A Jena-plan iskola pedag�giai rendje

         A hagyom�nyos iskol�k "�si �rt�keivel" szak�t� koncepci� az iskolai �let

oszervezeti �s munkarendj�vel,

oa tanul�csoportok kialak�t�s�nak,

oaz id�beoszt�snak,

oaz iskolai tervek �s tartalmak szervez�s�nek

egy saj�tos strukt�r�j�t alak�totta ki:

CSOPORTSZOB�K

oAz iskol�t, mint hagyom�nyos oktat�si int�zm�nyt - melyben a gyermeket csup�n tanul�i min�s�g�ben vett�k figyelembe - megsz�ntette. Helyette olyan nevel�int�zm�nyt hozott l�tre, amely a gyermeki �let term�szetes sz�nterek�nt funkcion�l, amelyben a gyermeki szem�lyis�g eg�sz�nek fejleszt�se ker�l a k�z�ppontba.

oEz�rt a hagyom�nyos oszt�lytermek helyett csoportszob�kat alak�t ki, ami m�r fel�p�t�s�vel �s berendez�s�vel az �n�ll� tanul�s, munka �s gyermeki felfedez�s �szt�nz�je.

Csoportbeoszt�s

         Iskolakoncepci�j�nak szembet�n� saj�toss�ga, hogy megsz�ntette a hagyom�nyos iskola alapvet� szervezeti form�j�t az azonos �letkor� gyermekek oktat�s�val foglalkoz� �vfolyamoszt�lyt. T�zoszt�lyos k�s�rleti iskol�j�t oszt�lyok helyett n�gy alapcsoportra osztotta, amelybe t�bb �vfolyamot, kb. 30-40 gyermeket gy�jt�tt �ssze az al�bbi form�ban:

oAls�sok csoportja, az 1-3. iskolai �v tanul�i (7-9 �vesek).

oK�z�ps� csoport; a 4-6. iskolai �v tanul�i (10-12 �vesek).

oFels�s�k csoportja; a 6-8. iskolai �v tanul�i (12-14 �vesek)

oIfj�s�gi csoport, a 8/9-10. iskolai �v tanul�i (14-16 �vesek).

Alapelvek

oAz egyes csoportokba tartoz�s, illetve �tl�p�s nem csup�n a tanulm�nyi eredm�nyek alapj�n, hanem a tanul�k �ltal�nos �retts�ge, nevel�d�si szintje alapj�n (testi fejletts�g, magatart�s-viselked�skult�ra, erk�lcsi tulajdons�gok stb.) t�rt�nt.

oAz alapcsoportban elt�lt�tt hosszabb id� (�ltal�ban 3 �v) nem eredm�nyezte a gyeng�bb k�pess�g�ek elszigetel�d�s�t, peremhelyzetbe ker�l�s�t. Ismeretlen volt a buk�s. �gy a gyeng�bb teljes�tm�nyt ny�jt�kkal nem kellett mindent �jra kezdeni�k, munk�jukat ott folytathatt�k, ahol hi�nyoss�gaik megjelentek.

oA hagyom�nyos �rarend helyett a heti tanulm�nyi id�t "ritmikus hetirendbe" tagolta, amely szervesen kapcsol�dott a gyermekek �letkor�hoz, napi �s heti munkaritmus�hoz. Az abban megval�sul� alaptev�kenys�geket a Petersen �ltal r�szletesen le�rt m�vel�d�si alapform�k: besz�lget�s, j�t�k, munka, �nnep k�pezt�k.

