Nagy L�szl� pedag�gi�ja

oNagy L�szl� az�rt dolgozott, hogy a nevel�-katat� munka a gyermek bels� vil�g�nak tudom�nyos ig�ny� megismer�s�re t�maszkodj�k. Ezt a c�lt szolg�lta 1908-ban megjelent k�nyve, "A gyermek �rdekl�d�s�nek l�lektana" is.

oM�v�ben a kor�bbi �rdekl�d�s-elm�leteket vizsg�lva b�r�lja Herbartnak �s k�vet�inek intellektualista felfog�s�t. Nagy L�szl� k�nyv�ben kifejti, hogy az �rdekl�d�s folyamat�ban ugyan a lelki �let k�l�nb�z� elemei vesznek r�szt, de az �rdekl�d�s legink�bb jellemz� von�sa �s "folyamatot ir�ny�t� mozgat�ereje az �rzelem".

Nagy L�szl� a gyermek �rdekl�d�s�nek alakul�s�ban �t fejl�d�si fokozatot k�l�nb�ztet meg:

o1. Az �rz�ki �rdekl�d�s foka sz�let�st�l 2 �ves korig tart. Ekkor a gyermek �rdekl�d�s�t az �rz�kszervi benyom�sok k�tik le, azok az impresszi�k, melyek �rz�kszerveit kellemesen foglalkoztatj�k. Nagyon fontos, hogy a gyermeknek a k�lvil�ggal val� �rintkez�s�t el�mozd�tsuk, �rz�kszerveinek tapasztal�si lehet�s�get adjunk.

o2. A szubjekt�v �rdekl�d�s foka a 2-7 esztend�s korban jelentkezik. A gyermek ekkor m�r ink�bb t�rgyak ir�nt �rdekl�dik, de ennek a t�rgyi �rdekl�d�snek az a kiv�laszt� szempontja, hogy az adott t�rgy mennyire ind�tja meg k�pzelet�t, mennyire seg�ti �ntev�kenys�g�t. A gyermekben ekkor m�g az �szt�nei uralkodnak.

Az �rdekl�d�s

o3. Az objekt�v �rdekl�d�s foka 7-10 �ves korig tart. Itt a t�rgyak m�r nem szubjekt�v hat�sukkal v�ltj�k ki a gyermek �rdekl�d�s�t, hanem t�rgyi hasznuk miatt. "A gyermek minden �j dolgot meg akar ismerni, amely a szeme el� ker�l." A t�rgyakat a gyermek aszerint �rt�keli, hogy mennyire tudja hasznos�tani �ket konkr�t cselekv�s�ben, a val�s�g megismer�s�ben. El� kell mozd�tani a gyermek term�szethez val� k�zeled�s�t, term�szetbe val� bele�l�s�t - tan�csolja Nagy L�szl�.

Az �rdekl�d�s

o4. Ezut�n k�vetkezik az �lland�sult objekt�v �rdekl�d�s foka a 10-15 �ves korban. A kor�bbi �rdekl�d�s ebben a korban hosszabb id�re �lland�sul egyes tev�kenys�gek ir�nt. A gyermekben kialakul az �nfegyelmezetts�g, az �sszpontos�t� k�pess�g megfelel� szintje. A gyermek egy�nis�ge ekkor bontakozik ki er�teljesebben.

o5. 15 �ves kort�l a serd�l�st�l �ri el a gyermek a logikai �rdekl�d�s fok�t. Az ifj� ekkor m�r a szem�lyek, t�rgyak, jelens�gek eszmei tartalma, a tapasztalatok bels� �sszef�gg�se ir�nt �rdekl�dik. A gyermeket az eszm�k �s ide�lok ir�nti lelkesed�s jellemzi, ezeket az eszm�ket kisz�nezi, szubjekt�vv� teszi. Ebben az id�szakban v�lik a gyermek �ntudatos t�rsadalmi l�nny�. Ezt az id�szakot nevezi Nagy L�szl� az �lland�sult logikai �rdekl�d�s fok�nak.

Oktat�si c�l

         Nagy L�szl� szerint az oktat�s c�lja a vil�gos, tiszta fogalmi ismeretek ("tiszta objekt�v szeml�letek") l�trehoz�sa. Az oktat�s folyamata k�t, szervesen egym�sba �vel� szakaszra bomlik:

•az �rdekl�d�s kialakul�s�nak folyamat�ra, majd

•a "tiszta szeml�letek" megjelen�s�nek szakasz�ra.

