Rehabilit�ci�-Szoci�lis Rehabilit�ci�

Tengerdi Antal

Aj�nlott Irodalom

nI.,Kullmann L., Tringer L.: A rehabilit�ci� gyakorlata
Medicina Bp. 2000.

nPet� Zolt�n (szerk.): V�zlatok a pszichi�triai rehabilit�ci� gyakorlat�b�l SZOTE Szeged 2002.

nKapp�ter Istv�n (szerk.): A rehabilit�ci� alapprobl�m�i
Szoci�lis Munka Alap�tv�ny Kiadv�nyai Bp. 1995.13.

nKulcs�r Zsuzsanna: Eg�szs�gpszichol�gia II,III,IV,VII. fejezet ELTE E�tv�s kiad� Bp. 1998.

nPet� Zolt�n: Zs�kutca? (A rokkants�g, a szoci�lis otthon �s a rehabilit�ci� dilemm�i) Animula1992.

nKosza Ida: A pszichi�triai rehabilit�ci� gyakorlat�nak k�zik�nyve Akad�mia Bp.1996.

nPik� Bettina: Eg�szs�gszociol�gia �j mand�tum Bp. 2002.

nA fogyat�kos gyermekek �vodai nevel�s�nek ir�nyelvei
1993. �vi LXXIX. Tv.

n141/2000. (VIII. 9.) Korm. Rendelet a s�lyos fogyat�koss�g min�s�t�s�nek �s fel�lvizsg�lat�nak, valamint a fogyat�koss�gi t�mogat�s foly�s�t�s�nak szab�lyair�l

Kollokvium t�mak�r�k

Az eg�szs�g nem csup�n a betegs�g hi�nya, hanem testi, lelki egyens�ly a k�ls� �s bels� k�rnyezettel, ami az ember testi-szellemi �s t�rsadalmi j�l�t�t jelenti.

Ennek az �llapotnak a fenntart�sa csak akt�v eg�szs�gtudatos magatart�ssal lehets�ges, ami�rt a roml� k�rnyezeti felt�telek miatt egyre t�bbet kell tenni.

nA magyar lakoss�g eg�szs�gi �llapot�nak bemutat�sa

na mortalit�si �s

nmorbidit�si adatok alapj�n, ahol lehets�ges nemzetk�zi �sszehasonl�t�sban.

nAz eg�szs�gmagatart�s f�bb specifikumainak jellemz�s

nAz eg�szs�gv�delem �s betegs�gmegel�z�s jelenlegi hazai gyakorlat�nak jellemz�se.

Az �sszehasonl�t�s �rdek�ben a k�zelm�lt t�rt�nelm�ben hasonl�  t�rsadalmi/politikai  �tra  k�nyszer�lt  Lengyelorsz�g  �s  a  Cseh  K�zt�rsas�g,  a f�ldrajzilag hat�ros, de gazdas�gi/t�rsadalmi berendezked�s�ben ellenpontot jelent� Ausztria,a legkedvez�bb mutat�kkal jellemezhet� eur�pai (Sv�dorsz�g) �s �zsiai (Jap�n) orsz�gok, a n�h�ny  �vtizede m�g haz�nkhoz hasonl� eg�szs�g�gyi terhekkel k�zd� Finnorsz�g �s az �szak-Amerik�t reprezent�l� USA relev�ns adatait is felt�ntett�k, az �br�n.  F�rfiak eset�ben t�l azon, hogy haz�nk f�rfi lakoss�g�nak �letkil�t�sai a legkedvez�tlenebbek, kiemelend�, hogy  a sz�let�skor v�rhat� �tlagos �lettartam a vizsg�lt peri�dusban . szemben az �sszes elemz�sbe vont orsz�g (Lengyelorsz�gt�l eltekintve) mutat�ival egy�rtelm�en stagn�l.

A  korai hal�loz�si viszonyok alakul�sa Magyarorsz�gon

Egy�ttv�ve, a hal�lesetek t�bb mint 70%-�t okozz�k a 65 �vn�l fiatalabb lakoss�g k�r�ben. 

�gy els�sorban:

na kering�si rendszer betegs�gei;

na daganatok;

na kr�nikus m�jbetegs�gek �s m�jzsugor valamint

naz id�lt l�gz�rendszeri betegs�gek

nA  kering�si rendszer betegs�gei  okozta korai hal�loz�s els�  maximum�t  a  magyar  f�rfiak k�r�ben 1984-ben �rte el (272,8 hal�leset 100  000  f�re), majd n�h�ny �vi cs�kken�s ut�n,

n1993-ban ezt is t�ll�pte a mutat� �rt�ke (275,2/100 000 f�;

nA 0-64 �ves n�k eset�ben 1981-ben volt a legmagasabb a kering�si rendszer betegs�gei okozta hal�loz�s (109,2 hal�leset 100 000 f�re),

nk�r�kben azonban �jabb emelked�s nem k�vetkezett be: 1995-ben alacsonyabb volt a mutat� �rt�ke (90,5) mint 1970-ben (99,2).

nA  mintegy negyedsz�zadnyi  id�szak minden �v�ben Magyarorsz�gon volt a legmagasabb a kering�srendszeri betegs�gek okozta korai hal�loz�s a vizsg�lt orsz�gok k�z�tt.

