A nevel�s tartalma �s az �letkori szakaszok

oRousseau szak�tott a kor�bbi mechanikus szimmetrikus �letkori periodiz�ci�kkal. (Olyanokkal, mint p�ld�ul Comenius�, aki n�gyszer hat esztend�s iskolarendszert v�zolt fel a Didactica Magn�ban.)

oA gyermeki fejl�d�s szakaszait �t peri�dusra osztja. Ezeknek egy-egy "k�nyv" (azaz fejezet) felel meg pedag�giai reg�ny�ben az "Emil"-ben.

a) Els� k�nyv: sz�let�st�l a besz�dig (k�r�lbel�l k�t�ves korig) - testi nevel�s

oEz a kisgyermek kora, akinek �let�t a gy�ny�r �s a f�jdalom uralma jellemzi. A gyermek gyenge, kiszolg�ltatott l�ny, aki saj�t nyomor�s�ga ellen csak k�nnyekkel tud v�dekezni.

oRousseau pedag�gi�ja gyermekk�zpont�, ennek ellen�re hat�rozottan elutas�tja a d�delget�, k�nyeztet� nevel�st: "A gyermek els� k�nnye k�r�s" - �rja. "Ha nem �gyel�nk r� csakhamar parancs lesz bel�le. Azzal kezdi, hogy seg�ts�get k�r, s azzal v�gzi, hogy szolg�lni kell neki. �gy �ppen saj�t gyenges�g�b�l, amelyb�l kezdetben f�gg�s�nek �rz�se fakad, j�n l�tre azt�n a hatalom �s uralkod�s eszm�je."

b) M�sodik k�nyv: k�t�ves kort�l tizenk�t �ves korig - az �rz�kszervek nevel�se

oRousseau a hagyom�nyos pedag�gia k�pvisel�ivel szemben nem a j�vend� feln�ttet l�tja a kisgyermekben. Tiszteletben tartja a gyermekkort, seg�ti "j�t�kaiban, �r�meiben, var�zsos �szt�n�let�ben". A gyermek a jelennek �l, lassank�nt k�pes lesz arra, hogy elemi v�gyait kiel�g�tse. Fokozatosan kapcsolatot teremt �nmaga �s a k�lvil�g dolgai k�z�tt. Gondolkod�sa az �rz�kel�ssel kezd�dik, lassan eljut az �rtelemnek arra a fok�ra, melyet Rousseau "�rz�kel� �rtelemnek" nevez. K�nyvek helyett konkr�t �rz�kszervi tapasztalatokat k�n�l Emilnek: "els� mestereink a filoz�fi�ban a l�bunk, a kez�nk, a szem�nk".

oAz egyes �rz�kszervek fejleszt�s�re ebben az �letkorban k�l�n�s gondot kell ford�tani. Igen fontosnak tartja a tapint�s, a l�t�s, a hall�s, az �zlel�s �s a szagl�s �rz�kszerveinek a nevel�s�t. Rendszeres testgyakorl�st aj�nl.

oRousseau ebben az �letkori szakaszban nem akar tervszer� tan�t�st. Tizenk�t esztend�s kor�ig f�l�sleges oktatni a gyermeket. Olvasni is csak akkor tanuljon meg, ha "�rezni fogja annak sz�ks�g�t". S akkor is csak a j�t�k kedv��rt, hogy p�ld�ul egy eb�dre sz�l� megh�v�t kibet�zhessen.

c) Harmadik k�nyv: tizenk�t �ves kort�l tizen�t �ves korig - az �rtelmi nevel�s

oEzt az id�szakot nevezi Rousseau az "�rtelem b�k�s korszak�"-nak. A gyermeket m�g nem gy�trik a pubert�s kor bels� lelki fesz�lts�gei, szenved�lyes disszonanci�i. A lelki harm�ni�nak ezt a r�vid peri�dus�t kell felhaszn�lni arra, hogy er�f�l�sleg�t �rtelme k�pz�s�re ford�tsa.

oMost m�r tudja, mi a k�l�nbs�g a j�t�k �s a munka k�z�tt. M�gsem gy�trelem sz�m�ra a tanul�s, hiszen fel�bredt m�r benne "az ember term�szetes k�v�ncsis�ga minden ir�nt, ami k�zelr�l vagy t�volr�l �rinti".

