CSALÁDSEGÍTÉS
A szerk. 2008.01.11. 11:31
Segédanyag 5. rész:A gyermek fejlődését, nevelését veszélyeztető tényezők
A gyermek fejlődését, nevelését veszélyeztető tényezők
(B. Kiss Éva gyűjtése 1988.)
1. A gyermek testi fejlődését, egészségét veszélyeztető okok:
- méhen belüli (intrauterin) életben bekövetkezett károsodás,
- koraszülöttség, szülés (születés) közben keletkezett sérülés,
- örökölt betegség, betegségre való hajlamosság,
- testi vagy szellemi fogyatékosság,
- baleset, testcsonkulás, érzékszervi sérülés,
- fertőző vagy súlyos idegbeteg a közvetlen környezetben,
- a gyermek hosszú vagy súlyos betegsége,
- egészségtelen, zsúfolt lakáskörülmények,
- egészségtelen életmód,
- a táplálkozás hiányossága, egyoldalúsága, túlzásai,
- a testi tisztántartás elhanyagolása, a beteg gyermek megfelelő táplálásának elmulasztása,
- a szülők (családtagok) hosszú vagy súlyos betegsége,
- családjának tartósan rossz anyagi, szociális helyzete,
- alkoholizálás, dohányzás, kábítószer fogyasztás,
- önálló fekhely (éjszakai nyugalom) hiánya,
- túlterhelés, „agyondolgoztatás”,
- túl korán megkezdett szexuális élet.
2. A pszichés károsodás okai (strukturális, erkölcsi, nevelési hibák, hiányok) a gyerek vagy fiatal családi környezetében:
- a család hiánya (elárvulás, elhagyás),
- az anya hiánya az élet első éveiben – hospitalizálódás (tartós kórházi, csecsemőotthoni tartózkodás miatt),
a családi struktúrából adódóan:
- csonka család (egyik szülő hiánya, elhalálozás, válás miatt),
- házasságon kívül szülés,
- a szülő(k) újabb házasságkötése,
- több nemzedék együttélése (kettős, hármas nevelés),
- kortársak hiánya a családban (egyke),
- testvérek közötti viszony, elfoglalt helyzet („az én gyermekem, a tied és a mi gyerekünk” fél- vagy mostohatestvérek, a nem kívánt gyerek, a kiemelt és háttérbe szorított gyerek, a testvéririgység stb.),
a családi légkörből adódóan:
- a szülők egymáshoz és gyermekikhez való érzelmi kötődésének és kapcsolatának zavarai,
- a családi összetartás hiánya,
- a családtagok egymással szembeni közönye, felelőtlensége, nemtörődömsége, gyűlölködése,
- a rideg, merev, érzelemszegény, tekintélyelvű, megfélemlítettségtől terhes családi légkör,
- a stabilitás, védettségérzés hiánya – az egész családi élet a szülők folyton változó hangulatának függvénye,
- a család felbomlását megelőző vagy a felbomlás utáni (kényszerből egy fedél alatt maradó szülők) rossz légkör,
- viszálykodás következtében olykor már szinte elviselhetetlen légkör,
a családi nevelés legjellemzőbb hibái, túlzásai:
- a szülők pedagógiai kultúrálatlanságból adódó hozzáértés hiánya,
- következetlenség, alkalmakra időzített „vasárnapi nevelés”,
- a szülők közötti vélemény különbségek a nevelési kérdésekben,
- a nevelés kisajátítása az egyik szülő által, illetve a nevelésnek (mint családi reszortfeladatnak) az egyik szülőre való áthárítása,
- a szigor és kényeztetés túlhajtása, a gyerektől követelések hiánya, korához és képességeihez képest magas mércéje, szeszélyessége,
- az önállóságra nevelés túlzásai, az ellenőrzés és felügyelet hiánya,
- vagy a teljes bizalmatlanságot tükröző szüntelen jelenléte,
- a szülők szembeállítása az iskolai neveléssel nyílt vagy leplezett formában (utóbbi esetben a gyerek képmutatásra nevelése),
- a családi élet súlyosabb ártalmait jelentik és a testi és szellemi fejlődését egyaránt gátolják a következők: az alkoholizmus, a brutalitások, az erkölcstelen, bűnöző családi környezet.
3. A baráti, lakóterületi és tágabb társadalmi környezetbeli ártalmak okai lehetnek:
- a hasonló vagy idősebb korúakhoz való negatív kapcsolódás (egyetlen személyhez, kisebb csoporthoz, galerihez),
- az utca hatása (alkoholizálás, prostitúció, munkakerülés és garázdálkodás, bűnözés, játékszenvedély stb. látványa, követése),
- a vidékről városba kerülés veszélyei,
- az urbanizáció negatív hatásai,
- a tömegkommunikációs eszközök révén könnyen elérhető információáradat, irányítás, ellenőrzés és megértés nélküli kritikátlan befogadásának hatása (tv, rádió, mozi, sajtó).
4. Az iskolai környezet abszolút ártalmai (minden gyereket károsítanak):
- a nevelő személyének alkalmatlansága,
- a rossz tanár-diák viszony,
- egyes gyerekek negatív hatása,
- az iskolai közösségi szellem hiánya, hibái,
- a gyerek rosszul szervezett és lebonyolított áthelyezése egyik osztályból a másikba, egyik iskolából a másikba,
- túlterhelés.
Relatív ártalmak (a fejlődés körülményei folytán kisebb teherbírású, tűrő-, ellenálló-, alkalmazkodó-, vagy teljesítő képességű, gyengébb idegrendszerű gyerekek károsodását idézheti elő elsősorban):
- zsúfoltság,
- otthonosság hiánya,
- a rossz napközi otthon,
- az értékelés, a jutalmazás és büntetés hibái,
- a sikerélmény hiánya, a folytonos kudarcok.
(Dőlt betűvel szedett veszélyeztető tényezők 0-3 éves korosztályban is előfordulhatnak.)
(Czifráné Hanák Zsuzsa: Nevelési színterek pedagógiai pszichológiai alapjai, In.: Szöveggyűjtemény szociálpedagógia szakos hallgatók részére I. kötet. Szerkesztette: Dr. Orbán István, Eger, 1994, 168-170 p.)
|