A reformpedag�gia kialakul�sa �s fejl�d�se az els� vil�gh�bor�ig

         A radik�lis nevel�skritika t�rgya: a hagyom�nyos iskola

         1900-ban jelent meg a sv�d tan�t�n�, Ellen Key (1849-1926) nagysiker� m�ve "A gyermek �vsz�zada„ c�mmel. A k�nyv 1902-ben kiadott n�met ford�t�sa r�v�n v�lt vil�gszerte ismertt�. A m� nyom�n a sv�d pedag�gusn� nev�t, radik�lis n�zeteit sz�mos - ebben az id�ben sz�rnyat bont� - pedag�giai t�rekv�s t�zte z�szlaj�ra. A szerz� forradalmi elk�pzel�seit a k�nyv aj�nl�sa is �rz�kelteti, ami �gy sz�l: "Mindazoknak a sz�l�knek aj�nlom, akik rem�lik, hogy az �j �vsz�zadban megalkotj�k az �j embert".

Ellen Key nevel�si alapelvei

oIgaz�n hat�kony nevel�s a csal�dban lehets�ges - vallja Ellen Key.

o�j t�pus� nevel�i magatart�s: a sz�l�knek, pedag�gusoknak t�bb� nem a feln�tts�g magaslat�r�l �s t�vlat�b�l kell n�zni�k a gyermeket.

oAz �j nevel�s megval�s�t�s�hoz az iskolarendszer radik�lis reformja sz�ks�ges. A korabeli iskola - �ll�tja - az esztelens�g, el��t�letek �s mell�fog�sok sz�vev�nye, ahol csup�n a "gyermek l�lekgyilkol�sa" folyik. A hagyom�nyos iskola teljes m�rt�kben ki�li a gyermek term�szetes tud�sv�gy�t, megfigyel�k�pess�g�t, �n�ll�s�g�t.

oA r�gi iskol�t meg kell sz�ntetni! - adja ki Ellen Key a forradalmi jelsz�t - az "�j emberek" nevel�s�re szolg�l� "�j iskol�t" a gyermekhez kell m�retezni, figyelembe v�ve annak ig�nyeit, �letkori saj�toss�gait.

A "New School", a reformpedag�gia els� iskolamodellje

         1889-ben az angol k�z�piskolai tan�r, Cecil Reddie (1858-1932) "New School" (�j Iskola) n�ven nevel�int�zetet alap�tott a Rochester melletti Abbotsholme-ban. Az els� kezdem�nyez�st k�vet�en hamarosan elkezd�d�tt a hagyom�nyos herbarti z�rt iskol�k trad�ci�ival szak�t� int�zetek szervez�se, amelyek a t�rsadalmi elit k�z�piskolai nevel�s�t-oktat�s�t szolg�lt�k.

Az int�zetek pedag�giai rendje

         Az �j int�zetek sz�mos korszer� nevel�si m�dszert vettek fel pedag�giai eszk�zt�rukba. Ezek k�z�l a legfontosabbak:

oa gyermekek eg�sz �let�nek rugalmas kereteket, szab�lyokat ny�jt� napirend,

oaz iskola�llam �nkorm�nyzati modellje,

oaz �j tan�r-di�k kapcsolat,

oaz oktat�s �jszer� m�velts�gtartalmai, didaktikai-metodikai elemei,

oaz �ntev�kenys�g.

Term�szettudom�nyos, biol�giai-antropol�giai koncepci�k

         A sz�zad els� �vtized�nek v�g�re mind jobban kiteljesed� reformpedag�giai mozgalom �rdekl�d�se egyre fokozottabban a kisgyermekek �s kisiskol�sok nevel�snek k�rd�sei fel� fordult. Ennek jegy�ben sz�letett meg a kor term�szettudom�nyos eredm�nyeinek felhaszn�l�s�val Maria Montessori �s Ovide Decroly pedag�giai koncepci�ja.