         Az oktat�snak "egy�niesnek", azaz egy�nre szabottnak kell lennie. Csak akkor lehet eredm�nyes, ha alkalmazkodik az "egy�ni er�kh�z". Mik�zben a gyermek �sszeveti a r�gi ismereteit az �j tapasztalatokkal, fel�bred benne a hi�ny�rzet �szt�ne: az ismeretlen felfedez�s�nek, megismer�s�nek v�gya. Az ilyen oktat�s m�r val�ban szem�lyis�gform�l�, nevel� hat�s�.

Didaktika gyermek-fejl�d�stani alapon

oNagy L�szl� m�r a sz�zad t�zes �veinek k�zep�n meg�rta egyik legjelent�sebb m�v�t, a "Didaktika gyermek-fejl�d�stani alapon" c�m� k�nyv�t. Ez csak k�s�bb, 1921-ben jelent meg nyomtat�sban. K�zben, az �szir�zs�s forradalom alatt tervezetet dolgozott ki "A magyar k�zoktat�s reformja" c�mmel. Ebben a k�zoktat�si rendszer alapj�t m�r a 6-14 �ves gyermekek sz�m�ra szervezett nyolcoszt�lyos egys�ges n�piskola k�pezi. A "Didaktika" e n�piskola 5-6 �s 7-8 oszt�lyos tanterv�t tartalmazza.

oRadik�lisan �j elem ebben a tantervben a gyermekb�l t�rt�n� kiindul�s elve. Nagy L�szl� nem a szaktudom�nyokb�l vagy az ezeket lek�pez� szakt�rgyakb�l kiindulva bontja le a tananyagot oszt�lyokra, hanem a gyermek fejl�d�s�nek szakaszait v�ve alapul.

Cselekv� iskola

oNagy L�szl� pedag�gi�j�nak k�zponti alakja a gyermek. Nagy fontoss�got tulajdon�tott a gyermek aktivit�s�nak, �ntev�kenys�g�nek, ezzel p�rhuzamosan a gyermek �s tan�r, a gyermek �s a m�sik gyermek egy�ttmunk�lkod�s�nak. Egy�ni k�s�rletez�s �s probl�mamegold�s - ez a gyermektanulm�nyi alapokon nyugv� iskola egyik legf�bb jellemz�je. Mindehhez a tan�r megfontolt seg�ts�gny�jt�sa, h�tt�rbe h�z�d� szervez�-tev�kenys�ge csatlakozik. Nagy L�szl� iskol�ja teh�t "cselekv� iskola", ahol a gyermek "munk�ja", tev�kenys�ge uralkodik, szemben a tradicion�lis herbarti "tanul�iskola" tan�rk�zpont�s�g�val, ahol a tan�r �s a gyerekek bels� lelki aktivit�sa (k�pzetgyarap�t�sa) domin�l.

ISKOLA�GY �S PEDAG�GIA A XX. SZ�ZADBAN
�j pedag�giai �s pszichol�giai t�rekv�sek

oA herbarti�nus pedag�gia kritikusai azt �ll�tott�k, hogy a nevel�sre vonatkoz� mindennem� filoz�fiai spekul�ci� felesleges �s hasztalan, az �j nevel�studom�ny csakis egzakt, term�szettudom�nyos m�dszerekkel dolgoz�, deszkript�v - azaz minden normat�v mozzanatt�l mentes - diszcipl�na lehet.

oEzzel �sszef�gg�sben bontakozott ki a sz�zadfordul�n a herbarti�nus pedag�gia talaj�n m�k�d� hagyom�nyos, "z�rt iskol�k" kritik�ja: Mindent el�re l�tni, eltervezni, megszabni, az engedetlen gyermeket er�sen k�zben tartani, a j�l kidolgozott �s egyed�l hat�sosnak tartott rendszerbe beleszoktatni, ha kell, belet�rni - ezekkel a jellemz�kkel foglalj�k �ssze a herbarti�nius pedag�giai gyakorlat m�lt�n kritiz�lt jellemz�it.

