A.   A ment�lis zavarok ateoretikus megk�zel�t�s�nek alapelvei

m�dszerei, jellemz�i.

A ment�lis zavarok feloszt�sa:

�  teoretikus megk�zel�t�s

�  ateoretikus megk�zel�t�s

A jelenlegi ateoretikus megk�zel�t�st az jellemzi, hogy megpr�b�lj�k �sszefoglalni az eddigi ismereteket, �sszhangba hozni az eddigi t�ziseket.

Az ateoretikusok keresik a megalapozott elm�leti t�zisek bizony�t�s�t. �gy v�lik, hogy az eddigi fel�ll�tott te�ri�k egyike sem �llta meg a hely�t, hisz a betegek tov�bbra sem gy�gy�that�k teljesen, mivel nem ismerik az el�id�z� okokat. (a betegek t�red�k�n�l ismerik)

Az ateoretikus szeml�lte Amerik�b�l indult �tj�ra �s a WHO-n kereszt�lterjedt el. �gy t�nik, hogy ment�lhigi�n�s szaktekint�lyek p�rbesz�deib�l fel�p�thet� egy adekv�t rendszer, amelyben a f�bb k�rd�sekben egys�gre kell jutniuk.

Egyezzenek meg abban, hogy melyik betegs�g alatt mit �rtenek, ezek ut�n fel�ll�tottak egy diagnosztikai oldalt.

Az ateoretikusok id�nk�nt �jb�l �ssze�lnek, megbesz�lik a tapasztalataikat. A c�ljuk ezzel az, hogy az �jabb eredm�nyeket hozz�igaz�ts�k a rendszerhez. A betegs�g neve mell� a betegs�g t�neteit t�ntetik fel, amelyek egy�rtelm�en elk�l�n�thet� szindr�m�kba sorolhat�k, melyek b�r k�l�nb�z� pszichikus, form�lis �s szoci�lis �sszetev�k �ltal meghat�rozottak, m�gis rendelkeznek k�z�s jegyekkel, s ennek alapj�n k�r�l�rt k�rk�pbe sorolhat�k.

DSM-III-R :

A ment�lis zavarok diagnosztikai �s statisztikai k�zik�nyve.

1980-ban adt�k ki, a ment�lhigi�n�s szakemberek k�r�ben hamar elfogadott� v�lt. Eredetileg az USA sz�m�ra k�sz�lt, de jelent�s nemzetk�zi kihat�sai is lettek.

1983-ban az APA (American Psychiatric  Association) megkezdte a fel�lvizsg�latot, mivel egyes krit�riumai nem bizonyultak id��ll�nak.

Ezen t�lmen�en az APA r�szt v�llalt a Betegs�gek Nemzetk�zi oszt�lyoz�sa (BNO k�lf�ld�n ICD) X. rev�zi�j�nak pszichi�triai fejezete kidolgoz�s�ban

A DSM-III hat�sa igen jelent�s volt. R�viddel megjelen�se ut�n �ltal�nosan elfogadott� v�lt az USA-ban, mint a ment�lhigi�n�s szakemberek k�z�s nyelvezete. R�vid id�n bel�l sz�mos nyelvre leford�tott�k.

1983-ban APA bizotts�got �ll�tott fel a DSM-III rev�zi�j�ra minden r�szter�let szak�rt�ib�l, akik a k�vetkez� szempontok alapj�n dolgoztak:

·         a kateg�ri�k klinikai hasznoss�ga

·         megb�zhat�s�g

·         elfogadhat�s�g a k�l�nb�z� iskol�k k�pvisel�i sz�m�ra

·         oktathat�s�ga

·         sz�ks�gtelen terminol�giai �j�t�sok kisz�r�se

·         kutat�si eredm�nyek be�p�t�se

A javaslatok t�bbs�ge a bizotts�gi tagokt�l eredt, de sz�mos kezdem�nyez�s �rkezett k�v�l�ll�kt�l, akik a DSM –II alkalmaz�s�ban tapasztalatot szereztek.