Maria Montessori pedag�gi�ja

oA korszak fiziol�giai, pszichol�giai kutat�saira alapozta rendszer�t Maria Montessori (1870-1952), aki Olaszorsz�g els� orvosn�jek�nt 1896-ban szerzett diplom�t. Ezt k�vet�en antropol�giai, elmek�rtani kutat�sokat folytatott, majd 1898-t�l �rtelmi fogyat�kosok nevel�s�vel foglalkozott. 1907-ben kapott lehet�s�get arra, hogy id�k�zben kidolgozott m�dszer�t eg�szs�ges gyermekek nevel�sekor is kipr�b�lja. R�ma k�lv�ros�nak egyik b�rh�z�ban hozta l�tre els� �vod�j�t "Casa dei Bambini" [Gyermekek H�za] n�ven.

oM�dszer�t vil�gszerte nagy elismer�ssel fogadt�k, �s hamarosan sz�les k�rben elterjedt. A k�s�bbi �vtizedekben sz�mos nemzetk�zi tanfolyamot szerveztek elsaj�t�ttat�s�ra. Az 1929. �vi Montessori-konferenci�n megalap�tott�k a Nemzetk�zi Montessori Sz�vets�get (Association Montessori Internationale), amely ma is m�k�dik, sz�khelye Amszterdam.

Didaktikai-m�dszertani alapelvei

A Montessori-rendszer k�t alapelve: a gyermeki aktivit�s �s szabads�g.

oA gyermek maga alkossa meg k�pzeteit, fejlessze ki �rz�kszerveit, �p�tse meg saj�t gondolatvil�g�t, ne a nevel� er�szakolja r� a saj�tj�t. A cselekv�s megind�t�ja a feln�tt, ir�ny�t�ja a j�l megv�lasztott eszk�z, de a cselekv� alany maga a gyermek.

oA m�sodik, a szabads�g elve azt jelenti, hogy minden gyermeki tev�kenys�g megengedett, ami nem s�rti a t�bbi gyermek �n�ll� tev�kenys�g�t. Ez�rt tilos minden agressz�v, m�sokat zavar� viselked�s.

T�r �s eszk�z�k

oA gyermeki aktivit�snak Montessori szerint k�t alapvet� felt�tele van:

oa gyermekhez m�retezett, megfelel�en berendezett tev�kenys�gi t�r

o�s a tev�kenys�get befoly�sol�, ir�ny�t� eszk�z�k.

         A gyermekhez m�retezett teret egyszer�, k�nny�, a kis lak�k testm�ret�hez alkalmazkod� b�torokkal, egy�b haszn�lati t�rgyakkal kell berendezni: el�rhet� testmagass�gban elhelyezett fogasokkal, mosd�kkal, j�l mozgathat� asztalokkal, sz�kekkel, sz�nyegekkel, az eszk�z�k t�rol�s�ra szolg�l� alacsony, nyitott polcokkal.

Ovide Decroly pedag�gi�ja

oA reformpedag�gia els� fejl�d�si szakasz�nak m�sik jeles szem�lyis�ge Ovide Decroly (1871-1932). P�ly�j�t szint�n orvosk�nt kezdte, majd Montessorihoz hasonl�an a fogyat�kos gyermekek nevel�s�vel kezdett el foglalkozni. Az eg�szs�ges gyermekek sz�m�ra szint�n 1907-ben nyitotta meg "Ermitage" nev� mag�niskol�j�t Br�sszelben.

oGyakorlati tapasztalatai alapj�n �rta meg n�pszer� pedag�giai munk�it: 1914-ben "A nevel� j�t�kok" (Les jeux educatifs), 1921-ben "A meg�jul� iskola fel�" (Vers l'�cole renov�e), majd 1929-ben "A globaliz�ci� funkci�ja �s az oktat�s" (La function de globalisation et son application dans l'ensiegnement) c�mmel. Ezek nyom�n m�dszere sz�les k�rben v�lt ismertt�.

