GY�GYTESTNEVEL�S

ORTOP�DIAI  BETEGS�GEK

Gy�gytestnevel�s tant�rgy c�lja:

- Speci�lis ismeretek megszerz�se:

- a gyakori belgy�gy�szati �s mozg�sszervi rendelleness�geket felismer�se

            - a betegs�gek kialakul�s�t el�seg�t� felt�telek felismer�se

- A leggyakoribb belgy�gy�szati �s mozg�sszervi betegs�gek megel�z� �s korrig�l�

   gyakorlatainak elsaj�t�t�sa �s alkalmaz�sa

- A prevenci�s, rehabilit�ci�s szeml�letkialak�t�sa.

Gy�gytestnevel�s t�rt�nete I.

            Szakirodalom fejl�d�se:

1888-ban Dr. Schreiber: “ Orvosi gimnasztika, vagyis az eg�szs�gi �s gy�gygimnasztikai

          szabadgyakorlatok rendszere “ Ford�totta: Dr. Bogn�r Antal

1890-ben M�ller Lajos t�nctan�r “ A j� testtart�s iskol�ja”

1896-ban H�czey Istv�n “ A mozg�s, mint a legt�k�letesebb gy�gym�d �s a gy�gyszerek

           helyettes�t�je.“ (Komoly tudom�nyos alapok)

1897-ben Dr. Kelen Istv�n Ling sv�dorsz�gi gy�gyint�zeteinek ismertet�s�vel foglalkozik.

Gy�gytestnevel�s t�rt�nete II.

            T�rt�net:

1870. Orthop�d professzorok

1915. Szervezett gy�gytorna k�t iskol�ban - k�t tan�rn� k�s�bb 80 testnevel� k�pz�se

1920. 11 iskola 16 gy. tan�r

1928. Gyerekorvos helyett orthop�d szakorvos v�gzi a sz�r�st

1940. 57 iskola 136 csoport - 40 f�s csoportok, f�leg l�nyok

            Fordul�pont:

1950. el�sz�r�st az iskolaorvosok v�gzik

1952. gy�gytestnevel�s k�zpontok v�rosonk�nt

1955. belgy�gy�szati betegs�gek gy�gytestnevel�se

1993. Okt. t�rv. el��rja: minden iskol�nak gy�gytestnevel�t kell alkalmaznia, minden iskol�nak

          mag�nak kell megteremteni a felt�teleket

Gy�gytestnevel�s:

olyan oktat�si-nevel�si folyamat, amely a betegs�gek megel�z�s�ben �s gy�gy�t�s�ban fejti ki hat�s�t, a testnevel�s egy speci�lis ter�lete, fajt�ja.

            Jellemz� von�sai:

- azok vesznek r�szt a foglalkoz�sokon, akiknek velesz�letett vagy szerzett betegs�g�nk miatt

   k�rosodott az eg�szs�gi �llapota, de ez nem akad�lyozza az iskolai oktat�sukat;

- az eg�szs�gi �llapot helyre�ll�t�sa bizonyos m�rt�kig saj�tos, de a testnevel�sre �s sportra

   jellemz� m�dszerekkel t�rt�nik.

- testnevel�s egy speci�lis fajt�ja.

            Gy�gytestnevel�s csoportjai:

- a tart� – �s mozgat� szervrendszer elv�ltoz�sainak gy�gytestnevel�se          

- belgy�gy�szati �s egy�b betegs�gek gy�gytestnevel�se

Gy�gytestnevel�s c�lja �s feladata:
            (helye az iskolai testnevel�sben)

            C�lja :

- a tanul� eg�szs�g�nek helyre�ll�t�sa, meger�s�t�se

- fizikai cselekv�k�pess�g kialak�t�sa, helyre�ll�t�sa

- �letre sz�l� testedz�s ir�nti ig�ny kialak�t�sa �s megszil�rd�t�sa

            Feladata:

- elv�ltoz�sok helyre�ll�t�sa a testnevel�s eszk�zeivel (speci�lis gyakorlatokkal c�lir�nyos

  izomfejleszt�s)

- k�pess�gek fejleszt�se (�ll�k�pess�g n�vel�se)

- mozg�sk�szs�g kialak�t�sa

- mozg�sm�velts�g kialak�t�sa

- mozg�s megszerettet�se

Gy�gytestnevel�s t�rv�nyi h�ttere:

            Oktat�si t�rv�ny:

- minden iskol�nak mag�nak kell megoldania a gy�gytestnevel�st (szem�lyi felt�telek, t�rgyi felt�telek)

- testnevel�s �rasz�m = gy�gytestnevel�s �rasz�m

- �j kateg�ria besorol�s

            Testnevel�si kateg�ri�k:

- I. k�nny�tett testnevel�s

- II/A. gy�gytestnevel�s �s r�szt vehet testnevel�s �r�n is

- II/B. csak gy�gytestnevel�s

- III. teljes felmentett ( k�rh�zi gy�gytorna )

Gy�gytestnevel�s vagy gy�gytorna?