 A daganatos  hal�loz�s

emelked� tendenci�ja �lland�.

 a t�bbi vizsg�lt orsz�g mindegyik�ben felfedezhet� a cs�kken� ir�nyv�lt�s.

 Kiugr�an emelked�  trend  jellemzi  a kr�nikus m�jbetegs�-gek �s m�jzsugor okozta korai hal�loz�s alakul�s�t.

Az 1980-as �vek m�sodik  fel�ben Szlov�ni�ban m�g haz�nkhoz hason-l� volt az ezen okok miatti korai hal�loz�s m�rt�ke.

 Az  id�lt  h�rghurut,  t�d�t�gulat  �s  asthma  szerepe a korai hal�loz�sban elmarad ugyan  az eddig vizsg�lt hal�loki csoportok�t�l, tendenci�i azonban…

                Az eredm�nyes prevenci� miatt a fejlett orsz�gokban az elker�lhet� hal�lokok  k�r�be sorolj�k.

A lakoss�g eg�szs�gi �llapot�t  meghat�roz�  kock�zati  t�nyez�k  alakul�sa

Doh�nyz�s

nSz�mos, n�pbetegs�gnek sz�m�t�, nagy betegs�gcsoport (pl. kr�nikus l�gz�szervi megbeteged�sek, sz�v-�rrendszeri megbeteged�sek, l�g�ti daganatok stb.) els� sz�m� rizik�faktora.

nEgyes becsl�sek szerint az �sszes hal�loz�s 27%-��rt a doh�nyz�s a felel�s.

nAz  EU  orsz�gokra jellemz� a hal�loz�s enyhe cs�kken�se

nA doh�nyz�s t�rsadalmilag a legink�bb elfogadott, de az eg�szs�gre leg�rtalmasabb szenved�ly, aminek lek�zd�s�t els�sorban nevel�ssel �s alternat�v �r�mforr�sok biztos�t�s�val lehet el�rni.

nA doh�nyz�k ar�nya a szakmunk�s vagy szakiskolai v�gezetts�ggel rendelkez�k k�r�ben a legmagasabb.

nA n�k eset�ben a szakmunk�sok mellett, az �ltal�nos iskolai v�gzetts�ggel rendelkez� n�k k�z�tt magas a doh�nyz�k ar�nya.

nA fels�fok� v�gzetts�ggel  rendelkez�k  k�r�ben az �tlag�rt�k alatt volt a doh�nyz�k ar�nya.

nAzt tal�lt�k, hogy min�l alacsonyabb a szoci�lis st�tusz, ann�l nagyobb a doh�nyz�k ar�nya �s az elfogyasztott doh�ny mennyis�ge.

nMeg�llap�tott�k tov�bb�, hogy a doh�nyz�k min�l fiatalabb korban kezdik  el  a  doh�nyz�st, ann�l nagyobb mennyis�g� doh�nyt fogyasztanak.

nAz 1994-es felm�r�s eredm�nyei szerint a doh�nyz�sr�l val� leszok�s motiv�ci�jak�nt  a f�rfiak  eset�ben  valamilyen  betegs�g  megjelen�se,  a  n�k eset�ben els�sorban a terhess�g szolg�l.

nA fels�fok� v�gzetts�ggel rendelkez� f�rfiak jellemz�  m�don orvosi tan�csra hagyj�k abba a doh�nyz�st.

nAz ut�bbi 100 �vben a n�pess�g exponenci�lisan n�tt, k�l�n�sen a fejl�d� orsz�gokban, ahol a fert�z� betegs�gek lek�zd�s�t nem k�vette a sz�let�sszab�lyoz�s bevezet�se.

nJelenleg 6,4 milli�rd ember �l a F�ld�n, s becsl�sek szerint 2050-re ez a sz�m el�ri a 9 milli�rdot.

nUgyanakkor a n�pess�g fele alult�pl�lt vagy �hezik, egyharmada pedig t�ls�lyt�l �s civiliz�ci�s betegs�gekt�l szenved. Afrik�ban 40 milli� HIV-fert�z�tt �l, ezek egyharmada gyermek.

nA nyugati vil�g az el�reged�s fel� halad: jelenleg Eur�p�ban 1 fiatalra 2 feln�tt jut, Magyarorsz�gon pedig 4. 

nN�pbetegs�gg� v�lt a csontritkul�s, a magas v�rnyom�s, a cukorbetegs�g �s a reuma. Emelkedik az idegrendszert �s a ment�lis �llapotot �rint� betegs�gek el�fordul�sa, �s jelent�s a sz�v-�rrendszeri �s a daganatos betegs�gek ar�nya.

nK�l�n�sen l�tv�nyos n�veked�st mutat a t�lt�pl�l�s okozta anyagcsere-betegs�gek sz�ma (�n. metabolikus X-szindr�ma). Az immunrendszer betegs�gei k�z�l a fiatalokat f�leg az allergi�s betegs�gek, a k�l�nb�z� atrophi�k �s az asztma k�nozza.

