8. Személy elleni bűncselekmények

(1978. évi IV. tv. – A Büntető Törvénykönyvről)

A bűncselekmény

Bűncselekmény az a szándékosan vagy  gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.
Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.

Bűntett és vétség

A bűncselekmény: bűntett vagy vétség.
Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség.

Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be!

Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények:

Élet elleni bűncselekmények:

Emberölés:

Aki mást megöl , bűntettet követ el és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés 10 évtől 15 évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést:

a.)      előre kitervelten,

b.)      nyereségvágyból, vagy

c.)      más aljas indokból, illetőleg

d.)      különös kegyetlenséggel

e.)      hivatalos  személy ellen,

f.)       több emberen,

g.)      sok ember életét veszélyeztetve

h.)      különös visszaesőként

i.)       14. életévét be nem töltött személy ellen

követik el.

Az élet elleni bűncselekmények körében kiemelkedő veszélyességű a szándékos emberölés, amelynek közvetlen tárgya: az emberi élet.

1.)  Erős felindulásban elkövetett emberölés

Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

2.) Öngyilkossában közreműködés

Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetésében segítséget nyújt, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

3.) Magzatelhajtás

Aki más magzatát elhajtja három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást:

-          üzletszerűen

-          a nő beleegyezése nélkül

-          súlyos testi sértést vagy életveszélyt okozva követik el.

Az a nő aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja,  egy évig terjedő szabadságvesztéssel ,közérdekű munkával és pénzbüntetéssel büntetendő.

Testi épség elleni bűncselekmények

4.) Testi sértés

Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, vagy a sérülés 8 napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Ha a testi sértéssel okozott sérülés 8 napon túl gyógyul , az elkövető súlyos testi sértés bűntettét követi el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.

5.) Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

Aki foglalkozása szabályainak megszegésével mások életét , testi épségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A büntetés:

1.        három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, vagy tömegszerencsétlenséget

2.        egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

3.        két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

6.) Segítségnyújtás elmulasztása

Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült  vagy olyan személynek akinek élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A büntetés   ha a sértett meghal öt évig terjedő szabadságvesztés, vagy ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő.

7.) Gondozás elmulasztása

Aki állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel szemben gondozási kötelezettségét nem teljesíti és ezáltal a gondozandó személy életét, testi épségét veszélyezteti 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

8.) Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése

Aki emberen orvostudományi kutatást meghatározott engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

9.) Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése

Aki beleegyezéshez, hozzájáruláshoz, illetőleg tájékoztatáshoz kötött,

a) az emberi génállomány megváltoztatásával, illetőleg az embrió génállományának megváltoztatásával, vagy a születendő gyermek nemének megválasztásával kapcsolatos egészségügyi beavatkozást,
b) emberen, embrióval vagy ivarsejttel végezhető orvostudományi kutatást,
c) az átültetés céljából végzett szerv- vagy szövetkivételt, vagy szövetátültetést
a jogosult beleegyezése, illetőleg hozzájárulása nélkül végez,  előírt tájékoztatást elmulasztja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Büntetendő, aki tiltakozó nyilatkozat ellenére halottból szervet, illetőleg szövetet távolít el.

(Fogalmak:

Életveszély: a halál bekövetkezésének a realis lehetőségét jelenti, a testi sértés folytán megindult az az okfolyamat, amely a halál bekövetkezéséhez vezethet.

Életveszélyt okozó testi sértés: ha a testi sértésre irányuló magatartást tanúsító elkövetőnek a szándéka az életveszélyre is kiterjed, mert ennek bekövetkezését kívánja, vagy ebbe belenyugodva cselekszik.

Halált okozó testi sértés: ha az elkövető szándékos cselekménye testi sértés előidézésére irányul, de a sértett halála is bekövetkezik, ilyenkor viszont az elkövetőt a halálos eredmény tekintetében csak gondatlanság terheli.)