Massz�zs

A massz�zs fogalma: A massz�zs olyan m�velet, amelyet a b�r fel�let�n, k�zzel v�gz�nk. A kezel�sek betanult, m�dszeres, rendezett �s adagolt erej� k�zi fog�sok sorozat�b�l �llnak.

Massz�zs feloszt�sa:

1. Eredet alapj�n:      a., Sv�d massz�zs                                b., T�vol-keleti massz�zs

2. C�lja szerint:         a., Orvosi (gy�gy)massz�zs

Gy�gy�t� c�lzattal v�gezik, szigor� orvosi el��r�s �s ellen�rz�s mellett. �ltal�ban �nmag�ban ritk�n haszn�lj�k, gy�gyf�rd�, elektromos kezel�st rendelnek mell�.

                                    b., Sportmassz�zs

Sportol�kn�l v�gzik a min�l eredm�nyesebb sporttev�kenys�g el�r�se c�lj�b�l. Laz�tja az izmokat, megsz�nteti a f�rads�g�rzetet, felfriss�ti a szervezetet. Egyes izmok, izomcsoportok �tgy�r�sa  megsz�nteti a helyi f�rads�got. A sportmassz�zsban f�leg a gy�r� fog�snemet alkalmazz�k, innen is kapt�k a sportmassz�r�k a gy�r� nevet.

Fajt�i: bemeleg�t�-, tr�ning-, sporttev�kenys�g ut�ni massz�zs.

                                   c., Higi�ni�s (friss�t�) massz�zs

Az eg�szs�ges, de keveset mozg� emberekn�l alkalmazz�k. A massz�zs k�zben olyan �lettani hat�sok keletkeznek, amelyek egy r�sze hasonl� az er�sebb testmozg�s, sportol�s k�zben a szervezetben l�trej�v� hat�sokhoz. Hat�s�ban �s fog�snemeiben hasonl�t a sportmassz�zshoz. Az �l�munk�t v�gz�k sz�m�ra javasolt, de nem helyettes�ti a testmozg�st.

                                   d., Diagnosztikus massz�zs

A b�r, a b�r alatti k�t�sz�vet  �s az izomzat �llapot�nak meg�t�l�s�ben van szerepe. C�lja nem a kezel�s, hanem a beteg �llapot�r�l val� t�j�koz�d�s. Az els� �zben kezelt betegn�l elengedhetetlen.

3. Ki v�gzi a massz�zst:        a., �nmassz�zs                        b., Idegen szem�ly �ltal v�gzett massz�zs

                                               - k�zzel                                   - k�zzel

                                                                                              1.sz�razon, 2. v�z alatt, 3. zuhany alatt

                                               - k�zvet�t� eszk�zzel                - k�zvet�t� eszk�zzel

                                               sz�razkef�vel                           sz�razkef�vel

                                               vibr�ci�s k�sz�l�kkel   vibr�ci�s k�sz�l�kkel

- v�zsug�rral (tangentor kezel�s)

4. Testt�jak szerint:             - �ltal�nos

                                               - r�szleges

                                               - t�j�ki, szelv�nymassz�zs

5. A bed�rzs�l� szerek alapj�n:       - sz�raz

                                                           - folyad�kos (nedves, olajos, kr�mes)

Massz�zs sor�n alkalmazott bed�rzs�l� szerek:

-         szer n�lk�l tapad, ragad a fel�let,

-         szerek feladat, hogy optim�liss� tegye a fel�letet a hat�sos munk�hoz, fert�tlen�t�szert is tartalmaznak,

-         a b�r kapu a gy�gyszerek aktiviz�l� szerek bejut�s�hoz a szervezetbe,

-         gyullad�scs�kkent�, f�jdalomcsillap�t�, izom relax�nsok,

-         a bed�rzs�l� szerek haszn�lata f�gg, milyen massz�zst alkalmaznak, (olajos massz�zs ut�n mindig le kell zuhanyozni, b�r ezt manaps�g m�r egyre kev�sb� haszn�lj�k)

Massz�zs k�r�lm�nyei:

-         massz�rozand� ter�letet szabadon kell hagyni,

-         kell�en temper�lt helyen kell v�gezni (25 – 28 �C),

-         ig�nyes, otthonos hely (tiszta, vil�gos, eszt�tikus) legyen,

-         a k�r�lm�nyek ne befoly�solj�k az ellazul�si k�pess�get �s a massz�r ir�nti bizalmat,

-         lehet zene is.

