9/A.

A T�RD BETEGS�GEI. GENU VARUM, GENU VALGUM,

VELESZ�LETETT DONGAL�B,

SCHLATTER-OSGOOD-F�LE MEGBETEGED�S.

T�RD BETEGS�GEINEK GY�GYTESTNEVEL�SE

I.                    X l�b (genu valgum)

A t�rd bels� szalagai ny�lnak meg. Az els� n�veked�si korszakban enyhe form�ja gyakran fiziol�gi�s �s a fejl�d�s sor�n javul. Alapulhat szalaggyenges�gen. A gy�gytestnevel�s feladata az els�dleges elv�ltoz�s jav�t�sa. A t�rd�z�let szalagjainak ny�jt�s�t ker�lni kell, de az �z�let alak�t�sa lehets�ges a combizom (4 fej�) er�s�t�s�vel. A t�rd�z�let k�nyszerhelyzete (a t�rdek sz�ttol�sa �s a l�bsz�rcsont r�gz�t�se) hat a s�pcsontra �s sz�rkapocscsontra.

II. O l�b (genu varum) – a t�rd�z�let k�ls� szalagai ny�lnak meg.

Am�g a gyermek nem tanul meg j�l j�rni, az O l�b enyhe form�ja fiziol�gi�s �s ezt gyakran v�ltja fel  fiziol�gi�s X l�b. Teh�t a fejl�d�s sor�n kiegyenl�t�dhet. A t�rd- �s boka�z�letben v�ltoz�st �rhet�nk el bizonyos m�rt�k� k�nyszer�t� helyzettel, ami hat�ssal van a l�bsz�rra is.

III. Velesz�letett dongal�b (pes varus congenitus)

A dongal�b a l�b k�ls� �s bels� �l�nek a test k�z�pvonala fel� ir�nyul� hajl�s�t jelenti. Szinte a l�b �sszes �z�let�ben torzul�s j�n l�tre.

K�t csoportja van:

1.        M�hen bel�li k�nyszertart�s k�vetkezm�nyek�nt l�trej�v�, mely nem s�lyos �s j�l kezelhet�

2.        M�hen bel�li cs�rak�rosod�s k�vetkezt�ben l�trej�v�, amely nehezen jav�that�.

Formai jellemz�i: a sarok a megszokottn�l magasabban van, a l�b az els� ugr��z�letben befel� fordul, a talp a m�sik l�b fel� tekint. A l�b bels� oldal�n az izmok �s a szalagok zsugorodnak, a k�ls� oldalon megny�lnak, az Achilles –�n is megr�vid�l.

C�lszer� 3-4 napos kort�l passz�v mozgat�ssal, gipszk�t�ssel kezelni.

Iskolai gy�gytestnevel�sn�l: az egyik feladat a l�b bels� oldal�n m�g meglev� zsugorod�sok tov�bbi ny�jt�sa, laz�t�sa, tov�bb� a k�ls� oldalon lev� sz�rkapocsizmok er�s�t�se t�vol�t�ssal, kifel� forgat�ssal, l�bh�ti hajl�t�ssal �s l�bk�rz�sekkel.

K�ros: a k�ls� talpsz�l terhel�se, l�bujj�ll�s, t�r�k�l�s,  a l�b t�lterhel�se, s�lyosabb terhek emel�s�vel, hord�s�val , ugr�sokkal , hosszan tart� �ll�ssal.

IV. Schlatter-Osgood-f�le betegs�g

A betegs�g k�vetkezt�ben a t�rdkal�cs-szalag tapad�s�ra szolg�l� �rdess�g a s�pcsonton f�jdalmass� v�lik, megduzzad, a t�rd mozg�sa szabad marad. Leggyakrabban 6-14 �ves kor k�z�tt fordul el�, �s legt�bbsz�r spont�n gy�gyul.

Gy�gytestnevel�se: A t�rd r�gz�t�se vagy m�t�te ut�n t�rdhajl�t�sokat v�geztet�nk, a fesz�l� n�gyfej� combizom m�k�d�s�t �vatos ny�jt�ssal jav�tjuk. A tov�bbi feladat a teljes ny�jt�s el�r�se, a t�rd�z�let funkci�k�pess�g�nek helyre�ll�t�sa. Az ugr�s, a r�g�s, a guggol�s, nagyobb terhek emel�se �s hord�sa a helyre�ll�t�sig ellenjavalt.