A javaslatok eset�ben m�rlegelni kellett:

·         egyet�rtenek-e a szak�rt�k abban, hogy a m�dos�t�s jav�tja a klinikai hasznoss�got

·         nem t�kr�zik-e a BNO-k�dokat

·         id�szer�-e

A DSM-III-R jellemz�i:

·         ment�lis zavar: az a klinikailag jelent�s magatart�si vagy pszichol�giai t�netcsoport, amely egy emberben �gy jelenik meg, hogy ezzel szenved�st, funkci�zavart vagy fokozott vesz�lyt eredm�nyez. A meghat�roz�s kiz�rja amely kiz�r�lag egy adott esem�ny kapcs�n  elv�rhat� m�don alakul ki, ill. a devi�ns magatart�st �s azokat a konfliktusokat, melyek az egy�n �s t�rsadalom k�z�tt t�madnak.

A DSM-III-R nem t�telezi fel, hogy minden ment�lis elk�l�n�lt, �lesen elhat�rolt egys�g.

·         Desprikt�v m�dszer: n�h�ny esetben ismerj�k a ment�lis zavar kiv�lt� ok�t, az esetek t�bbs�g�ben azonban az etiol�gia ismeretlen. A DSM �ltal�ban ateoretikus megk�zel�t�st alkalmaz. Ennek oka, hogy b�rmely elm�let felv�tele akad�lyozn� annak haszn�lat�t a m�s elm�letet vall� szakemberek sz�m�ra.

A DSM ez�rt desprikt�v, azaz a zavar megjelen�si form�j�t �rja csak le: a f� von�sok j�l azonos�that� magatart�si jelek.

·         Explicit krit�riumok: a krit�rium list�b�l meghat�rozott sz�m� krit�rium teljes�l�se sz�ks�ges an�lk�l, hogy b�rmelyik �nmag�ban elegend� lenne.

·         Diagnosztikus hierarchi�k: a s�lyosabb zavar mag�ba foglalja az enyh�bb zavar t�neteit, de ford�tva nem igaz. K�t alapelvet tartalmaz:

1.      Ha az organikus zavar megmagyar�zza a t�netet, akkor hasonl� t�neteket okoz� m�s zavart nem diagnosztiz�lunk

2.      Ha egy s�lyosabb zavar �ltal�ban egy�tt j�r egy enyh�bb zavar jellemz� t�neteivel, csak a s�lyosabbat diagnosztiz�ljuk.

·         T�neti le�r�s: a DSM-III-R nem pszichi�triai k�zik�nyv, hiszen hi�nyoznak az elm�leti r�szek.

A DSM-III-R haszn�lata speci�lis gyakorlatot ig�nyel. A kateg�ri�k alkalmaz�s�n�l �vatosnak kell lenni m�s etnikai csoportokhoz tartoz� szem�lyek eset�ben. A nyelvi, �rt�krendi, magatart�si, neveltet�si k�l�nbs�gek figyelmen k�v�l hagy�sa s�lyos t�ved�sekhez vezethet.

·         Multiaxi�lis �rt�kel�s azt jelenti, hogy minden beteget egym�st�l f�ggetlen�l, m�s jelleg� inform�ci�t tartalmaz� „tengelyen” egyidej�leg �rt�kelni kell.

�t tengely van. Az I. �s II. tengelyek tartalmazz�k a DSM-III-R �sszes kateg�ri�j�t. A II. tengelyre ker�lnek a fejl�d�si zavarok �s a szem�lyis�gzavarok.

Mindk�t tengelyen t�bb diagn�zis adhat� egym�s mellett. T�bbsz�r�s diagn�zis eset�n megjel�lend� a f� diagn�zis, mely els�sorban indokolta a vizsg�latot. Megjel�l�s n�lk�l az I. tengelyen megjel�lt diagn�zist tekintj�k f� diagn�zisnak.

III. tengely: tartalmazza mindazokat a fizik�lis betegs�geket �s �llapotokat, melyek a beteg kezel�s�ben relev�nsak.

IV. tengely: pszichoszoci�lis stresszorok. Az �rt�kel�st, vizsg�latot megel�z� egy �v stresszorait k�doljuk, melyek hozz�j�rulnak:

1.      �j zavar keletkez�s�hez

2.      el�z� zavar relapszus�hoz

3.      megl�v� zavar s�lyosbod�s�hoz

F�leg akut esem�nyek azok, melyek 6 h�napn�l r�videbb ideig hatnak (iskola, munkahely, baleset). F�leg tart�s esem�nyek a 6 h�napn�l hosszabb ideig hat�k (h�zass�gi konfliktusok).