Massz�r szem�lye:

-         kult�r�lts�g, kell� szakmai m�velts�g, megfelel� k�z�gyess�g, �polts�g (ne nyirkos, koszos, rec�s k�zzel dolgozzon),

-         kell� fizikai felk�sz�lts�g, nem szabad vissza�lni a helyzettel,

Massz�zs hat�sai:

�lettani hat�sok: Mechanikai ingerek r�v�n k�zvetlen�l �s k�zvetve befoly�solni lehet  a sejtek �s sz�vetek m�k�d�s�t. A mechanikai ingerek hat�s�ra nemcsak a b�r h�mjai, hanem a m�lyebben l�v� k�t�sz�vetek is er�s�dnek. Javul a sejtek anyagcser�je �s v�rell�t�sa. Helyi hat�s a b�r alatti sz�vetek, k�t�sz�vetek v�rkering�s�nek a javul�sa is. A massz�zs a k�t�sz�vetekre gyakorolt legfontosabb hat�sait reflexek �tj�n v�ltja ki, mert ezek a reflex hat�sok befoly�solj�k a v�rkering�st, a nyirokkering�st, valamint az anyagcsere folyamatokat, hormon�lis funkci�kat �s a neurovegetat�v m�k�d�seket.

Hat�sok a mozg�sszervek elemeire:     A massz�zs meggyors�tja az izmokban felhalmoz�dott anyagcsere term�kek feldolgoz�s�t �s ki�r�t�s�t. A massz�zs hat�s�ra a kif�radt izomcsoportok hamarabb szerzik vissza m�k�d�k�pess�g�ket, jav�tja azok funkci�it, rugalmass�g�t, �sszeh�z�d� k�pess�g�ket.

Hat�sok a v�r- �s nyirokkering�sre: A v�ltakoz� nyom�s �s sim�t�s az erekb�l a v�rt a sz�v fel� hajtja, ami �ltal felgyorsul a v�rkering�s, s ez tehermentes�ti a sz�vet. A massz�zsfog�sok mintegy szivatty�k�nt hatnak, az erekre gyakorolt nyom�s a perif�ri�r�l a sz�v fel� hajtja a v�rt.

A massz�zs mechanikus hat�sa a nyirokkering�s �l�nk�t�s�t eredm�nyezi.

Hat�sok az idegrendszerre: Az egyes massz�zs m�veletek ingerlik a b�rben �s a b�r alatti idegv�g-k�sz�l�keket, valamint az izmokban, inakban �s iz�letekben l�v� saj�t idegv�gz�d�seket. Ezek az idegk�zpontba jutva reflexek �tj�n �rnek el v�ltoz�sokat a sz�vetek, szervek funkci�iban. A massz�zs �tj�n kiv�ltott reflexhat�sok k�pezik az �lettani hat�sok alapjait.

Massz�zs ellenjavallatai:

-         ne legyen csikland�s, gyullad�sos �llapotban,

-         b�rbetegs�ge eset�n, pattan�sos b�r,

-         akut betegs�g, l�zas �llapot,  

-         terhess�g eset�n a t�rzs�n nem lehet,

-         heveny v�rz�s (menstru�ci�), v�rz�kenys�g eset�n,

-         daganatos betegs�gn�l,

-         megterhel� verseny ut�n, nagy terhel�s ut�n nem c�lszer� (k�zvetlen�l).

Massz�zs alapfog�sok:

Bevezet�  fog�sok:       - sim�t�s,                                  Kieg�sz�t� fog�sok:      - szit�l�s- m�ngorl�s

                                   - d�rzs�l�s,                                                                 - nyom�s,

F� fog�sok:                  - gy�r�s,                                                                     - h�z�s, fesz�t�s,

                                   - vibr�ci�,                                                                   - r�z�s,

                                   - �t�get�s, v�g�s,                                                        - egy�b,

Sim�t�s:

Sim�t�s r�hangol�sa a szervezetnek a massz�zsra. Felt�rk�pezi a massz�rozand� ter�letet, hol tal�lhat� rendelleness�g, gyullad�s, duzzanat, csom�. V�gz�se sor�n kiegyenl�t�dik a massz�r  keze �s a massz�rozand� fel�let k�zti h�m�rs�klet k�l�nbs�g. Korl�tlan fog�s, b�rhol haszn�lhat�. Mindig a v�n�s �raml�st kell seg�teni. A t�rzs�n n�ha el lehet t�rni ett�l, de figyelembe kell venni, hogy a nyirokerek alulr�l felfel�, a h�nalj nyirokcsom�i fel� vezetnek. M�ly r�tegeket nem �rint, h�m�rs�klet emelked�st eredm�nyez.

