4/A.

HELYES TESTTART�S, TART�SHIB�K

(LAPOSH�T, KYPHOSIS, LORDOZIS, KYPHOLORDOSIS…).

TART�SJAV�T� TORNA �SSZE�LL�T�S�NAK SZEMPONTJAI.

Tart�son a szervezet (a tart� �s mozgat�appar�tus) �ltal fenntartott helyzetet �rtj�k.

Az ember felegyenesedett tart�sn�l a test iz�letl�ncolata �lland� dinamikus egyens�lyi �llapotban van, amelyben a test s�lypontja k�zvetlen�l a k�t cs�p�iz�let k�pzeletbeli tengelye f�l�tt, a fels� testr�sz s�lypontja pedig a gerinc el�tt, a mellbimb�k magass�g�ban van.

A testtart�s form�i:

1.        Akt�v, feszes tart�s

2.        Laza vagy pihen�tart�s

3.        Szok�sos (habitu�lis ) tart�s – „k�nyelmes testtart�s”.

Helyes testtart�s krit�riumai:

1.        egyens�lyi helyzet van a test saj�t er�i �s a testre hat� neh�zs�gi er� k�z�tt, szubjekt�v meg�t�l�s. Amennyiben a neh�zs�gi er� t�ls�lyba ker�l – a test �sszeesik, hib�s tart�s, hanyag tart�s stb.. alakul ki.

2.        �lettani g�rb�letek megtartottak, lapock�k p�rhuzamosak, v�ll leengedve, fej el�ren�z

3.        medence d�l�ssz�ge 55-65 fok (a medence bemenet s�kj�nak a vizszintes s�kkal alkotott sz�ge)

4.        A keresztcsont a medenced�l�s ir�ny�t k�veti, a felette elhelyezked� gerinc az �gy�ki szakaszon lordotiz�l �s �gy az �gy�ki gerincszakasz h�trafel� nyitott sz�get k�pez. Ez a lumboszakr�lis sz�g, amely 120-135 fok k�z�tt van.

5.        A testtart�s v�ltozhat: �letkor, lelki alkat, hangulat szerint

Gerinc term�szetes g�rb�leteinek kialakul�sa

-          3. h�nap :        fej emel�se                  nyaki lordosis (el�re g�rb�let) alakul ki

-          5. h�nap:         fel�l�s                          h�ti kyphosis (h�trafele g�rb�let)

-          12. h�nap: fel�ll�s                       �gy�ki lordosis

-          18-24. h�nap:                               keresztcsonti kyphosis. kialakul a gerinc g�rb�let a kett�s „S” alak.

Helytelen testtart�s:

Helytelen �s hib�s testtart�s az, ami a norm�list�l, a helyest�l t�bb� vagy kev�sb� elt�r.

Sz�kebb �rtelmez�sben helytelen vagy hib�s testtart�son az olyan funkcion�lis tart�si elt�r�seket �rtj�k, amelyekn�l a csontrendszerben nem tal�lunk k�ros elv�ltoz�sokat.

4 t�pus:

1.        A lapos h�t: a fiziol�gi�s h�ti kif�zis �s �gy�ki lord�zis cs�kkent, esetenk�nt teljesen hi�nyzik, ennek k�vetkezt�ben a gerinc egyenesebb� v�lik.

2.        Dombor� h�t: a h�ti kif�zis fokozott �s r�terjed az �gy�ki gerincszakaszra is, s egy kifotikus g�rb�letet mutat.

3.        Fokozott kifolordotikus h�t: mind a h�ti kif�zis, mind az �gy�ki lord�zis fokozottabb a norm�lisn�l

4.        Nyerges h�t: csak az �gy�ki lord�zis fokoz�dott, ez�rt lordotikus tart�snak is nevezik.

Ezenk�v�l megk�l�nb�ztet�nk:

-          hanyag tart�s: olyan testtart�s amely egyszer�en a tanul�k hib�s felfog�s�b�l ered. Jellemz�je: a hajlott h�t, az el�reengedett, csapott v�ll, a l�gatott fej �s a lomha j�r�s.

