szocped2005
SZAKDOLGOZAT
 
Segtsg a tantrgyakhoz
 
Knyvtrak
 
Kpek rlunk
 
Naptr
2025. Mrcius
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
A szerkesztrl
 
Pontos id
 
Eset
Tartalom
 
REFORMPEDAGGIA
REFORMPEDAGGIA : REFORMPEDAGGIA

REFORMPEDAGGIA

A szerk.  2008.01.09. 10:01

8.rsz pps prezentci alapjn

Az elmleti pedaggia fbb irnyzatai

oA szzadfordul utn az eurpai filozfia tovbbra is kt alapvet, egymssal ellenttes irnyzatra tagolhat. Az egyik - a pozitivizmusban gykerez - vilgnzeti elemeket nlklz, a valsgproblmkat egy egzakt tudomnyossg formjban megragadni igyekv tudomnyfilozfiai,

oa msik az emberi rtkek megrzse rdekben az individualitst, az ember sajtos vilgbeli helyzett hangslyoz letfilozfiai irnyzat.

oA kt alapvet szellemi ramlat dnt mdon meghatrozta a huszadik szzad els vtizedeinek pedaggiai elmletnek s gyakorlatnak alakulst, jelents hatst gyakorolt a gyermeki individualitst, a szabadsgon alapul spontaneitst, s ntevkenysget s a kreativitst kzppontba llt reformpedaggia ltrejttre s fejldsre.

A szocilpedaggiai irnyzat

         A nevels trsadalmi meghatrozottsgnak hangslyozsa az j tudomnyos diszciplina, a szociolgia ltrejttvel vlt egyre jelentsebb.

         A nevels s a trsadalom kapcsolatt hangslyoz szocilpedaggia s ezt kveten az nll nevels-oktatsszociolgia megalapozsa Dewey mellett a tudomny olyan klasszikusnak nevhez fzdik, mint a francia Emil Durkheim. Mindketten erteljesen hangslyoztk a nevelsnek a modern trsadalom fejldsben betlttt jelents szerept, tovbb a nevels trsadalmi meghatrozottsgt, kiemelve a nevels trsadalmi tny jellegt, s hangslyozva azt, hogy tarthatatlan annak csupn individulis oldalrl trtn megkzeltse. Ezrt E. Durkheim mveiben kzponti helyen szerepelnek az egyn trsadalmi integrldst elsegt trsadalmi mechanizmusok.

Emile Durkheim

         A szociolgiai szempontokat eltrbe llt pedaggiai felfogs legkivlbb eurpai kpviselinek egyike, a francia E. Durkheim (1858-1917). Sajt korban nagy hatssal volt a pedaggiai gondolkods alakulsra, jelents mrtkben hozzjrult Franciaorszg modern iskolagynek eszmei megalapozshoz.

Emile Durkheim

oSzociolgiai elmletben azt hangslyozza, hogy a trsadalom az egyetlen konkrt valsg, ezrt annak sajtossgaiban s nem az egyedi ember termszetben kell a trsadalmi tnyek magyarzatt keresni. A trsadalom nem csupn egyedeinek egyszer sszege, hanem az ltaluk alkotott rendszer kln valsgot kpez, amelynek sajtos, nll trvnyei vannak.

oA tarts szvetsgben, trsadalomban l ember "trsadalmi lnyknt" rtelmezhet. A kzssgi-trsadalmi lt legjellemzbb megnyilvnulsai a valls, az erklcs s a jog, melyek a kzssgi organizmus f funkciit testestik meg. Olyan valsgot hoznak ltre, amely sajtos autonm vilg, trvnyei mindenkit kteleznek, mindenkire ellenllhatatlan ervel hatnak. Ezek a knyszert erej tnyek, megismerskre az n. nll, autonm tudomny, a szociolgia szolgl.