oNevel�je seg�ts�g�vel fedezze fel � maga a term�szetet, a tudom�nyokat. Az �t k�rnyez� term�szet jelens�geinek vizsg�lat�val, gy�jtem�nyek �ssze�ll�t�s�val, egyszer� k�s�rletek elv�gz�s�vel tanuljon f�ldrajzot, csillag�szatot, fizik�t. (A k�nyvek k�z�l egyed�l Defoe "Robinson"-j�t tartja alkalmas olvasm�nynak.)

d) Negyedik k�nyv: tizen�t esztend�s kort�l a h�zass�gk�t�sig - az erk�lcsi nevel�s

oEz az id�szak Rousseau felfog�sa szerint az ember "m�sodik sz�let�s�nek" korszaka, ett�l kezdve v�lik etikailag form�lhat� l�nny�.

oEddig csak l�tezett, most m�r �l. V�gy�dik az emberek ut�n, keresi a t�rsas�got. Ett�l kezdve sz�knek bizonyulnak sz�m�ra az �let zaj�t�l t�vol es� vid�ki, falusi �let keretei: vissza kell t�rnie a v�rosba, az emberi t�rsadalomba.

oVissza kell t�rnie az�rt is, mert erk�lcsi nevel�se nem lehet teljes a t�rsas�gt�l elz�rt robinzoni mag�ny�ban. Ebben az �letkorban a term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt nevelt Emil m�r felk�sz�lt a t�rsas �let megpr�b�ltat�saira, hiszen "elm�je pontos �s el��t�let-mentes, sz�ve szabad".

oA sz�v nevel�s�vel szorosan �sszef�gg a vall�sos nevel�s: ennek is most j�tt el az ideje.

oRousseau a szexu�lis nevel�st is igen fontosnak tartja. Nagy hangs�lyt ford�t arra, hogy a gyermek term�szetes nemi �r�s�t ne siettess�k k�ls� hat�sok.

e) �t�dik k�nyv: Sophie nevel�se.

oHa Emil nevel�s�t figyelemmel k�s�rve forradalmian �j gondolatok sokas�g�ra bukkantunk, akkor a n�nevel�ssel foglalkoz� fejezetet olvasva csal�dnunk kell. Ebben a k�rd�sben ugyanis sz�zad�nak legelmaradottabb felfog�s�t k�pviselte.

oA f�rfi �s a n� Rousseau szerint k�t hasonl� teremtm�ny gy�keresen elt�r� form�ban megalkotva. M�g a f�rfi lelkialkat�t az aktivit�s �s er�, a n��t a passzivit�s �s gyenges�g jellemzi. A n� �lete v�g�ig kiskor� marad: el�bb apj�nak, majd f�rj�nek al�rendelve �l. A f�rfi cselekedeteiben saj�t auton�m egy�nis�g�t k�vetheti, a n� ezzel szemben k�teles a k�zv�lem�nynek, a konvenci�knak engedelmeskedni.

oEmil leend� feles�g�nek, Sophie-nak a nevel�se is ennek megfelel�en t�rt�nik. Legf�bb c�lja a h�zias er�nyek elsaj�t�ttat�sa, a kecses modor �s a m�ly �rzelmek kibontakoztat�sa. Mindemellett a helyesen nevelt n� "j�l olvas a f�rfi sz�v�b�l", szellemes t�rsalg�, kiv�l� megfigyel�k�pess�ggel rendelkezik. F�rj�vel egy�tt ide�lis harm�ni�t alkot.

A n�

         Az ide�lis n�r�l alkotott elk�pzel�s�t j�l �rz�keltetik a k�vetkez� sorok: "Sophie nem sz�p, de az � oldal�n a f�rfiak elfelejtik a sz�p n�ket, a sz�p n�k pedig el�gedetlenkednek �nmagukkal. Els� pillanatra csinosnak is alig mondhat�. De min�l tov�bb l�tja az ember, ann�l ink�bb megsz�p�l. Nyer ott, ahol annyi m�s vesz�t; amit pedig megnyert, t�bb� nem veszti el. [...] Nem k�pr�ztat el, de �rdekel."

Emile et Sophie ou les solitaires, azaz: Emil �s Sophie vagy a k�t mag�nyos

         A k�nyv kev�ss� ismert, t�red�kben fennmaradt folytat�s�ban az ifj� p�r gyermek�nek nevel�s�t b�zza a h�zitan�t�ra. Az idill m�gis t�r�kenynek bizonyul: a gyermek meghal, s a v�rosba val� visszat�rt�k ut�n Sophie is h�tlen lesz f�rj�hez.

