Masszázs

A masszázs fogalma: A masszázs olyan művelet, amelyet a bőr felületén, kézzel végzünk. A kezelések betanult, módszeres, rendezett és adagolt erejű kézi fogások sorozatából állnak.

Masszázs felosztása:

1. Eredet alapján:      a., Svéd masszázs                                b., Távol-keleti masszázs

2. Célja szerint:         a., Orvosi (gyógy)masszázs

Gyógyító célzattal végezik, szigorú orvosi előírás és ellenőrzés mellett. Általában önmagában ritkán használják, gyógyfürdő, elektromos kezelést rendelnek mellé.

                                    b., Sportmasszázs

Sportolóknál végzik a minél eredményesebb sporttevékenység elérése céljából. Lazítja az izmokat, megszünteti a fáradságérzetet, felfrissíti a szervezetet. Egyes izmok, izomcsoportok átgyúrása  megszünteti a helyi fáradságot. A sportmasszázsban főleg a gyúró fogásnemet alkalmazzák, innen is kapták a sportmasszőrök a gyúró nevet.

Fajtái: bemelegítő-, tréning-, sporttevékenység utáni masszázs.

                                   c., Higiéniés (frissítő) masszázs

Az egészséges, de keveset mozgó embereknél alkalmazzák. A masszázs közben olyan élettani hatások keletkeznek, amelyek egy része hasonló az erősebb testmozgás, sportolás közben a szervezetben létrejövő hatásokhoz. Hatásában és fogásnemeiben hasonlít a sportmasszázshoz. Az ülőmunkát végzők számára javasolt, de nem helyettesíti a testmozgást.

                                   d., Diagnosztikus masszázs

A bőr, a bőr alatti kötöszövet  és az izomzat állapotának megítélésében van szerepe. Célja nem a kezelés, hanem a beteg állapotáról való tájékozódás. Az első ízben kezelt betegnél elengedhetetlen.

3. Ki végzi a masszázst:        a., Önmasszázs                        b., Idegen személy által végzett masszázs

                                               - kézzel                                   - kézzel

                                                                                              1.szárazon, 2. víz alatt, 3. zuhany alatt

                                               - közvetítő eszközzel                - közvetítő eszközzel

                                               szárazkefével                           szárazkefével

                                               vibrációs készülékkel   vibrációs készülékkel

- vízsugárral (tangentor kezelés)

4. Testtájak szerint:             - általános

                                               - részleges

                                               - tájéki, szelvénymasszázs

5. A bedörzsölő szerek alapján:       - száraz

                                                           - folyadékos (nedves, olajos, krémes)

Masszázs során alkalmazott bedörzsölő szerek:

-         szer nélkül tapad, ragad a felület,

-         szerek feladat, hogy optimálissá tegye a felületet a hatásos munkához, fertőtlenítőszert is tartalmaznak,

-         a bőr kapu a gyógyszerek aktivizáló szerek bejutásához a szervezetbe,

-         gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, izom relaxánsok,

-         a bedörzsölő szerek használata függ, milyen masszázst alkalmaznak, (olajos masszázs után mindig le kell zuhanyozni, bár ezt manapság már egyre kevésbé használják)

Masszázs körülményei:

-         masszírozandó területet szabadon kell hagyni,

-         kellően temperált helyen kell végezni (25 – 28 °C),

-         igényes, otthonos hely (tiszta, világos, esztétikus) legyen,

-         a körülmények ne befolyásolják az ellazulási képességet és a masszőr iránti bizalmat,

-         lehet zene is.

Masszőr személye:

-         kultúráltság, kellő szakmai műveltség, megfelelő kézügyesség, ápoltság (ne nyirkos, koszos, recés kézzel dolgozzon),

-         kellő fizikai felkészültség, nem szabad visszaélni a helyzettel,

Masszázs hatásai:

Élettani hatások: Mechanikai ingerek révén közvetlenül és közvetve befolyásolni lehet  a sejtek és szövetek működését. A mechanikai ingerek hatására nemcsak a bőr hámjai, hanem a mélyebben lévő kötőszövetek is erősödnek. Javul a sejtek anyagcseréje és vérellátása. Helyi hatás a bőr alatti szövetek, kötőszövetek vérkeringésének a javulása is. A masszázs a kötőszövetekre gyakorolt legfontosabb hatásait reflexek útján váltja ki, mert ezek a reflex hatások befolyásolják a vérkeringést, a nyirokkeringést, valamint az anyagcsere folyamatokat, hormonális funkciókat és a neurovegetatív működéseket.

Hatások a mozgásszervek elemeire:     A masszázs meggyorsítja az izmokban felhalmozódott anyagcsere termékek feldolgozását és kiürítését. A masszázs hatására a kifáradt izomcsoportok hamarabb szerzik vissza működőképességüket, javítja azok funkcióit, rugalmasságát, összehúzódó képességüket.

Hatások a vér- és nyirokkeringésre: A váltakozó nyomás és simítás az erekből a vért a szív felé hajtja, ami által felgyorsul a vérkeringés, s ez tehermentesíti a szívet. A masszázsfogások mintegy szivattyúként hatnak, az erekre gyakorolt nyomás a perifériáról a szív felé hajtja a vért.

A masszázs mechanikus hatása a nyirokkeringés élénkítését eredményezi.