Emile Durkheim

oAz j kzssgi erklcs megteremtsnek, az j emberek nevelse gondolatnak kifejtse ltal a szociolgus Durkheim pedaggiai gondolkodv vlik.

oA "Nevels s szociolgia" cm mvben fogalmazza meg a trsadalom s nevels alapvet sszefggseivel kapcsolatos felfogst; megllaptva, hogy minden trsadalomban sajtos nevelsi rendszer alakult ki, amit rknyszertenek az egyedekre.

oMinden trsadalom kialakt egy emberidelt, ez a krnyezetnek megfelelen s az adott trsadalmi csoport rdekei alapjn differencildik. Ez alapvet eszkz, amelynek segtsgvel a trsadalom elkszti a gyermeket a trsadalmi ltre: Egyrszt megersti pszichikumban a trsadalom ltal megkvetelt hasonlsgokat, msrszt gondoskodik bizonyos specializcirl, klnbzsgrl, amely nlkl az egyttmkds elkpzelhetetlen.

Emile Durkheim

o"A nevels - hangzik Durkheim meghatrozsa - az a rhats, amelyet a felntt genercik gyakorolnak azokra, akik mg nem rettek a trsadalmi letre.

oA gyermek egyedi, nz, aszocilis termszett a nevels alaktja t, ez vezeti be a nvendket a kultra vilgba, segti el alkalmazkodst az erklcsi s trsadalmi lethez.

oA nevels - a trsadalmi lnyisg kialaktsa az egyedben - erklcsi jelleg. Az erklcst, mint az ember tetteit szablyoz elvek s szablyok gyjtemnyt rtelmezi.

oAz erklcsi nevels alapvet feladata teht, egyrszt, hogy a gyermeket fegyelemre szoktassa, msrszt, hogy megismertesse azzal a valsggal, aminek segtsgvel a trsadalomhoz kapcsoldik.

Emile Durkheim

         Durkheim koncepcijnak nagy rdeme, hogy feltrja a trsadalmi jelensgek alapvet mechanizmusait s rmutatott arra is, miknt lehetsges ezeket a trvnyszersgeket az ember nevelsnek, szellemi felszabadtsnak szolglatba lltani. Felhvta a figyelmet arra is, hogy a nevels lnyege csak gy vlik rthetv, ha tekintetbe vesszk annak kzssgi jellemzit, fggsgt az adott trben s idben ltez trsadalomtl. Munkssgval megteremtette az j pedaggiai tudomny, a nevelsszociolgia alapjait, j szemlletmdot adott a pedaggia egsz elmletnek, ami szmos ksbbi elmleti trekvs s gyakorlati tapasztalat forrsv vlt.

Paul Natorp

         A pozitivizmus vilg- s trtnelemszemlletnek talajn ll szmos empirikus elemet felvonultat szocilpedaggiai koncepcik (Durkheim), valamint a szellemtudomnyos szemllet s a szociolgia szintzisnek megteremtsre trekv P. Barth pedaggiai felfogsa mellett a korszak trsadalompedaggiai ramlatnak sajtos sznfoltjt adja Paul Natorp (1854-1924) idealista pedaggija, amely az emberi kzssget nem trtneti produktumknt, sem pedig az egzakt empirikus szociolgia eszkzeivel rtelmezhet trsadalmi jelensgknt, hanem idelis rtkknt, rk emberi eszmnyknt fogja fel.

P. Natorp

oA marburgi egyetem tanraknt dolgozta ki nagyszabs pedaggiai elmlett. Ezzel kapcsolatos fbb mvei: "Szocilpedaggia" , "ltalnos pedaggia" , "Filozfia s pedaggia".

oGykeresen szaktva Herbarttal - aki az etikt s a pszicholgit csupn a tudomnyos pedaggia segdtudomnyainak tekintette - a kultrfilozfia felfogsnak szellemben teljes mrtkben egyesteni akarta a filozfit s a pedaggit, s a nevels cljt, feladatait a filozfia segtsgvel akarta meghatrozni.

oNatorp is - miknt azt "Szocilpedaggia" cm mvben megfogalmazza - a nevels legfbb feladatnak az akarat nevelst, s ltala az ember lnynek minden irny harmonikus kimvelst tekinti.

