Tételek
A szerk. 2008.01.11. 11:54
8/A.
A CSÍPŐ MEGBETEGEDÉSEI:
CSÍPŐFICAM (FOKOZATAI, JELEI…)
PERTHES KÓR (SZAKASZAI, KIALAKULÁSA, TÜNETEI)
A CSÍPŐBETEGEK GYÓGYTESTNEVELÉSE ÉS MEGELŐZŐ GYAKORLATAI.
TILTOTT GYAKORLATOK.
Az elváltozást a csípőizület alkotóelemeinek fejlődési rendellenessége okozza.
1. a fejlődési zavar az ízület minden részére kiterjed. A vápa ellapul, a combfej fejletlen. Lehet a vápa segély, lehet a vápaszél fejletlen meredek, a fejecs csontmagja fejletlen.
2. A combfej nem az ízvápa középpontjában helyezkedik el. A vápa segély, a combfej gyakran vastag és lapos.
3. A combfej teljesen elhagyja az izületi vápát és azon kívül helyezkedik el. Ebben az esetben a combcsont feje elhelyezkedhet a vápa felett és előtt, továbbá oldalt és a vápa mögött. Az ízületi tok és a szalagok tágultak, megnyúltak.
A csecsemőkorban felfedezett és reponált (helyreállított) csípőficam teljesen normális helyzetet teremt és biztosítja az egészséges fejlődést. Minél később kerül sor beavatkozásra, annál valószínűbb, hogy a gyógyulás és helyreállítás nem lesz teljes értékű, mert a csípőízület terhelése – felállás , járás – nagymértékben rontja a hibásan fejlődött csípőízület helyzetét.
Az orvos vizsgáló módszere: a háton fekvő csecsemő térdét és csípőjét derékszögben hajlítva abdukálja (a test középpontjától eltávolítja). Ha az abdukció során zökkenést észlel, ez azt jelenti, hogy a combfej a vápába helyeződött. Ha a végtagokat addukálja és ismét zökkenés hallható, ez a fej kicsúszását jelzi. Ezen zökkenések a betegség biztos jelei.
Jellemzők:
- a csípő kifelé rotált helyzete
- a combrendők számbeli és mélységbeli különbsége az ellenkező oldalhoz képest
- az alsó végtag megrövidülése
- a csípő abdukciós korlátozottsága.
Fő feladat minden csecsemőnél a rendszeres vizsgálat. Ha az elváltozás gyanúja merül fel, a csecsemő Pavlik-kengyelt kap. A kengyel a csípőt hajlított állapotban tartja és lényegében ezen kívül minden más mozgás szabad. A kengyel alkalmazása lehetővé teszi a normál ízület kialakulását és megteremti a csípőízület mozgásának kifogástalan feltételeit.
Károsak lehetnek a csípőízület tartósabb terhelésével járó mozgások, rázkódtatással járó ugrások, lordotizáló gyakorlatok. Mozgásanyagukban nem szerepelhet ízületet, szalagokat túlnyújtó mozgás, túlzottan lendületes játék, károsak a hosszabb állások, hirtelen fordulatok.
A gyógytestnevelési foglalkozásai középpontjában a hasizmok mozgásfeladatai állnak.
Emellett szem előtt tartjuk a medence körüli izomzat foglalkoztatását csípőből erősítése, ezeket a mozgásokat részben terhelés nélkül, tehát fekvésben, ülésben és függésben végeztetjük.
Perthes-kór
A gyermekkor egyik leggyakoribb csípőízületi megbetegedése a combcsont fejének csont- és porcszövet gyulladása. Leggyakrabban 4-10 éves kor között lép fel. A fiúk gyakrabban betegednek meg, mint a lányok.
Okai lehetnek:
- vérellátási zavar
- sérülés,
- steril csontelhalás
- hormonális zavar
- anyagcsere-betegség
Tünetei: a gyermek a lábát húzza, sántít, fáradékony, de ezek a tünetek pihenésre elmúlnak. Később fájdalom, addukciós és befelé rotációs mozgáskorlátozottság lép fel a csípőízületben, relatív lábrövidüléssel.
A betegség 3 szakaszát különböztetjük meg:
1. Első szakasz: fél- egy évig tart, kevés röntgenjel látható, időszakos sántítással és fájdalommal jár.
2. Második szakasz: egy-két évig tartó degeneráció, addukciós csípőízületi kontraktúrával. A növekedési porcvonal egyenetlenné válik, az ízületi rés kiszélesedik, a femur (combcsont) feje lelapul.
3. Harmadik szakasz: a regeneráció, a gyógyulás szakasza, amely két-három évig tart. A betegség spontán gyógyul, ha sikerül a tehermentesítés. Ha ez időben történik, megszűnik a fájdalom.
Gyógytestnevelése a tehermentesítés időszakában az általános kondicionálásra, az egészséges izületek mozgatására szűkül. Később a beteg alsó végtagot is mozgatjuk. A gyakorlatok zömét célszerű tehermentesített helyzetben végezni. Ezért is igen előnyös a vízben való mozgatás, gyógyúszás.
Káros és tilos a csípőízület terhelése zökkenéssel és nagy ellenállással: ugrások, szökdelések, merev talajon való futás, nagyobb terhek emelése, hordása, hosszan tartó álldogolásás, gyalogtúra.
Kiindulóhelyzet: törökülés, támasz a test mögött; keresztezett lábbal térdemelés; térdnyújtás rézsútos helyzetbe.
Kiindulóhelyzet: hajlított ülés, támasz a test mögött; térdnyitással és lábemeléssel, talpösszeérintés.
8/B.
FEHÉRJE ANYAGCSERE BETEGSÉG (ANOREXIA NERVOSA,…)
OBESITÁSOS ÉS CUKORBETEG TANULÓK GYÓGYTESTNEVELÉSE.
Fehérje anyagcsere: A fehérjék a szervezetben a sejtfelépítésben, a biokémiai folyamatok katalizálásban vesznek részt, mint enzimek.
Lesoványodásról akkor beszélünk, ha az addig normális testsúlyú egyén súlya legalább 15 %-kal csökkent.
Figyelni kell a diétázásnál a megfelelő fehérje mennyiség bevitelére, mert fehérje hiány léphet fel., ami káros (a kövér ember is lehet alultáplált, ha kevés fehérjét fogyasztanak).
Legsúlyosabb formája: anorexia nervosa, mely fiatal nők betegsége rendszerint pubertás korban vagy azt követően jelentkezik. Okaként inkább pszichikai tényezők szerepelnek. A betegek kórosan félnek az elhízástól. Gyógyítása: gyógyszeresen történik.
Gyógytestnevelés:
- a kövér gyerekek ügyességét sportjátékokkal fejlesszük
- hagyjuk őket saját tempójukban, mozgásritmusukban futballozni, kézi-és kosárlabdázni.
- Ne törekedjünk gyorsaságra
- Fordítsunk különös gondot a lábszár izomzatának erősítésére
- A testtáji zsírlerakódások ledolgozására tervezzünk speciális gyakorlatokat
- Önbizalom növelőek a dobásgyakorlatok
- Kiváló a vízfekvésük, ezért ajánlott az úszás minden neme
|