nA k�z�ss�gek v�d�, megtart� ereje nem m�k�dik, az emberis�g civiliz�ci�ja lassan egyet jelent a teljes elmag�nyosod�ssal. Ez�rt n� a depresszi�sok �s a f�bi�sok (p�nikbetegs�gben szenved�k) ar�nya, ami sok esetben pszichi�triai k�rk�pp� alakul.

nMagyarorsz�gon k�zel 1 milli� ember k�zd alkoholprobl�m�val, ugyancsak 1 milli� azok sz�ma, akik depresszi�sak, 400 ezer honfit�rsunk eset�ben akut f�zisban van a betegs�g. A lakoss�g 15%-a m�r �t�lt valaha depresszi�s kr�zist.

n50%-kal t�bb cigarett�t sz�vunk el �vente, mint az Eur�pai Uni� tag�llamai �tlagosan (2300-2400 db). Az er�s doh�nyz�k �vente 7300 sz�l cigarett�t sz�vnak el, ami 120-150 ezer Ft-os kiad�s jelent. A doh�nyz�s �vente kb. 30 ezer ember hal�l�t okozza, az alkohol pedig 17-18 ezer�t. Naponta �tlagosan kb. 100 f� hal meg az alkohol- �s a nikotinszenved�ly �ldozatak�nt Magyarorsz�gon.

nA prevenci�s magatart�s hat�konys�g�ra ismeretesek meggy�z� p�ld�k, amelyek arra buzd�tanak, hogy ezeket a szok�sokat m�r gyermekkorban �rdemes elsaj�t�tani.

nA 7 napos adventist�kn�l �s a mormonokn�l p�ld�ul a vall�s tiltja a doh�nyz�st �s az alkohol- vagy drogfogyaszt�st. A t�pl�lkoz�sukat pedig a m�rt�kletess�g �s f�leg a n�v�nyi t�pl�l�kok el�t�rbe helyez�se jellemzi.

nL�teznek olyan f�ldrajzi ter�letek (pl. Tibet, Kauk�zus) ahol a v�rhat� �lekor a sz�z �vhez k�zel�t, �s nyolcvan �ves kor alatt alig fordulnak el� kr�nikus, nem fert�z� betegs�gek, �gy a rosszindulat� daganatok is rendk�v�l ritk�k.

T�rsadalmi egyenl�tlens�gek

nA  magyar  t�rsadalomban  a  rendszerv�ltoz�s �ta n�vekedtek a gazdas�gi k�l�nbs�gek. Egy 1993-ban k�sz�lt tanulm�ny a horizont�lis  �s  vertik�lis  egyenl�tlens�gek alakul�s�t vizsg�lta a magyar t�rsadalomban a 90-es �vek sor�n. A  tanulm�ny  f�bb  meg�llap�t�sai  a k�vetkez�k voltak:

na 90-es �vek sor�n a gazdas�gi egyenl�tlens�gek a magyar t�rsadalmon bel�l n�vekedtek;

nk�l�nb�z�  szoci�lis  t�mogat�si  rendszerek  l�teznek  a  gazdas�gi  egyenl�tlens�gek cs�kkent�s�re, de ezen programok hat�soss�ga �s hat�konys�ga ismeretlen;

nilyen  inform�ci�k hi�nya miatt megvan a vesz�lye annak, hogy az egyenl�tlens�gek cs�kkent�s�re ir�nyul� int�zked�sek nem hat�konyak.

nA rossz szoci�lis �s gazdas�gi st�tusz nem k�zvetlen okoz�ja a rosszabb eg�szs�gi �llapotnak, hanem k�zvetett m�don befoly�solja azt. Erre szolg�lhat p�ldak�nt  a  csecsem�hal�loz�s alakul�sa az anya iskolai v�gzetts�g�nek f�ggv�ny�ben

A csecsem�hal�loz�si ar�nysz�m alakul�sa az anya iskolai v�gzetts�g�nek megfelel�en Magyarorsz�gon, ezrel�kben, 1970-ben, 1985-ben �s 1995-ben.

A  TBC-s  megbeteged�s  egyik legfontosabb  determin�nsa  a  t�rsadalmi depriv�ci�. 

Hajdu- Bihar megy�ben a szoci�lis depriv�ci� m�rt�ke l�nyegesen nagyobb, mint  Gy�r-Moson- Sopron megy�ben.

A t�bl�zatb�l leolvashat�, hogy a legalacsonyabb �s legmagasabb �rt�kkel rendelkez� ker�letek k�z�tt a k�l�nbs�g a f�rfiak eset�ben csaknem kilenc �s f�l (9,46) �v,  a  n�k eset�ben  csaknem �t �v (4,73) volt. Ezek m�g�tt a k�l�nbs�gek m�g�tt els�sorban az elt�r� t�rsadalmi �s  gazdas�gi k�rnyezet hat�sai h�z�dnak meg.

Utak (Pet�)