M�vel�d�si alapform�k

oBesz�lget�s: a heti munk�t kezd� �s lez�r� h�tf�i �s szombati besz�lget�k�r, k�z�s besz�lget�sek a tan�t�si sz�netekben, a tanulm�nyi s�t�t lez�r�, a l�tottak-hallottak feldolgoz�sa, tanul�i-tan�ri el�ad�sok, elbesz�l�sek, a gyermekek munkamegbesz�l�se a csoportmunka sor�n stb.

oJ�t�k: a k�l�nb�z� ismeretk�r�k j�t�kos feldolgoz�sa, mozg�sos j�t�kok a sz�mtan-nyelvtan-�nek-vers tanul�s�hoz �s gyakorl�s�hoz, sz�nj�t�k, ritmikus gimnasztikai j�t�k, torna �s sportj�t�k, terepj�t�k stb.

M�vel�d�si alapform�k

oMunka: k�zimunka, k�zm�ves munka, csoportoktat�s k�l�nb�z� tev�kenys�gei keret�ben v�gzett ismeretszerz�s, a spont�n m�don szervez�d� gyermekcsoportok k�z�s munkatev�kenys�ge, az iskola kertj�ben v�gzett mez�gazdas�gi munka stb.

o�nnep: a heti tev�kenys�get ind�t� �s z�r� h�tf�i, illetve szombati �nnep, a t�rsak sz�let�snapja, kar�csony, karnev�l, ny�r�nnep, az �j tanul�k h�sv�ti felv�teli �nnepe, az �j tanul�k �nnep�lyes avat�sa az iskola alap�t�s�nak napj�n �s egy�b hagyom�nny� nemesed� �nnepi alkalmak.

Pedag�gus-szerep

oA Jena-plan iskol�kban - a t�bbi reformiskolai koncepci�hoz hasonl�an - a hagyom�nyos tan�rszerep megsz�nt, a pedag�gus csoportvezet�k�nt, a tanul�csoport tagjak�nt tev�kenykedett. Mivel az iskola eg�sz �let�t �s saj�t �nm�vel�d�si folyamatukat els�sorban az iskola tanul�i szervezt�k, a tan�rnak ismernie kellett az egyes gyermekek �rdekl�d�s�nek f�bb ir�nyait, �rtenie kellett ahhoz, hogy fel tudja kelteni �s �bren tudja tartani tud�sv�gyukat, ismernie kellett, mikor �s milyen form�ban ny�jtson az �ntev�keny fejl�d�si �s tanul�si folyamat sor�n seg�ts�get.

oA hagyom�nyos m�dszerek helyett kialak�tott �j oktat�si tartalmak els�sorban a gyermek konkr�t tev�kenys�g-helyzeteib�l t�pl�lkoztak. F�k�nt arra szolg�ltak, hogy azok birtok�ban eligazodjon a vil�gban, az el�tte megjelen� dolgokat, jelens�geket �s �nmag�t is meg�rtve alkot� m�don tev�kenykedjen.

Az �llampolg�ri nevel�s

         A polg�ri demokr�ci�k kiteljesed�se k�vetkezt�ben kialakul� t�rsadalmi szint� �s orient�ci�j� pedag�giai gondolkod�s, �s az ennek hat�s�ra kibontakoz� szoci�lpedag�giai koncepci�k el�t�rbe ker�l�se folyt�n v�lik az �llampolg�ri nevel�s fogalma az 1920-as �vek nevel�studom�nyos gondolkod�s�nak �s iskolai gyakorlat�nak k�zponti elem�v�. A gondolat els� megfogalmaz�d�sa a nagy amerikai pragmatista gondolkod�, Dewey kor�bban m�r bemutatott pedag�giai koncepci�j�nak k�zponti elemek�nt - a fiatal gener�ci�k t�rsadalmiv� t�tel�vel �sszef�gg�sben - jelenik meg.

Az �llampolg�ri nevel�s

         Az �ltala k�pviselt felfog�s szerint az iskola csak abban az esetben tudja felk�sz�teni n�vend�keit a dinamikusan v�ltoz� t�rsadalom k�r�lm�nyei k�zepette az �nmegval�s�t�sra, ha maga is a t�rsadalom elemi sejtj�v�, �letlaborat�rium�v� v�lik.

