VIZI- MOZGÁSTERÁPIA ( gyógyúszás )

1.      Az úszás jelentősége a rehabilitációban

A gyógyúszás : különféle elváltozások javítása céljából megfelelő adagokban, megfelelő módszerekkel felhasznált úszás, és más vízben végezhető gyakorlatok összessége.               Mind a gyógytestnevelés, mind a gyógyúszás hozzájárul a beteg gyermekek egészséges állapotának visszaállításához, vagyis a beteg gyermek rehabilitációjának egyik eljárása. A mai felfogás szerint e kettő szervesen együtt alkalmazható, egyik sem nélkülözheti a másik terület munkáját. Sajnos ezen elmélet megvalósítása - ott ahol a feltételek adottak - sok gyógytestnevelő hozzáállásában elakad. Az úszás jelentőségét jól bizonyítja az 1978 -as  tanterv, amelyben  a 3 foglalkozásból egy úszásóra szerepel  azokon a helyeken, ahol ezt a feltételek megengedik. Ezt ismerte fel a társadalombiztosító is mivel 1993 óta anyagilag is támogatja a csoportos gyógyúszást, evvel elérve, hogy országszerte sorra alakuljanak gyógyúszó csoportok.                                                                                                                

2.A gyógyúszás helye , célja és feladata.                                                                                      2.1. A gyógyúszás helye                                                                                                

 A gyógyúszást két oldalról közelíthetjük meg. Az egyik(A) , mint oktatási feladat, a gyógytestnevelés részeként kezeljük. A másik(B) , mint egészségügyi feladat, a prevenció és a rehabilitáció része.                                                                                                                        A; -a gyógytestnevelés részeként vagy egy társadalmi szervezet , vagy az iskola szervezeti keretein belül szervezett heti egy ill. két alkalommal végzett sporttevékenység. Fontos, hogy szervesen illeszkedjen a gyógytestnevelés tevékenységéhez, avval egymásra épüljön. A gyógytestnevelésre előírt heti 3 alkalom 1 ill. 2 foglalkozása.                                                      

- a könnyített testnevelés kiegészítő foglalkozásaként. Az iskola keretein belül mint  tömegsport-, ill. DSK foglalkozás lehetne megoldani. Ez sajnos mind anyagi, mind szervezeti problémákat vet fel. A már fent említett társadalmi szervezet biztosabb hátteret tud biztosítani ezen tevékenységnek.                                                                                                                           

B; -Egészségügyi vonalon, amennyiben az intézmény / kórház, szanatórium, rendelőintézet /rendelkezik uszodával, úgy annak keretein belül is meg lehet oldani, amennyiben nem, úgy - a már az oktatási oldalnál említett - társadalmi szervezet vállalhatja fel ezt a feladatot. Ezen belül is megkülönböztetünk műtét utáni közvetlen rehabilitációban szereplő gyógyúszást , valamint az azt követő gyógyúszást . A kettő közötti különbség a terhelésben, az úszómedence nagyságában-mélységében és az úszómozgás elemeinek összerendezésében van. Az úszás a gyógytorna szerves egységében , avval kölcsönösen együtt dolgozva érje el jótékony hatását. Egyik sem nélkülözheti a másik tevékenységét.                                          

2.2. A gyógyúszás célja                                                                                                      

A megfelelő módszerekkel, megfelelő adagolással végzett rendszeres úszás segítségével pozitív irányba megváltoztassuk a gyermekek egészségi állapotát.

Az úszás megszerettetése a gyerekekkel.                                

2.3. A gyógyúszás feladata  

- A tornatermi foglalkozásokkal együtt, egymást  kiegészítve , a gyermekek rossz egészségi állapotának megváltoztatása,                                                                                             

- Olyan szervezeti keret biztosítása, amely sportolási lehetőséget ad  azon gyermekek számára akik, más  sportban nem bizonyíthatják be képességeiket,                                                                       

- Nyújtson segítséget az egészséges társadalomból való kirekesztettség érzése elleni küzdelemben,                                                                                                                                        

 - Gátolja meg a betegségtudat kialakulását, biztosítsa a rászorulóknak mindazt , ami fejlődéséhez szükséges / korrigáljon, erősítsen, növelje a gyermek alkalmazkodó képességét,/                                 

 - Fejlessze a gyermek egész személyiségét.                                   

