IFJ�S�GPSZICHOL�GIA

T�bb f�le k�pen jel�lik: serd�l�kor (12-16), ifj�kor (24-ig), kamaszkor.

Pubert�s-prepubert�s, kamasz-kiskamasz, nem k�nny� kor. Se a gyereknek, se a k�rnyezetnek.

Neh�z kor, nagyon kell szeretni a gyereket. Filmek: Mal�na, Kamaszkorom legszebb nyara. Vers: Pet�fi S�ndor: T�nd�r�lom.

A fejl�d�s sor�n a legf�bb bio-szocio-pszichol�giai �tmenet: 19 �ves kort�l szexu�lis �r�s, identit�s integr�l�dik. �tmenet a saj�t �s a j�v� nemzed�k k�z�tt.

Fejl�d�si szakaszok:

-Fraud pszichoszexu�lis szakaszai: or�lis, an�lis, fallikus, latencia, genit�lis szakasz.

-Erikson pszichoszoci�lis szakaszai:

·         bizalom, avagy bizalmatlans�g

·         auton�mia, avagy sz�gyen �s k�tely

·         kezdem�nyez�s, avagy b�ntudat

·         teljes�tm�ny, avagy kisebbrend�s�g

·         identit�s, avagy szerepkonf�zi�

·         intimit�s, avagy izol�ci�

·         alkot�k�pess�g, avagy stagn�l�s

·         integrit�s, avagy k�ts�gbees�s

F�bb elm�leti megk�zel�t�sek serd�l�korban:

Egyik a m�sikat c�folja, �s �p�tkezik bel�le.

I. biol�giai �r�si megk�zel�t�s

II. k�rnyezeti, tanul�si megk�zel�t�s

III. univerz�lis, konstruktivista megk�zel�t�s

IV. kultur�lis megk�zel�t�s

I. Serd�l�kor: A biol�giai adotts�gok kibontakoz�sa. Fraud: a szexualit�s az els�, biol�giailag meghat�rozott.  A genit�lis szakasz idej�n indul be, �s a legnagyobb harc is ekkor indul be. Szeretn�m, v�gyom r�, de nem lehet, ez�rt konfliktushelyzet lesz. Genit�lis szakasz: A nemi �r�s kezdete, az elfojtott szexu�lis v�gyak teljes intenzit�ssal j�nnek �jra el�. Ellent�tes nem� kort�rsak fel� fordul, v�gs� c�l a szaporul�s.

Felettes �n: szuperego

�n: nagy ego (dackorszak)

�szt�n�n: id (vel�nk sz�letik)

II. Olyan lesz a gyerek, amilyen hat�st gyakorol r� a k�rnyezete. Bandura vizsg�lta az agresszivit�st, �s azt mondta, hogy a sz�l� tan�tja meg a gyereket az agresszi�ra. Mead Szamod-sziget�re (Indiai-�ce�non van) elment 1926-ban, �s figyelte a serd�l�kort, a szok�sokat az �slakosokn�l. A szex nem tabu, ha beindul a biol�giai �r�s, a fiatalok f�lre vonulhatnak. A trad�ci� er�s n�luk. Nincs szorong�s, stressz. J�l �lnek, de a biztons�g kell hozz�.

Egy m�sik modell szerint nem vagyunk egyform�k, elt�r�ek a t�rsadalmi, k�rnyezeti k�l�nbs�gek, �s a szem�lyis�g�nk.

Sz�l�i viselked�smint�k:

III. Piaget, Erikson: Azt mondj�k, hogy fontos a k�rnyezet, a szocializ�ci�. J�l elk�l�n�tett fejl�d�si szakaszaik vannak. Identit�s, szerepkonf�zi� j�n l�tre, ha nem sikeres ennek a korszaknak a v�gigj�r�sa. Intimit�s, avagy izol�ci�: vagy k�pes vagyok t�rsat tal�lni, vagy nem �s akkor elszigetel�d�k. L�nyok promiscuit�sa! A serd�l�kornak k�t nagy feladata van. A t�rsadalomba beilleszkedjek egys�ges eg�szk�nt, �s a szexu�lis k�sztet�seimmel b�nni tudjak a mi kult�r�nkban, a t�rsadalmi elv�r�sok szerint.

Ha ezek befejez�dnek, kialakul az identit�s. Identit�s: mennyire vagyok �sszhangban magammal �s a k�rnyezetemmel, a m�ltbeli �s j�v�beli �nmagammal. V�llalom, ami voltam, vannak terveim, tudom, hogy mi akarok lenni. Az identit�sk�nyszer a serd�l�korban lesz k�zponti k�rd�s, c�lja, hogy a viselked�sem, a k�pess�geim, �s a v�gyaim �sszhangba ker�ljenek. A feln�tt norm�knak megfelelni.

IV. A kultur�lis h�tt�r szerep�t emeli ki. Minden kult�r�ban m�sok az elv�r�sok, �s annak kell megfelelni. A Kalah�ri-sivatagban nemi �r�s ut�n f�rjhez mennek, �s k�sz. N�lunk a fi�k 13-14 �ves korban m�r biol�giailag �rettek, de sem lelkileg, sem pszichol�giailag nem.