         Az�ltal, hogy m�sokkal �letszer� helyzetekben kicser�li tapasztalatait, kooper�l, szinte �szrev�tlen�l, szint�n �letszer� k�r�lm�nyek k�zepette tanulja meg a t�rsadalomban foly� �let szab�lyait, viszony�t a k�l�nb�z� t�rsadalmi k�z�ss�gekhez �s az �llamhoz, v�lik a demokratikus jog�llam �ntudatos, a saj�t �rdekeit megval�s�tani k�pes, de a m�sik emberre is figyelni tud� szabad �llampolg�r�v�.

Georg Kerschensteiner

oAz eur�pai szoci�lpedag�giai koncepci�k nyom�n kibontakoz� �llampolg�ri nevel�s tradicion�lisabb kontinent�lis - els�sorban n�met - v�ltozat�n�l sokkal ink�bb az �llami k�vetelm�nyekhez val� alkalmazkod�s eleme ker�l el�t�rbe.

oA Kerschensteiner - a n�met t�pus� munkaiskola megteremt�j�nek - nev�hez f�z�d� koncepci�ban a j� �llampolg�r er�nyeinek sor�ban az egy�ni �rdek �s a m�sik ember �rdekeinek figyelembev�tel�n t�l er�teljes szerepet kap a k�z�ss�gi elem, a k�z �ltal elismert tekint�ly szerepe is, amit az egy�n felett �ll�, cselekedeteit befoly�solni k�v�n� �llam testes�t meg.

oKerschensteiner pedag�giai munk�ss�g�nak els� szakasz�ban - a sz�zad els� �vtizedeiben - alkotta meg az �llampolg�ri nevel�si koncepci�j�t.

Az �llam

oAbb�l a m�r ismer�s alapfelt�telez�sb�l indul ki, hogy az �llam a legmagasabb fok� t�rsadalmi szervezet, amely megtestes�ti a kollekt�v �let rendj�t, ir�ny�tja az emberek egy�tt�l�s�t, lehet�v� teszi tagjai sz�m�ra szem�lyis�g�k kibontakoz�s�t. Ez a rend k�z�s emberi akarat, megegyez�s eredm�nye. Az emberi t�rsadalom kollekt�v rendje els�sorban annak kultur�lis sz�nvonal�t�l f�gg.

oFelfog�sa szerint az ember szempontj�b�l a legmagasabb szint� k�ls� j� az olyan �llam, amely a humanizmus eszm�it vallja, mert ennek megval�s�t�sa a t�rsadalom k�z�s c�lja. �llam n�lk�l nem lenne lehets�ges a bels� j� - az egy�n bels� t�k�letesed�se - az erk�lcsi szem�lyis�g kialak�t�sa. A k�t "legf�bb j�" szoros kapcsolatban �s k�lcs�n�s f�gg�s�gben van egym�ssal.

J� �llampolg�r

         Kerschensteiner szerint az ide�lis emberhez - a hasznos emberen - a j� �llampolg�r nevel�se �tj�n vezet az �t. J� �llampolg�r az, aki ismeri saj�t �s nemzete �let�t �s m�ltj�t, akinek el�g ereje van a k�z�s munka elv�gz�s�hez. Ily m�don a munka Kerschensteiner �rtelmez�s�ben a hasznos, j� �llampolg�rok nevel�s�nek, az �llamhoz alkalmazkodni k�pes szem�lyis�g megteremt�s�nek alapvet� felt�tele. Ezen meggondol�s alapj�n fogalmazza meg az �llampolg�rok nevel�se sz�nter�nek sz�nt munkaiskola-koncepci�j�t.