            Fajt�i: Ir�ny alapj�n:                1. hosszanti, hosszanti tengellyel p�rhuzamos, 2. har�nt, 3. k�rk�r�s

                        Er�kifejt�s alapj�n:       1. m�ly,            2. fel�letes,

                        K�zhaszn�lat alapj�n:   1.�jjbeggyel, 2. eg�sz teny�rrel, 3.terpesztett, vagy z�rt ujjakkal 4. k�zh�ttal,

D�rzs�l�s:

A d�rzs�l�s m�lyebb r�tegeket �rint, drasztikusabb fog�snem. C�lja nem csak a b�r fels� r�tegeinek, hanem a m�lyebben fekv� idegv�gz�d�seknek is az ingerl�se.

Fel�letes d�rzs�l�s c�lja a b�r elhalt szarur�teg�nek elt�vol�t�sa, valamint v�rb�s�g okoz�sa. Csontos al�t�maszt�s legyen, amihez hozz� lehet d�rzs�lni, lok�lis fog�snem (test egyes r�szein alkalmazzuk csak). Komoly hat�st fejt ki a m�ly r�tegekben tal�lhat� k�t�sz�vetekre, izmokra.

D�rzs�l�s hat�s�ra megny�lnak azok a hajsz�lerek is, amelyek nyugalmi �llapotban nem vesznek r�szt a kering�sben.

Fajt�i: Ir�ny alapj�n:                1. hosszanti, hosszanti tengellyel p�rhuzamos, 2. har�nt, 3. k�rk�r�s

                        Er�kifejt�s alapj�n:       1. m�ly,            2. fel�letes,

                        K�zhaszn�lat alapj�n:   1.�jjbeggyel, 2. eg�sz teny�rrel, 3.h�velykp�rn�val 4.kisujjsz�llel,

                                                           5.�k�llel, 6. karom�ll�sban tartott ujjbegyekkel, 7.„vasal� fog�s”,

Gy�r�s

Gy�r�s a legdrasztikusabb fog�snem. Az izmot felemeli alapj�r�l (nem a tapad�sr�l) �s visszahelyezi a hely�re vagy visszapr�seli az ujjak k�z�tt. F�leg az izomsz�vet �tdolgoz�s�ra hat, r�szleges lok�lis fog�snem. Szit�l�s, m�ngorl�s szint�n gy�r�s forma.

Fajt�i: Ir�ny alapj�n:                1. hosszanti, hosszanti tengellyel p�rhuzamos, 2. har�nt, 3. f�lk�r�s

                        Er�kifejt�s alapj�n:       1. m�ly,            2. fel�letes, (intermitt�l� gy�r�s)

                        K�zhaszn�lat alapj�n:   1.egykezes       2. k�tkezes

Vibr�ci�

Vibr�ci� neh�z, a t�bbi fog�ssal el nem �rt ter�letek izmainak az �tmozgat�s�ra haszn�lj�k. Neh�z fog�snem. Ide sorolj�k a v�gtagok a kir�z�s�t is. Vibr�ci� l�nyege, hogy ritmusos, rezg�mozg�sok v�ltakoz� nyom�st hoznak l�tre a b�r fel�let�n.

Fajt�i: Ir�ny alapj�n:                1. hosszanti, hosszanti tengellyel p�rhuzamos, 

                        K�zhaszn�lat alapj�n:   1.ujjbeggyel     2. �k�llel,  3. kisujjsz�llel,  4. k�zh�ttal, 

5. k�sz�l�kkel

�t�get�s

�t�get�sekn�l a kezel� k�z csak r�vid ideig, legt�bbsz�r pillanatokra �rintkezi csak a kezelend� fel�lettel. Hosszabb ideig v�gzett �t�get�s a b�r �s a b�r alatti k�t�sz�vet capill�risait kit�g�tja, �gy az �rfalak t�nusa cs�kken, a b�r kipirul, meleg lesz. V�grehajt�s sor�n a k�z k�zt�iz�letb�l mozog �s csak a kisujjp�rna �s a kisujj k�ls� felsz�ne �rintkezik a beteg b�r�vel.

Kivont ter�let: nyak, fej, has, vese, s�pcsont.

Fajt�i: Ir�ny alapj�n:                1. hosszanti, hosszanti tengellyel p�rhuzamos, 2. har�nt, 3. f�lk�r�s

                        Er�kifejt�s alapj�n:       1. m�ly,            2. fel�letes,

                        K�zhaszn�lat alapj�n:   1.hajl�tott teny�rrel (paskol�s),             2. kezek singcsonti �l�vel

(v�g�s) 3. ujjbeggyel (kopogtat�s)       4. kan�lforma