Sz�vbetegs�gek IV.
szerzett sz�vbetegs�gek:

            - koszor�s�r betegs�gek

- angina pectoris : organikus sz�k�let miatt  �tmeneti zavar a sz�vizom oxig�n

   ell�t�s�ban

                        fajt�i:

                        - stabil angina p.

                        - instabil angina p.

            - infarktus myokardii

                        - koszor�s�r elz�r�d�sa, vagy jelent�s sz�k�lete

                        k�vetkezm�ny:

                                    - a sz�vizom egy r�sze elhal, s k�t�sz�vetesen �talakul

            - magas v�rnyom�s (hypert�nia)

                        - h�rom k�l�nb�z� id�pontban m�rt �rt�k meghaladja serd�l�kn�l a 120/80-at,

                        - feln�ttekn�l a 140/ 90 - �t

Oka:

            - perif�ri�s ellen�ll�s megn�veked�se

            - idegrendszer terhel�se

            - �rzelmi, �r�kletes

Fajt�i:

            - Primer

                        - enyhe 90 - 99 hgmm/140-159

                        - k�z�ps�lyos 100 - 109 hgmm/160-179

                        - s�lyos 115 hgmm f�l�tt /180 felett

            - Sekunder

Sz�vbeteg gyerekek gy�gytestnevel�se:

            - kis l�tsz�m� csoportok, gy�gytorn�sz, orvos eset�n t�bben is lehetnek,�lland� kontroll

            - tudnia kell mindenkinek pulzust m�rni, ( nyugalmi-, kiindul�si- �s restit�ci�s pulzus

               ismerete )

            - nem mehet a nyugalmi pulzus al� az �rt�k, brachicardia l�p fel

            - csak saj�t testt�meg mozgat�sa lehets�ges, ker�lni a pr�sel�ssel, izgalmakkal j�r�

               feladatokat, j�t�kokat

            - a terhel�s k�zepes iram� legyen, t�bb pihen� beiktat�sa, l�gz�gyakorlatok, �sz�s , v�zi

              gyakorlatok

L�gz�szervi betegs�gek:
Asthma  Bronchiale

- Asthma: Az asztma reverzibilis l�g�ti obstrukci� (eldugul�s), amely sor�n a t�d�

   h�rg�csk�k simaizomzat�nak g�rcse valamint ny�lkah�rtya duzzanat l�p fel. Gyakori a

   ny�kk�pz�d�s is. Az asztma rohamokban megnyilv�nul� fullad�s, neh�zl�gz�s.

     Az asthma egy h�l� - sz�rad� folyamat.

Oka :

            - A szervezet t�l�rz�kenys�ge valamely allerg�nre, amely lehet exog�n �s endog�n.

               Exog�n (k�ls�): poratka, �llatsz�r, vir�gpor, �tel, pollen stb.

               Endog�n (bels�): nem ismeretes az ok .

L�gz�szervi betegs�gek
Asthma  Bronchiale fajt�i:

allergi�s Asthma:

            - valamely exog�n vagy endog�n  allerg�n jelenl�te k�vetkezt�ben l�p fel a neh�z l�gz�s.

            - az allerg�n megsz�ntet�se ut�n is nehezen t�r vissza a norm�lis l�gz�sritmushoz.

            - T�netmentes �llapotban van elv�ltoz�s a t�d�ben ( l�gz�sfunkci�s vizsg�latok )

terhel�ses Asthma:

            - fokozott fizikai terhel�s hat�s�ra, annak megkezd�se ut�n kb. 5 - 8 percre kezd�dik

            - a terhel�s befejez�se ut�n kb. 20 - 25 percre megsz�nik.

            - t�netmentes �llapotban nincs elv�ltoz�s a t�d�ben.

L�gz�szervi betegs�gek
Asthma  Bronchiale lefoly�sa:

            - a rohamra jellemez�:

                        - l�gutak besz�k�lnek, a leveg� a t�d�h�lyagocsk�kban csapd�ba ker�l, az

                          alvelusokban reked, co n�veked�s ingert jelent a l�gz�k�zpontnak, de a bel�gz�s

                          m�r nem k�v�natos a tel�tetts�g miatt. A t�d�ben v�rpang�s j�n l�tre. Ezt az

                          �llapotot ijedts�g, hal�lf�lelem, fesz�lts�g k�s�ri, ami a h�rg�k tov�bbi 

                          sz�k�let�t eredm�nyezi

            - klinikai t�netek :

                        - s�pol�, ugat� k�h�g�s, ny�kk�pz�d�s, mellkas szor�t�s, nehez�tet kil�gz�s,

                          k�pet�r�t�s,

- rohamokban bek�vetkez� fullad�sos �llapot.

