VIZI- MOZG�STER�PIA ( gy�gy�sz�s )

1.      Az �sz�s jelent�s�ge a rehabilit�ci�ban

A gy�gy�sz�s : k�l�nf�le elv�ltoz�sok jav�t�sa c�lj�b�l megfelel� adagokban, megfelel� m�dszerekkel felhaszn�lt �sz�s, �s m�s v�zben v�gezhet� gyakorlatok �sszess�ge.               Mind a gy�gytestnevel�s, mind a gy�gy�sz�s hozz�j�rul a beteg gyermekek eg�szs�ges �llapot�nak vissza�ll�t�s�hoz, vagyis a beteg gyermek rehabilit�ci�j�nak egyik elj�r�sa. A mai felfog�s szerint e kett� szervesen egy�tt alkalmazhat�, egyik sem n�lk�l�zheti a m�sik ter�let munk�j�t. Sajnos ezen elm�let megval�s�t�sa - ott ahol a felt�telek adottak - sok gy�gytestnevel� hozz��ll�s�ban elakad. Az �sz�s jelent�s�g�t j�l bizony�tja az 1978 -as  tanterv, amelyben  a 3 foglalkoz�sb�l egy �sz�s�ra szerepel  azokon a helyeken, ahol ezt a felt�telek megengedik. Ezt ismerte fel a t�rsadalombiztos�t� is mivel 1993 �ta anyagilag is t�mogatja a csoportos gy�gy�sz�st, evvel el�rve, hogy orsz�gszerte sorra alakuljanak gy�gy�sz� csoportok.                                                                                                                

2.A gy�gy�sz�s helye , c�lja �s feladata.                                                                                      2.1. A gy�gy�sz�s helye                                                                                                

 A gy�gy�sz�st k�t oldalr�l k�zel�thetj�k meg. Az egyik(A) , mint oktat�si feladat, a gy�gytestnevel�s r�szek�nt kezelj�k. A m�sik(B) , mint eg�szs�g�gyi feladat, a prevenci� �s a rehabilit�ci� r�sze.                                                                                                                        A; -a gy�gytestnevel�s r�szek�nt vagy egy t�rsadalmi szervezet , vagy az iskola szervezeti keretein bel�l szervezett heti egy ill. k�t alkalommal v�gzett sporttev�kenys�g. Fontos, hogy szervesen illeszkedjen a gy�gytestnevel�s tev�kenys�g�hez, avval egym�sra �p�lj�n. A gy�gytestnevel�sre el��rt heti 3 alkalom 1 ill. 2 foglalkoz�sa.                                                      

- a k�nny�tett testnevel�s kieg�sz�t� foglalkoz�sak�nt. Az iskola keretein bel�l mint  t�megsport-, ill. DSK foglalkoz�s lehetne megoldani. Ez sajnos mind anyagi, mind szervezeti probl�m�kat vet fel. A m�r fent eml�tett t�rsadalmi szervezet biztosabb h�tteret tud biztos�tani ezen tev�kenys�gnek.                                                                                                                           

B; -Eg�szs�g�gyi vonalon, amennyiben az int�zm�ny / k�rh�z, szanat�rium, rendel�int�zet /rendelkezik uszod�val, �gy annak keretein bel�l is meg lehet oldani, amennyiben nem, �gy - a m�r az oktat�si oldaln�l eml�tett - t�rsadalmi szervezet v�llalhatja fel ezt a feladatot. Ezen bel�l is megk�l�nb�ztet�nk m�t�t ut�ni k�zvetlen rehabilit�ci�ban szerepl� gy�gy�sz�st , valamint az azt k�vet� gy�gy�sz�st . A kett� k�z�tti k�l�nbs�g a terhel�sben, az �sz�medence nagys�g�ban-m�lys�g�ben �s az �sz�mozg�s elemeinek �sszerendez�s�ben van. Az �sz�s a gy�gytorna szerves egys�g�ben , avval k�lcs�n�sen egy�tt dolgozva �rje el j�t�kony hat�s�t. Egyik sem n�lk�l�zheti a m�sik tev�kenys�g�t.                                          

2.2. A gy�gy�sz�s c�lja                                                                                                      

A megfelel� m�dszerekkel, megfelel� adagol�ssal v�gzett rendszeres �sz�s seg�ts�g�vel pozit�v ir�nyba megv�ltoztassuk a gyermekek eg�szs�gi �llapot�t.