A munkaiskola

oA hagyom�nyos "tank�nyviskola" sematizmus�t, gyermekelleness�g�t - mint m�r l�ttuk - t�bb XIX. sz�zad v�g�n, XX. sz�zad elej�n jelentkez� reformmozgalom �lesen b�r�lta. A tanul�k passzivit�sa helyett a cselekedtet�st, az aktivit�st; a m�vel�d�si anyag k�ls� szempontok szerint t�rt�n� �ssze�ll�t�sa helyett a gyermekek fejl�d�s-l�lektani saj�toss�gainak �s �letsz�ks�gleteinek figyelembe v�tel�t k�n�lt�k fel alternat�vak�nt.

oE pedag�giai t�rekv�sek t�bb� m�r nem a passz�v befogad�sra, nem a mechanikus ism�tl�sre �s eml�kezetbe v�s�sre �p�tettek, hanem a gyerek pszichikus k�pess�geinek fejl�d�s�re, �rdekl�d�s�nek alakul�s�ra, s az ezen alapul� �n�ll� "szellemi munk�j�ra". A s�lypont a tananyagr�l �s a tan�t�r�l �ttev�dik a tanul�ra, illetve valamivel k�s�bb a tanul�k csoportj�ra, k�z�ss�g�re.

A "munka" fogalma beker�l a pedag�gi�ba

oA "munka" nevel�, emberform�l� tev�kenys�g, a fizikai munkav�gz�s form�lis k�pz� erej�vel rendelkezik.

oAz ember l�nyege a cselekv�s, a tev�kenys�g. Az iskola �let�t is ennek az elvnek �rtelm�ben kell �talak�tani. Az aktivit�s nemcsak fizikai munkav�gz�st jelenthet, hanem a val�s�g tev�kenys�g �tj�n val� megismer�s�t, tanul�k�s�rleteket, az �n. "munk�ltat� m�dszert" is.

oA fizikai munkav�gz�s �s a val�s�g birtokbav�tel�t szolg�l� manipulat�v megismer� tev�kenys�g mellett megjelenik a szabad "szellemi munkav�gz�s" fogalma. Az a tanul�i �ntev�kenys�g, amelynek sor�n m�r nem csak a gyermek �rtelmi k�pess�gei fejl�dnek, hanem akarata, �rzelmei, eg�sz szem�lyis�ge gazdagodik.

Georg Kerschensteiner

         Kerschensteiner munkaiskola-koncepci�j�nak megfogalmaz�sakor Herbart �s a herbarti�nusok pedag�gi�j�nak b�r�lat�b�l indul ki. A nevel�s c�lja szerinte a jellemes ember, a hasznos �llampolg�r, de ezt nem a k�pzetek gyarap�t�sa, az oktat�s �tj�n k�v�nja el�rni, hanem a munkav�gz�s seg�ts�g�vel. Az iskol�nak a j�vend� hivat�sra kell el�k�sz�tenie a gyermekeket, s mivel az emberek t�bbs�ge fizikai munk�t v�gez, a t�megek iskol�j�nak erre kell alkalmass� tenni n�vend�keit.

A gyermek akt�v l�ny

         1908-ban Z�richben tartott el�ad�st "A j�v� iskol�ja a munkaiskola" c�mmel. Itt sz�l�tott fel el�sz�r a tanul�iskola elleni k�zdelemre: "a k�nyvek �s f�zetek iskol�ja" gyermekellenes, hiszen a gyermek akt�v, szoci�lis l�ny. A fejl�d�sl�lektan is tan�s�tja, hogy a 3-14 �ves kor� gyermekre mindenekel�tt a t�rgyakkal v�gzett manipul�ci� sz�ks�glete jellemz�. Az igazi munka megfelel a gyermek �szt�n�s tev�kenys�gv�gy�nak, ez�rt "a k�nyviskol�t munkaiskol�v� kell alak�tani, ami szervesen �p�lhet a kisgyermekkor j�t�koss�g�ra".