-          Tart�si gyenges�g: egyed�l a tart�szerkezet m�k�d�se nem kiel�g�t�. Ezt a fokozott gyenges�get az id�zi el�, hogy els�sorban az izmokat kev�s term�szetes inger �ri (v�z, mozg�s, leveg�, napf�ny,t�panyag). Itt az izmok �s szalagok tart�s gyenges�g�vel �llunk szemben.

Tart�sjav�t� torna �ssze�ll�t�s�nak szempontjai

1.          A terhel�st a szervezet r�vid bej�rat�s�val, bemeleg�t�s�vel kezdj�k, a fokozott terhel�s a foglalkoz�s k�z�ps� r�sz�re ess�k �s ebben r�szben v�gezz�k el a speci�lis gyakorlatokat, a gyakorlatok �p�ljenek egym�sra, a foglalkoz�s v�g�n a terhel�st lecsillap�t� jelleg� gyakorlatokkal fejezz�k be.

2.          Fontos az eg�sz test �s a gerinc �tmozgat�sa, mobiliz�l�sa, befejez�s�l a k�nny� laz�t�-ernyeszt� hat�s� gyakorlatok..

3.          Ford�tsunk nagy gondot a gyakorlatok rendk�v�l pontos v�grehajt�s�ra. K�l�n�sen a pontos v�grehajt�s k�vetelm�nye indokolja a begyakorol�s fontoss�g�t, ami felt�telezi, hogy egy-egy gyakorlatot huzamosabb id�n kereszt�l alkalmazunk. A pontos v�grehajt�s felt�telezi a tanul�ban a magas fok� �nkontroll kifejleszt�s�t. Itt fontos a visszajelent�s, mely lehet a tan�r, tanul�t�rs, korrig�l�, jav�t� megjegyz�se, vagy p�ld�ul a t�k�r el�tti saj�t ellen�rz�s

4.          Az egy�ni gyakorlatok sorrendj�nek meg�llap�t�s�n�l �gyelj�nk a c�lszer� egym�sra �p�l�sre. P�ld�ul merev h�t� tanul�kn�l a laz�t� hat�s� gyakorlatok el�zz�k meg a korrekci�s izomer�s�t� gyakorlatokat, egym�s ut�n ne ugyanazokat az izomcsoportokat er�s�ts�k, az er�s�t�gyakorlatok ut�n c�lszer� laz�t� jelleg�ek beiktat�sa.

5.          Az egy�ni gyakorlatokn�l, a tart�shib�k jav�t�s�n�l kiemelked� szerepe kell hogy legyen a k�nyszer�t� helyzetek alkalmaz�s�nak, pl. fokozott lord�zisn�l a medence megfelel� be�ll�t�sa cs�p�hajl�t�ssal.

6.          Lapos h�tn�l a gerinc �lettani g�rb�leteinek helyre�ll�t�s�t, els�sorban a mell �s a hasizmok er�s�t�s�vel �rthetj�k el.

7.          Kiphosisok jav�t�s�ra els�sorban  a merev szakaszok felold�s�ra kell gondolni. Mellette a megr�vid�lt mellizomzatot �s a v�llhoz tapad� izomzatot kell ny�jtani.

8.          Lordosisn�l �ltal�ban a hasizomzat gyenge, a csip�horpasz �s a k�ls� farizmok, valamint a m�ly h�tizmok megr�vid�ltek. A medence helyes be�ll�t�sa csak a fenti izomcsoportok er�egyens�ly�nak a helyre�ll�t�s�val �rhet� el.

9.          Scoliosisn�l alapvet� c�l a f�g�rb�let megny�jt�sa �s a kompenz�ci�s g�rb�let kialak�t�sa. Mellette ki kell alak�tani az izomf�z�t a t�rzs�n, amely k�pes a gerincet k�z�p�ll�sban megtartani.