O. Decroly 

         Hangoztatja azt az alapelvet, hogy az �let term�szetes rendj�hez alkalmazkod� fejl�d�shez maga a term�szet adja meg a megfelel� alapokat �s felt�teleket. Ezt fejezi ki iskol�ja az "Ermitage" homlokzat�n �ll� felirat: "L'�cole pour la vie par la vie", ami egyben pedag�giai koncepci�j�nak r�vid foglalata is, azaz: az iskol�nak az �let �ltal kell n�vend�k�t felk�sz�tenie az �letre.

Az �rdekl�d�si k�zpontok

         Az igaz�n hat�kony iskola term�szeti keretbe helyezi a vil�g k�zvetlen tapasztalatai k�r�b�l kiv�lasztott ismereteket a gyermek leg�ltal�nosabb, legm�lyebb, legalapvet�bb sz�ks�gleteinek megfelel�en. Mindezt n�gy alapvet� ter�let �gynevezett �rdekl�d�si k�zpont (centres d'in�r�t) k�r� csoportos�tja.

Ezek:

ot�pl�lkoz�s,

ov�dekez�s az id�j�r�s viszontags�gai ellen,

ov�dekez�s a veszedelmek �s az ellens�gek ellen,

ok�z�s munka.

Tananyag

         Az �letre felk�sz�t� iskol�nak k�pess� kell tennie a gyermeket saj�t sz�ks�gleteinek kiel�g�t�s�re, illetve annak bel�t�s�ra, hogy mindez a t�bbi ember, a t�rsadalom �rdekeinek figyelembev�tele alapj�n lehets�ges. Ennek megfelel�en a tananyag tov�bbi k�t koncentrikus k�rre tagol�dik:

oa gyermek �nmag�ra vonatkoz� ismereteire;

oa term�szeti �s t�rsadalmi k�rnyezetre vonatkoz�, egyre b�v�l� ismeretrendszerre (f�ld, �llatok, n�v�nyek, v�z, leveg�, �sv�nyok, vil�gegyetem, t�rsadalom, csal�d, iskola).

A globaliz�ci�s m�dszer

         Decroly m�dszertan�t is a gyermeki fejl�d�s saj�toss�gaira, �rdekl�d�s�nek term�szet�re alapozza. V�lem�nye szerint az iskolai oktat�s kezdeti szakasz�ban a gyermeki megismer�sben az els�dleges sz�ks�gletek kiel�g�t�s�t szolg�l� percept�v �rdekl�d�s domin�l, ez�rt ker�lni kell - a hagyom�nyos iskol�ra jellemz� - elvont gondolkod�s m�veleteinek (anal�zis-szint�zis) alkalmaz�s�t. Helyette a gyermek ezen �letkor�ra, gondolkod�s�nak saj�toss�gaira alapoz� megismer�si forma, a "globalisation" alkalmaz�s�t javasolja, amelyre a gyermek k�rnyezet�r�l szerzett �sszegz�, elnagyolt benyom�sok a jellemz�ek.

A globaliz�ci�s m�dszer

oEbben az �letkorban az iskol�nak a gyermek term�szetes, tapasztalatszerz�sen alapul� ismeretszerz�s�hez kell megteremtenie a felt�teleket.

oAz �r�s-olvas�s tan�t�s�t - mivel ezek a gondolatok kifejez�s�nek m�r elvontabb fogalmi szint� form�i - nyolc�ves kort�l a legaj�nlatosabb kezdeni a globaliz�ci� m�dszer�vel. Ennek f�bb l�p�sei Decroly szerint a k�vetkez� m�don alakulnak: 1. teljes, cselekv�st kifejez� mondatok olvas�sa, �r�sa; 2. szavak elvon�sa; 3. sz�tagokra bont�sa. V�lem�nye szerint ezzel a m�dszerrel el�rhet�, hogy a gyermek az �r�st els� pillanatt�l kezd�d�en a gondolatk�zl�s, az olvas�st pedig az ismeretszerz�s alapvet� eszk�z�nek tekintse.