P. Natorp

oFelfogsban azonban sem az llam - amely az llampolgr kls viszonyait szablyozza - sem pedig a trsadalom nem kzssg. Az igazi kzssg az egyedek bels kapcsolata, csupn tagjainak tudatban ltezik, ezrt mentes minden knyszertl. Alapvet feladata az objektv rtkek megvalstsa, az ember alaktsa. A kzssg legfbb jellemzje az ntevkeny cselekvs: amikor ugyanis az egyn felemelkedik a kzssghez kitgtja sajt njt s az eszmnyek egysgben egyesl a msik ember njvel. A msik nben feltrul ntevkenysg megragadja a sajt tudatot s ezltal mozgsba hozza az ntevkenysget.

oA pedaggia csupn trsadalmi pedaggiaknt rtelmezhet, mivel egyrszt az egyn nevelse minden fontos irnyban a trsadalom ltal meghatrozott, msrszt az egynek nevelse dnt mdon meghatrozza a trsadalom alakulst.

Szabad nnevels

         A nevels legmagasabb fokozata - az "szakarat" kialaktsa s elmlytse - a felnttek trsadalmban vgzett szabad nnevels sorn valsul meg. Ennek eredmnyeknt jn ltre a tiszta bels erklcsi ern nyugv kzssg. Ezrt Natorp a szles nptmegek szmra is lehetv kvnja tenni a szabad nmvelds lehetsgt. Ennek rdekben olyan npfiskola alaptst szorgalmazza, amely mindenki szmra hozzfrhet. Ezen eszkzk segtsgvel rhet el az oktats legvgs clja: "a np egsz letnek trsadalmastsa tjn trtn erklcssebb ttele".

Foerster morlpedaggija

oA keresztny szellem pedaggia egyik legnagyobb XX. szzadi alakja Friedrich Wilhelm Foerster (1869-1956).

oA korabeli nevels alapvet hibja Foerster szerint a tlzott mechanikus jelleg, az rtelmi elemek kizrlagossga, amely kvetkeztben nem tudta kihasznlni a gyermeki jellem rtkes erit, a nvendkek nllsgt, egyni sajtossgait. A pedaggia nem teremtette meg a nvendk bels erinek, cselekedetei irnytsnak mvszett s az ehhez szksges mdszereket.

Friedrich Wilhelm Foerster

         Az erklcsi jellem leglnyegesebb jegyeit: a rendet, kitartst, nuralmat, llhatatossgot a nvendk a vallsos nevels segtsgvel kialaktott l kultrbl mertheti. A jellem nevelsnek ezrt hrom alapvet felttele van:

oA nevelnek llandan szem eltt kell tartania az ember valsgos termszett, eszkzeinek sszhangban kell llnia a nvendk aktulis szemlyisgvel, mert ettl fgg a nevels lehetsge.

oA nevels eltt legyen valamilyen nevelsi eszmny, mert csak ennek alapjn tudja megfogalmazni a cltudatos neveli tevkenysg irnyt.

oNem hanyagolhatja el nnevelst.

Foerster

oA nevels lehetsgvel kapcsolatos krdsek megvlaszolsa a pedaggia legfbb feladata. A nevels - szmolva a veleszletett, rkltt pszichs tendencik megltvel - elssorban arra trekszik, hogy az ember egszsges trsas hajlamait juttassa rvnyre a beteges, trsadalom ellenes tendencikkal szemben.

oA keresztny nevels hagyomnyainak megfelelen a legfontosabb nevelsi feladatnak az akarat nevelst tartja. Ennek kt alapvet eszkze:

- a nagy idelokban val hit felkeltse s a vallsos eszmny szolglatba lltsa,

- a cselekv energia, az letrevalsg - s a gtl energia - az nuralom - gyakorlsa.

Foerster

         A keresztny felfogssal fgg ssze nevelskoncepcijnak terpis jellege. Az ember - akit megrontott az eredend bn - hajlamos az elbuksra, llandan fenyegetik a kls ingerek s bels ksrtsek, ezrt a nevelsnek elssorban gygyt nevelsnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy nem a tneteknek, hanem a "betegsg" forrsnak megszntetsre kell trekednie, melynek legfbb eszkze, ha az ember racionalista-ateista vilgfelfogst az tlt vallsossg vltja fel.