4/B.

VEGETAT�V DISZT�NI�S �S ASZT�NI�S T�PUS� GYEREKEK GY�GYTESTNVEL�SE

A vegetat�v diszt�nia  �ltal�nos fogalom, amely az eg�szs�ges emberre jellemz� norm�lis t�nus (a vegetat�v m�k�d�s egyens�lyi �llapota) felborul�s�t, kibillen�s�t jel�li.pl: magas v�rnyom�s, alacsony v�rnyom�s, fokozott izomt�nus…

A gyermekkori neurotikus t�netek  az alkalmazkod�s zavaraira mutatnak.

Kutat�sok bizony�tj�k, hogy a t�netk�pz�d�s a 6-8 �ves koroszt�lyban ugr�sszer�en megemelkedik. Ezt azzal magyar�zz�k, hogy a gyermek egy teljes�tm�nyre be�ll�tott vil�gba ker�l, az iskola magas fok� k�vetelm�nyeket �ll�t el�je az alkalmazkod�s sz�mos ter�let�n. Ebb�l sz�rmaznak a hirtelen megn�vekedett probl�m�k is.

Ezen gyermekek t�bbs�g�re jellemz� a t�bb�-kev�sb� megn�vekedett szorong�si szint, a magasabb pszich�s �s emocion�lis fesz�lts�g �s mindezek k�vetkezt�ben a fokozott vegetat�v t�nus: szapora pulzus, magas v�rnyom�s, de k�l�n�sen jellemz� a v�zizomzat fokozott t�nusa, sokszor g�rcs�s fesz�lts�ge, merevs�ge is.

A szorong� gyermek �sszeszor�tja fogait �s felh�zza v�llait, l�gz�se nyugtalan, kapkod�.

Ha siker�l sorozatos gyakorl�ssal elsaj�t�ttatni az izmok ellaz�t�s�t, cs�kkenthetj�k a g�rcs�s fesz�lts�get, amely reflektorikusan visszahat az eg�sz vegetat�vum fokozott t�nus�nak cs�kkent�s�re, illetve a szorong�s old�s�ra is.

Ez�rt tekinthetj�k a relax�ci�s �s l�gz�si gyakorlatokat a neurotikus �s vegetat�v diszt�ni�s gyermekek gy�gytestnevel�s�ben a legfontosabb ter�pi�s eszk�znek.

-          De hat�sosak a megfelel�en kiv�lasztott gimnasztikai gyakorlatok is: egyszer� �s j�t�kos j�r�s, fut�s-, ugr�s �s dob�sgyakorlatok, egyens�lyoz�-gyakorlatok, r�d- �s k�t�lm�sz�s, testnevel�si �s sportj�t�kok. Ezenk�v�l: kir�ndul�sok, �sz�s, korcsoly�z�s, sz�nk�z�s, s�el�s, k�l�n�sen aj�nlatos a friss, szabad leveg�n v�gzett testmozg�s.

-          Azoknak a tanul�knak, akikn�l a szorong�s �s a k�ros izomfesz�l�s a helytelen testtart�sban is megnyilv�nul (felh�zott v�llak), sz�ks�g�k van a hib�s tart�s�rt felel�s izmok gyakori ellaz�t�s�ra.

-          A l�gz�si gyakorlatok oktat�s�ban els�sorban az egy�ni l�gz�shib�kat kell kijav�tani. Tapasztalataink szerint a vegetat�v diszt�ni�s tanul�k nagy r�sze nem tud helyesen l�legezni: kapkodva, fel�letesen l�legeznek, rekeszl�gz�s�k el�gtelen, kil�gz�s�k nem megfelel�, l�gz�sfrekvenci�juk magas stb… A hib�k kijav�t�sa �s a helyes l�gz�s kialak�t�sa �nmag�ban is gy�gyt�nyez�.