Herbart kritik�ja

         El�re elk�sz�tett tanterv alapj�n, pontosan meghat�rozott tanmenettel, naprak�sz tananyag alapj�n dolgoz� iskol�ban szigor�an megszabott �rarend keretei k�z�tt folyik a szab�lyos id�k�z�nk�nt v�ltakoz� tant�rgyak tan�t�sa, meghat�rozott rendszer (form�lis fokozatok) szerint, am�g a cseng� meg nem sz�lal, a tan�t� sz�netet nem ad, majd �j tant�rgy tan�t�s�ba nem kezd. A neh�z, sokszor elmozd�thatatlan padokkal felszerelt - a mozg�kony, cselekedni v�gy�, besz�des gyermekeket mozdulatlans�gra, hallgat�sra, a tan�t� szavainak befogad�s�ra k�nyszer�t� - oszt�lyteremben t�rt�n� tan�t�s f�szerepl�je �s ir�ny�t�ja a padok f�l� emelked� katedr�r�l letekint�, p�lc�val �s egy�b fegyelmez� eszk�z�kkel csendet parancsol�, a dolgok foly�s�t �nk�nyesen meg�llap�t� tan�t�.

Herbart kritik�ja

oEzt az int�zm�nyes gyakorlatot - a hallgat�s �s leckefelmond�s iskol�j�t - akart�k megsz�ntetni a XX. sz�zad elej�n kibontakoz� reformpedag�gia k�pvisel�i. A hely�be l�p� �j iskol�t az eur�pai fejl�d�s m�s ir�nyzataiban gy�kerez� gondolatban �s t�rsadalmi gyakorlatban v�lt�k felfedezni. Az ezzel �sszef�gg�sben kibontakoz� Herbart-kritika, �s a "z�rt iskol�k" b�r�lata - a kor�bban m�r ismertetett �j szellemi �ramlatok (pozitivizmus, �letfiloz�fia, kult�rakritika stb.) �s t�rsadalmi mozgalmak hat�s�n t�l - leger�teljesebben k�t, egym�ssal szoros kapcsolatban �ll� t�rekv�sben, a pragmatizmus nevel�sfelfog�s�ban �s a gyermektanulm�nyi mozgalomban jelentkezett.

A pragmatizmus nevel�sfelfog�sa

oWilliam James (1842-1910), a pragmatizmus jelent�s gondolkod�ja.

oIgaz az, ami az ember "munkak�pess�ge", a gyakorlati cselekv�s (g�r�g�l: pragma) szempontj�b�l hasznos.

oMint laborat�riumalap�t�, tank�nyv�r� �s mint filoz�fus d�nt�en befoly�solja az amerikai pszichol�gia saj�t arculat�nak kialakul�s�t. 1875-ben nyitja meg Amerika els� pszichol�giai laborat�rium�t a Harvard Egyetemen.

William James

oSzak�t a tiszta megismer�s ill�zi�j�val, az intellektu�lis antropol�gi�val. Az embert els�dlegesen cselekv� l�nyk�nt �rtelmezi.

oAz ember v�laszt� l�ny - mondja - akinek �let�t v�laszt�sai hozz�k l�tre. Ez a gondolat kiv�l�an megfelel az amerikai t�rsadalom hitvall�s�nak, a "self made man" [�nmag�t megteremt� ember] filoz�fi�j�nak �s pszichol�gi�j�nak.

�j emberide�l

oA XIX. sz�zad v�g�nek gyors gazdas�gi fellend�l�se, az amerikai demokr�cia int�zm�nyrendszer�nek teljes ki�p�l�se, �s az ezzel egy�tt j�r� dinamikus t�rsadalmi v�ltoz�sok ugyanis a "korl�tlan lehet�s�gek haz�j�ban" - r�szben a pragmatizmus eszmei t�mogat�s�val - egy �j emberide�l kibontakoz�s�t tett�k lehet�v�. A szabad individuum, a cselekedni, v�lasztani tud� ember eszm�nye ez, akit nem seg�tenek sz�let�si el�jogai, �s nem g�tolnak a sz�let�sb�l fakad� h�tr�nyok; akinek karrierje, boldogul�sa kiz�r�lag saj�t tehets�g�t�l f�gg; aki az �lland�an v�ltoz� vil�g konkurenciaharc�ban is k�pes talpon maradni, �rv�nyes�lni, j� egzisztenci�t teremteni.

oEz a megv�ltozott helyzet komoly kih�v�st jelentett a hagyom�nyos amerikai iskola sz�m�ra is, amelyre a pragmatizmus egyik legjelent�sebb pedag�giai reprezent�nsa John Dewey keresi meg a megold�st.