K�z�ss�gi szellemben

oA munka egy�ttal k�z�s tev�kenys�get, egy�ttm�k�d�st is felt�telez. A kooperat�v cselekv�s, egy�ttmunk�lkod�s fejleszti a gyerekben a "szem�lyes felel�ss�gv�llal�s" k�pess�g�t, megtanul "bekapcsol�dni a munk�ba, seg�ts�get ny�jtani a r�szorul�knak". �gy v�lik a munka az erk�lcsi-szoci�lis nevel�s eszk�z�v�.

oAz iskol�t teh�t munkak�z�ss�gi szellemben szervezte meg. Ezekben a k�z�ss�gekben a kiv�l� k�pess�g� gyerekek magukhoz ragadhatt�k a kezdem�nyez�st, de a gyeng�bbeket mindig seg�teni�k kellett. A munkak�z�ss�gekben saj�t�tott�k el a gyerekek az �llampolg�ri �lethez sz�ks�ges szok�sokat, k�szs�geket. Minim�lis ismeretanyag mellett mindenekel�tt a munka �r�mteli v�gz�s�nek k�pess�g�t k�v�nta n�vend�keinek ny�jtani.

A harc

oKerschensteiner �gy v�li, hogy a "szellemi munk�ra hivatottak" nem tan�that�ak egy�tt a "gyakorlati be�ll�totts�g�akkal", mert k�l�nben k�lcs�n�sen h�tr�ltatn�k egym�s fejl�d�s�t.

oKerschensteiner hat�rozottan elz�rk�zott a munkaiskola megval�s�t�s�ra ir�nyul� m�s jelleg� t�rekv�sek el�l. Szerinte a gyermekben els�sorban nem az alkot�k�pess�get kell kialak�tani, hanem a mechanikus munkav�gz�shez sz�ks�ges g�pies k�szs�geket.

oAz egys�get n�la nem az egys�ges alapm�velts�g biztos�t�sa jelenti, hanem a nevel�s egys�ges alapelve. "Ez az egys�ges alapelv: a harc - �rja Kerschensteiner 1915-ben. Aki emberr� akar nevel�dni, annak harcra kell nevel�dnie �s nem b�k�re." Kritikusai - t�bbek k�z�tt ez�rt a kijelent�s��rt is - sokszor t�madt�k.

Modernit�s

C. Freinet:

         „A sz�zad elej�ig a t�rsadalmi �s a technikai fejl�d�s csak a gener�ci�k �tem�ben haladt. A sz�l�k �s a nevel�k azzal a szinte biztos tudattal k�sz�thett�k fel gyermekeiket az �letre, hogy majd olyan  k�l�nf�le probl�m�kkal tal�lj�k szemben magukat, amilyenekkel �k maguk is tal�lkoztak �s t�bb�-kev�sb� meg is oldottak.  A tan�t�k is el�re tudt�k, mire lesz tan�tv�nyaiknak sz�ks�ge. Oktat�i gyakorlatuk sor�n nem kellett technikai �s pedag�giai v�ltoz�sokkal szemben�zni�k... Akartuk-e vagy sem, a jelenlegi fejl�d�s elk�peszt�en felgyorsult.”

Celestin Freinet Modern Iskol�ja

oA munkaiskola mozgalm�nak nagyhat�s� k�pvisel�je volt a francia Celestin Freinet (1896-1966).

oFreinet az Alpok egyik v�lgy�ben h�z�d� kis faluban, Gars-ban sz�letett. Gyermekkor�nak �lm�nyanyaga term�szetb�l t�pl�lkozott: megfigyelte a n�v�nyeket, rovarokat, patak partj�n j�tszott, ny�jat �rz�tt. A falusi �letm�d hat�ssal volt vil�gszeml�let�nek, gondolkod�s�nak alakul�s�ra.

o"Nek�nk nem volt sem ceruz�nk, sem pap�runk" - �rta gyermekkor�ra eml�kezve. "A m�v�szetet sz�munkra a Krisztus-k�p jelentette a templomban. Az �n els� m�v�sz �lm�nyem azon a napon volt, amikor 2 sou�rt gy�ny�r� k�k-piros ceruz�t v�s�roltam egy v�ndor�rust�l, �s azt�n f�zetbor�t�mra, az ablakdeszk�ra, a falra felrajzoltam vele Franciaorsz�g k�k-feh�r-piros z�szlaj�t."