 3. A gyógyúszás jelentősége és szerepe a gyógytestnevelésben, a rehabilitációban.  

Az úszás fő értéke az, hogy többféle betegségnél (főleg a mozgásszervi elváltozásoknál) különösebb módosítás nélkül, a megfelelő úszásnem és az optimális terhelés megválasztásával már jótékony hatást érhetünk el. Ez a hatás természetesen több tényezőből tevődik össze. A felegyenesedett tartás miatt nagyobb terhet kell viselni a lábnak, a gerincnek, a csípőnek. Ma már nagyon ritka az a gyermek akinek ép a lábboltozata, nem túlterhelt a gerince. A korai felülés, felállás, valamint az  inadekvát környezet, a mozgásszegény életmód ezt az állapotot csak súlyosbítja. A felsőtest súlyát a keresztcsont és a lumbális gerincszakasz viseli. A felsorolt okok miatt a gyógytestnevelés előszeretettel alkalmazza azokat a testhelyzeteket ( fekvés, térdelés, térdelőtámasz ), ahol tehermentesítve van mind a gerinc, mind a láb. Ennek a kitételnek maximálisan megfelel az úszás. A vízszintes testhelyzet, a testsúly a vízben viszonylagosan könnyebbé válik, ami által az izomzat könnyített feltételek között ( kisebb ellenállást kell leküzdeni, súlycsökkenés lép fel ) tud dolgozni. Az izmokat úgy erősíti, hogy közben más szervek (izületek, gerinc ) nem károsodnak. A vízben végzett mozgás révén speciálisan erősíthetők a megfelelő izmok (hát-, has-, csípőizmok). Az izmok mobilizálása nélkül nem szabad megkezdeni az izom erősítését. Ezt a mobilizálást lehet végezni mind a vízben, mind a tornateremben. A vízszintes testhelyzet nem csak  a mozgásszervek részére jelent előnyös feltételeket, hanem a kardióvasculáris rendszerre is. A statikai helyzet változása a szív munkáját jelentősen megkönnyíti, könnyebb a vénás áramlás a szív felé és a szív is könnyebben keringteti a vért, mint állóhelyben. A hidrosztatikai felhajtóerő megkönnyíti a kilégzést és nehezíti a belégzést. A belégzés nehezítése által erősíti a légzésben résztvevő izmokat, főleg a belégzőizmokat. Evvel hozzájárul a tüdő vitálkapacításának növeléséhez. Mivel az úszás vízhez kötött, ebből, adódik a por és füstmentes, valamint a páradús környezet, amely előnyösen hat a légzőaparátusra.                                                                                       Az úszásnak az idegrendszerre kifejtett pozitív hatásáról sem feledkezhetünk meg.  Maga a vízben végzett mozgás, a más közeg más sportággal össze nem hasonlítható pozitív áthangolást végez az idegrendszeren.A vízen kívül tapasztalt sikertelenséget itt felválthatja a siker, önbizalmat ad, erőt, ami szükséges a sikeres további munkához. A rendszeres munka erősíti a személyiséget ami által újra megtalálhatja helyét a saját társai között, nehezebben, vagy egyáltalán nem  alakul ki a betegségtudat. Ez utóbbi nagyon fontos eleme a rehabilitációnak, kiinduló alapja a gyógyulásnak.

5. A gyógyúszás sikerét befolyásoló tényezők                                                                         5.1. A feltételrendszer                                                                                                                

Ide tartozik az uszoda, a tanmedence elhelyezése, vízmélysége, minősége és hőfoka (30-33C°).

Lényeges , hogy milyenek az oktatás körülményei :                                                               

 - önálló tanuszodával, vagy a versenymedencével egy térbe épített kismedencéről van szó,     

- milyen az uszoda látogatottsága, forgalma,                                                                            

- az oktatási órával egyidőben más foglalkozás is van -e az uszodában. Másként kell dolgozni önálló tanuszodával, s másként a versenymedencével együttlévő tanmedencével.     