Foerster

         Ennek rdekben Foerster megksrli a hagyomnyos keresztny s a modern pedaggit egy j egysgbe, szintzisbe foglalni. Felhasznlja sajt kora legkorszerbb pedaggiai irnyzatainak - gy a reformpedaggia - szmos mdszertani elemt, a pszicholgia s a tbbi trsadalomtudomny legjabb eredmnyeit, de ugyanakkor bemutatja s felhasznlja a keresztny nevelsi hagyomnyok rtkes elemeit is, hangslyozva, hogy azokat j formban kellene alkalmaznia a korabeli nevelsnek. A keresztny nevelsi eszmnyeket ugyanis alkalmasnak vli arra, hogy tomptsk kora egyre lesed trsadalmi s egyni konfliktusait, az egynt s trsadalmat kiengesztelve egymssal, visszahozza a harmnit az emberek vilgba.

 



A reformpedaggia fejldsnek harmadik szakasza (1945-1989)

         A msodik vilghbor utn Eurpa-szerte megkezdd demokratizldsi folyamat egy idre ismt aktuliss tette a reformpedaggia gondolatvilgt. Jl bizonytja ezt Nmetorszg pldja, ahol figyelemremlt kezdemnyezsek indultak a reformpedaggia nmet nemzeti tradciinak fellesztsre. Ezeket az irnyzatokat iskolai eszkznek tekintettk a nmet trsadalom humanizlsra, demokratizlsra.

A reformpedaggia ellen

oAz tvenes vek elejtl a "hideghbor" megersdsvel prhuzamosan Eurpban s az Egyeslt llamokban egyarnt visszaszorul a gyermekkzpontsg, valamint a progresszv nevels pedaggiai felfogsa. Jl tkrzi ezt az tvenes vek elejnek erteljes Dewey-kritikja.

oEzt a folyamatot az els szovjet "szputnyik" 1957. vi fellvst kvet, gynevezett "szputnyiksokk" tetzte, amely felgyorstotta s nemzeti ggy tette az iskolarendszer reformjt, amelynek tendencii a reformpedaggia szemlletmdjval szges ellenttben lltak.

Human capital

         Br a "szputnyiksokk" Nyugat-Eurpban kevsb ltvnyosan jelentkezett, de az tvenes vekben hasonl folyamatok indultak meg szinte valamennyi fejlett ipari orszgban. Az iskolagy irnti megjul rdeklds elterben ebben az idben mr nem elssorban nevelsi, hanem oktats-gazdasgtani szempontok lltak. Az oktatsgy ezt kvet vilgmret expanzijnak htterben az "eslyegyenlsg elve" s az "emberi tke” (human capital) klnbz kzgazdasgi elmletei fogalmazdtak meg.

Teljestmny-kzpontsg

oAz "eslyegyenlsg" ttele szerint a fejlett ipari trsadalmakban a legfbb rtkelsi mechanizmus az iskola ltal mrt s a kpestsi feltteleknek val megfelelst reprezentl bizonytvnyban kifejezd teljestmny jelenti. Az iskolztatsra fordtott sszegek minden trsadalmi rteg eslyeit nvelik, a magasabb kpzettsg egytt jr a trsadalmi felemelkedssel, a magasabb presztzzsel s jvedelemmel.

oA "human capital" elmlete szerint a termelkenysg nagyban fgg a munks kpessgeitl, mely fokozhat az olyan beruhzsokkal, amelyek hatst gyakorolnak a munks "kapacitsra" (egszsggyi, szocilis, jlti stb.), de a legfontosabb tnyez az intzmnyes nevelsbe, iskolztatsba val beruhzs, amely alapvet eszkze a gazdasgi nvekedsnek.

Produktum

         Az tvenes vek vgtl megindul oktatsi reform centrumba - szemben a nevelskzpont felfogs gyermekkzpontsgval, individualizmusval - az iparhoz hasonlan a produktum kerlt. Az oktatsi folyamat legfbb szablyoz tnyezje: a szles rtelemben vett tanterv, a curriculum lett. A curriculum-fejlesztsi mozgalom nyomn megersdtt a pozitivista-behaviorista pedaggiai gondolkods, technokrata szemllet (Bloom taxonmija, Skinner programozott oktatsi elmlete, Bruner struktraelmlete).