Celestin Freinet

oMint falusi gyerek sz�m�ra, Freinet-nek is a tan�t�k�pz� jelentette a felemelked�s �tj�t, ahol j� eredm�ny eset�n az �llam fizette a tan�ttat�s d�j�t. A nizzai k�pz�t v�gezte el, majd beh�vt�k katon�nak. A harct�ren s�lyosan megsebes�lt - a t�dej�t �rte l�v�s - �veket kellett k�rh�zban t�ltenie.

oTan�t�i p�ly�j�t 1920-ban kezdte el Bar-sur-Loup, egy d�l-franciaorsz�gi kis falu k�toszt�lyos n�piskol�j�ban. Betegs�ge miatt a fiatal seg�dtan�t�nak nem volt ereje ahhoz, hogy - igazgat�ja p�ld�j�t k�vetve - kiab�l�ssal, asztalcsapkod�ssal teremtsen rendet a gyerekek k�z�tt.

Celestin Freinet

oP�ly�ja v�g�n �gy eml�kezik a kezd�s gy�trelmeire: "Amikor 1920-ban visszat�rtem a nagy h�bor�b�l, s�r�lt t�d�vel, csak egy legyeng�lt, nehezen l�legz� �dics�s�ges sebes�lt� voltam, k�ptelen arra, hogy az �r�kon n�h�ny percn�l t�bbet besz�ljek. M�sfajta pedag�gi�val a neh�z l�legz�sem ellen�re is tal�n folytatni tudtam volna szeretett mesters�gemet. De olyan gyermekeket tan�tani, akik - mereng� szem�kb�l ezt tiszt�n ki lehetett olvasni - nem figyelnek �s nem �rtenek, az �r�t �lland�an megszak�tani, hogy az �lmodoz�kat �s a rendetlenked�ket a szok�sos fr�zisokkal rendre utas�tsam: - Lenn�l sz�ves figyelni?...

oMindez felesleges f�radoz�s volt az oszt�ly z�rt l�gk�r�ben, ahol tiszt�ban voltak fiziol�giai k�pess�geimmel. Mint a fuldokl�, aki nem akar a v�zben al�mer�lni, �n is k�nytelen voltam megtal�lni a fennmarad�s m�dj�t. Sz�momra ez �let-hal�l k�rd�se volt."

Celestin Freinet

oA p�lyakezd�s elszigetelts�g�n az olvas�s seg�tett: ekkor tal�lt r� "szellemi �seire": Pestalozzira �s Rousseau-ra. Elolvassa Adolphe Ferri�re �j k�nyv�t "Az akt�v iskol�"-t. Megtal�lja azokat a pedag�giai elveket, amelyeket szem�lyis�g�hez k�zel�ll�nak �rez, szeretn� kipr�b�lni �ket.

o1922-ben N�metorsz�gban j�r, megismeri Peter Petersent, a Jena-terv megalkot�j�t, akivel �lete v�g�ig kapcsolatban marad.

o1924-ben r�szt vesz Montreux-ban az �j Nevel�s Lig�j�nak II. kongresszus�n. Tal�lkozik Ferri�re-rel, Clapar�de-del. Az �jdons�gok felkeltik �rdekl�d�s�t, de l�tja: a falusi n�poktat�s szeg�nyes viszonyai k�z�tt az elitnevel�sre szabott elk�pzel�sek t�bbs�ge megval�s�thatatlan.

Celestin Freinet

         Ami falun adva volt, az a term�szet k�zels�ge, k�nyvekkel nem helyettes�thet� �lm�nyanyaga. Freinet sz�m�ra ez�rt volt fontos a korabeli tan�t�k avantgarde pr�b�lkoz�sa, amely a "s�t�k az oszt�llyal" elnevez�st viselte. A pr�b�lkoz�st �ltal�ban nem fogadta lelkesed�s, de Freinet k�pes volt arra, hogy kiakn�zza a m�dszer igazi pedag�giai �rt�keit.