 

 

5.2. Az oktató személye, pedagógiai, szakmai felkészültsége

Az oktatás színvonalát döntően befolyásolja az oktató pedagógiai, szakmai felkészültsége. A szakmai felkészültség a Vízhezszoktatás és az úszástechnikák oktatásához szükséges gyakorlatanyag birtoklását jelenti. Ezt a gyakorlat anyagot meg lehet tanulni könyvből, edzőképzés különböző lépcsőfokain, főiskolán, egyetemen. Minden oktató gyakorlattárházában vannak saját maga által továbbfejlesztett és rendszeresen alkalmazott módszerek, eljárások, melyek egy-egy kritikus ponton segítik átlendíteni a gyermekeket. Ezért nagyon fontosak a szakmai konferenciák, az edzői találkozások ( hospitálások ), melyek segítségével a kötelezően tudniillik gyakorlatokat tudjuk színesíteni és bővíteni az egymástól átvett és átadott csoportra jellemzően átformált gyakorlatokkal. Ha az előző szempontot úgy értékeltük, hogy az oktatás színvonalát döntően befolyásolja, akkor  az oktató személyét, mint az oktatási folyamat vezető tényezőjét többszörösen ki kell emelni. Az oktató, a testnevelő,a gyógytornász ennek a pedagógiai folyamatnak a kulcsfigurája. Döntőek a személyiségjegyei, viselkedésformája, a hanghordozása és beszédkészsége, a fellépése és esztétikuma, fontos mindaz, ami a személyt pedagógussá teszi. A csak az egyénre jellemző pedagógiai értékköveket mindenkinek magának kell megtalálnia. Ehhez gyakorlatra, tapasztalatra van szükség, nagyfokú önismeretre és önkritikára. Óráról órára értékelni kell magunkat, a jó megoldásokat elraktározni és továbbfejleszteni, a rosszakat javítani, illetve elhagyni. Ez maga a pedagógiai kreativitás, melynek segítségével mindjobban megismerhetjük önmagunkat és a gyermeket. Az alábbiakban felsorolok néhány alapelvet, amelynek érvényesülnie kell a pedagógus munkájában:

-ismerje a csoportjába tartozó gyerekek életkori sajátosságait, annak megfelelően viselkedjen velük szemben,                                                                                                            

- ki kell használni a kisgyermek érzelmi telitettségét, a serdülő értelmét, minden gyermek tudásvágyát, motivációját, becsvágyát,                                                                                       

- bizalmi kapcsolatot kell kialakítani az úszókkal, ami végig kíséri az egész munkát,       

- a kicsiknél bármely formában szerepeljen minél több játék ( utánzó, szerepjáték ).

6.  Az úszás szervezeti keretei, szervezési feladatai.

- alapítványi, egyesületi, kht., stb.                                                                                          

- körülmények megteremtése( személyi, tárgyi).                                                                     

- támogatási lehetőségek.

7.  Egyes betegségtípusok megfelelő úszásnemek, gyakorlatok:

-kezdők úszásoktatása, gyakorlatai,                

-tölcsérmell:- hát-, gyorsúszás,                      

- tyúkmell: -váltott karú hát-,gyors-,pillangó   

- laposhát :-gyors-, pillangóúszás,                 

- domborúhát :- hátúszás                                         - fokozott ágyéki lordózis: - hátúszás,

- asthma brochiale: hát-, mell- gyorsúszás,

 

- scoliosis : -hátúszás,oldal- ill. körbeúszás                - csípőficam : -melllábtempó, háton és hason,- lábboltozat: - minden úszásnem,

 - térd : gyors-, hát- és pillangóúszás, vízben futás      

- szívbetegek: miden, elsősorban gyorsúszás,        - elhízott gyerekek:- bármely úszás mint kiegészítő terápia, önmagában nem fogyási tényező,

- cukorbetegek : bármely úszásnem, figyelni kell a túlterhelésre, nehogy hirtelen leessen a vércukorszint.