7.      Intelligencia, kreativit�s �s tehets�g k�rd�sk�rei

Az intelligencia:

            Az intelligencia t�bbf�le k�pess�get �rint, melyek az oktat�s seg�ts�g�vel fejleszthet�k. Pl: nyelvi, logikai-matematikai, vizu�lis, zenei, interperszon�lis intelligencia, stb…

Az intelligencia foka er�sen f�gg azokt�l a k�r�lm�nyekt�l �s felt�telekt�l, amelyek k�zepette az intelligencia megnyilv�nul.

Sternberg h�romoldal� intelligencia elm�lete:

1.      Az egy�n bels� vil�ga, szerepe a gondolkod�s ir�ny�t�sa. Pl: inform�ci�k felv�tele �s elrakt�roz�sa, relev�ns (l�nyeges)  inform�ci�k kiv�laszt�sa, stb…

2.      Azt hat�rozza meg mit tud az egy�n legk�nnyebben elsaj�t�tani. Val�j�ban a tanul�sra val� k�pess�g.

3.      Az egy�n k�ls� vil�ga. Azt vez�rli, hogy az egy�n mennyire tud alkalmazkodni a k�rnyezet�hez, mennyire tud szelekt�lni a k�rnyezet�b�l, mennyire tudja alak�tani k�rnyezet�t.

Sternberg szerint az intelligencia legal�bb annyira f�gg att�l, hogy az emberek mennyire tudnak megk�zdeni az �ket k�r�lvev� vil�ggal , mint a vel�k sz�letett, bels� ment�lis folyamatokt�l.

Szerinte az oktat�s �gy szolg�lhatja legjobban az intelligencia fejleszt�s�t , ha alkalmat teremt az �j feladatokkal val� szembes�l�sre, �s megtan�tja a di�kokat ezek kezel�s�re.

Kreativit�s

A kreativit�s (alkot�k�pess�g) a t�rsadalom sz�m�ra kiv�natos �s �rt�kes „�j�t�sra, felfedez�sre” val� k�pess�g.

A kreat�v folyamatot 4 szakaszra oszthatjuk:

�      el�k�sz�t�s: felfedezik a probl�m�t

�      lappang�s: f�lreteszik a probl�m�t, mert megold�si  pr�b�lkoz�saik kudarcosak voltak,

�      megvil�gosod�s: v�ratlan bel�t�s k�vetkezik

�      igazol�s

A kreativit�s fontosabb megnyilv�nul�si form�i:

1. produkt�v gondolkod�s, tal�l�konys�g, �tletess�g, az �j megalkot�sa, a gondolkod�s flexibilit�sa,
2. az �sszef�gg�s, a rend felismer�se,
3. probl�ma-felismer�s �s probl�mamegold�s,
4. b�rmilyen kor�bbi tapasztalatra az �j felhaszn�l�si lehet�s�g megtal�l�sa,
5. az inform�ci�k felismer�se, befogad�sa, meg�rz�se, felid�z�se, az inform�ci�k k�z�tti k�lcs�nhat�sok felismer�se, az �j �s a kor�bbi inform�ci�k kapcsolat�nak felt�r�sa,
6. a tudatban �s a tudatalattiban l�v� inform�ci�k k�zvetlen gyakorlati hasznos�t�sa.

( Guilford a kreativit�s l�nyeg�t a divergens gondolkod�sban jel�li meg.

Sz�mos probl�m�nak, amit a h�tk�znapi �letben meg kell oldanunk, sz�mos j� megold�sa lehets�ges. Az ilyeneket nevezz�k „nyitott” probl�m�nak vagy feladatoknak, szemben az iskol�kban megszokott „z�rt”, azaz egyetlen j� megold�ssal rendelkez� feladatokkal.

Ez�rt a nyitott probl�m�kn�l, c�lszer� t�ljutni a legels�, legk�zenfekv�bb megold�son, �s tov�bbgondolkodni, hogy ezzel �j, �tletesebb, eredetibb megold�sra bukkanhatunk.

A divergens (sz�ttart�) gondolkod�sm�d a probl�mamegold�s kezdeti szakasz�ban igen hasznos, hiszen gazdag�tani akarja a helyzetet. Jellemz�je a gondolkod�s k�nnyeds�ge, foly�konys�ga, a hajl�konys�g, vagyis az a k�pess�g, hogy �j szempontokat tudjunk felvenni, egyre t�bb megold�sra lelj�nk.)

Taylor 5 kreativit�si szint l�tez�s�t hat�rozza meg:

1.      kifejez� kreativit�s

2.      produkt�v kreativit�s

3.      feltal�l�, invent�v kreativit�s

4.      �j�t�, innovat�v kreativit�s

5.      teremt� kreativit�s.