Celestin Freinet

         "Sz�momra a �s�t�k az oszt�llyal� az �dv kezdet�t jelentette. Ahelyett, hogy az olvas�t�bla el�tt szuny�k�ltunk volna a d�lut�ni tanul�s idej�n, a falut k�rnyez� mez�re ment�nk. Az utakat keresztezve meg-meg�lltunk, hogy megcsod�ljuk a kov�csot, az asztalost vagy a tak�csot munk�ja k�zben, akiknek m�dszeres �s biztos mozdulatait kedv�nk lett volna ut�nozni [...] M�r nem iskolai szemmel vizsg�ltuk a k�r�l�tt�nk lev� vir�gokat �s rovarokat, a k�veket vagy a patakot. Eg�sz l�ny�nkkel �rezt�k �ket, nemcsak t�rgyilagosan, hanem teljes term�szetes �rz�kenys�g�nkkel. �s kincseit bevitt�k az iskol�ba is, a kavicsokat, a mogyor�fa vir�g�t, az agyagot vagy egy holt madarat..."

Celestin Freinet

oFreinet teh�t kit�rta az iskola kapuit arra az �letre, amely k�zvetlen�l k�r�lvette. Az �lm�nyekkel �tsz�tt tapasztalatokat az iskol�ban feldolgozt�k, be�p�tett�k a tanulm�nyok folyamat�ba. A probl�m�t m�r az okozta, hogy a felhalmozott tapasztalati anyagot hogyan �rizz�k meg, hogy mindig rendelkez�sre �lljon. (Freinet nem akarta haszn�lni a mesterk�lt, �letidegen olvasm�nyokkal zs�folt korabeli n�piskolai tank�nyveket.)

oA megold�st egy k�zi szed�s� nyomda v�s�rl�sa jelentette. Freinet kis tan�tv�nyai ett�l kezdve az egyszer� szerkezet seg�ts�g�vel kinyomtatt�k szem�lyes �lm�nyeikb�l t�pl�lkoz� "szabad fogalmaz�saikat".

Celestin Freinet

oA gyermekek fogalmaz�saib�l �js�got �ll�tottak �ssze. A legjobban siker�lt sz�vegeket elk�ldt�k egy k�zeli falu iskol�sainak, akik hasonl� elvek szerint tanultak. Fokozatosan kibontakozott az egyre sz�lesebb k�r�kre kiterjed� levelez�s, a Freinet-technik�kkal m�k�d� iskol�k �l� kapcsolata.

oA hagyom�nyos tank�nyvekkel val� szak�t�sb�l sz�letett a gyermekek �ltal lapokb�l �ssze�ll�tott "tank�nyv", dokumentumgy�jtem�ny.

oId�k�zben az oszt�ly bels� k�pe is �talakult. Freinet a katedr�n �ll� tan�ri asztalt megfosztotta hagyom�nyos, tekint�lyt parancsol� szerep�t�l. A tanterem k�zep�re �ll�tva megv�ltoztatta funkci�j�t: a szeml�ltet�sre, bemutat�sra sz�nt t�rgyak ker�ltek r�. Az oszt�lyterem legink�bb m�helyre hasonl�tott, ahol az asztalokat �s sz�keket �ppen az aktu�lis tev�kenys�gnek megfelel�en rendezt�k el.