         Emil elhagyja a "hitv�ny" h�zass�gt�r�t, �tra kel, hogy bej�rja a vil�got, de v�ndorl�sa sor�n foglyul ejtik. V�g�l rabszolgak�nt tal�lja meg �lete c�lj�t: zend�l�st szervez az elnyom�k ellen. Rousseau vil�gosan l�tja saj�t kora �get� probl�m�it: az ellentmond�st az ember individu�lis �s szoci�lis meghat�rozotts�ga, a term�szetes �letm�d �s a t�rsadalmi konvenci�k k�z�tt.

         Nincs ki�t: a term�szetes m�don nevelked� Emil �s a sz�m�ra nevelt Sophie h�zass�ga a romlott t�rsadalom k�zeg�ben sz�ks�gszer�en kudarcba fullad. A "Mag�nyosok" dr�m�ja �gy v�gs� soron megk�rd�jelezi az "Emil"-ben kifejtett pedag�giai elvek nagy r�sz�t.

Emil hat�sa

oRousseau felfog�sa k�s�bb �talakult: az individualista pedag�gia fokozatosan t�rsadalmi-�llampolg�ri nevel�ss� form�l�dott.

oRousseau pedag�giai gondolatvil�ga ellentmond�saival ma m�r megk�rd�jelezhet� v�leked�seivel egy�tt is fordul�pontot jelentett a pedag�gia elm�let�nek �s gyakorlat�nak t�rt�net�ben. Az "Emil" hat�sa rendk�v�li: element�ris er�vel befoly�solta a r�k�vetkez� �vsz�zadok pedag�giai gondolkod�s�t �s a nevel�s gyakorlat�t.

oA huszadik sz�zad reformmozgalmai nem �rthet�ek meg gondolatvil�g�nak ismerete n�lk�l. Sz�zadunk reformpedag�giai mozgalm�nak k�pvisel�i k�z�l szinte valamennyien k�t�dnek Rousseau pedag�giai elk�pzel�seihez.

A magyar gyermektanulm�nyi mozgalom

         A 19. sz�zad v�g�n haz�nkban is term�keny talajra tal�lt a gyermek saj�toss�gait sokoldal�an tanulm�nyoz� mozgalom: a pedol�gia, vagy - ahogyan Nagy L�szl� elnevezte - a gyermektanulm�nyoz�s. A gyermekre vonatkoz� anat�miai, biol�giai, szociol�giai ismeretek �sszegz�se mellett mindenekel�tt a k�s�rleti l�lektan �s az ennek talaj�n kibontakoz� gyermekpszichol�gia szolg�lt e pedag�giai ir�nyzat h�tter��l.

Nagy L�szl�

oA fiatal Nagy L�szl� (1857-1931) a budai tan�t�k�pz� int�zet pedag�gia �s l�lektan tan�rak�nt foglalkozott a k�s�rleti l�lektan �s a gyermekpszichol�gia k�rd�seivel. 1889-ben megalakult a Magyar Tan�t�k�pz� Int�zeti Tan�rok Orsz�gos Egyes�lete, melynek f�titk�ra Nagy L�szl� lett. Ugyancsak �t v�lasztott�k meg az egyes�let k�zl�ny�nek, a "Magyar Tan�t�k�pz�" c. foly�iratnak a f�szerkeszt�j�v�. Az egyes�let k�zgy�l�sein �s a foly�irat has�bjain egym�s ut�n jelentek meg a tan�t�k�pz�s fejleszt�s�t s�rget� cikkek, a pszichol�gia �s pedag�gia oktat�s�nak aktu�lis k�rd�seivel foglalkoz� el�ad�sok, illetve tanulm�nyok.

oNagy L�szl� - mint az egyes�let f�titk�ra �s a k�zl�ny f�szerkeszt�je - jelent�s szerepet j�tszott az 1896-ban Budapesten megrendezett II. Orsz�gos �s Egyetemes Tan�gyi Kongresszus el�k�sz�t�s�ben �s szervez�s�ben.

