7/A

A szoci�lis munka m�dszerei:

egy�ni, csoport �s k�z�ss�gi m�dszerek

Esetmunka (case work)

Egy esettel val� foglalkoz�s. Az esetek kb. 10 %-�n lehet �gy seg�teni. Ha magasabb eredm�nyt akar el�rni, akkor be kell vezetni a csoportmunk�t. Csak az egy�nt vizsg�lja, a h�tteret nem. A siker nem tart�s, �ltal�ban gyenge eredm�nnyel j�r.

Csoportmunka

T�bb emberrel val� foglalkoz�st jelent. Egy csoport, mely hasonl� probl�m�kkal k�zd. 40-50 %-os eredm�nyt lehet el�rni.

A csoportmunka mint m�dszer az USA-ban keletkezett, 1945-ben Kurt Lewin vezette be. 1920-ban csoportter�pi�k.

Csoportok lehetnek:

-         els�dleges vagy primer:

ezekben meleg a kapcsolat, k�zvetlen �s tart�s mint pl.: a csal�d, bar�ti k�r. Mindenki ismer mindenkit, a tagok szolid�risak egym�ssal, seg�tik, t�mogatj�k egym�st. Lehetnek term�szetes (csal�d, bar�ti k�r) �s lehetnek mesters�ges (t�bor, k�s�rleti csoport)

A csoportok bekebelezhetik az egy�nt, kialak�tj�k a „mi �rz�st”, elveszhet az egy�ni gondolkod�s.

-         m�sodlagos vagy szekunder (iskola, munkahely)

csoportfejl�d�s szakaszai:

�         storming: �sszer�z�d�s, viharos szakasz, tele fesz�lts�ggel

�         forming: idomul�s szakasza. Kialakul a csoport szerkezete, form�ja

�         reforming: �tszervez�d�s, �jraszarvez�d�s

�         performing: m�k�d�s szakasza, k�z�ss�g� lett a csoport

A csoportban sok fesz�lts�g van. Ellen�ll�sform�k jelennek meg. Jelei a hallgat�s, �ltal�nos�t�sba menek�l�s, intellektualiz�l�s, verb�lis agresszi�, b�nbak keres�s.

K�z�ss�g�p�t�s (community work)

A szem�lyek, akik kiszorultak pl. az iskol�b�l, mert kin�zt�k �ket �s peremhelyzetbe ker�ltek. Olyan k�z�ss�gbe ker�l, mely t�mogatja.

80 %-os az eredm�ny.

Csoportmunka form�i:

�         csoportanal�zis, csoportpszichoter�pia

�         szem�lyis�gk�zpont� Encounter csoport (Rogers)

�         Ny�lt Encounter csoport (Kalifornia 1982)

�         Gestalt csoport

�         Tranzakcioanal�zis

�         Behaviorista csoport (viselked�s l�lektan)

�         Probl�m�ra orient�lt csoport

�         C�lra orient�lt csoport

E h�rom m�dszernek egyszerre kellene folynia.

Alapvet� a csoport munk�ban a csal�d. Minden embernek sz�ks�ge van csal�dra, �s a csal�son k�v�li k�z�ss�gre. Ha nincs k�z�ss�g, akkor elz�llik. Az embernek k�z�ss�get kell teremteni. A hi�ny kisug�rzik az emberre, de ha a k�z�ss�ggel is gond van az kisug�rzik az emberre.

Ha egy egy�nnel probl�ma van akkor mindh�rom m�dszert alkalmazni kell.

Az esetmunka eredm�nyess�ge kicsi. A csoportmunk�� m�r j�val jobb. Ha m�r a k�z�ss�ggel is foglalkozunk az m�r 80 %-os eredm�nyt hozhat.

Alkoholista gy�gy�t�sa:

�         elkezd�dik az esetmunka – szervezet m�regtelen�t�se kb. 3 h�nap

�         csoportmunka: nemcsak az alkoholist�t, hanem a csal�dot is kezelni kell

�         k�z�ss�get keres�nk a betegnek (3 h�nap)

Minden m�dszern�l vannak elj�r�si m�dok:

1.      interj� k�sz�t�s:

c�lja az inform�ci�gy�jt�s, c�lzott k�rd�sekkel. A interj� lehet:

-         r�vid t�v�

-         hossz� t�v�

-         spont�n

-         k�t�tt (el�re meghat�rozott)

-         egy�nnel folytatott

-         csoportos

Az interj�t el�re meg kell tervezni: meg kell tervezni a k�rd�seket, biztos�tani kell a k�rnyezetet, hogy lehet�leg senki �s semmi ne zavarjon. Ki kell v�lasztani a r�gz�t�s m�dj�t (fejben, �r�sban, magn�ra, vide�ra)

A besz�lget�s sor�n nagyon fontos a metakommunik�ci�s jelek megfigyel�se.

2.      k�rd��v vagy teszt

el�re �ssze kell �ll�tani.

Fajt�i:

-         k�rd�sek �s nyitva hagyott v�laszok

-         k�rd�sek �s 3 v�lasz k�z�tt v�laszthat�

El�g megb�zhatatlanok, csak seg�deszk�zk�nt lehet haszn�lni.

3.      Tan�csad�s

Egy�nekkel �s csoportokkal v�gezhet�, �gyelni kell az �n�llapotokra.

�n�llapotok:

-         sz�l�i �n

-         feln�tt �n

-         gyermek �s

a tan�csad�nak �s a tan�csk�r�nek is van �n�llapota.

J�tszm�k:

-         �letj�tszm�k: pl. alkoholista szerepe, drogos szerep, beteg szerep

-         h�zass�gi j�tszm�k:

�ld�z�tt vad szerep (egyiket a m�sik mindig b�ntja)

dics�r� szerep (ha te nem lenn�l…)

�nigazol� szerep ( �n mindent megteszek)

nem �gy van szerep (nem �n akartam… ugye dr�g�m)

b�r�s�g szerep (mondtam �n neked, hogy …)

frigid n� szerep (m�r megint?… hagyj�l)

-         j� j�tszm�k: gavall�rj�tszma, �r�l�k, hogy seg�thetek j�tszma, h�zias f�rj j�tszma

-         rossz j�tszm�k: f�lt�kenys�g, majd megtudj�tok, ha nem leszek j�tszma

testbesz�d: metakommunk�ci�s jelek a tan�csad�sban a mimika, a hangsz�n, a hanghordoz�s, gesztusok. �rzelmek hull�mz�s�nak �szlel�se, �szrev�telek visszajelz�se, t�kr�z�s

Modellj�t�k: m�sik f�l szerep�nek elj�tsz�sa, bele�l�s a m�sik helyzet�be.

Ismeret�nk tere egy ablak, melynek 4 r�sze van. Van olyan r�sz, amelyet csak �n tudok, van olyan amit m�sok tudnak �s nem, van olyan, ami k�ztudott �s is tudok �s m�s is tudja �s van olyan, melyet senki sem tud. Ezek tudattalan tartalmak.

4.      Ter�pia

Hosszantart� beavatkoz�s, az emberi pszich� fejl�d�s�nek szempontj�b�l. C�lja a probl�ma megfogalmaz�sa, �rtelmez�se, a megold�si lehet�s�gek felt�r�sa, a d�nt�s, az egy�ni megold�sok kiv�laszt�sa �s a megval�s�t�s, a gy�gyul�s.

K�t fajt�ja van:

-         elm�leti

-         gyakorlati: hossz� ideig tart