Celestin Freinet

oFeles�g�vel, �lise-zel - aki tan�t�n� volt - 1928-ban a Nizza melletti Saint Paul-ba k�lt�ztek, ahol mindketten egy iskol�ban tan�thattak. A v�ros el�lj�r�s�g�nak �s a sz�l�k egy r�sz�nek �rtetlens�ge miatt munk�j�t csak nagy neh�zs�gek �r�n folytathatta.

oEzekben az �vekben �rta az egyik n�poktat�si lapban: "Az iskol�nak t�bb �s nagyobb feladata van, minthogy tov�bb�tsa az ismereteket. Amit nagyra �rt�kel�nk, az nem az ismeret, hanem maga a felismer�s, a kutat�s. Az �rtelem nem magt�r, amit megt�lt�nk; l�ng, amelyet sz�tani kell. [...] Ismerj�k az ide�lis iskol�t [...] De nek�nk a legkem�nyebb realit�s talaj�n kell dolgoznunk. Olyan gyermekek �lnek el�tt�nk, akiknek sokszor nagyobb sz�ks�g�k van keny�rre �s ruh�ra, mint szellemi t�pl�l�kra. Az �let, amely k�r�lvesz benn�nket, norm�lis �s amor�lis, fat�lisan f�kezi er�fesz�t�seinket."

Celestin Freinet

o�ppen ez a szoci�lis k�rnyezet k�sztette a francia n�ptan�t�t arra, hogy elhat�rol�dva az �j Nevel�s elitk�pz� jelleg�t�l, iskolamozgalm�t a Modern Iskola elnevez�ssel jel�lje.

oA Saint Paul-ban elt�lt�tt k�zdelmes �vek alatt a Freinet-technik�k vari�nsai tov�bb differenci�l�dtak, gyarapodtak: �lland�sult kiindul�pontk�nt a szabad fogalmaz�s, tov�bb b�v�lt az iskolai munkak�nyvt�r (Biblioth�que de Travail), �j elemk�nt bel�pett a hanglemez �s a mozg�film.

oA konzervat�v k�r�k heves t�mad�sai ellen�re - "kommunista �sszeesk�v�ssel" v�dolj�k - egyre t�bben �llnak ki mellette: t�bbek k�z�tt t�mogatja Clapar�de �s Ferri�re magasztal� cikket �r r�la, ennek ellen�re 1933 j�nius�ban elbocs�tj�k �ll�s�b�l.

Celestin Freinet

         A csal�d a k�zelben, Vence-ban v�s�rol egy �p�letet, amelyet k�z�s er�vel iskol�v� alak�tanak �t. (Szinte szimbolikus jelent�s�g�, hogy az �j iskola els� lak�ja k�t N�metorsz�gb�l menek�lt zsid� gyermek.) Vence-i bentlak�sos iskol�j�ban napi 14-16 �r�t t�lt "gyermekeivel". Itt dolgozik hal�l�ig.

Freinet: Nevel�ssel a vil�g jobb� tehet�…

oszeml�letm�d, viszonyul�s a gyermekhez / falusi �letm�d hat�ssal volt gondolkod�s�ra

ominden gyermeket �nmag�hoz k�pest kell fejleszteni

ominden gyermek egyedi �s megism�telhetetlen

osaj�t temp� �s k�pess�g fontos

o�j technik�k (t�d�l�v�s)

ooldott �s r�hangolt gyermek tud dolgozni = besz�lget� sarok

onincs klasszikus �rtelemben vett tan�ra, k�z�s terv, un. heti terv van, munka ut�n besz�mol�, tanuls�gok

C. Freinet

otank�nyv nem els�dleges ismerethordoz�, saj�t lapokb�l �ssze�ll�tott tank�nyv

ofeladatk�rtya – nyomda / szabad fogalmaz�s, szabad �nkifejez�si technik�k / �js�g – tant�rgyaknak legyen funkci�juk / levelez�s szomsz�d iskol�val

ok�s�bb hanglemez, mozg�film

ok�rben �lnek – metakommunik�ci� / lebontotta a katedr�t, „mobil” oszt�ly

otan�r seg�t az ismeretszerz�sben

os�t�k az oszt�llyal, lebontotta az iskola falait – �lm�nyszer� oktat�s (�letszer�)

oelhat�rol�dik az �j Nevel�s elitk�pz� jelleg�t�l, mozgalm�t Modern Iskola elnevez�ssel jel�li