·         Leggyakoribb stresszor t�pusok:

- h�zass�gi konfliktusok

- sz�l�-gyermek konfliktus

- bar�tokkal, szomsz�dokkal val� konfliktus

- p�nz�gyi zavarok

-          gyermekek eset�ben: csal�dtag betegs�ge, sz�l�vel val� rossz viszony, sz�l�i gondoskod�s hi�nya.

�rt�kel�-sk�la:

-          nincs stresszor

-          enyhe

-          k�zepes

-          jelent�s

-          s�lyos

-          extr�m

V. tengely: A ment�lis eg�szs�g/betegs�g glob�lis klinikai meg�t�l�s�t GAF-sk�la kit�lt�s�t ig�nyli, m�gpedig k�tszer, a jelenlegi �s az elm�lt �vben.

GAF-sk�la: 1-90-ig �rt�kelj�k a szem�ly pszichol�giai-szoci�lis-foglalkoz�sbeli funkci�k�pess�g�t, figyelmen k�v�l hagyva a fizikai vagy k�rnyezeti korl�tok okozta negat�vumokat.

Kifejez�sek:

·         „organikus faktor kiv�lt� �s fenntart� szerepe nem �llap�that� meg”

kell�en alapos vizsg�lattal nem tal�lhat� olyan organikus faktor, amely kiv�ltotta �s fenntartja a ment�lis zavart.

·         „Organikus faktor”

k�ls� �s bels� t�nyez�ket �rt�nk alatta

Zavar s�lyoss�ga

·         enyhe zavar: minim�lisan k�telez� t�netek vannak jelen �s a szoci�lis kapcsolatok k�rosod�sa enyhe fok�

·         k�zepes az  enyhe �s a s�lyos k�z�tt elhelyezked� t�netcsoport

·         s�lyos a zavar, ha a felt�tlen�l sz�ks�gesn�l j�val t�bb t�net megtal�lhat�

·         r�szleges remisszi� akkor �ll fenn, ha kor�bban a zavar minden krit�riuma teljes�lt, jelenleg azonban csak n�h�ny t�net tal�lhat�

·         teljes remisszi�: t�netmenteset �llapotot jelent.

Tengelyek haszn�lata

A multiax�lis �rt�kel�s azt c�lozza, hogy minden esetben t�bb tengely ment�n ker�lj�n elb�r�l�sra; mindegyik m�s inform�ci� oszt�lyra vonatkozik. Az els� 3 jelent hivatalos diagn�zist.

Tengelyek

I axis: klinikai szindr�m�k

II axis :szem�lyis�gzavarok �s speci�lis fejl�d�si zavarok

III axis: fizik�lis zavarok

IV axis pszichoszoci�lis zavarok s�lyoss�ga

V axis az elm�lt �v legmagasabb adapt�v funkci�ja

Els� �s m�sodik tengely: ezek foglalj�k magukba a teljes DSM-III klasszifik�ci�it �s a nem ment�lis zavart jelent� �llapotokat is. A szem�lyis�gzavarok �s a speci�lis fejl�d�si zavarok a II-on az �sszes t�bbi az els�n van. Sok esetben a betegnek mindk�t tengelyen lesz diagn�zisa. Mindk�t tengelyen t�bb diagn�zis is adhat�.

A f� diagn�zis az, amely a vizsg�latot �s kezel�st els�sorban sz�ks�gess� tette.

A diagnosztikus bizonytalans�g k�l�nb�z� szintjei:

1.      V-k�dok – ha az adatok nem elegend�ek a ment�lis zavar meg�llap�t�s�hoz

2.      Observatio, ha az inform�ci� nem elegend� semmif�le diagn�zis kimond�s�hoz

3.      Tiszt�zatlan, nem pszichotikus zavar

4.      Atypusos pszichozis (pszich�zis meg�llap�that�, de hovatartoz�sa nem)

5.      Atypusos - a megfelel� oszt�ly, szindr�ma meg�llap�that�, de tov�bbi specifik�ci� nem lehets�ges ak�r, mer az inform�ci� hi�nyos

6.      Specifikus el�zetes diagn�zis

Harmadik tengely: itt jel�lhet� minden aktu�lis szomatikus rendelleness�g �s �llapot, amely relev�ns lehet a beteg vizsg�lata, kezel�se szempontj�b�l.