Szolgltat oktats

         A nagyarny reformok nyomn bekvetkezett tudomnyos-technikai fejlds szksgletei ltal ignyelt expanzi, amely a fejlett orszgokban az oktatsgyet vilgszerte hatalmas "ipari"-"szolgltat" gazatt fejlesztette. A mennyisgi robbanssal egytt megindult az oktats szervezeti kereteinek, tartalmnak, mdszereinek talaktsa, bekvetkezett a "pedaggiai forradalom".

         Ennek sajtos elemei a curriculum-szemllettel sszekapcsolt programozott oktats, oktatgpek, audiovizulis eszkzk elterjedse, j oktatstechnolgia, a matematika s termszettudomnyos oktats fellendlse, a team-oktats, a "mastery-learning" stb. A curriculum s mdszertani "forradalom" hatst felerstette a korszer szmtstechnika-komputerizci nyomn megjelen "informcirobbans" s az azt kvet "tananyagrobbans" jelensge.

 

Kritikk

         Az oktatsgy "technokrata" szellemben fogant nagyarny reformjait a hatvanas vek kzeptl egyre erteljesebb kritikk rtk. Egyre jobban sokasodtak a jelzsek s adatok, hogy a "pedaggiai forradalom" nem hozta meg a hozz fztt remnyeket (a nagyarny rfordtsok sem biztostottk - elssorban a felsoktats - korszer szemlyi s trgyi feltteleit, a mennyisgi expanzi nem hozott lnyeges vltozsokat az egyes rtegek kztti iskolai eslyegyenltlensgek cskkensben, a kzpiskola szelektv jellege megmaradt stb.)

Vlsgban

         Ezt a folyamatot erstettk a hatvanas vek politikai esemnyei: loklis hbork, a vietnami vlsg, a fegyverkezsi verseny, az Egyeslt llamokban felersd nger polgrjogi mozgalom, a bevndorlsi hullm stb. A megnyjtott oktatsi idtartam szmos, az ifjsgot rint szocilpszicholgiai, etikai-letviteli, szocilis problmt hozott felsznre, amely nemcsak az ifjsg krben okozott feszltsgeket. A hatalmas mennyisgi vltozsok ellenre az iskola minsgt tekintve (tartalmban, rtkrendjben, mkdtetsben, mdszereiben) konzervatv maradt, egyre kevsb szolglta a szemlyisg fejlesztst. A fenti tnyezk nyomn felhalmozd feszltsg a hatvanas vek vgi nagy diklzadsokba ("Vietnami nyr, 1967 jnius-augusztusa, prizsi s nyugat-berlini tavasz, 1968 mjusa) torkollott. Az ezt kvet nagy erej kritika a helyzetet a nevels s oktats totlis, mlyrehat vlsgaknt rtelmezte, amelynek feloldsra alapvet reformok szksgesek.

Ahogy a gyermekek buknak

         John Holt ezt rja az "Ahogy a gyermekek buknak" cm hres knyvben: "Olyan iskolra van szksg, amelyben minden gyermek a maga mdjn elgtheti ki kvncsisgt, fejlesztheti kpessgeit s tehetsgt, kvetheti rdekldst, s ahol az t krlvev felnttek s idsebb gyerekek segtsgvel nyer bepillantst az let gazdagsgba s a varicik sokflesgbe. Rviden az iskolnak az intellektulis, mvszeti, alkot- s sporttevkenysgek trhznak kell lennie, amelyekbl minden gyerek akkor mert, amikor akar."

Oktatskritika

         Az oktatskritika vdjai szerint az iskola lerombolja a tanulk kvncsisgt, intelligencijt, originalitst, nll gondolkodsi kpessgeit, kili a tanuls irnti rdekldsket, ahelyett, hogy segten az nll, bels motvumokkal rendelkez, nrtkelsre s "nellenrzsre kpes szemlyisg kialakulst; a dikokat permanens, infantilis fggsgben tartja, mindent elkvet az autonm szemlyisg ltrejttnek megakadlyozsra.

