11.B. Az egy�ttes �lm�ny, a t�rsas viselked�s fejl�d�se. A vezet� �s a csoport kapcsolata, a vezet� hat�sa a csoport teljes�tm�ny�re.

T�rsas viszonyainkat a szoci�lis sz�ks�gletek hat�rozz�k meg. A kapcsolatok l�tes�t�s�nek �s fenntart�s�nak ig�nye az ember t�rsas-l�ny mivolt�b�l ered, a kapcsolatok ugyanis a t�rsadalmi �let alappill�rei. Az emberek k�z�tt l�tes�lt kapcsolatokat a t�rsadaloml�lektan interperszon�lis kapcsolatoknak nevezi.

A kapcsolatok kialakul�sa sok minden alapj�n t�rt�nhet: st�tusz, vonzalom, t�rsadalmi �s demogr�fiai hasonl�s�g, �rdekl�d�si k�r. L�nyeges szerepe van a t�rsas viselked�s alakul�sa sor�n az egy�ttes �lm�nynek (M�rei Ferenc), amely nagy hat�ssal van a szem�lyis�gfejl�d�sre, valamint a szocializ�ci�s folyamatra. Megfigyelhet� , hogy a t�rsak puszta jelenl�te bizonyos fok� izgalmi �llapotot kelt az egy�nben.A kapcsolatok alakul�s�t szab�lyszer�s�gek jellemzik, a k�tel�k egyre szorosabb� v�lik, bizalom n�.

Levinger a kapcsolatok fejl�d�st�rt�net�ben 5 f�zist k�l�nb�ztet meg:

1.      Megismerked�s

2.      Fel�p�l�s

3.      Megszil�rdul�s

4.      Meggyeng�l�s

5.      Befejez�d�s

Levinger a kapcsolatok fejl�d�st�rt�net�nek elemz�se sor�n kit�rt az egyes t�rsas viszonyok speci�lis saj�toss�gaira, amely alapj�n besz�lhet�nk:

·         Legbens�s�gesebb viszonyr�l

·         Bar�ts�g

·         Rokoni kapcsolat

·         Munkat�rsi kapcsolat

A csoportt�rsul�s �r�si folyamat�t M�rei Ferenc is kutatta. � �rta le el�sz�r, hogy a csoport alak�t�si k�pess�g egy fejl�d�si folyamaton megy kereszt�l.

K�r�lbel�l serd�l�korunkra lesz�nk k�pesek egy csoportban csoporttagk�nt szerepeket vinni. M�rei m�dszere, amivel a gyerekek csoporton bel�li helyzet�t vizsg�lta, az aktometria volt, melynek l�nyege, hogy a gyerekek kapcsolatait az egy�ttes tev�kenys�gekb�l m�rte fel (pl.: k�z�s j�t�k)

Azt n�zte, hogy a gyerekek j�t�k k�zben hogyan �s mivel veszi fel a kapcsolatot, kivel tev�kenykednek egy�tt.

Csoporttags�g fejl�d�se:

1.      szakasz:

2-3 �ves gyerekekn�l figyelhet� meg.Az � egy�ttl�t�k m�g csak tipol�giai, egym�s mellett v�gzik mag�nyos tev�kenys�g�ket. A csoport�lm�nyt az egy�ttes hely szimbolik�ja adja meg

2.      szakasz – egy�ttmozg�s szakasza

A csoportot a mozg�s tartja �ssze. Nem verb�lis �ton m�lyen bev�s�dnek a csoporthoz val� tartoz�s �lm�nyei, motiv�ci�ja. Egy-egy mozg�s v�letlenszer� modellje lesz a t�bbiek mozg�s�nak.  A terjed�s mintegy fert�z�s szer�.

3.      szakasz – �sszever�d�s (4-5 �ves kor)

Egy t�rgy vagy egy �lm�ny k�r� gy�lnek a gyerekek, a k�z�s �rdekl�d�s �gy m�r valamilyen szab�lyszer�s�get visz az egy�bk�nt m�g ad-hoc szervez�d� t�rsas �letbe (spont�n). Itt tanuljuk meg, hogy a csoporttagokkal azonos az �rdekl�d�si k�r�nk.

4.      szakasz – �sszedolgoz�s szakasza

A cselekv�sek koordin�l�dnak, a tev�kenys�g egy�ttm�k�d�sen �s munkamegoszt�son alapul egy k�z�s c�l �rdek�ben

5.      szakasz – a szerepszer� differenci�l�d�s szakasza

Az al�-, f�l�rendelts�gi viszonyok mellett a szerepeket is kiosztja ekkor a csoport.