A kreat�v gyermek jellemz�i Davis �s Rim szerint:

1.      Kiv�ncsis�g

2.      F�ggetlens�g

3.      Kitart�s

4.      Flexibilit�s

5.      Sz�les �rdekl�d�si k�r

6.      Eredetis�g

7.      K�rdez�sk�d�s

8.      Magas energiaszint

9.      T�relmetlens�g,

10.  �l�nk fant�zia.

11.  divergens (sz�ttart�) gondolkod�sm�d

A kreativit�s fejleszt�se iskolai k�rnyezetben:

1.      kreat�v probl�mamegold�s, melynek  c�lja, hogy  a felvet�d� probl�m�kat �jszer�, �s hat�kony m�don tudj�k megoldani a tanul�k.

2.      �tletb�rze: az �tletek mennyis�gi termel�s�t hivatott el�seg�teni csoportos k�r�lm�nyek k�z�tt. Alapvet� szab�lya az �t�lkez�s felf�ggeszt�se a tan�r r�sz�r�l.

T e h e t s � g :

A tehets�g: olyan vel�nk sz�letett adotts�gokra �p�l�, majd gyakorl�s, c�ltudatos fejleszt�s �ltal kibontakoztatott k�pess�g, amely lehet�v� teszi , hogy az egy�n  az emberi tev�kenys�gek egy bizonyos ter�leten az �tlagost messze t�lhalad� teljes�tm�nyeket tud l�trehozni.

A tehets�g legfontosabb jegyei:

1.      az �tlagon fel�li intelligencia

2.      kreativit�s

3.      a tanul� m�ltbeli kiemelked� teljes�tm�nye azon a ter�leten, amelyre a tehets�gfejleszt� program koncentr�l

4.      feladatv�gz�sben val� kitart�s.

A tehets�ges gyerek jellemz�i:

�         Ismeretszerz�s szempontj�b�l : verb�lisan j�k,  j� megfigyel�k, sokat olvasnak, bonyolult dolgokat k�nnyen meg�rtenek,

�         Motiv�ci� szempontj�b�l:  mechanikus feladatok untatj�k,  �rdekes feladatokn�l nem ig�nyel seg�ts�get, t�k�letess�gre t�rekszik, er�s kritikai �rz�k�k van, magas c�lt t�znek ki maguk el�,

�         Kreativit�s szempontj�b�l:  sokat k�rdez, t�bb megold�si verzi�t adnak,  frapp�ns v�laszok,  j� humor�rz�ke van, sz�nes fant�zi�ja van, sablonos megold�st nem kedveli,

�         Szoci�lis viselked�s szempontj�b�l: (nem f�lnek m�sok lenni a t�bbiekt�l, felel�ss�get v�llalnak, bar�taikat hasonl� k�pess�g�ek k�z�l v�lasztj�k, j�l besz�lgetnek id�sebbekkel,

Felvet�d� probl�mak�r�k:

-                     Ma a pedag�gusok t�bbs�g�nek di�keszm�nye a j�l tanul�, sz�fogad� di�k, akivel nincs baj, aki mindig �gy viselkedik, ahogy el��rt�k neki, aki az �r�n figyel, gondolatai nem kalandoznak el, aki a kapott k�rd�sekre azt v�laszolja, amit a k�nyv tartalmaz, akinek a fant�zi�ja nem mer�szkedik messze.

A kreativit�ssal ezek az elv�r�sok nem egyeztethet�k �ssze. Tapasztalatok szerint a pedag�gusok jelent�s r�sze nem t�lzottan kedveli az ilyen tanul�kat.

-                     M�sik l�nyeges k�rd�s: a hagyom�nyos oszt�lykeretek k�z�tt , k�t�tt tantervvel folytatott oktat�s. Ezek g�tjai a t�bbre k�pes tanul�k fejleszt�s�nek, k�l�n�sen, ha a pedag�gus, mint v�d�s�nc m�g� h�z�dik a tanterv m�g�. A k�t�tt tanterv mindig egy k�z�pszinthez, �tlagszinthez igazodik.

-                     Sokan azt hiszik, hogy a tehets�ges tanul�kkal k�nny� dolga van  a pedag�gusnak. Azonban a tehets�gesek tan�t�sa jelent�s t�bbletmunk�t k�vetel a tan�rt�l. Pl: intellektu�lis kih�v�st, a ki nem apad� �rdekl�d�s�k folyamatos kiel�g�t�se, kieg�sz�t� anyagok biztos�t�sa, a sz�l�i elv�r�soknak val� megfelel�s.