            Gy�gytestnevel�s:

- mindent lehet ami nem tiltott

- teljes�t�k�pess�g min�l nagyobb %-ban val� vissza�ll�t�sa

- enyh�bb elv�ltoz�sok korrig�l�sa, prevenci�

- 15 - 18 f�s csoportok

- testnevel�s r�sze

- oktat�si feladat

            Gy�gytorna :

- csak c�lir�nyos gyakorlatok

- funkci� vissza�ll�t�s

- prevenci�

- s�lyos elv�ltoz�sok korrig�l�sa

- 1- 5 f�s csoportok

- eg�szs�g�gyi feladat

Ortop�diai vizsg�l� m�dszerek:

Fizik�lis vizsg�lat:

            - anamn�zis ( k�rel�zm�ny) - (sz�l�k, nagysz�l�k rendelleness�gei, terhess�g, sz�l�s

              k�r�lm�nyei,kor�bbi betegs�gek)

            - szubjekt�v panaszok

            - beteg megtekint�se

            - tapint�sos vizsg�lat (h�m�rs�klet, folyd�kgy�lem, m�ly-, fel�letes tapint�sos vizsg�lat)

            - mozg�sterjedelem (0 – 5-ig)

Radiol�giai vizsg�lat :

            - r�ntgen, CT, MRI, ultrahang,

Arthroscopia

Laborat�riumi vizsg�latok:

            - sz�vettani vizsg�lat, v�rv�tel, stb.

Helyes testtart�s krit�riumai:

            - egyens�lyi helyzet van a test saj�ter�i �s a testre hat� neh�zs�gi er� k�z�tt, szubjekt�v

              meg�t�l�s. (Roux-f�le funkcion�lis hasonul�s t�rv�nye),

            - v�ltozhat: �letkor, lelki alkat, hangulat, aktu�lis probl�m�k szerint.

            - �lettani g�rb�letek megtartottak,lapock�k p�rhuzamosak, v�ll leengedve,fej el�ren�z.

            - medence d�l�ssz�ge 55 - 60 � ( a medence bemenet s�kj�nak a v�zszintes s�kkal alkotott   

              sz�ge)

Helytelen tart�sok:
(a gerinc izom, szalag eredet� elv�ltoz�sai )

            - hanyagtart�s

            - tart�sgyenges�g  (Matthias pr�ba)

            - tart�shib�k: dombor�h�t (kyphosis),

              nyergesh�t (lordosis), laposh�t,

              kypholordotikus h�t

Gerinc g�rb�leteinek kialakul�sa:

            - 3. h�nap: fej emel�se�nyaki lordosis kialakul

            - fel�l�s � h�ti kyphosis

            - 12. H�nap: fel�ll�s ��gy�ki lordosis

            - 18 - 24. H�nap � kialakul a gerinc g�rb�lete

Gerincdeform�t�sok I.                         

 - a csontrendszerben jelentkez� k�ros elv�ltoz�s, amely irreverzibilis folyamat-

Scheuermann-f�le betegs�g:

- fizik�lis t�netek:

            - fokozott h�ti kyphosis

            - h�tf�j�s, h. gerinc korl�tozott mozg�sa

- r�ntgen t�netek :

            - felt�redezett csigolyatest-z�r�lemezek,

            - Schmorl- csom�k

            - �k alak� csigoly�k

Gerincdeform�t�sok II.

Scoliosis (gerincferd�l�s):

- a gerinc front�lis s�kban t�rt�n� elhajl�sa

- a gerinc elcsavarod�ssal j�r� oldalra t�rt�n� elhajl�sa

Vesz�lyeztetett �letkorok:

- 0,5 - 1 �vig ,fel�ll�s

- 7. �v k�r�l, 2. fogz�s

- 10 - 12. �v prepubert�s

Fizikai t�netek:

- v�llmagass�g,

- bord�k helyzete

- t�rzs-kar h�romsz�g

- cs�p�lap�tok szim.

- el�rehajl�sn�l ferde vonal

R�ntgenk�p:

- csigoly�k �k  alak�ak

- rot�ci� = bordap�p alakul ki

Scoliosis feloszt�sa I.
( ismeretlen eredet� )

Funkcion�lis:

            - els�dleges

                        - �ltal�ban balra nagy �v�

                        - torsio ( bordap�p nincs )

                        - j�l korrig�lhat�

            - m�sodlagos

                        - egyik als� v�gtag r�vid�l�se k�v. j�n l�tre

                        - j�l korrig�lhat�

Idiopathias, struktur�lis:

            - kialakul�s id�pontja szerint :

                        - infantilis (0 -3 �v )

                        - juvenilis ( 3 -10 �v )

                        - adolescens ( 10 �vt�l )

            - lokaliz�ci�ja lapj�n :

                        - prim j.k. h�ti scoliosis

                        - prim. j.k. h�ti-�gy�ki s.

                        - j.k.h�ti �s b.k.lumb�lis

                        - prim.j.vagy b.k. �gy�ki

Scoliosis feloszt�sa II.
(ismert eredet�)

            - Velesz�letett scoliosis

                        - vertebralis (csigolya)

                        - extravertebralis (csigoly�n k�v�li)

            - Neuromuszkul�ris ered.

                        - Neuropathias (idegi)

                        - miopathias (izom)

            - Fibriopathias (rost)

            - Traum�s

            - Mesenchim�lis ( alapsz�veti ) rendelleness�gek

                        - k�t�sz�vetek rendell.

                        - arthitis (iz�leti gyullad�s )

                        - sz�vet, sejt elhal�s

            - Als� v�gtag okozta statikus

            - M�sodlagos izgalmi okok k�vetkezm�nyek�nt kial.

            - Egy�b okok k�vetkezt�ben

                        - anyagcserezavar

                        - endokrin betegs�gek