Az �sz�s megszerettet�se a gyerekekkel.                                

2.3. A gy�gy�sz�s feladata  

- A tornatermi foglalkoz�sokkal egy�tt, egym�st  kieg�sz�tve , a gyermekek rossz eg�szs�gi �llapot�nak megv�ltoztat�sa,                                                                                             

- Olyan szervezeti keret biztos�t�sa, amely sportol�si lehet�s�get ad  azon gyermekek sz�m�ra akik, m�s  sportban nem bizony�thatj�k be k�pess�geiket,                                                                       

- Ny�jtson seg�ts�get az eg�szs�ges t�rsadalomb�l val� kirekesztetts�g �rz�se elleni k�zdelemben,                                                                                                                                        

 - G�tolja meg a betegs�gtudat kialakul�s�t, biztos�tsa a r�szorul�knak mindazt , ami fejl�d�s�hez sz�ks�ges / korrig�ljon, er�s�tsen, n�velje a gyermek alkalmazkod� k�pess�g�t,/                                 

 - Fejlessze a gyermek eg�sz szem�lyis�g�t.                                   

 3. A gy�gy�sz�s jelent�s�ge �s szerepe a gy�gytestnevel�sben, a rehabilit�ci�ban.  

Az �sz�s f� �rt�ke az, hogy t�bbf�le betegs�gn�l (f�leg a mozg�sszervi elv�ltoz�sokn�l) k�l�n�sebb m�dos�t�s n�lk�l, a megfelel� �sz�snem �s az optim�lis terhel�s megv�laszt�s�val m�r j�t�kony hat�st �rhet�nk el. Ez a hat�s term�szetesen t�bb t�nyez�b�l tev�dik �ssze. A felegyenesedett tart�s miatt nagyobb terhet kell viselni a l�bnak, a gerincnek, a cs�p�nek. Ma m�r nagyon ritka az a gyermek akinek �p a l�bboltozata, nem t�lterhelt a gerince. A korai fel�l�s, fel�ll�s, valamint az  inadekv�t k�rnyezet, a mozg�sszeg�ny �letm�d ezt az �llapotot csak s�lyosb�tja. A fels�test s�ly�t a keresztcsont �s a lumb�lis gerincszakasz viseli. A felsorolt okok miatt a gy�gytestnevel�s el�szeretettel alkalmazza azokat a testhelyzeteket ( fekv�s, t�rdel�s, t�rdel�t�masz ), ahol tehermentes�tve van mind a gerinc, mind a l�b. Ennek a kit�telnek maxim�lisan megfelel az �sz�s. A v�zszintes testhelyzet, a tests�ly a v�zben viszonylagosan k�nnyebb� v�lik, ami �ltal az izomzat k�nny�tett felt�telek k�z�tt ( kisebb ellen�ll�st kell lek�zdeni, s�lycs�kken�s l�p fel ) tud dolgozni. Az izmokat �gy er�s�ti, hogy k�zben m�s szervek (iz�letek, gerinc ) nem k�rosodnak. A v�zben v�gzett mozg�s r�v�n speci�lisan er�s�thet�k a megfelel� izmok (h�t-, has-, cs�p�izmok). Az izmok mobiliz�l�sa n�lk�l nem szabad megkezdeni az izom er�s�t�s�t. Ezt a mobiliz�l�st lehet v�gezni mind a v�zben, mind a tornateremben. A v�zszintes testhelyzet nem csak  a mozg�sszervek r�sz�re jelent el�ny�s felt�teleket, hanem a kardi�vascul�ris rendszerre is. A statikai helyzet v�ltoz�sa a sz�v munk�j�t jelent�sen megk�nny�ti, k�nnyebb a v�n�s �raml�s a sz�v fel� �s a sz�v is k�nnyebben keringteti a v�rt, mint �ll�helyben. A hidrosztatikai felhajt�er� megk�nny�ti a kil�gz�st �s nehez�ti a bel�gz�st. A bel�gz�s nehez�t�se �ltal er�s�ti a l�gz�sben r�sztvev� izmokat, f�leg a bel�gz�izmokat. Evvel hozz�j�rul a t�d� vit�lkapac�t�s�nak n�vel�s�hez. Mivel az �sz�s v�zhez k�t�tt, ebb�l, ad�dik a por �s f�stmentes, valamint a p�rad�s k�rnyezet, amely el�ny�sen hat a l�gz�apar�tusra.                                                                                       Az �sz�snak az idegrendszerre kifejtett pozit�v hat�s�r�l sem feledkezhet�nk meg.  Maga a v�zben v�gzett mozg�s, a m�s k�zeg m�s sport�ggal �ssze nem hasonl�that� pozit�v �thangol�st v�gez az idegrendszeren.A v�zen k�v�l tapasztalt sikertelens�get itt felv�lthatja a siker, �nbizalmat ad, er�t, ami sz�ks�ges a sikeres tov�bbi munk�hoz. A rendszeres munka er�s�ti a szem�lyis�get ami �ltal �jra megtal�lhatja hely�t a saj�t t�rsai k�z�tt, nehezebben, vagy egy�ltal�n nem  alakul ki a betegs�gtudat. Ez ut�bbi nagyon fontos eleme a rehabilit�ci�nak, kiindul� alapja a gy�gyul�snak.