L�gz�szervi betegs�gek
Asthma  Bronchiale kezel�se:

Gy�gyszeres kezel�s:

            - h�rg� t�g�t�, g�rcsold� szteroidok haszn�lata

                        - bevitel:

                                   - aeroszollal

                                   - inhal�ci�val

                                   - tablett�val

            - barlangter�pia

            - s�barlang ter�pia

Gondoz�s, felvil�gos�t�s:

            - mozg�ster�pia

                        - tiszta, j� leveg�j� teremben v�gzett mozg�sok

                        - k�zepes terhel�ssel �ll�k�pess�g n�vel�se

                        - l�gz�gyakorlatok (�r�n bel�l 2 - 5 alk.)

                        - ritmusos l�gz�s megtan�t�sa (�nek, �sz�s)

                        - �sz�s, h�t-, mell- �s gyors�sz�s

                        - t�r�z�sok hegyekben, f�leg t�len.

Anyagcsere betegs�gek I.
zs�ranyagcsere betegs�gek:

Elh�z�sr�l besz�l�nk, ha az ide�lis tests�lyn�l 20%-kal nagyobb a testt�meg. K�v�rs�gr�l, ha a testt�meg zs�rtartalma meghaladja n�kben a 30%-ot, f�rfiakban a 25%-ot.

Ide�lis tests�ly kisz�m�t�s�nak k�pletei :

            - BMI .tests�ly(kg)/testmag. M2 egyenl� TTI, PL: 76 kg �s 179 cm,

               akkor 76/1,79 2= 25,1), m= 25< t�ls�lyos <30 elh�zott<40< �letre vesz�lyes elh�z�s

            - Broca index : ttm= tm(cm )- 100, m�dos�tott Broca index = 0,9xBroca I. (f�rfiak),

               0,85xBroca I (n�k).Az adiposit�s (elh�z�s), obesit�s (k�v�rs�g).

            - legpontosabb a testzs�r tartalomm�r�s (b�rred� m�r�s)

Anyagcsere betegs�gek I.
zs�ranyagcsere betegs�gek:

Elh�z�s fajt�i:

            - alak szerint:

                        - alma, vagy k�r alak�, ez a vesz�lyesebb

                        - k�rte alak�, ez az enyh�bb   

            - zs�rsejtek alapj�n:

                        - zs�rsejtek sz�ma n� (nehezebb korrig�lni)

                        - zs�rsejtek nagys�ga n� ( k�nnyebb korrig�lni )

K�vetkezm�nyei:

            - magas v�rnyom�s, cukorbetegs�g,

            - �relmeszesed�s, sz�vterhel�se, iz�leti kop�s

Anyagcsere betegs�gek II.
sz�nhidr�t anyagcsere betegs�gek:

Cukorbetegs�g, n�pbetegs�g, a lakoss�g 5%- a szenved benne. A cukor, zs�r �s feh�rje anyagcsere komplex zavara, amelynek oka az inzulin

            - abszol�t illetve

            - relat�v hi�nya

Oka: a hasny�lmirigy b�ta sejtjeinek k�rosod�sa, cs�kkent mennyis�g� inzulin elv�laszt�sa.

T�pusai :

- inzulin Dependes Diab�tes Mellitus ( IDDM )  ink�bb gyerekeken vagy fiatal feln�tt

   korban jelentkezik.

- Non Inzulin Dependes Diab�tes Mellitus  ( NIDDM ), ink�bb id�sebb korban

   jelentkezik.

Anyagcsere betegs�gek III.
feh�rje anyagcsere betegs�gek:

Lesov�nyosod�sr�l akkor besz�l�nk, ha az addig norm�lis tests�ly� egy�n s�lya legal�bb 15 %-kal cs�kkent.

Fajt�i:

- anorexia nervosa: Az ide�lis testt�meg 15%-nak elveszt�s�n�l m�r anorexia nervosar�l besz�l�nk. Leszoktatja mag�t az ev�sr�l, mivel k�rosan f�l az elh�z�st�l. A nagyfok� fogy�s ellen�re sok�ig megtartja a fizikai aktivit�s�t.

- bulimia nervosa: visszat�r� fal�si epiz�dok jellemzik, amely sor�n a beteg kontrollveszt�st �l �t. A fal�si tev�kenys�get �nh�nytat�s, hashajt� beszed�s k�veti (sz�gyen�rzet a t�pl�lkoz�s miatt).