-          K�l�n�sen alkalmasak a zen�re v�gzett ritmusos sportgimnasztikai elemek, ritmikus laz�t� gyakorlatok, labda- �s m�s k�ziszergyakorlatok, valamint az egyens�lyoz�-gyakorlatok.

-          A neurotikus �s vegetat�v diszt�ni�s gyermekek eset�ben fokozott sz�ks�g van a tan�r szeretetteljes, meg�rt�, t�relmes b�n�sm�dj�ra, valamint hogy a terhel�s eloszt�s az �r�n szakaszos jelleg� legyen.

K�ros gyakorlatok:

A f�lelmet, szorong�st kelt�, figyelmet er�sen ig�nybe vev� gyakorlatok, id� el�tti t�lzott terhel�sek.

-          talaj felett nagyobb magass�gban v�gzett gyakorlatok:

= bord�sfalgyakorlatok,  r�d- �s k�t�lm�sz�s

= szeren v�gzett gyakorlatok (korl�ton, ny�jt�n, gy�r�n, stb..)

-          Ugr�sok, els�sorban  a magasugr�s olyan magass�gon, amely a tanul�k teljes�t�k�pess�g�nek hat�r�n vagy azon fel�l van, ugr�sok k�l�nb�z� akad�lyok felett

-          T�lzott izgalommal , fokozott verseng�ssel j�r� gyakorlatok.

Aszt�ni�s t�pus� tanul�k gy�gytestnevel�se

Az aszt�ni�s gyermekek gyenge alkat�ak, �ltal�ban jellemz� r�juk az �sszes szervek el�gtelen m�k�d�se,laza szalagrendszer, v�kony csontok, cs�kkent t�nus� izomzat, nagyfok� vegetat�v labilit�s jellemzi �ket.

F�rad�konyak, �rz�kenyek, ingerl�kenyek. �lland� visszat�r� panaszuk a gyors �s ritmustalan sz�vdobog�s, fejf�j�s, �lmatlans�g.

-          F� c�lunk a kondicion�l�s, mellyel a szervek gazdas�gos �s harmonikus m�k�d�s�t k�v�njuk el�rni, hiszen az alapvet� elv�ltoz�s jav�t�sa sem lehet tart�s, j� er�nl�ti �llapot megteremt�se n�lk�l.

-          Jav�t� , er�s�t�, a fejl�d�st t�mogat� munka alapja, hogy megteremts�k a k�lvil�g ingereihez val� alkalmazkod�st.

-          A helyes t�pl�lkoz�s mellett meg kell kezd�dnie az edz�snek is. Er�s�teni kell a szervezetet. A megold�s: r�vid ideig tart�, a teljes�t�k�pess�gig hat� ig�nybev�tel.

-          A kering�si labilit�s cs�kkent�s�re gyors, er�teljes, r�vid ideig tart� gyakorl�st �ll�tunk be, a teljes�t�k�pess�g teljes kihaszn�l�s�val.

-          Az izomzat er�s�t�s�re maxim�lis �sszeh�z�d�st igyeksz�nk el�rni er�teljes, egyenletes munk�val. Szalagrendszert t�lny�jt� gyakorlatokat nem v�geztet�nk.

-          Tart�sjav�t�st is v�geztet�nk, de huzamosabb ideig tart� f�gg�sek nem aj�nlottak

-          Fontos a tudatos pihentet�s beiktat�sa a gyakorlatok k�z�

-          A mozg�sos r�sz ut�n pihentet� j�t�k, majd l�gz�sgyakorlatok k�vetkezhetnek

-          A foglalkoz�sokat mindenkor pihen�ssel fejezz�k be!

A helyesen v�gzett gyakorlatok eredm�nye az izomer� �s az �ll�k�pess�g n�veked�se. Tan�tv�nyaink pulzusa a terhel�s ellen�re sem szapora t�bb� �s sz�vesen, koncentr�ltam v�gzik mozg�saikat.