Hatások az idegrendszerre: Az egyes masszázs műveletek ingerlik a bőrben és a bőr alatti idegvég-készülékeket, valamint az izmokban, inakban és izületekben lévő saját idegvégződéseket. Ezek az idegközpontba jutva reflexek útján érnek el változásokat a szövetek, szervek funkcióiban. A masszázs útján kiváltott reflexhatások képezik az élettani hatások alapjait.

Masszázs ellenjavallatai:

-         ne legyen csiklandós, gyulladásos állapotban,

-         bőrbetegsége esetén, pattanásos bőr,

-         akut betegség, lázas állapot,  

-         terhesség esetén a törzsön nem lehet,

-         heveny vérzés (menstruáció), vérzékenység esetén,

-         daganatos betegségnél,

-         megterhelő verseny után, nagy terhelés után nem célszerű (közvetlenül).

Masszázs alapfogások:

Bevezető  fogások:       - simítás,                                  Kiegészítő fogások:      - szitálás- mángorlás

                                   - dörzsölés,                                                                 - nyomás,

Fő fogások:                  - gyúrás,                                                                     - húzás, feszítés,

                                   - vibráció,                                                                   - rázás,

                                   - ütögetés, vágás,                                                        - egyéb,

Simítás:

Simítás ráhangolása a szervezetnek a masszázsra. Feltérképezi a masszírozandó területet, hol található rendellenesség, gyulladás, duzzanat, csomó. Végzése során kiegyenlítődik a masszőr  keze és a masszírozandó felület közti hőmérséklet különbség. Korlátlan fogás, bárhol használható. Mindig a vénás áramlást kell segíteni. A törzsön néha el lehet térni ettől, de figyelembe kell venni, hogy a nyirokerek alulról felfelé, a hónalj nyirokcsomói felé vezetnek. Mély rétegeket nem érint, hőmérséklet emelkedést eredményez.

            Fajtái: Irány alapján:                1. hosszanti, hosszanti tengellyel párhuzamos, 2. haránt, 3. körkörös

                        Erőkifejtés alapján:       1. mély,            2. felületes,

                        Kézhasználat alapján:   1.újjbeggyel, 2. egész tenyérrel, 3.terpesztett, vagy zárt ujjakkal 4. kézháttal,

Dörzsölés:

A dörzsölés mélyebb rétegeket érint, drasztikusabb fogásnem. Célja nem csak a bőr felső rétegeinek, hanem a mélyebben fekvő idegvégződéseknek is az ingerlése.

Felületes dörzsölés célja a bőr elhalt szarurétegének eltávolítása, valamint vérbőség okozása. Csontos alátámasztás legyen, amihez hozzá lehet dörzsölni, lokális fogásnem (test egyes részein alkalmazzuk csak). Komoly hatást fejt ki a mély rétegekben található kötőszövetekre, izmokra.

Dörzsölés hatására megnyílnak azok a hajszálerek is, amelyek nyugalmi állapotban nem vesznek részt a keringésben.

Fajtái: Irány alapján:                1. hosszanti, hosszanti tengellyel párhuzamos, 2. haránt, 3. körkörös

                        Erőkifejtés alapján:       1. mély,            2. felületes,

                        Kézhasználat alapján:   1.újjbeggyel, 2. egész tenyérrel, 3.hüvelykpárnával 4.kisujjszéllel,

                                                           5.ököllel, 6. karomállásban tartott ujjbegyekkel, 7.„vasaló fogás”,

Gyúrás

Gyúrás a legdrasztikusabb fogásnem. Az izmot felemeli alapjáról (nem a tapadásról) és visszahelyezi a helyére vagy visszapréseli az ujjak között. Főleg az izomszövet átdolgozására hat, részleges lokális fogásnem. Szitálás, mángorlás szintén gyúrás forma.

Fajtái: Irány alapján:                1. hosszanti, hosszanti tengellyel párhuzamos, 2. haránt, 3. félkörös

                        Erőkifejtés alapján:       1. mély,            2. felületes, (intermittáló gyúrás)

                        Kézhasználat alapján:   1.egykezes       2. kétkezes

Vibráció

Vibráció nehéz, a többi fogással el nem ért területek izmainak az átmozgatására használják. Nehéz fogásnem. Ide sorolják a végtagok a kirázását is. Vibráció lényege, hogy ritmusos, rezgőmozgások váltakozó nyomást hoznak létre a bőr felületén.

Fajtái: Irány alapján:                1. hosszanti, hosszanti tengellyel párhuzamos, 

                        Kézhasználat alapján:   1.ujjbeggyel     2. ököllel,  3. kisujjszéllel,  4. kézháttal, 

5. készülékkel

Ütögetés

Ütögetéseknél a kezelő kéz csak rövid ideig, legtöbbször pillanatokra érintkezi csak a kezelendő felülettel. Hosszabb ideig végzett ütögetés a bőr és a bőr alatti kötőszövet capillárisait kitágítja, így az érfalak tónusa csökken, a bőr kipirul, meleg lesz. Végrehajtás során a kéz kéztőizületből mozog és csak a kisujjpárna és a kisujj külső felszíne érintkezik a beteg bőrével.

Kivont terület: nyak, fej, has, vese, sípcsont.

Fajtái: Irány alapján:                1. hosszanti, hosszanti tengellyel párhuzamos, 2. haránt, 3. félkörös

                        Erőkifejtés alapján:       1. mély,            2. felületes,

                        Kézhasználat alapján:   1.hajlított tenyérrel (paskolás),             2. kezek singcsonti élével

(vágás) 3. ujjbeggyel (kopogtatás)       4. kanálforma