5. A gy�gy�sz�s siker�t befoly�sol� t�nyez�k                                                                         5.1. A felt�telrendszer                                                                                                                

Ide tartozik az uszoda, a tanmedence elhelyez�se, v�zm�lys�ge, min�s�ge �s h�foka (30-33C�).

L�nyeges , hogy milyenek az oktat�s k�r�lm�nyei :                                                               

 - �n�ll� tanuszod�val, vagy a versenymedenc�vel egy t�rbe �p�tett kismedenc�r�l van sz�,     

- milyen az uszoda l�togatotts�ga, forgalma,                                                                            

- az oktat�si �r�val egyid�ben m�s foglalkoz�s is van -e az uszod�ban. M�sk�nt kell dolgozni �n�ll� tanuszod�val, s m�sk�nt a versenymedenc�vel egy�ttl�v� tanmedenc�vel.     

 

 

5.2. Az oktat� szem�lye, pedag�giai, szakmai felk�sz�lts�ge

Az oktat�s sz�nvonal�t d�nt�en befoly�solja az oktat� pedag�giai, szakmai felk�sz�lts�ge. A szakmai felk�sz�lts�g a V�zhezszoktat�s �s az �sz�stechnik�k oktat�s�hoz sz�ks�ges gyakorlatanyag birtokl�s�t jelenti. Ezt a gyakorlat anyagot meg lehet tanulni k�nyvb�l, edz�k�pz�s k�l�nb�z� l�pcs�fokain, f�iskol�n, egyetemen. Minden oktat� gyakorlatt�rh�z�ban vannak saj�t maga �ltal tov�bbfejlesztett �s rendszeresen alkalmazott m�dszerek, elj�r�sok, melyek egy-egy kritikus ponton seg�tik �tlend�teni a gyermekeket. Ez�rt nagyon fontosak a szakmai konferenci�k, az edz�i tal�lkoz�sok ( hospit�l�sok ), melyek seg�ts�g�vel a k�telez�en tudniillik gyakorlatokat tudjuk sz�nes�teni �s b�v�teni az egym�st�l �tvett �s �tadott csoportra jellemz�en �tform�lt gyakorlatokkal. Ha az el�z� szempontot �gy �rt�kelt�k, hogy az oktat�s sz�nvonal�t d�nt�en befoly�solja, akkor  az oktat� szem�ly�t, mint az oktat�si folyamat vezet� t�nyez�j�t t�bbsz�r�sen ki kell emelni. Az oktat�, a testnevel�,a gy�gytorn�sz ennek a pedag�giai folyamatnak a kulcsfigur�ja. D�nt�ek a szem�lyis�gjegyei, viselked�sform�ja, a hanghordoz�sa �s besz�dk�szs�ge, a fell�p�se �s eszt�tikuma, fontos mindaz, ami a szem�lyt pedag�guss� teszi. A csak az egy�nre jellemz� pedag�giai �rt�kk�veket mindenkinek mag�nak kell megtal�lnia. Ehhez