Summerhill

         A sok irnybl indul s sokszl radiklis iskolakritika szmra egyrszt megfelel orientcis bzist, pldartk modelleket jelentettek a reformpedaggia tradicionlis iskoli. Msrszt a "szabad nevels" teoretikusai - Tolsztojtl az angol A. S. Neill-en t az amerikai Carl R. Rogers megrt pszicholgiai koncepcijig - talltak lelkes kvetkre. Jl bizonytja ezt Neill "Summerhill" (1960) cm knyvnek (amelyben iskoljt mutatja be) s Rogers "Freedom to Learn" (A tanuls szabadsga, 1969) cm mvnek npszersge.

Alternatv iskolk

oMegfigyelhet volt egyfajta Dewey-renesznsz, amelyek hatsra a hatvanas vek vgn megkezddtt a "Free and Open-School"-ok (szabad s nyitott iskolk). Ezek elszr az angolszsz orszgokban indultak fejldsnek, majd Eurpban is megjelentek az alternatv iskolk.

oA kelet-eurpai vltozsok nyomn a volt szocialista orszgokban is eltrbe kerl az iskolai alternativits krdse s elkezddtt a klnbz reformpedaggiai irnyzatok (haznkban elssorban a Waldorf, Freinet, Montessori) adaptcija.

oA hetvenes vek "pedaggiai ellenreformjnak" eredmnyeknt nem csupn az alternatv iskolamozgalom vilgmret kibontakozsa figyelhet meg, hanem a tradicionlis reformpedaggiai iskolakoncepcik jjszletse is bekvetkezett.

Alternatv iskolk

oA hetvenes vekben Eurpa szmos orszgban megjelen alternatv iskolk, abban klnbznek a tradicionlis reformpedaggiai irnyzatok iskolakoncepciitl, hogy nem hivatkoznak egy alapt, "sszl", specilis eld munkssgra. Az intzmnyeknek az elnevezse elg vltozatos Nmetorszgban Szabad Iskolknak (Freie Schulen), Dniban Kisiskolknak (Lilleskoler) nevezik, Svjcban s Ausztriban a "szabad" s "alternatv" elnevezs mellett az "aktv", "demokratikus-kreatv", "kooperatv" elnevezs is hasznlatos.

oA szlktl s tanroktl nem azt vrjk, hogy valamelyik tradcionlis irnyzatot kvessk, hanem, hogy sajt elkpzelseik szerint alaktsk ki iskolakoncepcijukat.

Alternatv iskolk

         A tradicionlis reformpedaggiai felfogsokkal szemben - amelyek pedaggiai koncepciikat ksrleti ton rleltk ki, s eredmnyeiket hosszabb tapasztalatokkal tmasztjk al -, az alternatv iskolk lland vltozsban vannak. Legfbb jellemzjk, hogy jra s jra konszenzust keresnek az j szlkkel s gyermekekkel, visszautastjk az eredmny- s versenycentrikus trsadalmi elvrsokat s egy szabad-kzs orientcit nyjtanak az ltaluk vllalt alapvet felfogs irnyba.

Hagyomny s megjuls

oNapjainkban a fejlett s kevsb fejlett orszgok tbbsgben (eltekintve az elitiskolktl, elkel magniskolktl) az als- s kzpszint iskolk tbbsgben (amelyeket vltozatlanul az llamok, nkormnyzatok, egyhzak tartanak fenn) az oktats lnyegben hagyomnyos osztlyrendszer, hagyomnyos tanterv s hagyomnyos rtkels alapjn folyik, a reformpedaggia egyre tbb, a tmegoktatsba beiktathat elemvel gazdagtva. Bizonyos fejlett nyugat-eurpai orszgokban (pl. Hollandia, Dnia, stb.) azonban a reformpedaggiai s az alternatv pedaggiai elvek s irnyzatok az tlagosnl jval nagyobb mrtkben hatjk t az llami-nkormnyzati iskolk pedaggiai gyakorlatt is.

 
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Sopronrl
 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!