6/A.

DEFORMIT�SOK II.

SCHEUERMANN F�LE MEGBETEGED�S.

SCHEUERMANNOS TANUL�K GY�GYTESTNEVEL�SE.

Kif�zis – dombor� h�t: l�nyege, hogy a h�ti kifotikus g�rb�let kisebb vagy nagyobb m�rt�kben fokozott. A gerinc el�rehajlik, a v�llak is el�reesnek, a gyermek feje szint�n el�rehajlik, vagy ha egyensen tartja, a nyaki szakaszon kompenz�l� (kiegyenl�t� ) lordotikus g�rb�let alakul ki.

Jellemz�, hogy a h�tizmok szalagok megny�lnak, a mellizomzat r�vid�l.

Kifolordotikus h�t: a fokozott h�ti kif�zis mellett az �gy�ki lordotikus g�rb�let is fokoz�dott.

Kifoskoli�zis: a kif�zis igen gyakran fordul el� egy�tt a gerinc oldalir�ny� elhajl�s�val, elcsavarod�s�val a skoli�zissal.

Scheuermann – f�le kif�zis

Els�sorban a serd�l�korban fordul el�. T�bbnyire 12-17 �ves fi�kn�l, l�nyokn�l ritk�bb. Kialakul�s�ban a hirtelen n�veked�s, a tart�- �s mozgat�appar�tus t�lzott ig�nybev�tele j�tszhat szerepet.

Jellemz� a kifotikus g�rb�let k�ros fokoz�d�sa a h�ti szakaszon, de r�terjedhet az �gy�ki szakaszra is.

Jellemz�je a csigolyatestek el�refel� �k alak�ak. Igen fontos r�ntgent�nete a z�r�lemezek egyenetlen kont�rja.

Kialakul�s�ban �s lefoly�s�ban 3 szakaszt k�l�n�t�nk el:

1.        csak a rossz testtart�s, a h�ti kif�zis kisebb m�rt�k� fokoz�d�sa fordul el�

2.        a gyermek f�rad�kony �s enyhe h�tf�jdalmai vannak. Az �rintett gerincszakasz fokozatosan elmerevedik.

3.        18 �ves kor ut�n a panaszok fokoz�dnak. K�l�n�sen nagyobb fizikai ig�nybev�tel ut�n, de gyakran �l� foglalkoz�sn�l is a h�tf�jdalmak s�lyosbodnak. A f�jdalmak k�zpontja  a kifotikus g�rb�let alatt �szlelhet�, de emellett a h�tizmokban, k�l�n�sen a trap�z- �s rombuszizomban vannak f�jdalmak.

A Scheuermann-f�le kif�zis k�ros elv�ltoz�s, amely szakszer� ortop�diai kezel�st ig�nyel. A betegs�g kezdet�n a gerinc �v�sa a terhel�st�l, a fektet�s �s a szakszer� izomer�s�t�s azok a gy�gyt�nyez�k, melyek a csigoly�k fejl�d�s�t a helyes ir�nyba terelik.

A gy�gytestnevel�sn�l k�l�n�sen a kifotikus tart�st korrig�l�, laz�t�-ny�jt� hat�s� t�rzsfesz�t� gyakorlatokat kell nagyobb �vatoss�ggal �s a terhel�s finoman differenci�lt fokozatos emel�s�vel v�gezni, hogy elej�t vegy�k a gerinc esetleges s�r�l�seinek. A gerinc tehermentes�t�se �rdek�ben a h�tizom-er�s�t� gyakorlatok legnagyobb r�sz�t v�zszintes testhelyzetben v�geztess�k.

-          m�ly h�tizmok, valamint a trap�z- �s rombuszizom er�s�t�se a gerinc v�ll�v kiegyenes�t�se �rdek�ben

-          a test el�ls� oldal�n lev� megr�vid�lt mellizom, f�r�szizom ny�jt�sa, laz�t�sa, hogy lehet�v� v�lj�k a test kiegyenes�t�se

-          a megr�vid�lt  farizomzat �s a h�tuls� combizomzat ny�jt�sa

-          el�ls� combizmok er�s�t�se

-          a petyh�dt hasizomzat er�s�t�se

-          a lapock�t r�gz�t� izmok er�s�t�se.

6/B.

ZS�R ANYAGCSERE BETEGS�G (OBESITAS) �S GY�GYTESTNEVEL�SE

Anyagcsere betegs�gek:

A szervezetben lezajl� biok�miai v�ltoz�sokhoz a t�pl�l�kok biztos�tj�k a megfelel� energi�t. Napi sz�ks�gelt: 20 % feh�rje, 30 % zs�r, 50 % sz�nhidr�t.

Anyagcsere sor�n koleszterinszint is v�ltozik a t�pl�l�k bevitele sor�n.

A betegs�gek k�vetkezm�nyei: �relmeszesed�s, sz�vbetegs�g, magasv�rnyom�s, cukorbetegs�g. A legjobb ellenszer a mozg�s, mely koleszterin cs�kkent�.

I.                    Zs�r anyagcsere:

A zs�rok k�t f�le alakban vannak jelen a szervezetben: Szabad – illetve nem szabadzs�rsavakk�nt. Energia sz�ks�g eset�n a szervezet a szabad zs�rsavakat mozg�s�tja, majd a zs�rrakt�rb�l mozg�s�tja a p�tl�st. A zs�rokat feh�rj�k sz�ll�tj�k.

Sajnos civiliz�ci�s �rtalom a k�v�rs�g: a gyerekek 5-10 %  k�v�r, a feln�ttek 30-40 %-a. Az elh�z�s a t�lt�pl�lkoz�s k�vetkezm�nye.

-          Ha az energia bevitel kisebb mint az energia lead�sa = fogy�s

-          Ha az energia bevitel nagyobb mint az energia lead�sa = elh�z�s

Adiposit�s = elh�z�s

Obesit�s = k�v�rs�g

Ide�lis tests�ly kisz�m�t�sa:

1.        tests�ly (kg) / testmagass�g (m2)

2.        Broca index: testmagass�g (cm) – 100

3.        M�dos�tott Broca index : f�rfiak – 0,9 x Broca I., N�k – 0,85 x Broca I.

A k�v�rs�g fajt�i:

-          alak szerint :  - alma, vagy k�r alak� – ez a vesz�lyesebb

                                - k�rte alak�

- zs�rsejtek alapj�n:              - zs�rsejtek sz�ma n� (nehezebb korrig�lni)

                                                - zs�rsejtek nagys�ga n� (k�nnyebb korrig�lni)

Ter�pi�ja:

I.             �letm�dv�lt�s:

II            T�pl�lkoz�si szok�sok megv�ltoztat�sa

III.          Rendszeres mozg�s: c�l a tartal�k zs�r felhaszn�l�sa. Minimum 60 perc mozg�s, heti 3 alkalmommal, oxig�n d�s mozg�sok, l�gz�gyakorlatokkal (aj�nlott: �sz�s, ker�kp�roz�s, t�r�z�s, kocog�s).

Kiindul�helyzet: hanyatt fekv�s, hajl�tott t�rddel, talp a talajon oldals� k�z�ptart�s, l�bemel�s, a comb f�gg�leges; p�ros t�rdleenged�s balra, majd jobbra talaj�rint�ssel.

Kiindul�helyzet: hanyatt fekv�sben l�bemel�s f�gg�leges helyzetbe, oldals� k�z�ptart�s; p�ros l�bleenged�s a bal k�z mell� a talajra �s ellenkez�leg is.