gyakorlatra, tapasztalatra van sz�ks�g, nagyfok� �nismeretre �s �nkritik�ra. �r�r�l �r�ra �rt�kelni kell magunkat, a j� megold�sokat elrakt�rozni �s tov�bbfejleszteni, a rosszakat jav�tani, illetve elhagyni. Ez maga a pedag�giai kreativit�s, melynek seg�ts�g�vel mindjobban megismerhetj�k �nmagunkat �s a gyermeket. Az al�bbiakban felsorolok n�h�ny alapelvet, amelynek �rv�nyes�lnie kell a pedag�gus munk�j�ban:

-ismerje a csoportj�ba tartoz� gyerekek �letkori saj�toss�gait, annak megfelel�en viselkedjen vel�k szemben,                                                                                                            

- ki kell haszn�lni a kisgyermek �rzelmi telitetts�g�t, a serd�l� �rtelm�t, minden gyermek tud�sv�gy�t, motiv�ci�j�t, becsv�gy�t,                                                                                       

- bizalmi kapcsolatot kell kialak�tani az �sz�kkal, ami v�gig k�s�ri az eg�sz munk�t,       

- a kicsikn�l b�rmely form�ban szerepeljen min�l t�bb j�t�k ( ut�nz�, szerepj�t�k ).

6.  Az �sz�s szervezeti keretei, szervez�si feladatai.

- alap�tv�nyi, egyes�leti, kht., stb.                                                                                          

- k�r�lm�nyek megteremt�se( szem�lyi, t�rgyi).                                                                     

- t�mogat�si lehet�s�gek.

7.  Egyes betegs�gt�pusok megfelel� �sz�snemek, gyakorlatok:

-kezd�k �sz�soktat�sa, gyakorlatai,                

-t�lcs�rmell:- h�t-, gyors�sz�s,                      

- ty�kmell: -v�ltott kar� h�t-,gyors-,pillang�   

- laposh�t :-gyors-, pillang��sz�s,                 

- dombor�h�t :- h�t�sz�s                                         - fokozott �gy�ki lord�zis: - h�t�sz�s,

- asthma brochiale: h�t-, mell- gyors�sz�s,

 

- scoliosis : -h�t�sz�s,oldal- ill. k�rbe�sz�s                - cs�p�ficam : -melll�btemp�, h�ton �s hason,- l�bboltozat: - minden �sz�snem,

 - t�rd : gyors-, h�t- �s pillang��sz�s, v�zben fut�s      

- sz�vbetegek: miden, els�sorban gyors�sz�s,        - elh�zott gyerekek:- b�rmely �sz�s mint kieg�sz�t� ter�pia, �nmag�ban nem fogy�si t�nyez�,

- cukorbetegek : b�rmely �sz�snem, figyelni kell a t�lterhel�sre, nehogy hirtelen leessen a v�rcukorszint.