Negyedik tengely: pszichoszoci�lis stresszorok s�lyoss�ga

Stressztor t�pusai:

·         matrimon�lis (eljegyz�s, h�zass�g, v�l�s, hal�l)

·         sz�l�i (gyermek betegs�ge, deviancia)

·         interperson�lis

·         munkahelyi

·         lak�helyi

·         anyagi helyzet

·         jogi

·         biol�giai

·         szervi betegs�g

�t�dik tengely: a m�lt �v maxim�lis adapt�v szintje

Az adapt�v funkci� 3 f� ter�lete: szoci�lis kapcsolatok, munka, szab                                                          

BNO-10

1960-ban a WHO Ment�lis Eg�szs�g Programja akt�van foglalkozott a ment�lis zavarok oszt�lyoz�s�nak �s diagnosztiz�l�s�nak jav�t�s�val. A WHO t�bb tal�lkoz�t szervezett a tud�s �s tapasztalat �tad�s�ra. A megbesz�l�seken r�szt vettek a k�l�nb�z� orvosi szakter�letek k�pvisel�i, szak�rt�i, a pszichi�triai iskol�k k�pvisel�i. A konzult�ci�k eredm�nyek�nt sz�mos hasznos�that� javaslat sz�letett a ment�lis zavarok oszt�lyoz�s�ra, amit a BNO-8 nyers v�ltozat�n�l haszn�ltak fel. A BNO-8 m�r tartalmazott egy sz�t�rt, melyben megtal�lhat�k voltak a k�l�nb�z� kateg�ri�k defin�ci�i.

A 70-es �vekben tov�bb n�tt az �rdekl�d�s a pszichi�triai oszt�lyoz�s jav�t�sa ir�nt. Sok nemzeti pszichi�triai szervezet diagnosztikus krit�riumot �ll�tott fel, hogy jav�tsa a diagnosztikus megb�zhat�s�got. �gy az USA-ban elk�sz�lt a DSM-III-R, amely m�r operacion�lis krit�riumokat is tartalmazott.

1978-ban a WHO egy hosszabb t�v� vizsg�latba fogott az alkohol, drog Abozus �s ment�lis Eg�szs�g Adminisztr�ci� c�men, azzal a c�llal, hogy tov�bb jav�tsa a ment�lis zavarok, az alkohol, a drog fogyaszt�s�val �sszef�gg� probl�m�k diagn�zis�t �s oszt�lyoz�s�t.

1982-ban Koppenh�g�ban nemzetk�zi konferenci�t tartottak a diagnosztiz�l�sr�l �s oszt�lyoz�sr�l, ahol �ttekintett�k a kor�bbi megbesz�l�sek adatait �s a tov�bbi kutat�sokhoz tervet k�sz�tettek. �gy t�bb nagyszab�s� kutat�s t�rt�nt. Ezek egyike 17 orsz�got �lelt fel, azt a c�lt t�zt�k ki, hogy alkalmas lesz epidemol�giai vizsg�latok v�gz�s�re.

Sz�mos lexikon k�sz�lt m�r el, melyek egyre pontosabb �s vil�gosabb meghat�roz�s�t adj�k a pszichi�triai kifejez�s�knek.

A BNO-10 szint�n seg�tett a vizsg�l� m�dszerek fejleszt�s�ben. A v�gs� eredm�ny a BNO-10 vil�gos, egy�rtelm� krit�riumrendszere lett, �s egy vizsg�l�elj�r�s, ami seg�t �sszegy�jteni azokat az adatokat, melyek sz�ks�gesek a le�rt zavarok azonos�t�s�hoz.

A BNO-10 eg�szs�g�gyi ell�t�sban val� el�zetes kipr�b�l�s�ba 40 orsz�g kutat�ja �s klinikusa kapcsol�dott be.

A BNO 10 a betegs�gek �s eg�szs�ggel kapcsolatos k�rd�sek k�zponti oszt�lyoz�s�nak k�sz�lt. A BNO- 10 mag�ba foglalja az eg�szs�g�gy sz�m�ra fontos inform�ci�k vagy tev�kenys�gek oszt�lyoz�s�t is., mint pl.: a k�rosod�sok, rokkants�gok.