A vezet� �s a csoport kapcsolata, a vezet� hat�sa a csoport teljes�tm�ny�re

A vezet�s a t�rsas �let nagyon fontos t�nyez�je. A legt�bb emberi szervezetben a vezet�kre h�rul, hogy a szervezet c�ljaival �sszhangban motiv�lj�k a beosztottakat �s megszervezz�k a termel�si folyamatokat.

Egyes n�zetek szerint azonban a vezet� nem egyszer�en az�rt van , hogy befoly�solja a csoportot, hanem a csoport, s a csoport el�tt �ll� probl�m�k v�lasztj�k ki a megfelel� vezet�t, a k�s�bbiekben is alak�tva �t.

A vezet� �s a csoport viszony�n�l sok f�gg att�l , hogy milyen forr�sb�l t�pl�lkozik a vezet� hatalma. Megk�l�nb�ztethet�nk:

-     k�nyszer�t� hatalmat, melynek jog�ban �ll a b�ntet�s

-          jutalmaz� hatalmat

-          szak�rt�i hatalmat

-          t�rv�nyes hatalmat

-          vonatkoztat�si hatalmat: a vezet� szem�lyis�g�nek vonzereje

A kinevezett vezet�ket gyakran tekintik kev�sb� t�rv�nyesnek, �s az ilyen vezet�knek gyakran kevesebb is a hatalmuk, mint azoknak, akiket a csoport v�lasztott meg �s fogadott el.

Fiedler �s m�sok is felismert�k, a hat�kony vezet�snek k�t, egym�ssal gyakran nehezen �sszeegyeztethet� funkci�ja van:

-          egyfel�l biztos�tani kell, hogy a csoporttagok el�gedettek legyenek, ez a t�rsas –emocion�lis t�pus� vezet� jellemz�je

-          m�sfel�l gondoskodni kell arr�l, hogy a csoport feladat�t a lehet� leghat�konyabban v�gezze. Ez pedig az �n. feladat-vezet� t�pus jellemz�je.

A szoci�lpszichol�gusok gyakran vizsg�lt�k, s vizsg�lj�k azt a jelens�get, hogy milyen hat�ssal vannak a csoport teljes�tm�ny�re �s megel�gedetts�g�re a k�l�nb�z� vezet�i st�lusok. Ezt vizsg�lta Lewin, Lippet, White (1969.) is.

Vezet�si st�lusok:

1.) AUTOKRATIKUS VEZET�S: a csoport vezet�je r�szletesen el��rta a csoportfoglalkoz�s teend�it, meghat�rozta a tennival�kat, a csoport minden tagj�nak r�szletes utas�t�st adott, hogy mit kell tennie. A csoport vezet�j�nek elismer�se �s elmarasztal�sa olyan hierarchi�t hozott l�tre, amelyben kiskir�lyk�nt uralkodhatott.

A vezet�s eredm�nye: a csoportmagatart�s enged�kenynek �s al�zatosnak bizonyult. A di�kok csak akkor �reztek �szt�nz�st arra hogy tev�kenykedjenek, mikor a vezet� nem volt jelen. Nagy fesz�lts�g uralkodott, gyakori volt az ellens�gesked�s.

2. DEMOKRATIKUS VEZET�S: a tennival�kat �gy hat�rozt�k meg, hogy a csoport tagjai a tev�kenys�g megkezd�se el�tt megbesz�l�st tartottak, majd d�nt�st hoztak. A vezet� akkor adott inform�ci�kat a csoportnak, mikor sz�ks�g volt r�.

A vezet�s eredm�nye: a r�sztvev�k hat�konys�ga nagyobb volt a c�lok el�r�se �rdek�ben. �sszetartoz�s alakult ki, a tagok akt�vak, �l�nkek voltak, betartott�k a szab�lyokat, megjegyz�seik kev�sb� szem�lyesked�k voltak.

A kutat�k arra jutottak, hogy a demokratikus vezet�s nemcsak nagyobb hat�konys�g�, hanem kevesebb stresszel j�r a csoport tagjai sz�m�ra. Az emberi interakci� sokkal hat�konyabb.

3. MINDENT R�HAGY� VEZET�S (Laissez faire): a vezet� nem vett r�szt a c�lok kit�z�s�ben, feladatokban. Csak akkor adott inform�ci�t, ha k�rt�k. A munkafolyamatban nem vett r�szt, nem dics�rt �s nem kiab�lt. Ez a kl�ma majdnem teljes szabads�got biztos�tott az egy�n sz�m�ra.

A vezet�s eredm�nye: megpr�b�lkoztak azzal, hogy k�z�sen hozzanak d�nt�seket, de az egy�ttm�k�d�sre ir�nyul� t�rekv�s hamarosan meggyeng�lt. Egyetlen c�lt sem tudtak megval�s�tani.