Magyar Gyermektanulm�nyi T�rsas�g

         Hosszas szervez�munka eredm�nyek�nt - melyben Nagy L�szl� oroszl�nr�szt v�llalt - 1906-ban v�gre megalakult a Magyar Gyermektanulm�nyi T�rsas�g. Nagy L�szl� �lete ett�l kezdve szervesen �sszefon�dott a gyermektanulm�nyi mozgalommal. K�zvetlen munkat�rsa �gy eml�kezett meg r�la: "Nagy L�szl� ez id�t�l kezdve eg�szen a gyermektanulm�nyoz�s�. Minden perce ez�, a legteljesebben �s a leg�nzetlenebb�l. Ennek �rdek�ben apostol �s harcos, agit�tor �s tud�s egy szem�lyben; tanul �s tan�t, b�r�l �s buzd�t, serkent �s h�veket toboroz, anyagi t�mogat�s ut�n j�r, rem�l �s csal�dik. De soha nem cs�gged."

A gyermek

oA t�rsas�g hamarosan sz�les k�r� tev�kenys�get fejtett ki a gyermekk�zpont� pedag�giai felfog�s n�pszer�s�t�se �rdek�ben: tanfolyamokat szerveztek pedag�gusok r�sz�re, k�nyveket, foly�iratokat adtak ki stb. Ilyen volt "A gyermek" c�m� lap, amely - Nagy L�szl� f�szerkeszt�s�vel - 1907-ben jelent meg el�sz�r, �s eg�szen 1943-ig rendszeresen k�z�lt pedag�giai-pszichol�giai t�rgy� cikkeket.

oA gyermektanulm�nyoz�s budapesti k�zpontj�n k�v�l hamarosan vid�ki fi�kk�r�k is l�trej�ttek. 1914-ben m�r 4000 tagot tartott nyilv�n a t�rsas�g. A mozgalom nemcsak a nevel�studom�ny m�vel�inek figyelm�t keltette fel - a herbarti�nus pedag�gia k�pvisel�i nem rejtett�k v�ka al� ellen�rz�seiket - hanem a pedag�gust�rsadalom legsz�lesebb r�tegeiben keltett visszhangot.

A pedag�gia kritik�ja

o"A gyermektanulm�nyoz�s megindul�sa el�tt - �rta Bogn�r Cecil pszichol�gus, a budapesti benc�s gimn�zium tan�ra - a pedag�gia majdnem kiz�r�lag �rt�ktudom�ny volt. Feladat�nak azt tekintette, hogy meg�llap�tsa, milyennek kell lennie az embernek, teh�t miv� kell nevelni a gyermeket, mely er�nyeket kell megszereznie, mire van legink�bb sz�ks�ge a kult�rjavakb�l, vagyis mi az az ismeretanyag, amit meg kell tanulnia.

oA pedag�gia megalkotta az emberi ide�lt, kit�zve a nevel�s c�lj�t. Az eszk�z�k megv�logat�s�n�l a c�lt tekintette, de kev�ss� vette figyelembe a nevelend� gyermek testi �s lelki saj�toss�gait. K�nnyen �rthet� ebb�l, hogy az eszk�z�k megv�logat�sa nem volt mindig szerencs�s �s a nevel�s m�dszere nem mindig a legj�rhat�bb utakon vezetett a kit�z�tt c�l fel�."

Iskolak�s�rletek

oA gyermektanulm�nyoz�s elveit k�v�nta a gyakorlatba �t�ltetni k�t olyan budapesti int�zm�ny, amely a maga kor�ban eur�pai h�rn�vre tett szert. Az egyik a Domokos L�szl�n� vezet�s�vel 1914-1949 k�z�tt m�k�d� "�j iskola", ahol 6-18 �ves le�nyok tanultak; a m�sik pedig Nemesn� M�ller M�rta 1915-1943-ig fenn�ll� int�zete, a "Csal�di Iskola". Ide 6-10 �ves fi�k �s l�nyok j�rtak.

oAz �j Iskola tanterv�t maga Nagy L�szl� k�sz�tette el, Domokos L�szl�n� "ritka h�s�ggel, okoss�ggal �s tiszt�nl�t�ssal" val�s�totta meg. A nevel�s-oktat�s legf�bb meghat�roz�ja "a gyermek �letkor�nak bels� t�rv�nyszer�s�ge" volt. A pedag�gusok bizalmas, k�zvetlen kapcsolatot alak�tottak ki n�vend�keikkel, igyekeztek fel�breszteni benn�k az aktivit�st, �ntev�kenys�get, a munka szeretet�t.