Start: A hipotalamuszb�l megy egy jelz�s, �s elkezdi piszk�lni az agyalapi mirigyet. A n�veked�si hormon elkezd m�k�dni, beind�t egy testsz�veti n�veked�st. Ezut�n fokoz�dni kezd az ivarmirigyeket serkent� gonadothrop hormon. Az els�dleges nemi szervekre fog hatni, a petef�szekre �s a her�re. N�kn�l k�t hormonra fog hatni: az �sztrog�nre �s a progeszteronra. �gy lesz pete�r�s, �s menstru�ci�. Fi�kn�l a her�kre hat, tesztoszteront v�lt ki , a spermiumra hat, �s bek�vetkezik az els� mag�ml�s.

A serd�l�kor saj�toss�gai:

-biol�giai v�ltoz�sok

-hormon�lis v�ltoz�s (viharokat okoz, a k�lvil�g is �rz�keli, sov�nyod�s, elh�z�s)

-hangulatingadoz�s

-nyugtalans�g, �lmatlans�g

-megjelennek a m�sodlagos nemi jellegek (mell, sz�r, hangsz�n)

BLOS h�rom r�szre osztja a serd�l�s szakaszait:

I. preadolesszencia

II. tulajdonk�ppeni adolesszencia

III. post adolesszencia

I. Korai adolesszencia, prepubert�s. A fi�k nyugtalanok lesznek, fontos a csoportalak�t�s, szab�lyokat szerveznek, h�s�get esk�sznek (P�l utcai fi�k), illetlen szavakat haszn�lnak. A l�nyok is harciasak lesznek, vagy cs�b�tanak. Tr�g�r vicceket kedvelik, illetlen szavakat haszn�lnak, �s a sz�l�i kezdem�nyez�s ellen l�zadnak. A nemi szerepv�llal�snak a kritikus id�szaka (cici). F�l az anya visszah�z� erej�t�l. A l�ny verseng az any�val, hiszt�ri�zik. Azt v�rja el, hogy az anya n�k�nt sz�ljon hozz�, �gy �rzi, hogy �berelni kell az any�t. Az �nide�l v�laszt�s�hoz fontos. Olyat v�laszt, amilyenn� � is akar v�lni. Azonos nem� ir�nti �rdekl�d�s. Mint�t keres a serd�l�. Lehet rajongani cs�ndben, �s hevesen is. A sz�l�r�l val� lev�l�s elindul, �s a sz�l�kb�l val� ki�br�ndul�s (�szreveszi, hogy az apa sz�rcs�li a levest). Ki�resed�st, v�ls�got okoz.

3 tendenci�ja van a serd�l�kornak:

-sz�l�kr�l val� �rzelmi lev�l�s -preadolesszencia id�szak�ban

-nemi identit�s el�r�se   

-feln�tt szerep v�llal�sa      tulajdonk�ppeni adolesszencia id�szak�ban

II. Fraud szerint �jra�lj�k az �dipuszi komplexust serd�l� korunkban.

K�l�nb�z� elh�r�t� mechanizmusokat haszn�l:

-Hirtelen visszavonul a csal�dr�l �rzelmileg, �s egy csal�don k�v�li szem�lyre helyezi �t.

-Az �rzelmeit ellent�tbe ford�tja, �s a sz�l� �ltal k�pviselt erk�lcsi norma nulla lesz sz�m�ra (vad, vesz�lyes).

-Az �rzelmeit saj�t mag�ra vonja vissza, elhideg�l a csal�dt�l, de nem k�t �j kapcsolatokat. �br�ndozik, hogy valami csoda lesz. Nem vesz r�szt a k�lvil�gr�l, hipohonder lesz.

-Ellen�ll a serd�l�s kor�nak, kisgyerek marad. Ez megbeteg�t�!

Megold�sok:

-t�gabb t�rsadalmi k�rnyezet

-tal�lkozik-e a rajong�sra kiszemelt kort�rscsoporttal

-milyen a csal�d bels� harm�ni�ja

III. Post adolesszencia: Ha a serd�l�kor v�g�re lev�lik a sz�l�kr�l, azonosul nemi szerep�vel, �s kialakul a feln�tt �nidentit�sa. A korszak feladata a traumamaradv�nyok feldolgoz�sa. Pl.: j� partnerv�laszt�s, vagy alkot�s.

Fontos a p�lyav�laszt�s ebben a korban. A csapd�i a p�lyav�laszt�snak: nem �rett m�g, divat hat�s�ra, vagy k�rnyezeti r�hat�sra v�laszt. Nem egyezik a v�gy a k�pess�ggel.

Lauter-f�le v�szjel:

A megn�vekedett stresszel szemben milyen m�don reag�lunk.

1: A serd�l� ragaszkodik a gyerekkori dolgaihoz, hogy akad�lyozza a feln�tt� v�l�s�t.

2: A serd�l� viselked�se t�l merev, k�nyszeres.

3: Szoci�lis kapcsolatai olyanok, hogy nem mozd�tj�k el� a feln�tt� v�l�st.

4: A sz�l�k nagyobb szerepet j�tszanak, mint a kort�rsak.

5: Nem k�pes az esem�nyekkel �sszhangba hozni az �rz�seit.

6: Nagyon patol�gi�s viselked�s, ha m�s emberek viselked�s�t �rtelmezi, belevet�ti saj�t k�pzelet�t.

7: Be�ll�totts�ga a j�v�h�z problematikus, k�pess�geit nem re�lisan �t�li meg, b�n�t� f�lelem t�lti el a j�v�t�l.

8: Megbeteg�t�, b�n�t� gondolatok g�tolj�k a j�v�re val� felk�sz�l�sben.

9: Megbeteg�t�, �gy �rzi, hogy akarat�t�l f�ggetlen ember.

A legvesz�lyesebbek a 6,8,9-es pontok.