, ill. tanul�si neh�zs�geikre m�r n�h�ny �vtizede felfigyeltek a szakemberek. Jellegzetes a gyerekekn�l, hogy az intelligenciah�nyadosuk a norm�l  z�n�ba esik, �s aktu�lis k�rnyezeti �rtalmak sem indokolj�k a probl�m�t.  Az MCD-szindr�m�s gyerekekn�l teh�t  agyi elv�ltoz�s nem mutathat� ki, a t�netek kialakul�s�ban feltehet�en a k�zponti  idegrendszer hib�s m�k�d�se szerepel, a viselked�si �s kognit�v zavarok okoz�jak�nt. �ltal�ban 2-3 �ves korban v�lik felt�n�v� az a jellegzetes t�net egy�ttes, amely val�sz�n�s�ti a celebr�lis d�szfunkci�t. Az ilyen gyerekek sz�m�ra neh�z a mozg�s koordin�ci� �s a mozg�skontroll. �gyetlen  suta a nagymozg�sokban, k�s�bb kezd el �lni, �llni, j�rni, ugr�lni.  Nehezen t�ri a k�vetkezm�nyeket, nem adekv�tan v�laszol az ingerekre. Gyakran v�ltoztatj�k hely�ket, fesz�ltek, felcsig�zottak, szertelenek, ezt a  c�ltalan iz�st-mozg�st a szakirodalom hiperaktivit�snak nevezi. Alv�suk felsz�nes, kevesebbet alszanak mind a t�bbi  gyerek. R�vid ideig tudnak csak figyelni. A mindennapos rutincselekv�sekre sem lehet �ket r�szoktatni, viselked�s�k kisz�m�thatatlan (v�ratlan d�hkit�r�seket,  hirtelen nevet�s v�ltja fel). Gyenge a szem-k�z koordin�ci�juk, tov�bb� a t�vols�g felm�r�se,  az eml�kezet�k,  hall�suk, a verb�lis k�szs�g�k. Nehezen tanulj�k meg a  jobb-bal oldal megk�l�nb�ztet�s�t. S�lyosb�tja a helyzet�ket a kudarc �s a megb�lyegz�s miatt kialakult szorong�suk. Speci�lis fejleszt� elj�r�sokkal  �t lehet seg�teni a tanul�si akad�lyokon �ket ill. forma- �s t�rpercepci�ikat kialak�tani, finommozg�suk koordin�l�dik a megfelel� foglalkoz�s seg�ts�g�vel. Fizikai munka �s sport igen el�ny�s a sz�mukra.