Fontos, hogy mindenegyes foglalkoz�son legyen a mozg�sfeladatok k�z�tt b�s�gesen l�bboltozatot er�s�t� gyakorlat. A l�bsz�r izomzat�nak foglalkoztat�s�ra is gondolnunk kell minden esetben. A f�raszt�bb mozg�sok ut�n pihen�sk�ppen �lve v�gezhet� �s tehermentes�tett feladatokat kell adnunk. Hasznos a foglalkoz�sok szakaszos terhel�se �rdek�ben p�ld�ul �l�sben v�gezhet� l�bgyakorlatokat  a pihen�szakaszba beiktatni.

9/B.

A MASSZ�ZS TER�LETEI, FEL�P�T�SE, F�BB FOG�SNEMEK

Eredete alapj�n:                                  1. Sv�d massz�zs                   2. T�vol-keleti massz�zs

C�l szerint:                                                           1. Sport, 2. Uszodai, 3. Gy�gy�t�, 4. Relax�l�, laz�t�

Milyen k�zegben folyik:                      - sz�raz    vagy                        folyad�kos (nedves,                                                                                                 olajos,kr�mes)

Mi az el�rend� c�l:                                               - szimpatikus (magasabb funkci�ra el�k�sz�ts�k a                                                                                                  szervezetet)

                                                                              - paraszimpatikus (levezet�, nyugtat�)

Testt�jak szerint:                                 - �ltal�nos               - r�szleges               - t�j�ki, szelv�nymassz�zs

A massz�zs k�r�lm�nyei:

1.        massz�rozand� ter�letet szabadon kell hagyni

2.        kell�en temper�lt helyen kell v�gezni (25-28 fok)

3.        ig�nyes, otthonos helyen kell v�gezni

4.        aj�nlott a zene ig�nybev�tele

Massz�r szem�lye:

-          kult�r�lts�g, kell� szakismeret, megfelel� k�z�gyess�g

-          kell� fizikai felk�sz�lts�g, nem szabad vissza�lni a massz�rnek a helyzettel

A massz�st kiz�r� okok (kontraindik�ci�):

-          ne legyen csikland�s, gyullad�sos �llapot, b�rb�ntalmak

-          akut betegs�g, l�zas �llapot,

-          terhess�g

A massz�zs b�rre kifejtett hat�sa:

- k�zvetlen hat�sok                                                reflexhat�sok                                          sejtek regener�ci�ja

- felmelegszik a b�r                                               a kapill�risok kit�gulnak                 rugalmass�g megv�ltozik

A massz�zs sor�n haszn�lt bed�rzs�l�k szerek:

-          szer n�lk�l tapad a fel�let

-          fert�tlen�t�szert is tartalmaznak

-          gyullad�scs�kkent�

-          f�jdalomcsillap�t�

-          izom relax�nsok.

Massz�zs alapfog�sok:

1.        Bevezet� fog�sok:

-          sim�t�s: r�hangol�sa a szervezetnek a massz�zsra.  Mindig a v�n�s �raml�st kell seg�teni a sz�v fel�. M�ly r�tegeket nem �rint, b�rh�m�rs�klet emelked�st okoz. Fajt�i: 1. Hosszanti tengellyel p�rhuzamos, 2. K�rk�r�s, 3. Har�nt

-          d�rzs�l�s: m�lyebb r�tegeket �rint. Drasztikus fog�snem. Csontos al�t�maszt�s fontos, amihez hozz� lehet d�rzs�lni. A test egyes r�szein alkalmazzuk csak! Fajt�i: k�rk�r�s, k�zhaszn�lat: ujjhegy, teny�r, k�t k�z

- kieg�sz�t� fog�snem: - szit�l�s, m�ngorl�s, nyom�s

2. F� fog�snem:

-          gy�r�s: �t�get�s, v�g�s: h�z�s, fesz�t�s, r�z�svibr�ci�: