3/A

A szoci�lis munka h�ttere:

Csal�dpolitika, szeg�nypolitika, foglalkoztat�s �s b�rpolitika

Szeg�nys�g, szeg�nypolitika

A szeg�nys�get pr�b�ljuk kisebb� tenni. C�l az �letsz�nvonal emel�se.

A szeg�nypolitika kedvez�tlen�l hat a t�rsadalmi viszonyokra. Ha valakinek nincs ruh�ja, nem c�lravezet�, hogy ruh�t adnak neki, mert r�gz�ti a bajt �s nem seg�t. Ezzel nem lehet a szeg�nys�get felsz�molni. A munkan�lk�lieknek munkalehet�s�get kell biztos�tani. A munkak�pes lakoss�g k�z�l kb. 1 milli� a munkan�lk�li. Nem az a c�l, hogy a koldusok sz�ma min�l t�bb legyen.

 Munkan�lk�liek mindig voltak �s mindig lesznek. Ennek a probl�m�nak a megold�sa a korm�ny feladata.  Ha szeg�ny egy csal�d az a gyermekekre is kihat.

A munkan�lk�lis�g k�ros�tja az ember szem�lyis�g�t. Ha az ember a munk�j��rt kev�s fizet�st kap, az ember elvesz�ti a munkakedv�t.

Csal�d, csal�dpolitika

            Magyarorsz�gon kb. 3 milli� csal�d van:

�         108.000  - nincs gyermek�k

�         920.000 – egy gyermeke van

�         3 %-n�l 3 gyermek van.

Az�rt, hogy a t�rsadalom fennmaradjon ez�rt �vente 180 ezer gyermeknek kellene sz�letnie, de csak 110 ezer sz�letik. 20 �v m�lva 70 ezer munk�ssal lesz kevesebb. Ha nincs stabil magyar csal�d, akkor nincs stabil Magyarorsz�g.

Ahhoz, hogy az orsz�g fenn tudjon maradni, minden csal�dban 3 gyermeknek kellene maradni.

Csal�di probl�m�k:

�         szexu�lis fegyelmezetlens�g

�         gyermektelens�g

300.000 magyar csal�dban van csak 3 vagy ann�l t�bb  gyermek. Mindig egyre kevesebb gyermek sz�leti. 1996-ban 110.000, 1997-ban 106.000 gyermek sz�letett. A t�rsadalomban �gy a norm�lis egyens�ly felbomlik. Az ut�bbi �vekben az id�sek sz�ma is jelent�sen n�.

Az lenne az ide�lis, he egy csal�dban 1/3-ed gyermek, 1/3-ad sz�l� �s 1/3-ad id� lenne. Gyermekek n�lk�l nem lehet stabiliz�lni az orsz�got.

A korm�ny feladata lenne a csal�dok t�mogat�sa, olyan szinten, hogy merjenek gyermeket v�llalni. Ezt anyagilag is al� kellene t�masztani. Olyan csal�dpolitik�t kell kialak�tani az orsz�gban, hogy a csal�dok min�l t�bb gyermeket v�llaljanak.

�         v�l�sok sz�ma

A magyar csal�dok nem stabilak. A statisztik�k szerint minden 2-3. h�zass�g v�l�ssal v�gz�dik. A v�l�si kedv n�vekszik. A v�l�s legjobba a gyermeket viseli meg. Vannak olyan id�szakok a gyermek �let�ben (2-6 �ves kor �s a serd�l�kor), amikor m�g jobban megviseli a gyermeket.

Seg�teni azzal lehetne, hogy figyelmeztetni kell a p�rokat a v�l�s vesz�lyeire.

Foglalkoztat�s �s b�rpolitika

            Magyarorsz�gon egyre kevesebb embert foglalkoztatnak. A munkan�lk�lis�get mesters�gesen gerjesztik. Egy orsz�g, kb. 3 % munkan�lk�lit tud elviselni. A munkan�lk�lieknek 3 form�ja van:

�         ny�lt vagyis regisztr�lt

�         l�thatatlan, akik a statisztik�ban m�r nem jelennek meg, kiestek a seg�lyezettek k�r�b�l

�         kapun bel�li munkan�lk�lis�g pl. a mez�gazdas�gi munk�s t�len.

A politika munkan�lk�li seg�llyel �s �tk�pz�ssel pr�b�lja megoldani a helyzetet.

B�rpolitika:

�sszetev�je a kereslet-k�n�lat egyens�lya. Az �llam meghat�rozza  minim�lb�reket. Ezt a teljes munkaid�ben foglalkoztatottakn�l garant�lni kell. A b�rpolitika feladata az lenne, hogy ne legyen t�l nagy k�l�nbs�g a legmagasabb �s az alacsony b�rek k�z�tt (b�rrol�) Magyarorsz�gon a t�rsadalom nem ura a helyzetnek. A fizet�sk�l�nbs�gek m�g a 300 %-ot is meghaladj�k. A minim�lb�r nagyon alacsony �s min�l alacsonyabb, ann�l rosszabb a lakoss�g helyzete.

Teend�: a b�rrol� sz�k�t�se. A kereslet-k�n�lat k�z�tti ar�nytalans�g megsz�ntet�se. Ne k�lcs�n�kkel stabiliz�ljuk.

Magyarorsz�gon az �tlag�letkor 7 �vvel r�videbb, mint a nyugati orsz�gokban. Rossz az eg�szs�g�gyi helyzet. Nincs p�nz k�rh�zakra, iskol�ra, van sok minden m�sra.